Monitoring

A barátréce (Aythya ferina) költőterülete Eurázsia jelentős részére kiterjed, az itteni sztyeppzóna jellegzetes bukórécefaja. Táplálékát – az úszórécéktől eltérően – a víz alá bukva szerzi meg, ezért általában a mélyebb vizű tavakat részesíti előnyben. Állományának nyugati irányú terjeszkedését követően mára Nyugat-Európában is elterjedt költőfajjá vált. Az elmúlt évtizedekben azonban a barátréce állománya a teljes költőterületen jelentős csökkenésen ment keresztül. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján 2014-ben az addigi „Nem fenyegetett”-ből (Least concern) a „Sebezhető” (Vulnerable) kategóriára változott a faj státusza. Magyarországon 2008-ig a vadászható fajok közé tartozott. Jelenleg védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

A barátréce hazánkon átvonuló, illetve telelő állományát már több évtizede kísérik figyelemmel a Vonuló Vízimadár Monitoring felmérői. Bár napjainkban még viszonylag gyakori récefajnak számít, a negatív irányú állományváltozások miatt az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya a jövőben kiemelt figyelmet kíván fordítani a barátrécére. Ezért az idei évtől az ún. tavaszi és őszi vonulási csúcson, a Vonuló Vízimadár Monitoring hóközepi felmérésével egyidőben meghirdettük a barátrécék országos szinkronfelmérését. Az első felmérés a tavaszi vonulási csúcs időszakában, március 11-14. között zajlott. A számlálás országos szintű kiterjesztése mellett első alkalommal került sor a megfigyelt barátrécék ivararányának a megállapítására.

A négynapos monitoring során összesen mintegy 18.000 barátrécét sikerült megfigyelniük a felmérőknek. Pontos számot sajnos nehéz mondani, hiszen a legnagyobb, jellemzően ezres nagyságrendű csapatok létszámát a megfigyelők maguk is csak becsléssel tudják megállapítani. A barátrécék szempontjából legfontosabb területek a Tisza-tó (8.680 példány) és a Balaton (3.092 példány) voltak. Az egy helyszínen megfigyelt legnagyobb barátréce gyülekezést a Tisza-tó Sarudi-medencéjében észlelték, ahol mintegy 8.200 barátrécét számoltak a felmérők. A négynapos felmérés során az alábbi módon oszlottak szét a megfigyelések Magyarország területén:

A barátréce szinkronfelmérés során a megfigyelők a példányszám mellett – ha a távolság és a fényviszonyok lehetővé tették – a hímek és tojók arányát is igyekeztek minél pontosabban megadni. Nagy példányszámú csapatok esetén az ivararány is csak megközelítő becsléssel állapítható meg, a felmért barátrécék mintegy harmadánál (6.525 példány) azonban pontos adatokkal rendelkezünk a hímek és tojók mennyiségéről. Ez alapján a hímek aránya 79%, a tojóké 21% volt az elszórt kisebb csapatokban. A Sarudi-medencében megfigyelt – az országos példányszámnak nagyjából a felét kitevő – barátrécék esetében felmérőink csupán 5%-ra becsülték a tojó példányok arányát.

Az IWC (International Waterbird Census) nemzetközi vízimadár monitoring megfigyelői 2016 januárjában 13 európai és észak-afrikai vizes élőhelyen végezték el az észlelt barátrécék ivararányainak felmérését, melyet a kutatók (Kane Brides és tsai, 2017) össze tudtak vetni az 1989 és 1990 januárjában ugyanezen országokban elvégzett hasonló felmérések eredményeivel. Míg az 1989-1990-es években 62% volt a hím barátrécék aránya, 2016-ban már a megfigyelt madarak 70%-a volt hím ivarú. Ezek az eredmények megerősítették több korábbi felmérés megállapítását, miszerint a barátréce állományában fokozatosan tolódik el az ivararány a hímek javára.

A barátréce populáció gyors csökkenése fényében elengedhetetlen, hogy kiderüljenek ennek az ivararány változásnak a pontos okai. A kutatók valószínűsítik, hogy a tojók nagyobb fokú mortalitása, és nem a kikelt fiókák ivararányának megváltozása áll a jelenség hátterében. Mivel az IWC nemzetközi felmérései alapján a tojók valamivel délebbre vonulnak telelni a hímeknél, a mediterrán országokra jellemző nagyfokú vadászati terhelés könnyen összefügghet a tojók számának gyorsabb csökkenésével. Az inváziós ragadozófajok terjedését szintén a lehetséges okok között tartják számon, melyek jobban veszélyeztetik a fészken ülő tojókat.

A fent leírt okokból szakosztályunk kiemelt célja, hogy hosszabb távon is nyomon kövessük a hazánkon átvonuló barátrécék mennyiségének és ivararányának a változásait. Az elkövetkező felmérések során szintén számítunk azon megfigyelőink áldozatos munkájára, akiknek a jelenlegi eredményeket is köszönhetjük:

Adorján Ágnes, Ampovics Zsolt, Balázsi Péter, Balla Dániel, Barna Péter, Bárdos Tibor, Bártol István, Berdó József, Bessenyei László Bence, Bodnár Katalin, Bodor Ádám, Bodzás János Sándor, Csibrány Balázs, Csonka István, Danku János, Dávid Jenő, Ecsedi Zoltán, Emri Tamás, Fenyvesi László, Gazdag Izabella, Gál Szabolcs, Gilányi Gábor, Görögh Zoltán, Gyömbér Zsolt, Habarics Béla, Hajdú Tamás, Dr. Halmos Gergő, Hanyicska Zsolt, Hegedűs János, Jandó Benedek, Kálmán Sándor, Karcza Zsolt, Katona József, Kecskés József, Kiss Ádám, Kiss János, Dr. Kiss Orsolya, Kókai Ákos, Dr. Kókai Károly, Dr. Kóta András, Kovács Viktor, Lendvai Gábor, Dr. Lengyel Szabolcs, Lőrincz Marcell, Lukács Katalin Odett, Márton Marcell, Meiszterics Zoltán, Menyhárt Gellért, Dr. Mester Béla, Mészáros Csaba, Monoki Ákos, Musicz László, Nagy Gábor, Nagy Miklós, Nagy Sándor András, Nagy Tamás, Dr. Németh Zoltán, Péntek István, Dr. Pigniczki Csaba, Polyák Ferenc, Pompola Krisztián, Práger Csaba, Puskás József, Sári Gergő, Seres Nándor, Simay Gábor, Szabó Gitta, Szász Előd, Szél László, Széll Antal, Dr. Szép Tibor, Szilágyi Attila, Tamás Ádám, Tar István, Tar János, Tihanyi Gábor, Dr. Tokody Béla, Tőgye János, Veszelinov Ottó, Vetró Gábor, Zöld Barna

Csibrány Balázs

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály

A Vonuló Vízimadár Monitoring szinkronfelmérései már évtizedek óta szolgáltatnak adatokat a vízimadárfajok mennyiségi eloszlásáról a vonulási időszakban a legfontosabb hazai vizes élőhelyeinken. Emellett azonban – ahogy a barátréce szinkronfelmérés felhívásában már ismertettük – számos olyan terület is szolgálhat pihenő- és táplálkozóhelyként a Kárpát-medencén átvonuló vízimadarak számára, melyek nem szerepelnek a Vonuló Vízimadár Monitoring Célterületei között. Három madárfaj – a barátréce, a cigányréce és a nagy goda – esetében a természetvédelmi szempontok azonban indokolják, hogy évről-évre a lehető legteljesebb képet kapjuk az átvonuló madarak mennyiségéről.

A nagy goda állományának drasztikus csökkenése minden olyan terepmadarász számára jól látható, aki az elmúlt egy-két évtizedben a hazai vizes élőhelyeket látogatta. Nem csak a költőállomány tűnik el az egyre kevesebb alkalmas élőhely miatt, de az átvonuló sokezres godacsapatok látványa is egyre ritkább napjainkra. A Vonuló Vízimadár Monitoring a barátréce és cigányréce szempontjából eddig ugyan lefedte a két faj számára legfontosabb területeket, a nagy godáról azonban – annak eltérő élőhelyigénye miatt – sajnos még inkább hiányoznak az országos szintű adatok az átvonuló állománynagyságról.

A nagy goda vonulási csúcsa április elejére esik, ilyenkor található a legtöbb madár egyszerre a Kárpát-medencében a tavaszi vonulás során. Ekkor jellemzően a szikes tavakat, a pusztai vízállásokat, a belvízfoltokat és a lecsapolt halastavakat keresik fel tömegesen. Az idei, szélsőségesen aszályos tavaszon azonban nagyon korlátozott az alkalmas pihenőhelyek száma. A pusztai vízállások és belvízfoltok hiányoznak, és a szikes tavak nagy része is kiszáradt mostanra. Várhatóan a lecsapolt halastavakra fog koncentrálódni az átvonuló nagy godák túlnyomó része, de a vízhiány miatt eddig nem megszokott helyeket – pl. alacsony vízállású bányagödröket, stb. – is érdemes felkeresni a felmérés során.

Az adatközlés legegyszerűbb módja, ha a megfigyeléseket a Madáratlasz Program internetes adatbázisába töltik fel a felmérők, melyre asztali számítógépről (map.mme.hu) és okostelefonról (Turdus applikáció) egyaránt lehetőség nyílik. Bár alapvetően a nagy goda adatok a fontosak, mégis mindenkit biztatunk lehetőség szerint az összes madárfaj megfigyelését rögzítő ún. teljes fajlistás adatgyűjtésre! Amennyiben valaki nem rendelkezik hozzáféréssel e felületekhez, megfigyelési adatait a Vízimadár-védelmi Szakosztály elektronikus címére (vvsz@mme.hu) is elküldheti. Ekkor kérjük a megfigyelt barátrécék pontos száma mellett a megfigyelés időpontját, a terület nevét és koordinátáját is tüntesse fel az adatközlő.

A felmérés eredményeiről az adatok összesítését követően fogunk beszámolni. Ezúton szeretnénk egyúttal előzetesen is megköszönni minden felmérő munkáját!

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály

Magyarország fontosabb vizes élőhelyein már sok évtizedes hagyománya van az azonos időpontokban végzett madártani felméréseknek. A Vonuló Vízimadár Monitoring segítségével meglehetősen pontos pillanatképet kaphatunk a hazánk legfontosabb vonulóhelyeken észlelt vízimadarak aktuális számáról, az egy időpontban történő felmérés ugyanis minimálisra csökkenti a különböző vizes területek között átmozgó madarak „többszöri számbavételének” esélyét. Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya három vízimadárfaj esetében egy-egy alkalmi felmérést minden olyan vizes élőhelyre is szeretne kiterjeszteni, melyek eddig nem  szerepeltek a Vonuló Vízimadár Monitoring célterületei között. E három hazánkban költő, természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségű vízimadárfaj a barátréce, a cigányréce és a nagy goda.

Az országos számlálást mindhárom madárfaj esetében évente kettő alkalommal, a költést megelőző és a költés utáni vonulási időszak ún. vonulási csúcsán hirdetjük meg. Ezek azok az időszakok, amikor az adott madárfaj gyülekező és vonuló egyedei a legnagyobb számban tartózkodnak hazánk vizes élőhelyein a vonulásuk során. A kiválasztott három madárfaj közül a barátréce ún. tavaszi vonulási csúcsa esik legkorábbra. Ezért a soron következő hosszúhétvégén, március 11-14. között minden olyan madármegfigyelő segítségére számítunk, akinek e napok során, hazánk bármelyik vizes élőhelyén járva sikerül megfigyelnie a barátréce egy vagy több példányát.

Az adatközlés legegyszerűbb módja, ha a megfigyeléseket a Madáratlasz Program internetes adatbázisába töltik fel a felmérők, melyre asztali számítógépről (map.mme.hu) és okostelefonról (Turdus applikáció) egyaránt lehetőség nyílik. Amennyiben valaki nem rendelkezik hozzáféréssel e felületekhez, megfigyelési adatait a Vízimadár-védelmi Szakosztály elektronikus címére (vvsz@mme.hu) is elküldheti. Ekkor kérjük a megfigyelt barátrécék pontos száma mellett a megfigyelés időpontját, a terület nevét és koordinátáját is tüntesse fel az adatközlő. Emellett mind a MAP adatfeltöltőket, mind az e-mailes adatközlőket szeretnénk megkérni, hogy a barátrécék száma mellett a hímek és tojók minél pontosabb arányát is igyekezzenek megbecsülni! MAP adatfeltöltés esetén a hímek és tojók száma minden fajnál a lefelé mutató nyíllal lenyitható, az adott faj részletesebb megfigyelési adatainak megadására szolgáló ablakban tölthető ki.

A felmérés eredményeiről az adatok összesítését követően fogunk beszámolni. Ezúton szeretnénk egyúttal előzetesen is megköszönni minden felmérő munkáját!

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály

Mint arról korábban már részletesen beszámoltunk, 2021-ben szakosztályunk egy országos felmérést indított el, mely a fehérhátú fakopáncs hazai állományainak felmérését célozta meg.
A projekt céljairól és a tavalyi év részletes eredményeiről az alábbi linken olvashattok:
A fehérhátú fakopáncs országos felmérése 2021-ben

2022-ben tovább folytatjuk a megkezdett munkát, ehhez várjuk további felmérők jelentkezését is!
Elsősorban azon madarászok segítségére számítunk, akik jól ismerik a hazai harkályfajokat, és jártasak a fehérhátú fakopáncs felismerésében, valamint élőhelyválasztásában. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk bevonni azokat is, akik bár nem rendelkeznek komoly tapasztalattal a témát illetően, de szeretnének tanulni, és bekapcsolódni munkánkba.

A tavalyi év eredményei alapján új prioritási területeket jelöltünk ki. Elsősorban a Bükk, a Heves-Borsodi-dombság, az Aggteleki-karszt, valamint a Zemplén területén lesz szükségünk minél több UTM négyzet felmérésére. Természetesen más területekről is szívesen vesszük a felméréseket, amennyiben valaki például csak a lakóhelyéhez közel tudja azt vállalni.

Akik szívesen részt vennének az idei felmérésekben, kérjük jelezzék Molnár Márton koordinátor számára (e-mail: marcipalkata@gmail.com), hogy mely területeken, hány négyzet felmérését tudják vállalni! Ezt követően közös egyeztetés alapján kijelöljük a felmérendő UTM négyzeteket, és márciusban indulhatnak a bejárások.

Bízunk benne, hogy 2022-ben is sok értékes adatot sikerül összegyűjtenünk, és további ismereteket szerezhetünk e kulcsfontosságú erdei madárfajról.

Molnár Márton
MME Harkályvédelmi Szakosztály - Fehérhátú fakopáncs Munkacsoport
szakkoordinátor

A hajdani felbecsülhetetlen nagyságú vadlúd tömegekhez képest elenyésző a napjainkban, hazánkban átvonuló ludak mennyisége. Mostanság egy jelentősen átalakult környezetben, sokkal szerényebb mennyiségben fordulnak elő és néhány fajnak teljesen megváltozott a hazai státusza is. A madarászok a jól megszokott módon, a hóközi és a kiemelt hónapokban hóvégi szinkronokkal (VVM, Soproni Egyetem stb.) veszik számba az átvonuló vízimadarak mennyiségét.

Az átvonuló vadludak között két fokozottan védett faj is rendszeresen előfordul. A kis lilik és a vörösnyakú lúd, melyek trendje jelentősen megváltozott az utóbbi pár évtizedben. A kis lilik skandináv populációja továbbra is küzd a fennmaradásért, sajnos az utóbbi néhány évben az őszi jelenlétük mindössze néhány napra zsugorodott. Emellett viszont a Nyugat-szibériai populációból évről évre több madarat kapunk a nagy lilikek október közepi nagy beáramlását követően.

Valószínűsíthető, hogy egy vonulási útvonal átrendeződésnek lehetünk a tanúi. A vörösnyakú ludak száma is hasonló emelkedést mutat a kilencvenes évek közepétől kezdve. Egyre gyakrabban fordulnak elő, akár többszázas csapatai is hazánk jelentősebb vizes élőhelyein. Fontos ennek a két világszerte veszélyeztetett faj trendjeinek nyomon követése. Ebből kiindulva 2014-től kezdve évente egy vadlúd szinkront szerveztünk, a két faj monitorozására rugalmas időpontválasztással. A szinkron napját a két faj hazai vonulási csúcsára próbáljuk tenni, melyet az aktuális helyzet figyelembe vételével jelölünk ki pár nappal előtte. Területi lefedettség szempontját nézve, az ország összes jelentős vizes és egyben vadludas előfordulási területét próbáljuk lefedni. Az első felméréskor jogosan felmerült igényként, hogy a két célfaj mellet az összes észlelt vadlúdfajt vegyük számba. Az összesítet eredményeket, a résztvevők és az érdeklődők számára hozzáférhetővé tesszük.

Az évek során összegyűlt adatokból lehet következtetni a trendekre, védelmi intézkedések és fajvédelmi tervek megvalósítására és aktualizálására javaslatot tenni. Fontos a szinkron a mezőgazdasági konfliktusok kialakulásának kezelésére és a szervesen ehhez kötődő vadászati problémaforrások megvilágításához is. Sajnos ez most pontosan aktuális is, mivel most tették egységessé hazánkban a vadlúd vadászati idény kezdetét október 01-re. A keleti négy vadludas szempontból kiemelt megyében, eddig csak december 01-től lehetett vadászni.

Az idei libaszinkron időpontja: 2021. november 19. péntek

 Kérjük, hogy minél többen csatlakozzatok a speciális vadlúd szinkronhoz ezzel is segítve azt, hogy minél átfogóbb képet kaphassunk.

Kontakt:  Tar János        darassa@fibermail.hu

Tar János