Hortobágy

mainpaycheckfield

IBA kód: HU32

 

Megye: Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok
Földrajzi koordináták: 47.37 É, 21.4 K
Tenger feletti magasság: 86-98 m
Terület: 136 300 ha
Kritérium: A1, A4i, A4ii, B1i, B1iii, B2

 

Élőhelyek: gyepek (60%), mesterséges élőhelyek (30%), vízi élőhelyek (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (90%), természetvédelem és kutatás(80%), honvédelem (10%), turizmus és üdülés (10%), halászat és akvakultúra (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (B%),halászat és akvakultúra (B%), a növényzet égetése (B%), a madarak zavarása (B%), lecsapolás (B%), üdülés, turizmus (B%).

Védettség: részleges.

 

Területleírás
Folyóhátak közé zárt szikes ártér Tiszafüred,Karcag, Püspökladány, Balmazújváros, Hajdúnánás és Polgár térségében.Nedves és száraz szikes társulások, löszgyepek, természetes mocsarak,halastavak és közéjük ékelődő szántók jellemzik. Juh- és szarvasmarhalegeltetés, kaszálás, libatartás, szántóföldi növénytermesztés,tógazdasági haltenyésztés, nádgazdálkodás folyik a területen. Hortobágy község környékén az idegenforgalom is nagyon jelentős.

Madártani jelentőség
A legfontosabb nemzetközi jelentőségűmadárélőhely Magyarországon, amit az is mutat, hogy a minősítő fajokszáma 33. A Hortobágy egyaránt fontos élőhelye a pusztai madárfajoknak, a vízimadaraknak és a ragadozó madaraknak.

Természetvédelmi kijelölések
62 358 hektár a Hortobágyi NPrészét képezi. Ebből 52 000 hektár bioszféra rezervátum, 16109 hektár(Hortobágy-halastó, Zám, Pentezug, Angyalháza, Hagymáslapos,Jusztus-mocsár, Fekete-rét) szerepel a Nemzetközi Jelentőségű VizesTerületek Jegyzékén is. 8/1993 (I. 30.) FM rendelet a vízivad vadászatát megtiltotta

Természetvédelmi kérdések
A legfontosabb természetvédelmiproblémák közé tartozik a legelő állatállomány csökkenése, a nádasokégetése, a halastavak költésidőben történő lecsapolása, a vízhiány és amadarak üldözése a nemzeti park határain kívül elhelyezkedőhalastavakon. Folyik a legelő őshonos állatállomány fejlesztése. Avizes élőhelyek biztosítása érdekében rendszeresen árasztják a pusztaiterületeket az őszi, és tavaszi vonulás érdekében. A nemzeti parkbabeékelődő szántókon túzokkímélő gazdálkodást vezettek be. Folyamatbanvan a nemzeti parkkal határos nem védett halastavak védetté nyilvánítása.

Minősítő fajok:
kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus)
bölömbika (Botaurus stellaris)
törpegém (Ixobrychus minutus)
bakcsó (Nycticorax nycticorax)
üstökös gém (Ardeola ralloides)
vörös gém (Ardea purpurea)
fehér gólya (Ciconia ciconia)
kanalas gém (Platalea leucorodia)
vetési lúd (Anser fabalis)
nagy lilik (Anser albifrons)
kis lilik (Anser erythropus)
nyári lúd (Anser anser)
nyári lúd (Anser anser)
csörgő réce (Anas crecca)
kanalasréce (Anas clypeata)
cigányréce (Aythya nyroca)
kerceréce (Bucephala clangula)
réti sas (Haliaeetus albicilla)
parlagi sas (Aquila heliaca)
kék vércse (Falco vespertinus)
kerecsensólyom (Falco cherrug)
törpe vízicsibe (Porzana pusilla)
daru (Grus grus)
túzok (Otis tarda)
pajzsoscankó (Philomachus pugnax)
nagy goda (Limosa limosa)
vékonycsőrű póling (Numenius tenuirostris)
nagy póling (Numenius arquata)
kormos cankó (Tringa erythropus)
fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)
kormos szerkő (Chlidonias niger)
csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola)
kis őrgébics (Lanius minor)