Az első országos cigányréce felmérés eredményei

mainpaycheckfield

Április 15-18. között első alkalommal került sor a hazánkon átvonuló cigányrécék országos szintű felmérésére. Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya által szervezett szinkronfelmérés során mintegy 1700 példányt sikerült megfigyelni hazánk vizes élőhelyein.

A cigányréce (Aythya nyroca) költőterülete Nyugat-Európától Közép-Ázsián keresztül egészen Kínáig terjed. Európa nagy részén csak elszórtan, foltszerűen fészkel az alkalmas vizes élőhelyeken. Legnagyobb összefüggő európai költőállományát a Kárpát-medencében, illetve Románia keleti felében találjuk. Hazánkban elsősorban a vízinövényzetben gazdag halastavakon, víztározókon és mocsarakban fészkel.


Cigányréce (Fotó: Mészáros Csaba)

Európai költőállománya a múlt század második felében erőteljes csökkenésen ment keresztül, ami elsősorban az alkalmas vizes élőhelyek leromlására és eltűnésére vezethető vissza. Élőhely specialista madárfajként ugyanis kifejezetten igényli a dús növényzetű vizes területeket. Az európai költőállomány az ezredfordulót követően látszólag stabilizálódott, a védelmi tevékenységeknek köszönhetően egyes területeken – például Kelet-Európában – valamelyest nőtt is a populáció. Ezért a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján 2014-ben az addigi „Sebezhető” (Vulnerable) kategóriából „Mérsékelten fenyegetett”-re (Near Threatened) változott a faj státusza. Világállománya ennek ellenére még mindig mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon a cigányréce fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft. 

Magyarország kiemelten fontos szerepet tölt be a faj európai költőállománya szempontjából, ezért az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya – a nagy goda és a barátréce mellett – a cigányrécét választotta az országos szintű szinkronfelmérések egyik célfajának. A déli költőállomány állandó, az északi – így a hazai – költőállomány azonban vonuló. A Kárpát-medencében egy erőteljesebb őszi és egy kevésbé nagyszámú tavaszi ún. vonulási csúcs jellemző. A tavaszi vonulás során jellemzően áprilisban tartózkodik a legtöbb cigányréce a hazai vizeken, ezért április 15-18. között, a hóközi Vonuló Vízimadár Monitoringgal egyidőben hirdettük meg a cigányrécék országos szinkronfelmérését.


Cigányréce csapat (Fotó: Mészáros Csaba)

A négynapos felmérési időszak alatt 76 felmérő vett részt a hazai legfontosabb vizes élőhelyek felmérésében, melynek során összesen 1.696 példány cigányrécét sikerült megfigyelniük a felmérőknek. A megfigyelt egyedek zöme az Alföldön került távcső elé, bár a felmért területekből is jelentősen több esett erre a régióra. A Vonuló Vízimadár Monitoring elmúlt két évtizedes adatai alapján a cigányréce a tavaszi vonuláskor először a Dél-Dunántúlon tűnik fel nagyobb számban a márciusi hónapban, áprilisra azonban az Alföld halastavaira helyeződik át a vonulás súlypontja.

Bár a cigányréce európai állománya látszólag stabilizálódott, a legfontosabb költőhelyei – a dús vegetációjú, természetközeli vizes élőhelyek – számára egyre nagyobb kihívást fog jelenteni a klímaváltozás okozta vízhiány, ami alapvetően fenyegeti a cigányréce költőállományait. Ezért szakosztályunk a jövőben is kiemelten nyomon kívánja követni a faj hazai vonuló és költőállományát. Ehhez továbbra is számítunk azon megfigyelőink önzetlen munkájára, akiknek a jelenlegi eredményeket is köszönhetjük:

 

Adorján Ágnes, Ampovics Zsolt, Balázsi Péter, Barna Péter, Berdó József, Bessenyei László Bence, Bodor Ádám, Borza Sándor, Bozsaky Bonifác, Csibrány Balázs, Csonka István, Danku János, Ecsedi Zoltán, Engi László, Enyedi Róbert, Fatér Imre, Fejes Éva, Fenyves Ervin, Forintos Viktor, Gál Szabolcs, Gilányi Gábor, Gyömbér Zsolt, Győrig Előd, Habarics Béla, Hajdú Tamás, Hanyicska Zsolt, Hartmann Johanna, Horváth Tibor, ifj. Homoki Károly, Katona Gergely, Katona József, Kiss János, Dr. Kiss Orsolya, Kókai Ákos, Dr. Kókai Károly, Koleszár Sándor, Kónya Máté, Dr. Kóta András, Makrai Gergely, Málnás Kristóf, Márton Marcell, Dr. Mátics Róbert, Meiszterics Zoltán, Dr. Mester Béla, Mészáros Csaba, Mogyorósi Sándor, Molnár Ádám, Nagy Ildikó, Nagy Miklós, Nagy Tamás, Németvári Nóra, Pálfy Andrea Anna, Pitó Andor, Pribéli Levente, Sallai István, Sári Mátyás, Seres Nándor, Somoskői Péter, Szász Előd, Szelle Ernő, Dr. Szép Tibor, Szilágyi Attila, Takács Ádám, Tamás Ádám, Tar István, Tar János, Tatai Sándor, Tihanyi Gábor, Timon Dávid, Dr. Tokody Béla, Tőgye János, Vámos Csenge, Varga Benedek, Vargáné Kárpáti Ildikó, Veszelinov Ottó, Zalai Tamás, Zöld Barna Mihály, Zsebők Tamás

 

Csibrány Balázs

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály

 


 

Sorban kelnek ki a fehér gólyák fiókái

mainpaycheckfield

Mostanában zajlik a fehér gólyák fiókáinak kikelése. A költési sikert még nem tudjuk megmondani, azt nagyban befolyásolja a következő pár hét időjárása, de az látszik, hogy a szokásosnál későbbi tavaszi érkezés mellett is az utóbbi években megszokott számú pár foglalt fészket.

De mennyi az annyi? A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hosszú ideje minden évben megszervezi a fehér gólyák fészkeinek felmérését és az adatok alapján nyomon követhető a tavaszonként költésbe kezdő párok száma. A korábbi felmérések alapján 1941-ben 15-16 ezer, 1958-ban mintegy nyolcezer pár fehér gólya költött Magyarországon, az ezredfordulóig ötezer pár körül ingadozott az állomány. Azóta enyhe csökkenés volt tapasztalható, 2019-ben négyezer pár költött.

2021-ben az ország gólyaállományának mintegy harmadáról sikerült adatokat gyűjteni az egyesület önkéntesei segítségével, ami már reprezentatív képet ad arról, milyen éve volt gólyáinknak. Összesen 3174 fészkelőhelyről érkezett be adat, amiből 650 üres fészektartó, 30 fészekkezdemény és 2524 fészek. A fészkek közül 523 lakatlan volt, 1971-et foglaltak gólyák: 40-et magányos madarak, 1931-et párok. A párok közül 303 sikertelen volt az utódnevelésben, a többi 1628 pár összesen 4232 fiókát nevelt fel. A fészkek többségéből 2 vagy 3 fióka repült ki, de Vas megyében egy 6 fiókás gólyacsalád is előkerült. A sikeres párok átlagosan 2,6 fiókát neveltek, az összes párra számolva 2,2 a költési siker, vagyis az átlagos fiókaszám. Ez a sok éves átlagnál (2,35) kissé alacsonyabb. Összevethető, hogy az egyes településeken hány pár gólya fészkelt a 2019. évi országos felmérés során és 2021-ben, így megbecsülhető a teljes költőállomány nagysága. Sajnos éppen egyes nagy létszámú alföldi megyékből nem érkeztek be adatok, így a (matematikai) becslés kevéssé pontos, de összességében a 2018–2019. években tapasztalt mélyponthoz képest néhány százalékos növekedés tapasztalható: 2021-ben 4000–4300 pár közötti fehér gólya költhetett Magyarországon. Örvendetes az évek óta csökkenő Vas és Veszprém megyei állomány 20% körüli növekedése, de csökkenést mutatott Somogy és Tolna megye, illetve egyes Duna–Tisza közi területek. Az országszerte kirepült fiókák teljes becsült száma 8800-9500 között lehetett, ami alatta marad az elmúlt 25 év átlagának (10 033).

Köszönjük Ács Zsolt, Agócs Péter, Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka, Bakné Kovács Ágnes, Balázsi Péter, Bank László, Bárdos Tibor, Bátky Gellért, Békés Sándor, Benkő László, Benyó Pál, Béres László, Bíró Csaba, Bodó János, Bondor Zoltán, Borók István, Cydark, Csempesz Sándor, Cserveni-Szűcs Réka, Dabóczy Tamás, Darázsi Zsolt, Dezse Péter, Damacz Kornél dr., Dudás György, Egyed Pál, Éncsán Ágnes, Fajkürti Kürthy Zoltán Péter, Fercsik Gábor, Forgách Balázs, Földi  Csaba, Frent Robert, Gál Szabolcs, Góczán Éva, Görögh Zoltán, Gregorits János, Gyalus Adrienn, Gyenis László, Győrfy Hunor, Győrig Előd , Gyurácz  József, Hafner József, Hantai Péter, Harcos Gábor, Harsányi Krisztián, Havasi Máté, Hitter Zsolt, Hóka Szilveszter, Homokiné Labancz Gabriella, Horváth Attila, Horváth Éva dr., Horváth Katalin, Hutai Viktor, Illés Péter, Ingola Eszter, Kajtár Bence, Kálmán Csaba, Kálmán Sándor, Kasza Ferenc dr., Kiricsi Ágnes, Kirják Sándor, Kis-Halas Judit, Kiss György, Kiss Zsolt, Kissné Vörösmarty Mária, Kohlmann B. TÍmea, Koszorús Péter, Kóta András, Kovács Attila, Kovács Nándor, Kovács Zsolt, Kozma Botond Károly, Krajnyák Zoltán, Krempf István, Krempf István ifj. , Kun Lajosné, Kutschi Péter, László Csaba, Lendvai Csaba, Losonczi Lajos, Lovászi Péter, Lukács Katalin Odett, Megyeri László, MME Nógrád megyei HCS, Móczár Balázs, Molnár Norbert, Mónus Gábor, Nagy Gábor, Nagy Károly, Nagy Sándor, Németh Andrea, Németh Bálint, Ócsai Péter, Őze Péter, Pál Egyed, Pálfai László, Pászti Amina, Pásztor Tamás, Pásztory Csongor, Pintér Zsolt, Piri Magdolna, Pólik Sándor, Puskás József, Rába Veronika, Reinhardt László, Sápi Tamás, Schwartz Vince, Schwarzkopf Ágnes, Serfőző József, Simon Orsolya, Smajad János, Somogyi Balázs, Somogyi Csaba, Somogyi István, Spilák Csaba, Stölkler Nándor, Szabó Ferenc, Szabó János, Szalay Krisztián, Szalontai Ferenc, Szász Előd, Szatori János, Szegedi Fruzsina, Szemám Marcell, Színai István, Színainé Mátyus Gabriella, Szücs Vivien, Tajti Jázmin, Tamás Ádám, Tánczos Enikő, Torma Györgyné, Tóth Dániel, Tóth Imre, Tóth László, Tóth Vilmos, Treitz Tamás, Tripó Sándor, Ujfaludiné Tóth Izabella, Varga Júlia, Varga Péter, Varga Péter ifj., Varga Péter ifj., Vincze László, Visy Balázs, Völgyi Sándor, Wágner László, Wéber-Radványi Krisztián, Zábrák Károly, Zalánné Borbás Rita, Závoczky Szabolcs és Zörényi Miklós segítségét!

Felhívás országos cigányréce számlálásra

mainpaycheckfield

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vízimadár-védelmi Szakosztályának kezdeményezésére idén első alkalommal kerül sor a cigányrécék országos szintű ún. szinkronszámlálására április 15. és 18. között.  A már jól ismert „Sasszinkronhoz” hasonló módon, ezúttal a cigányrécék vonulásában szerepet játszó vizes élőhelyek egyidejű felmérésével szeretnénk minél pontosabb képet kapni e récefaj átvonuló példányainak mennyiségi eloszlásáról, a további felmérések alapján pedig a hazánkon átvonuló madarak számának évenkénti változásairól

Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya három, természetvédelmi szempontból is jelentős vízimadárfaj esetében a Vonuló Vízimadár Monitoringot (VVM) országos szintű felméréssé kívánja kiterjeszteni e madárfajok ún. vonulási csúcsán. Ennek célja, hogy a VVM célterületei között nem szereplő vizes élőhelyekről is adatokat kapjunk abban az időszakban, amikor az adott madárfaj gyülekező és vonuló egyedei a legnagyobb számban tartózkodnak Magyarországon vonulásuk során.

 

Cigányréce (Grafika: Kókay Szabolcs/ MME archívum)

A barátréce és a nagy goda után ezúttal a cigányréce átvonuló egyedeinek felmérésébe szeretnénk minél több felmérőt bevonni országos szinten. Ezért a soron következő hétvégén, április 15-18. (péntek-hétfő) között minden olyan madármegfigyelő adatára számítunk, akinek hazánk bármelyik vizes élőhelyén járva sikerül megfigyelnie a cigányréce egy vagy több példányát.


Cigányréce  (Fotó: Csibrány Balázs)

Az adatközlés legegyszerűbb módja, ha a megfigyeléseket a Madáratlasz Program internetes adatbázisába töltik fel a felmérők, melyre asztali számítógépről (map.mme.hu) és okostelefonról (Turdus applikáció) egyaránt lehetőség nyílik. Amennyiben valaki nem rendelkezik hozzáféréssel e felületekhez, megfigyelési adatait a Vízimadár-védelmi Szakosztály elektronikus címére (vvsz@mme.hu) is elküldheti. Ekkor kérjük a megfigyelt cigányrécék pontos száma mellett a megfigyelés időpontját, a terület nevét és koordinátáját is tüntesse fel az adatközlő. A cigányrécék számára alkalmas tavakon az ún. nullás adatok közlése is ugyanolyan fontos, amikor a megfigyelők nem észlelik a faj jelenlétét az adott területen.

A felmérés eredményeiről az adatok összesítését követően fogunk beszámolni. Ezúton szeretnénk egyúttal előzetesen is megköszönni minden felmérő munkáját!

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály