Élőhelyek: erdők és facsoportok (90%), bokrosok (5%), mesterséges élőhelyek (5%).

Földhasználat: erdőgazdálkodás (90%), természetvédelem éskutatás (90%), turizmus és üdülés (20%), honvédelem (5%), település, üzem, szállítás (5%).

Veszélyeztető tényezők: intenzív erdőgazdálkodás (A%), szelektív fakitermelés (C%).

Védettség: részleges.

Területleírás
Az Északi-középhegységben találhatókarszthegység, mély völgyekkel és széles fennsíkokkal. A magasabbfekvésű részeken gyertyános-tölgyesek, szubmontán és montán bükkösök,déli kitettségű lejtőkön molyhos tölgyesek és karsztbokor-erdők, mészkősziklagyepek, lejtősztyepprétek találhatók. A Bükk-fennsík sajátosértéke a Nagy-mező töbrökkel tarkított rétje. Az erdőgazdálkodás, avadászat és a turizmus tartozik a legfontosabb emberi tevékenységekközé. A hegylábi területeken szőlőművelés és szántóföldi gazdálkodás folyik.

Madártani jelentőség
Elsősorban az erdei madárfajok találjákmeg itt életfeltételeiket. A ragadozó madarak száma alapján nemzetközijelentőségű terület, de ezek mellett jelentős a közép fakopáncs, szürke küllő, örvös légykapó és kis légykapó állomány is.

Természetvédelmi kijelölések
41 833 hektár a Bükki NP részét képezi.

Természetvédelmi kérdések
A legfontosabb veszélyeztetőtényező az intenzív erdőgazdálkodás, ami részben nagymértékű zavarást,részben az élőhelyi változatosság csökkenését okozza. A hegylábiterületeken a ragadozó madarak táplálkozási feltételei a legeltetésszinte teljes hiánya miatt romlottak jelentősen. A nemzeti parkbővítése folyamatban van. A nemzeti park alapállapot-felmérésefolyamatban van. Az MME Bükki HCs aktív ragadozó madárvédelmi tevékenységet végez.

Minősítő fajok:
kígyászölyv (Circaetus gallicus)
békászósas (Aquila pomarina)
parlagi sas (Aquila heliaca)
kerecsensólyom (Falco cherrug)