Bernáth Dóra - Siklónapló

mainpaycheckfield

Az alábbiakban egykori herptáborosunk, Bernáth Dóra meséjét és rajzát tesszük közzé. Fontos megjegyeznünk, hogy amellett, hogy a szöveg egészen magával ragadó, szakmailag kifogástalan, és példátlan kreativitással játszik szavaink és kifejezéseink hétköznapi jelentésével és a történetben szereplő kígyók biológiai tulajdonságaival. Nagyon nagy örömmel olvastuk, és tiszta szívvel ajánljuk mindenkinek. A rajz pedig, melyet szintén a szerző készített, fenomenális.

Bernáth Dóra
SIKLÓNAPLÓ

Ma volt a nagy nap! Végre sor került a régóta tervezett siklógyűlésre, melynek fő célja, hogy átbeszéljük a felhalmozódott problémákat, sérelmeket, és megoldást találjunk rájuk. Én Vilmos, a vízisikló vagyok, és azért írom ezt le, hogy a jövőbeli siklónemzedékek okulhassanak belőle, és ne kelljen újra megoldást találniuk ugyanazokra a problémákra. A közérthetőség érdekében néhol kiegészítem pár saját véleménnyel, gondolattal. Kezdjük is!

2020. június 20., Királyrét

Reggel 8-ra beszéltük meg a találkozót, hogy minden meghívott odaérhessen. Minden siklófajból legalább egy képviselőnek meg kellett jelennie, kivéve a haragossiklókat, mivel ők legközelebb a Vörös-kővárnál fordulnak elő, így nem tudtak eljönni. (Jobb is így...) A tárgyalásokat Eszmeralda, az öreg, bölcs erdei sikló vezette le.

- Köszöntöm az összes résztvevőt! - kezdte meg a gyűlést Eszmeralda. - Mint tudjátok, ennek az összejövetelnek legfőbb lényege, hogy végre ne csak vesződjünk a gondjainkkal, hanem megoldást találjunk, és kezünkbe vegyük az irányítást! (Nincs is kezünk...) Az első probléma, ami felvetődött, az eltűnő élőhelyek voltak.

- Feltűnt, hogy újabban mintha fogyna az élettér, régen az erdőszéli bokros volt a kedvenc vadászterületem, de amikor legutóbb odamentem, csak aszfalt volt a helyén - mondta szomorúan egy erdei sikló.

- Egyetértek, a múltkor találtam egy ideális avarhalmot a tojásaimnak, de másnapra nem hogy az avarhalom, de az erdő se volt a helyén! - panaszkodott egy másik.

- Szerintem tudjuk hova lett, nemrég találtunk egy jó nagy és kényelmes farakást, már be is költöztünk! - szólaltak meg a rézsiklók.

- No megszólalt a rezesbanda... - forgatta a szemét az előbbi erdei. (Hogy csinálta?!) - Ti bezzeg tudtok örülni más kárának!

- Juj, de harapós valaki! - jegyezte meg gúnyosan egy vízisikló.

- Esküszöm, fára mászom tőletek - pufogott a megsértett erdei.

- Ne pikkely, vagyis pikkelj ránk! - mondták a rézsiklók.

- Esszen ne vesszünk össze! - csitította a résztvevőket Eszmeralda. - Inkább foglalkosszunk a problémával!

- Nekünk, vízieknek se könnyű - mondtam -, pár éve volt egy kis tavacska teli ebihallal, békával, meg egy kis nádassal, de mintha kiszáradt volna.

- Mi, kockás siklók is vízben élünk, de inkább tavakban, nálunk a legfőbb gond az, hogy az emberek beépítik strandokkal a partokat, a nyílt vízre meg veszélyes kimenni - mondta egy kis kockás sikló.

- Bár azért elég jól megvagyunk mi ott is, az emberek észre se vesznek, aki meg igen, az se fog bántani, mert vagy fél, vagy nem érdekli - szólt közbe egy másik.

- Hát ez nem minden esetben igaz azért, éppen egy kő alól néztem ki, amikor hátulról nyakon ragadtak - mesélte felháborodva egy másik.

- Mi, víziek is szoktunk nagyobb tavakban lenni, de mi inkább a nádasban, ahol nincsenek emberek, ott biztonságosabb - tanácsoltam.

- Mennénk mi, de ott csak békák vannak, mi meg halevők vagyunk.

- Azért a béka se annyira rossz...

- Barbárok! Élve felfalni minden nyálkás, csúszós lényt... - szólt bele az erdei sikló.

- Mi van most veled, nem férsz a bőrödbe! - kontráztunk.

- Hát mégiscsak előkelőbb olyat enni, ami nem csak nyálka meg pikkely, például rágcsálók, madarak, tojások...

- Madarak, persze, majd mi leszünk az első repülő kígyók Magyarországon... És nem mintha a madár meg az egér nem csak toll meg szőr lenne, hiába, kénytelen leszel lenyelni a békát! (Mondjuk ez tényleg csúnya volt.)

- Ti csak ne sszemtelenkedjetek, mert elveszítem a hidegvéremet!

Ismét szegény Eszmeraldának kellett közbeszólnia. (Szerintem megbánta, hogy elvállalta a felügyelő szerepét.)

- Mindenki őrizze meg a hidegvérét, ez egy komoly tárgyalás, de eddig csak arról szól, hogy ti marjátok egymást!

- Nem vagyok én vipera... De azért, ha piszkálnak, harapok! - felelte dühösen az erdei.

- Ha már vipera, velük mi van? - vetette fel egy rézsikló. - Tudom, ők nem siklók, de nekik is lehetnek gondjaik.

- Szerettek volna csatlakozni Viper-en, de úgy döntöttünk, hogy velük az emberek foglalkoznak már - közölte Eszmeralda. (Ezt se sajnálom, azoknak még a szeme se áll jól.)

- Én azt hallottam, hogy építettek nekik külön viperavédelmi központot! Ez olyan igazságtalan, mi még hasonlítunk is rájuk! - mondta egy rézsikló.

Természetesen az erdei sikló most se bírta ki, hogy ne szóljon bele.

- Annyira hasonlítotok, hogy még tojást se tojtok, mint a többi kígyó, mert a viperák azt mondták, hogy ez a korszerű, mert nem kell tojással vesződni, elrejteni, védeni, de csak hűek akarnak lenni a nevükhöz!

- És az baj? Amúgy mi csak ál-elevenszülők vagyunk - felelte a rézsikló.

- Szegény viperák, direkt irtották őket, csak azért, mert féltek tőlük, pedig még egy tücsök elejtéséhez is méreg kell nekik - jegyezte meg szomorúan egy kockás sikló.

- Sajnos még a mai napig van olyan, hogy agyonvernek, eltaposnak minket, mert azt mondták, hogy a pokol teremtményei vagyunk! - kiáltotta felháborodva az egyik vízisikló. - Hát max a békáknak... meg a pockoknak... meg a gyíkoknak... De a lényeg az, hogy mi igazából a légynek se ártunk! (Hát, annak tényleg nem.)

- Újabban minket is védenek, ha valaki bánt, akkor pénzbüntetést kell fizetnie.

- Pont a haragossikló nincs itt, pedig neki a legmagasabb a természetvédelmi értéke köztünk, 500.000 forint, őt csak a rákosi vipera szárnyalja túl a duplájával!

- Szerintem az eszmei értékről teljesen eszement dolog eszmecserét folytatni! Mindegy, mit gondolnak rólunk az emberek, úgyse tudják ki az igazi érték... - ezt természetesen az erdei sikló mondta.

- Most magadról beszélsz, mi? Csak mert neked a haragossiklónál eggyel kevesebb nulla jutott.

- Nekünk, vízisiklóknak csak a tied fele! - tiltakoztam kissé hevesen.

- Még a gyerekeknek is tanítják, hogy ne bántsanak, még valami tábort is tartanak, herpesz tábor, vagy valami ilyesmi.

- Ki kell, hogy ábrándítsalak, az a tábor arról szól, hogy megfogjanak minket. És amúgy is az herptábor!

- De utána elengednek!

- Legalább...

- Ajjaj, ha ezek most itt vannak, akkor menjünk a dolgunkra, mielőtt megtalálnak! Oszoljunk!

(Persze nekünk sose veszik be az oszló hullás trükkünket... Most ezen gúnyolódott vajon?)

- Várjatok! Még mielőtt szétválunk, egy csoportképet csináljunk, ezzel is megörökítve ezt a pillanatot! - szólt lelkesen egy fiatal erdei.

Így mindenki elrendeződött a fotózást magára vállaló kockás sikló utasításai alapján.

- Mindenki mondja, hogy csíz! És senki se pislogjon!

- Gyíknak nézel? - szólt közbe valaki, mire egy eddig nem hallott, kissé felháborodott hang felelt:

- Most mi bajod van velünk?

Meglepve oldalra néztem, és egy eddig kis termetű erdei siklónak nézett lábatlangyíkot pillantottam meg. Ezért nézek ki olyan döbbenten a képen. A kép amúgy jól sikerült, és csak az erdei siklók mondták csíz helyett azt, hogy; kaja!
Végül Eszmeralda zárta le a gyűlést a következő végszavakkal:

- Remélem, még találkozunk, addig is ne feledjétek a jelmondatunk:

FOGJUNK ÖSSZE, HOGY NE MINKET FOGJANAK ÖSSZE!

Belorusz gyűrűs fekete sas Magyarországon

mainpaycheckfield

Egy Fehéroroszországban jelölt fekete sast figyeltek meg Nyíregyháza közelében lévő Szelkó-tónál (Gilányi Gábor, Papp Gábor, Danku János, Görögh Zoltán). A madarat október 18. és 24. között három alkalommal is azonosították a területen, a kék, egyedi kódos gyűrűje alapján. Ez az első belorusz gyűrűs fekete sas, ami megkerült Magyarországon.

A most megfigyelt madarat fióka korában gyűrűzték idén nyáron, Fehéroroszország déli részén.


A megfigyelt belorusz gyűrűs fekete sas megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez a második külföldi gyűrűs fekete sas, ami megkerült Magyarországon. Korábban, 2021-ben egy észt gyűrűs példányt figyeltek meg, amit szintén fióka korában jelöltek, 2016-ban.

A Magyarországon nem fészkelő fekete sas egy példányát gyűrűzték eddig nálunk, egy 2016. októberében a szegedi Vadasparkba bekerült sérült példány több hónapos pihentetése után hazai gyűrűvel lett elengedve a dévaványai pusztákon.


A megfigyelt fekete sas kék jelölőgyűrűje (Fotó: Danku János)

A fekete sas Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övi síkvidékein fészkel. Vonuló madár, a telet főleg Ázsia déli részén tölti. A Kárpát-medencében tavasszal és ősszel láthatóak átvonuló fekete sasok, de esetenként áttelelhet néhány példány.

További információ és megkerülési térképek a fekete sasokról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aqucla

A fekete sas megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:

https://migrationatlas.org/node/1559


A megfigyelt belorusz gyűrűs fekete sas (Fotó: Gilányi Gábor)

Norvég gyűrűs nádi sármány Magyarországon

mainpaycheckfield

Egy Sarkkörön túl gyűrűzött nádi sármányt fogtak vissza Vác közelében október 23-án (Dénes János). Ez az első norvég gyűrűs példány, ami Magyarországon megkerült.

A visszafogott madarat Norvégia legészakibb részén, a Porsanger-fjord partvidékén jelölték idén, szeptember 23-án. Jelenleg ez a legészakibb gyűrűs  énekesmadár, ami megkerült Magyarországon. 


A norvég gyűrűs nádisármány megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon korábban 136 külföldi gyűrűs nádi sármány került meg, a legtöbbet Olaszországban gyűrűzték (36 példány). A Kárpát-medencén túlról ezen kívül Csehországban (12 pld.), Észtországban (3 pld.), Fehéroroszországban (2 pld.), Finnországban (11 pld.), Görögországban, Németországban (7 pld.), Litvániában, Oroszországban (2 pld.), Svédországban (3 pld.) és Ukrajnában gyűrűzött nádi sármányok kerültek meg korábban Magyarországon.

Itthon eddig közel 90 ezer nádi sármányt gyűrűztek, amelyek közül 175 példány került meg eddig külföldön, a legtöbb hazánktól délnyugati irányban, a telelő területeken.


Külföldi vonatkozású nádi sármány megkerülések a hazai madárgyűrűzési adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A nádi sármány hazánkban a leggyakoribb sármányféle. Verébszerű alkata és színezete miatt a népi neve „nádi veréb”. Eurázsia mérsékelt övezetében széles sávban elterjedt, fűzbokrokkal övezett nádasok gyakori fészkelője. Az észak-európai állományok a Földközi-tenger partvidékéig vonulnak. Ezalatt a Kárpát-medencébe is nagy tömegben érkeznek vagy vonulnak át. A hazai fészkelő állomány leginkább állandó, de keményebb teleken a madarak nagy része délebbre húzódik.

További információ és megkerülési térképek a nádisármányokról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-embsch

A nádi sármány megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:
https://migrationatlas.org/node/1807