Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
mainpaycheckfield
IBA kód: HU26
Megye: Csongrád
Földrajzi koordináták: 46.15 É, 20.10 K
Tenger feletti magasság: 81-88 m
Terület: 22 320 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B2
Földrajzi koordináták: 46.15 É, 20.10 K
Tenger feletti magasság: 81-88 m
Terület: 22 320 ha
Kritérium: A1, A4i, B1i, B2
Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (50%), vízi élőhelyek (22%), gyepek (20%), erdők és facsoportok (8%).
Földhasználat: mezőgazdaság (60%), halászat (12%), erdőgazdálkodás (13%), természetvédelem és kutatás (5%).
Veszélyeztető tényezők: halászat és akvakultúra (A), intenzíverdőgazdálkodás (A), a növényzet égetése (A), a mezőgazdasági művelésfelhagyása (B), erdőirtás (B), a madarak zavarása (B), erdei legeltetés (C), infrastruktúra fejlesztése (C).
Védettség: teljes.
Területleírás
A Tisza és a kiskunsági homokhátság általközrezárt, egészen Szegedig húzódó terület. Magába foglalja aSzegedi-Fehértavat és a tömörkényi Csaj-tavat. Nagy kiterjedésűhalastavak, szikes puszták, szikes tavak, szántók, gyümölcsösök, erdőtelepítések, puhafás ligeterdők, holtágak jellemzik.
Madártani jelentőség
A terület rendkívül változatosmadárvilágnak ad otthont mind fészkelési, mind vonulási időben. Azártéri erdőkben és a halastavakon több gémtelep is található. A vonulóés telelő madárvendégek az évszakoknak megfelelően tavasszal inkább aszikes pusztákon, szikes tavakon, nyáron és ősszel inkább a halastavakon, télen pedig a Tiszán gyülekeznek.
Természetvédelmi kijelölések
22 320 hektár a Pusztaszeri TKrésze. A Szegedi-Fehértó, a Labodár és Sasér fokozottan védettterületei, a Csaj-tó a baksi Nagylegelővel és a pusztaszeri Büdösszék(összesen 5000 ha) szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területekjegyzékén. A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet megtiltotta a vízivad vadászatot.
Természetvédelmi kérdések
A madarak üldözése a halastavakon,a tómederben költő madarak fészkének elárasztása, a költésidőbentörténő lecsapolások, a nádasok égetése, a legelő állatállomány csökkenése jelentik a legnagyobb problémát.
Minősítő fajok:
kárókatona (Phalacrocorax carbo)
törpegém (Ixobrychus minutus)
bakcsó (Nycticorax nycticorax)
üstökös gém (Ardeola ralloides)
nagy kócsag (Egretta alba)
vörös gém (Ardea purpurea)
kanalas gém (Platalea leucorodia)
nagy lilik (Anser albifrons)
nyári lúd (Anser anser)
tőkés réce (Anas platyrhynchos)
cigányréce (Aythya nyroca)
réti sas (Haliaeetus albicilla)
daru (Grus grus)
gulipán (Recurvirostra avosetta)
nagy goda (Limosa limosa)
kormos cankó (Tringa erythropus)
sárgalábú sirály (Larus cachinnans)
kis őrgébics (Lanius minor)
A Tisza és a kiskunsági homokhátság általközrezárt, egészen Szegedig húzódó terület. Magába foglalja aSzegedi-Fehértavat és a tömörkényi Csaj-tavat. Nagy kiterjedésűhalastavak, szikes puszták, szikes tavak, szántók, gyümölcsösök, erdőtelepítések, puhafás ligeterdők, holtágak jellemzik.
Madártani jelentőség
A terület rendkívül változatosmadárvilágnak ad otthont mind fészkelési, mind vonulási időben. Azártéri erdőkben és a halastavakon több gémtelep is található. A vonulóés telelő madárvendégek az évszakoknak megfelelően tavasszal inkább aszikes pusztákon, szikes tavakon, nyáron és ősszel inkább a halastavakon, télen pedig a Tiszán gyülekeznek.
Természetvédelmi kijelölések
22 320 hektár a Pusztaszeri TKrésze. A Szegedi-Fehértó, a Labodár és Sasér fokozottan védettterületei, a Csaj-tó a baksi Nagylegelővel és a pusztaszeri Büdösszék(összesen 5000 ha) szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területekjegyzékén. A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet megtiltotta a vízivad vadászatot.
Természetvédelmi kérdések
A madarak üldözése a halastavakon,a tómederben költő madarak fészkének elárasztása, a költésidőbentörténő lecsapolások, a nádasok égetése, a legelő állatállomány csökkenése jelentik a legnagyobb problémát.
Minősítő fajok:
kárókatona (Phalacrocorax carbo)
törpegém (Ixobrychus minutus)
bakcsó (Nycticorax nycticorax)
üstökös gém (Ardeola ralloides)
nagy kócsag (Egretta alba)
vörös gém (Ardea purpurea)
kanalas gém (Platalea leucorodia)
nagy lilik (Anser albifrons)
nyári lúd (Anser anser)
tőkés réce (Anas platyrhynchos)
cigányréce (Aythya nyroca)
réti sas (Haliaeetus albicilla)
daru (Grus grus)
gulipán (Recurvirostra avosetta)
nagy goda (Limosa limosa)
kormos cankó (Tringa erythropus)
sárgalábú sirály (Larus cachinnans)
kis őrgébics (Lanius minor)