A nyáron fényképezett madáron lévő fémgyűrű felirata olvasható volt, így a madarat lehetett azonosítani a gyűrűszám alapján. Ezt az erdei pityert 2020. szeptember 11-én gyűrűzték Apatin határában (Vajdaság, Nenad Spremo). Ez az első Szerbiában gyűrűzött erdei pityer, ami megkerült Magyarországon, egyben az első olyan erdei pityer megkerülési adat, ami megfogás nélkül került azonosításra.

A szerb gyűrűs erdei pityer megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon közel 13 ezer erdei pityert gyűrűztek eddig, amelyek közül mindössze három példány került meg külföldön (Finnország, Málta, Spanyolország). A most megkerült szerb gyűrűs madáron kívül korábban egy orosz gyűrűs példány került meg itthon, amit a Kandalaksha-öböl közelében jelöltek és a Dávodi Madárgyűrűző Állomáson fogtak vissza.

Külföldi vonatkozású erdei pityer megkerülések (Madárgyűrűzési Központ)

Az erdei pityer Európa és Közép-Ázsia erdős vidékein fészkel. Hosszú távú vonuló, a telet Afrika szavannás területein tölti.

Szerb gyűrűs erdei pityer madáritatón (Fotó: Hatvani József)

További információ és megkerülési térképek az erdei pityerről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-anttri

A felméréseket egy kidolgozott protokoll alapján végeztük, mely során 2,5 x 2,5 km-es UTM négyzeteket kellett bejárnunk, és itt felkutatni lehetőleg az összes fehérhátú fakopáncs revírt. Ezen mintaterületek segítenek majd a tágabb környék állományainak becslésében is.

Felmért UTM négyzetek az aggteleki régióban

A 2021-es felmérésekbe nagyon sok önkéntes csatlakozott, és nagyszerű területi lefedettséggel sikerült megkezdenünk a munkát. Ennek ellenére is maradtak azonban felméretlen tájegységek, így az idei év fő feladata az volt, hogy a még adathiányos területekre is sikerüljön eljutnunk. Szakosztályunk tagjai így a Zemplénbe, illetve a Heves-Borsodi-dombság területére is expedíciókat szerveztek, és sikeresen mértek fel UTM négyzeteket. Az idei tavaszi szezon után büszkén mondhatjuk el, hogy az összes olyan régióból sikerült megfelelő mennyiségű és minőségű adatot gyűjtenünk, melyekben a fehérhátú fakopáncs előfordul. A két év során összesen 126 UTM négyzetben végeztünk felméréseket, ezzel ez a legnagyobb volumenű hazai felmérés, mely kimondottan a fehérhátú fakopáncs kutatását célozta. Ezúton is köszönetet mondunk a sok-sok önkéntesnek, a helyi csoportoknak, a nemzeti park igazgatóságok munkatársainak, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak az adatgyűjtéshez!

Fehérhátú fakopáncs revírek száma a Mátra felmért UTM négyzeteiben

Bár már jelenleg is nagy munka áll mögöttünk, még nem végeztünk el mindent. Az ősz és a tél során a következő feladatunk a gyűjtött adatok elemzése lesz. Az eredményeket egy tudományos cikk formájában fogjuk közzétenni. Célunk, hogy az adatok kielemzésével egy pontos országos állománybecslést tudjunk adni, valamint az egyes nagyobb tájegységekre vonatkozóan is megállapítsuk az ott élő fehérhátú fakopáncsok számát. Emellett természetesen a módszertanról, és minden megszerzett információról is számot adunk. Bízunk benne, hogy nemzetközi szinten is fontos eredményeket tudunk majd közzéadni, mely a harkályokkal foglalkozó szakemberek, valamint a természetvédelem számára is rendkívül hasznosak lesznek. Hisszük, hogy ez a kutatás nagyban hozzájárul majd a hazai erdők védelméhez, és a fehérhátú fakopáncs hosszútávú megóvásához.

Fehérhátú fakopáncs fióka, jól elrejtett odúban
Fotó: Molnár Márton

 

Molnár Márton
MME Harkályvédelmi Szakosztály - Fehérhátú fakopáncs Munkacsoport
szakkoordinátor