TermészetLesen
A TermészetLesen program egy lakosságnak szóló adatgyűjtő program, amelyben bárki részt vehet előzetes természetismereti képzés nélkül. A képzés során 5 olyan egyszerű adatgyűjtő programmal ismerkedhettek meg, amelyeket akár közvetlen lakókörnyezetetekben is alkalmazni tudtok, az adatok feltöltéséhez nem kell más, mint egy mobiltelefon, vagy jegyzetfüzet. A programok bár egyszerűek, mégis értékes adatokkal segítheted az MME munkáját.
Kattintson az egyes ikonokra, hogy bővebb információt kapjon az egyes adatgyűjtő programokról!
A Nagy Téli Madárles az etetőn és környezetében megjelenő madarak megfigyelési adataira koncentrál, míg a tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtésre a Tavaszi madárles felület lesz alkalmas. A lakosság kedvenc madarait, a fecskéket és gólyákat leltárba vevő két felület, a Fecskeles és Gólyales. Az autók által elütött, áramütés, ablaknak ütközés következtében vagy egyéb okból elpusztult állatok bejelentését is lehetővé tevő applikáció a Totem névre hallgat.
Vegyen részt adatgyűjtő programjainkban, számoljunk együtt, mert minden adat számít!
A TermészetLesen program létrejöttét a LIFE NGO4GD(HU/000037) "Közösen a természetért" elnevezésű pályázat támogatta.
Harkályvédelmi Szakosztály a XXII. Tatai Vadlúd Sokadalmon - beszámoló
November utolsó hétvégéjén lezajlott a XXII. Tatai Vadlúd Sokadalom, az ország egyik leglátványosabb vadlúd vonulási eseménye. Szakosztályunk két programmal is várta az érdeklődőket a szombati nap során.
Ősztől kora tavaszig több tízezer madár gyűlik össze és tartózkodik a kiemelt éjszakázóhelyként számontartott tatai Öreg-tavon.
A városvezetés aktívan törekszik a madarak védelmének biztosítására. Tata kiérdemelte a Ramsari Város kitüntető címet vizes élőhelyeinek védelméért, valamint ez az első olyan magyar város, ahol 2018 óta természetvédelmi megfontolásból tűzijátékmentes a szilveszter, kifejezetten a vadludak érdekében.
A Tatai Vadlúd Sokadalom minden korosztály számára érdekes, izgalmas és változatos programokat kínál minden évben több helyszínen. Az érdeklődők szakmai előadásokon, madárgyűrűzési és solymászbemutatókon, vezetett sétákon vehettek részt idén is, a kisebbeket pedig ismeretterjesztő játékokkal várták.
A Szakosztályunk által tartott két programon is nagy volt az érdeklődés.
November 26-án szombaton 09:40-től egy színvonalas előadáson vehettek részt a látogatók. Klébert Antal, a Nyaktekercs Munkacsoport szakkoordinátora "Egy csodafaj! A nyaktekercs-védelmi munka szépségei" című prezentációjában röviden ismertette a nyaktekercset, amely hazánk egyik legkülönlegesebb harkályfaja és beszámolt a Munkacsoport eddigi munkáiról, tapasztalatairól.
"Egy csodafaj! A nyaktekercs-védelmi munka szépségei" - Klébert Antal előadása
10 órától egy harkálymegfigyelő és harkályismereti séta keretében az érdeklődők a tófarokban madarászhattak egyet Klébert Antallal. A programon részt vevők megfigyelhették a harkályok számára ideális élőhelyet, a harkályok jelenlétének nyomait, megismerkedhettek a holtfák jelentőségével és a harkályok erdőkben betöltött szerepével. Sétánk szerencsére eredményesen zárult, távcső elé került egy közép fakopáncs és egy nagy fakopáncs is.
Harkálymegfigyelő és ismereti séta a tófarokban
Fotó: Molnár Petra
Klébert Antal, a harkálymegfigyelő és harkályismereti séta vezetője
Fotó: Sztrehárszki Lili
Cserép György, Szakosztályunk titkára hívóhang használatával próbálja közelebb csalni a harkályokat
Fotó: Sztrehárszki Lili
Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)
Fotó: Sztrehárszki Lili
Közép fakopáncs (Dendrocopos medius)
Fotó: Sztrehárszki Lili
Harkályok által kivésett holtfa
Fotó: Sztrehárszki Lili
Harkályok által készített odú
Fotó: Sztrehárszki Lili
Sztrehárszki Lili
MME Ritkaságvadász Szakosztály
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ritkaságvadász Szakosztálya 2021 nyarán alakult Hortobágyon azzal a céllal, hogy a Magyarországon előforduló ritka madarak adataival és azok megfigyelésével foglalkozó szakembereket és érdeklődőket összekapcsolja.
Nagy lilik, aki lemaradt a Tatai Vadlúdsokadalomról
Egy magyar gyűrűs nagy liliket fényképeztek éppen a Tatai Vadlúdsokadalom hétvégéjén, november 25-én Belgiumban (Filip De Ruwe).
A ludakon, hattyúkon gyakran alkalmaznak nyakgyűrűket, ami alapján sokkal könnyebb a madarak azonosítása, de ezt a nagy liliket a mindössze egy centiméter magasságú fémgyűrűje alapján sikerült azonosítani. Ez az első ilyen eset a hazai madárgyűrűzési adatbankban.
A Belgiumban fényképezett nagy lilik fémgyűrűje (Fotó: Filip De Ruwe)
Ezt a példányt, harminc társával együtt 2013. február 28-án fogták be és jelölték a Zámoly határában lévő víztározónál. A befogáshoz az Alterra kutatóintézet (Hollandia) munkatársai, hazai szakemberek (Szinai Péter, Szalai Gábor) segítségével vetőcsöves tarlóhálót használtak. A madarak közül öt kapott műholdas nyomkövető eszközt (ezek mozgási adatai sok más példányéval együtt láthatóak az online Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban (https://migrationatlas.org/node/1789 oldalon, a „Tracking projects” ikon bekapcsolását követően). A többi 26 nagy liliket nyakgyűrűvel jelölték meg, köztük a most megfigyelt madarat is, ám ez elhagyta (letörhetett vagy valami más módon elvesztette) a nyakgyűrűjét az utóbbi két évben. Előtte 12 alkalommal került szem elé Németországban és Belgiumban a téli hónapokban, legutoljára 2020. december 12-én azonosították a nyakgyűrűje alapján a mostani megfigyelési helyétől nem messze.
A Belgiumban fényképezett nagy lilik megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)
Magyarországon mindössze 205 nagy liliket gyűrűztek ezidáig, közülük jelenleg a most Belgiumban megfigyelt példány a legidősebb megkerült madár. A teljes EURING adatbankot nézve a legidősebb ismert gyűrűs vadonélő nagy lilik 25 éves volt, azt Hollandiában jelölték és végül vadászat áldozata lett.
A 2013-ban Zámolyon gyűrűzött nagy lilikek megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)
A 2013-ban Zámolynál megjelölt 31 nagy lilik közül 19-ről érkeztek később megkerülési adatok a Madárgyűrűzési Központba, elsősorban itthonról és a környező országokból, de volt madár, amit Bulgáriában figyeltek meg, vagy Oroszországban, Kazahsztánban lőttek le. A most Belgiumban megfigyelt hazai gyűrűs madár telelőterületet váltott és a Germán-alföldön tölti a hideg hónapokat, ezért a Tatai Vadlúdsokadalomról is lemaradt..
Egy nagy lilik műholdas jeladót kap (Zámoly, 2013., Fotó. Lukács Katalin Odett)
A nagy lilik Eurázsia és Észak-Amerika tundráin fészkel. A Kárpát-medence fontos vonuló és telelőterülete az Oroszország észak-, északnyugati területein, különösen a Tajmir-félszigeten fészkelő állománynak. Egyes éjszakázó és pihenő helyeken ilyenkor többtízezres csapatok gyűlnek össze, mint például a Tatai Öreg-tavon.
További információ és megkerülési térképek a nagy lilikről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ansalb
A nagy lilik megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban: