Vízimadárvédelmi szakosztály

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2021-ben újjáalakult Vízimadár-védelmi Szakosztályának fő céljai közé tartozott, hogy a természetvédelmi szempontból leginkább kiemelt jelentőségű vízimadárfajaink hazai vonulásáról pontosabb képet kapjunk. Három olyan vízimadárfajra – barátréce, cigányréce, nagy goda – esett a választásunk, melyek európai állománya az elmúlt évtizedek felmérései alapján jelentősebb csökkenésen ment keresztül, hazai költőállományuk pedig kifejezetten sérülékenynek számít. Hogy pontosabb képet kaphassunk e madarak hazai vonulásáról, a vonulási időszakok ún. vonulási csúcsán – amikor a legnagyobb számban tartózkodik az adott madárfaj hazánkban az adott vonulási időszak során – egy-egy országos szinkronfelmérést hirdetünk meg. Az egyidőben elvégzett felmérésekkel így minimálisra csökkenthető az esetlegesen átmozgó csapatok többszöri számbavétele.

A 2022-es első felmérési év kifejezetten szélsőséges állapotokkal indult. A tavaszi csapadék hiánya miatt a márciusi-áprilisi felmérések idejére a vizes élőhelyek jelentős része – különösen a szikes tavak, mocsárrétek, pusztai vízállások és belvízfoltok – szárazon álltak. Az egyre fokozódó csapadékhiány aztán a nyár közepére az elmúlt közel száz év legsúlyosabb aszályát eredményezte. A 2023-as év viszont kifejezetten csapadékosan indult, amely még a sekély vizű, általában a legkorábban kiszáradó vizes élőhelyeinken is igen kedvező vízállást eredményezett.

A vízimadarak tavaszi vonulását a vizes élőhelyek eltérő állapotai több módon is érinthetik. Kedvező vízállású évben a fentebb említett sekélyvizű élőhelyek bőséges táplálékbázisuk okán sokkal több átvonuló vízimadárnak nyújthatnak pihenő- és táplálkozóhelyet. Másrészről viszont e madártömeg lényegesen nagyobb területen szóródhat szét, amely megnehezíti a pontos számlálást. Száraz években a vízimadarak – a megfelelő pihenő- és táplálkozóhelyek korlátozottabb száma miatt – valószínűleg gyorsabban hagyják el a Kárpát-medencét, viszont számolásukat nagyban megkönnyíti, hogy kevesebb vizes élőhelyre koncentrálódik az átvonuló vízimadarak tömege.

A szárazabb és csapadékosabb évek által okozott vízrajzi szélsőségek hatásai nem csak a vízimadárfajok költőállományaiban jelennek meg ún. évjárathatásként, de a vonulási időszakban elvégzett sztenderd szinkronszámlálások eredményeit is nagyban befolyásolják. Tanulságos eredmények születtek abból, hogy a három említett vízimadárfaj esetében a szakosztályunk által elindított tavaszi szinkronszámlálások első két éve két ennyire különböző, a vízrajzi állapotok tekintetében ennyire szélsőséges évben történt.

Barátréce (Aythya ferina)

A 2023-as év első fajspecifikus számolása a barátréce szinkronfelmérése volt március 17-20. között. A hagyományosan a Vonuló Vízimadár Monitoring (VVM) hóközepi számlálásával egyidőben meghirdetett szinkronfelmérésen idén 96 önkéntes felmérőnk 222 helyszínen végzett számlálást. A négy nap során összesen 9831 barátréce került távcső elé. Ez csak mindössze a fele a 2022-es évi tavaszi szinkronfelmérés során megfigyelt barátréce mennyiségnek (18.005 pld.). Idén a Balatonon a 2022-es számoknak (3092 pld.) csak töredékét (515 pld.) figyelték meg, a Tisza-tóról pedig a tavalyi felmérés során észlelt barátréce tömeg (8.680 pld.) teljesen hiányzott (125 pld.).

Hím barátréce  ( Fotó: Tokody Béla)

Az idei szinkronfelmérés legnagyobb barátréce mennyiségeit a Hortobágyi Nemzeti Park területén található halastavak, különösen a Borsósi-tározó és Malomházi-halastó (1064 pld.), a Virágoskúti-halastó (925 pld.) és a Hortobágyi-halastó (755 pld.) adták. További jelentősebb csapatokat figyeltek meg a Begécsi- (784 pld.) és Biharugrai-halastavakon (595 pld.) illetve a tömörkényi Csaj-tavon (640 pld.).

 A tavalyi évhez hasonlóan idén is külön felhívtuk a figyelmet megfelelő fényviszonyok és távolság esetén az ivararány minél pontosabb megadásának a fontosságára. Felmérőink idén a teljes megfigyelt barátréce mennyiség mintegy 72%-ánál (7102 pld.) voltak képesek megadni a hímek és tojók arányát. Ez alapján a hímek és tojók százalékos eloszlása idén 71:29 volt a hímek javára. 2022 márciusában ez az arány 79:21 volt (14.725 példány ivarhatározása alapján).

A 2022-es év tavaszi felmérésének számaihoz képest lényegesebb kevesebb barátréce mennyiség egyik fő oka minden bizonnyal a fent említett csapadékosabb tavasz volt. Különösen az Alföldön rengeteg olyan kis kiterjedésű és fragmentált vizes élőhely kerülhetett idén víz alá, amely a barátrécék néhány példányos csapatainak kiváló pihenő- és táplálkozóhelyet biztosítanak. E területek jelentős részére nem terjedtek ki a számolások. Azonban a szinkronszámolást megelőző hetek tapasztalatai alapján az is gyanítható, hogy az idei évben a március közepi felmérés idejére a barátrécék vonulása már lecsengőben volt, míg 2022-ben viszonylag a vonulási csúcs környékén történtek a számlálások. A madárvonulás dinamikájára általánosan jellemzőek az egyes évek közötti eltérések, bár a klímaváltozás hatására a tavaszi vonulás időpontja hosszú távon minden bizonnyal egyre korábbra fog tolódni a mérsékelt és hideg övezetben fészkelő madárfajok számára.

Nagy goda (Limosa limosa)

A barátrécék számlálását rögtön a nagy goda országos szinkronfelmérés követte március 31. és április 3. között. A godák számlálását ismét a hóközepi VVM területbejárásoktól elkülönülő időpontban hirdettük meg, amire a nagy goda és a két récefaj eltérő élőhelyigénye – és a véges felmérői kapacitás – miatt van szükség. A négy napos szinkronfelmérés során 84 önkéntes felmérőnk 239 helyszínen végzett felmérést, melynek során összesen 25.082 nagy godát figyeltek meg. Ez majdnem a duplája a 2022-es évi tavaszi szinkronfelmérés során megfigyelt godamennyiségnek (13.583 pld.).

Nagy goda ( Fotó: Balla Dániel)

Aszályos években, amikor a sekély vizű élőhelyek (szikes tavak, mocsárrétek, pusztai vízállások, belvizek) kiszáradnak, a nagy godák nem képesek a récékhez hasonlóan a nagy és mélyebb vízű tavakra összegyűlni. Számukra ilyenkor kizárólag a halastavak frissen lecsapolt tóegységeinek iszapos medre alkalmas táplálkozásra. Ezek korlátozott száma miatt azonban száraz években a godák jelentős része nem, vagy alig áll meg a Kárpát-medencében a tavaszi vonulás során. Idén annak ellenére sikerült majdnem kétszeres mennyiségű nagy godát megfigyelnünk 2022 tavaszához képest, hogy a kedvező vízállás miatt a madarak lényegesen nagyobb területen szóródhattak szét.

A nagy goda hazánkban a vonulás során túlnyomó többségében az Alföld sekély vizű élőhelyeit és lecsapolt halastavait keresi fel. A legnagyobb tömegeket szokásosan idén is a Hortobágyi Nemzeti Park területén figyelték meg. A legnagyobb csapatok az Elepi-halastavakon (3300 pld.), a Hortobágyi-halastavakon (2980 pld.) és a Darvasi-halastavon (2350 pld.) kerültek távcső elé. A Hortobágyi Nemzeti Parkon kívül a legnagyobb tömegeket a Begécsi-halastavakon (1420 pld.) és a Csanádi-pusztákon (1000 pld.) figyelték meg.

Az elsőre jelentősnek tűnő mennyiségek ellenére meg kell jegyezni, hogy hazánkban a nagy godának mind a költőállománya, mind az átvonuló madarak mennyisége drasztikus csökkenésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Ma már szinte ritkaságnak számítanak hazánkban az ezres példányszámot meghaladó csapataik, miközben 20-30 évvel ezelőtt még megszokott látványnak számított tavasszal a pusztai vadvizeken vagy a halastavak csapolásain.

Cigányréce (Aythya nyroca)

A tavaszi fajspecifikus felmérések a cigányréce országos szinkronfelmérésével zárult április 14. és 17. között, a barátréce felméréshez hasonlóan a hóközepi VVM felmérésekkel egyidőben. A négy napos szinkronfelmérés során 84 önkéntes felmérőnk 211 helyszínen végzett felmérést, melynek során összesen mintegy 1924 cigányrécét figyeltek meg. Ez meghaladja a 2022-es évi tavaszi szinkronfelmérés során megfigyelt mennyiséget (1696 pld.).

Cigányréce ( Fotó: Tokody Béla)

Az egy helyszínen megfigyelt legnagyobb csapat kétségkívül az Alsó-Duna-völgyben, a Nagybaracskai-halastavakon került távcső elé (496 pld.). Általánosságban viszont a Tisztántúlon észlelték megfigyelőink a legnagyobb mennyiséget. Száz példányosnál nagyobb csapatokat figyeltek meg a Hortobágyi-halastavon, a kenderesi Telekhalmi-halastavon, a Biharugrai- és Begécsi-halastavakon illetve a nyíregyházi Szelkó-tavon.

Köszönetnyilvánítás

A 2022-es első évhez képest idén mind az önkéntes felmérők, mind a szinkronszámlálás során felmért területek száma jelentősen növekedett. Ezúton is szeretnénk megköszönni minden felmérőnk munkáját, akik egy vagy több faj országos számlálásában részt vettek 2023 tavaszán:

Ampovics Zsolt, Arnóth Júlia, Balázsi Péter, Bálint Gábor, Balla Dániel, Barna Péter, Becsei Zoltán, Berdó József, Bessenyei László Bence, Bodics Dániel, Bodor Ádám, Bognár Szabolcs, Borza Sándor, Bozsaky Bonifác, Cser Szilárd, Cserép György, Csesznik Bence, Csibrány Balázs, Csonka István, Csopják Tamás, Danku János, Dávid Jenő, Dénes János, Domján András, Ecsedi Zoltán, Emri Tamás, Engi László, Filep Attila, Fitala Csaba, Forintos Nikolett, Forintos Viktor, Gál Lajos, Gál Szabolcs, Gaszler Péter, Gebei Lóránt, Gilányi Gábor, Gyarmati Gábor, Gyömbér Zsolt, Győrig Előd, Gyukics Gellén, Habarics Béla, Dr. Hadarics Tibor, Hajdú Tamás, Dr. Halmos Gergő, Hanyicska Zsolt, Hegedűs Dániel, Ifj. Herczeg Ferenc, Hoffmann Károly, Ifj. Homoki Károly, Dr. Horváth Márton, Imre Kornél, Jordán Mária, Juhász Benedek, Juhász Gőz Szilvia, Kapocsi István, Kaposvári Marcell, Karcza Zsolt, Katona József, Kecskés József, Dr. Kelemen András, Kern Rolland, Kiss Ádám, Kiss János, Dr. Kiss Orsolya, Kókai Ákos, Dr. Kókai Károly, Kókai Szabolcs, Koleszár Sándor, Kónya Kata, Konyhás Sándor, Kovács Ágnes, Kovács Gergely Károly, Kovács Zoltán, Laczkó Szabolcs, Lovászi Péter, Lőrincz Marcell, Lukács Katalin Odett, Lukács Zoltán, Dr. Magyar Gábor, Makrai Gergely, Márton Marcell, Máthé Zsombor, Meiszterics Zoltán, Dr. Mester Béla, Mészáros Csaba, Mészáros József, Molnár Ádám, Molnár Attila, Molnár Márton, Molnár Máté, Monoki Ákos, Mórocz Attila, Nagy Dénes, Nagy Gábor, Nagy Ildikó, Nagy Miklós, Nagy Tamás, Nagy Tibor, Németh Ákos, Németvári Nóra, Nyáry Zsigmond, Oláh János, Oroszi Zoltán, Ölveczki Gyula, Pálinkás Csaba János, Pelenczei Ákos, Dr. Pigniczki Csaba, Pitó Andor, Polyák Ferenc, Pompola Krisztián, Radnai Míra Júlia, Rimóczi Árpád, Sári Gergő, Sári Mátyás, Schmidt András, Seres Nándor, Simay Gábor, Simon Orsolya, Szabó Máté, Szalontai Ferenc, Szász Előd, Szél László, Széll Antal, Dr. Szép Tibor, Szilágyi Attila, Szokács Krisztián, Szommer Tamás, Takács Ádám, Tamás Ádám, Tar István , Tar János, Tihanyi Gábor, Timon Dávid, Dr. Tokody Béla, Tőgye János, Ujfalusi Sándor, Vasas András, Vass Roland, Vassné Tóth Brigitta, Dr. Végvári Zsolt, Veszelinov Ottó, Vigné Priznicz Tünde, Zalai Tamás, Zöld Barna Mihály, Zsebők Tamás

Csibrány Balázs

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nagy goda állományának drasztikus csökkenése minden olyan terepmadarász számára jól látható, aki az elmúlt egy-két évtizedben a hazai vizes élőhelyeket látogatta. Nem csak a költőállomány tűnik el az egyre kevesebb alkalmas élőhely miatt, de az átvonuló sokezres godacsapatok látványa is egyre ritkább napjainkra. Ennek ellenére mostanáig hiányoztak az országos szintű adatok a nagy goda átvonuló állománynagyságról, hiszen sajátos élőhelyigénye miatt a Vonuló Vízimadár Monitoring nem tudta megfelelően lefedni hazánk fő pihenő- és táplálkozóhelyeit.

Vonuló nagy godák a kardoskúti Fehér-tavon ( Fotó: Csibrány Balázs)

A nagy goda vonulási csúcsa április elejére esik, ilyenkor található a legtöbb madár egyszerre a Kárpát-medencében a tavaszi vonulás során. Ekkor jellemzően a szikes tavakat, a pusztai vízállásokat, a belvízfoltokat és a lecsapolt halastavakat keresik fel tömegesen. A 2022-es év rendkívüli aszályának előjelei már áprilisban megmutatkoztak, ezért jórészt csak a lecsapolt halastavakon lehetett számítani a godák megjelenésére. Bár a 2023-as év csapadék szempontjából még mindig erősen hiányt szenved, a helyzet egyelőre lényegesen jobb a tavalyinál. A sekély vizű szikes tavak és mocsárrétek jelentős része még víz alatt áll, és a hajdani folyómedrek és fokok medreit kirajzoló „belvizek” is megjelentek a mélyebb területeken. E vízállások mind fontos pihenőhelyül szolgálnak a Kárpát-medencén átvonuló partimadarak számára, s érdemes őket felkeresni a négynapos nagy goda szinkronfelmérés ideje alatt.

Nagy godák ( Fotó: Csibrány Balázs) 

Az adatközlés legegyszerűbb módja, ha a megfigyeléseket a Madáratlasz Program (MAP) internetes adatbázisába töltik fel a felmérők, melyre asztali számítógépről (map.mme.hu) és okostelefonról (Turdus applikáció) egyaránt lehetőség nyílik. Bár alapvetően a nagy goda adatok a legfontosabbak, mégis mindenkit biztatunk lehetőség szerint az összes madárfaj megfigyelését rögzítő ún. teljes fajlistás adatgyűjtésre! De azon felmérők számára, akik csak a vízimadarak felmérésében érdekeltek, már lehetőség van kizárólag a vízimadárfajokat érintő ún. vízimadár fajlista rögzítésére is. Amennyiben valaki nem rendelkezik hozzáféréssel e felületekhez, megfigyelési adatait a Vízimadár-védelmi Szakosztály elektronikus címére (vvsz@mme.hu) is elküldheti. Ebben az esetben kérjük a terület neve mellett annak koordinátáit, illetve a megfigyelés időpontját és időtartamát is feltüntetni!

A felmérés eredményeiről az adatok összesítését követően fogunk beszámolni. Ezúton szeretnénk előzetesen is megköszönni minden felmérő munkáját!

Csibrány Balázs

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály

Magyarország fontosabb vizes élőhelyein már sok évtizedes hagyománya van az azonos időpontokban végzett madártani felméréseknek. A Vonuló Vízimadár Monitoring (VVM) hóközepi felméréseinek segítségével meglehetősen pontos pillanatképet kaphatunk a hazánk legfontosabb vonulóhelyeken észlelt vízimadarak aktuális számáról, az egy időpontban történő felmérés ugyanis minimálisra csökkenti a különböző vizes területek között átmozgó madarak „többszöri számbavételének” esélyét.

Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya 2022 óta bizonyos VVM felmérések idejére a három kiemelt vízimadárfaj – barátréce, cigányréce, nagy goda – valamelyikét célzó ún. országos szinkronszámlálást hirdet meg. Ezzel olyan vizes élőhelyekről is információkat szerezhetünk az adott faj jelenlétéről, amelyek egyébként nem szerepelnek a Vonuló Vízimadár Monitoring hagyományos célterületei között. A három kiemelt vízimadárfaj közül a barátréce ún. tavaszi vonulási csúcsa esik legkorábbra. Ezért a 2023. március 17-20. közötti időszakban minden olyan madármegfigyelő segítségére számítunk, akinek e napok során, hazánk bármelyik vizes élőhelyén járva sikerül megfigyelnie a barátréce egy vagy több példányát.

Barátréce-csapat ( Fotó: Szász Előd)

Az adatközlés legegyszerűbb módja, ha a megfigyeléseket a Madáratlasz Program internetes adatbázisába töltik fel a felmérők, melyre asztali számítógépről (map.mme.hu) és okostelefonról (Turdus applikáció) egyaránt lehetőség nyílik. Amennyiben valaki nem rendelkezik hozzáféréssel e felületekhez, megfigyelési adatait a Vízimadár-védelmi Szakosztály elektronikus címére (vvsz@mme.hu) is elküldheti. Ekkor kérjük a megfigyelt barátrécék pontos száma mellett a megfigyelés időpontját, a terület nevét és koordinátáját is tüntesse fel az adatközlő. Emellett mind a MAP adatfeltöltőket, mind az e-mailes adatközlőket szeretnénk megkérni, hogy a barátrécék száma mellett a hímek és tojók minél pontosabb arányát is igyekezzenek megbecsülni! MAP adatfeltöltés esetén a hímek és tojók száma minden fajnál a lefelé mutató nyíllal lenyitható, az adott faj részletesebb megfigyelési adatainak megadására szolgáló ablakban tölthető ki.

Barátréce gácsér ( Fotó: Tokody Béla)

A felmérés eredményeiről az adatok összesítését követően fogunk beszámolni. A 2022-es év barátréce szinkronfelméréseinek eredményei az alábbi linken érhetők el:

https://www.mme.hu/az-elso-orszagos-baratrece-felmeres-eredmenyei

https://www.mme.hu/az-oszi-orszagos-baratrece-es-ciganyrece-felmeresek-eredmenyei

 

Csibrány Balázs

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály

Éves jelentés ‒ 2022

A MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET Vízimadár-védelmi Szakosztály PROGRAMJAINAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Tartalomjegyzék

1.      Bevezetés. 2

2.      Monitoring jellegű, védelmet megalapozó tevékenységek: 3

2.1.       Országos vizes élőhelykataszter program beindítása. 3

2.2.       Vízimadár monitoring kiterjesztése: 3

2.3.       Fészkelő állomány és átvonuló állomány felmérése. 3

2.4.       Fajspecifikus szinkron számlálások szervezése. 3

3.          Természetvédelmi és társadalmi programok. 4

3.1.       Társadalmasítható gyakorlati védelmi akciók szervezése: PiA.. 4

3.2.       Pályázatok kidolgozása és megvalósítása. 4

3.3.       Kommunikáció. 4

1.Bevezetés

A szakosztály 2021. április 9.-én alakult meg újra, online alakuló ülés keretében.

2022-ben a Szakosztály elnökségi tagjai voltak:

Balla Dániel (titkár)

Csibrány Balázs

Pellinger Attila és Szász Előd

Pitó Andor

Tokody Béla

Zalai Tamás (elnök)

Éves gyűlésünket online tartottuk 2022. december 12-én. Az ülésen a leköszönő Pellinger Attila helyére elnökségi tagnak Szász Elődöt választottuk meg.

A 2022-es év a 2021-es évben megalapozott tevékenységeket végeztük el, valamint programokat dolgoztunk ki a 2023-as év vonatkozásában is.

A középtávú munkatervben meghatározott feladatok előrehaladása a 2022-es évben:

2. Monitoring jellegű, védelmet megalapozó tevékenységek:

2.1.Országos vizes élőhelykataszter program beindítása

A szakosztályon belül Csibrány Balázs a program koordinátora.

A magyarországi vizes élőhelyek esetében, kiterjedéstől függetlenül egy egyszerű, ökológiai, természetvédelmi és kezelési adatokat összegző adatfelvételezést tervezünk elindítani, amely alapul szolgál a védelmi koncepciók kidolgozásához.

2022-ben kidolgoztuk a program részletes tervezetét. Emellett elkezdtük a Vízimadár Adatbázis-ban szereplő térképi állományának felülvizsgálatát, területek pontosítását.

Várható kezdési időpont: 2023. március 15.

2.2.Vízimadár monitoring kiterjesztése

A program felelőse Zalai Tamás.

A már folyó monitoring kiterjesztése a cél. A monitoring eredmények rendszeres (éves szintű) publikálása, eredmények bemutatása a tudományos közönség és széles nyilvánosság, illetve a döntéshozók számára. Hosszútávú elemzések elvégzése a rendelkezésre álló archív adatok alapján. Klímaváltozás hatásának elemzése és bemutatása a széles nyilvánosság és a döntéshozók számára.

2022-ben folyamatos volt a monitoring, a 2022. évi januári hóközepi szinkron („Midwinter Count”) eredményeit honlaphírben mutattuk be (10). A 2022-es év teljes összefoglalója várhatóan 2023 márciusára készül el.

2.3.Fészkelő állomány és átvonuló állomány felmérése

A program felelőse Balla Dániel.

2022-ben a program megalapozása folyt, tekintettel arra, hogy a szakosztály rengeteg fajjal foglalkozik a „keveset markol és sokat fog” elvét kívánjuk érvényesíteni, kis lépésekkel haladva az állományfelmérések kiterjesztésében. 2023-ban kampányt szervezünk a bíbic országos állományfelmérésére.

Várható kezdési időpont: 2023.

2.4.Fajspecifikus szinkron számlálások szervezése

A program felelőse Csibrány Balázs.

2022-ben az elnökség döntése alapján a barátréce (Aythya ferina), a cigányréce (Aythya nyroca) és a nagy goda (Limosa limosa) szinkronszámlálását végeztük el, valamint besegítettünk a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság által koordinált országos vadlúd monitoringban is.

A barátréce, a cigányréce valamint a nagy goda monitoringok eredményeiről négy honlapcikkben számoltunk be.

3.Természetvédelmi és társadalmi programok

3.1.Társadalmasítható gyakorlati védelmi akciók szervezése

A program felelőse Pitó Andor.

A program célja táborokban tematikus „vízimadár napok” szervezése. Az idei évben a Hanságban, Tatán és a Hortobágyon tartottunk MME szervezésű táborokban tematikus napokat, ahol a gyerekek a vízimadarakkal, vízimadár számolással, felmérésekkel ismerkedhettek meg.

3.2.Pályázatok kidolgozása és megvalósítása

A program felelőse Tokody Béla.

A program keretében 2022-ben benyújtásra került egy LIFE természetvédelmi pályázat „Komplex élőhelykezelések a Tisza menti szikes vizes élőhely-hálózatának megőrzésére” címmel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, magángazdálkodók és önkormányzatok bevonásával.

A pályázati eredményhirdetés várható időpontja 2023. április.

3.3.Kommunikáció

A program felelőse Balla Dániel és Tokody Béla.

A 2021-ben elindított zárt és nyílt Facebook csoportunkban, valamint az Instagram oldalunkon folyamatosan jelentettünk meg híreket a munkánkról, eredményeinkről.

3.4.Egyéb tevékenységek

3.4.1. A nagy goda, piroslábú cankó és a bíbic fajmegőrzési terve kapcsán, amely a LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt egyik MME vállalt kötelezettsége, a VVSZ tagjainak aktív közreműködődével 2022. október 15-16-a között egy workshop került megrendezésre Sándorfalván annak érdekében, hogy 2023 során a három fajra vonatkozó fajmegőrzési terv az Agrárminisztérium részéről elfogadásra kerüljön.

3.4.2. 2022. december 12-én a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében (a LIFE LWfG CLIMATE RESILIENCE - LIFE19 NAT/LT/000898 pályázat kapcsán) részt vettünk a kis lilik a hazai fajmegőrzési terv felülvizsgálatának egyeztetésén.

 

MME VVSZ

elnöksége 

A Balatonon ősztől tavaszig rendszeresen végeznek vízimadár-szinkronfelméréseket. Novemberben és januárban dr. Kovács Gyula csapata, októbertől márciusig pedig Gál Szabolcs, Szász Előd és segítőik havonta megszámlálják a víztesten előforduló madarakat. 

Barátréce csapat (Fotó: Szász Előd)

Ezek a felmérések korábban nem voltak szinkronban a Vonuló Vízimadár Monitoring programmal, ezért a jövőben szeretnénk, hogy a Balatonról származó adatok is megjelenjenek az országos adatok között.

Sajnos a tavon az időjárás (közepes erősségű szél és a párás idő) erősen befolyásolhatja a felmérést, mivel a beljebb mozgó vöcsköket, récecsapatokat a rossz körülmények esetén már nem lehet látni, határozni. Ezért nehéz előre kijelölni egy fix napot a szinkronra. A MAP adatbázisba már eddig is sok adat került fel a Balatonról, a jövőben erre szeretnénk még nagyobb hangsúlyt fektetni és mindenkit arra buzdítani, hogy a gyakoribb fajokat is számolja és töltse fel a MAP-ba.

Szárcsák (Fotó: Szász Előd)

Gál Szabolcs, Szász Előd és Pánya Csaba által a 2022. december 20-21-én megfigyelt madárfajokat és ezek példányszámait szeretnénk az alábbiakban közreadni.

Összesen 46 vízimadárfaj több mint 51 000 egyedét figyeltük meg a két nap során. A korábbi felmérésekhez képest a kontyos récék és a kercerécék mennyisége volt kiemelkedő. A két kárókatona fajból, hattyúkból, bukókból, fütyülő récéből is többet láttunk az ilyenkor jellemzőnél.

Fütyülő récék (Fotó: Gál Szabolcs)

A ludak egy része Balatonőszödnél a falu melletti vetéseken legelt (3000 lilik), Ordacsehinél pedig már sötétben volt egy nagy csapat, amelyik a tóra húzott éjszakázni (ez nincs bent az összesítésben).

Északi búvár ((Fotó: Szász Előd)

Más megfigyelők látták a szinkron napján a régóta a tavon tartózkodó halászsirályt is.

Összesen 46 faj 51052 egyedét figyeltük meg a két nap alatt:

 

Szász Előd

MME

VVSZ

 

Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya által szervezett tavaszi országos szinkronfelmérések során március közepén a barátrécék (Aythya ferina), április közepén pedig a cigányrécék (Aythya nyroca) létszámát vették leltárba önkéntes felmérőink. A Vonuló Vízimadár Monitoring hóközepi területbejárásaival egyidőben meghirdetett országos felméréssel így akkor kaphattunk pontosabb képet a két faj területi eloszlásáról, amikor azok nagyjából a legnagyobb számban tartózkodnak hazánkban a tavaszi vonulás során.

Cigányréce (Fotó: Mészáros Csaba)

A két récefaj vonulási dinamikájában az őszi, dél felé irányuló vándorlás során is megfigyelhető egy jellegzetes ún. vonulási csúcs, ekkor „tetőzik” a hazánkban egyszerre tartózkodó madarak mennyisége. A cigányréce esetében ráadásul – a barátrécével ellentétben – az őszi vonuláson lényegesen több madár keresi fel a Kárpát-medence vizes élőhelyeit, mint a tavaszi időszakban. A barátréce és a cigányréce őszi vonulási csúcsa egyaránt szeptemberre esik, így az őszi országos szinkronfelmérés is a Vonuló Vízimadár Monitoring hétvégéjére időzítettük.

Barátrécék (Fotó: Mészáros Csaba)

Az adatközlés legegyszerűbb módja, ha a megfigyeléseket a Madáratlasz Program internetes adatbázisába töltik fel a felmérők, melyre asztali számítógépről (map.mme.hu) és okostelefonról (Turdus applikáció) egyaránt lehetőség nyílik. Amennyiben valaki nem rendelkezik hozzáféréssel e felületekhez, megfigyelési adatait a Vízimadár-védelmi Szakosztály elektronikus címére (vvsz@mme.hu) is elküldheti. Ekkor kérjük a megfigyelt barátrécék és cigányrécék pontos száma mellett a megfigyelés időpontját, a terület nevét és koordinátáját is tüntesse fel az adatközlő! A récék számára alkalmas tavakon az ún. nullás adatok közlése is ugyanolyan fontos, amikor a megfigyelők nem észlelik a faj jelenlétét az adott területen!

 

A felmérés eredményeiről az adatok összesítését követően fogunk beszámolni. Ezúton szeretnénk egyúttal előzetesen is megköszönni minden felmérő munkáját!

 

Csibrány Balázs

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály

 

 

A cigányréce (Aythya nyroca) költőterülete Nyugat-Európától Közép-Ázsián keresztül egészen Kínáig terjed. Európa nagy részén csak elszórtan, foltszerűen fészkel az alkalmas vizes élőhelyeken. Legnagyobb összefüggő európai költőállományát a Kárpát-medencében, illetve Románia keleti felében találjuk. Hazánkban elsősorban a vízinövényzetben gazdag halastavakon, víztározókon és mocsarakban fészkel.

Cigányréce (Fotó: Mészáros Csaba)

Európai költőállománya a múlt század második felében erőteljes csökkenésen ment keresztül, ami elsősorban az alkalmas vizes élőhelyek leromlására és eltűnésére vezethető vissza. Élőhely specialista madárfajként ugyanis kifejezetten igényli a dús növényzetű vizes területeket. Az európai költőállomány az ezredfordulót követően látszólag stabilizálódott, a védelmi tevékenységeknek köszönhetően egyes területeken – például Kelet-Európában – valamelyest nőtt is a populáció. Ezért a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján 2014-ben az addigi „Sebezhető” (Vulnerable) kategóriából „Mérsékelten fenyegetett”-re (Near Threatened) változott a faj státusza. Világállománya ennek ellenére még mindig mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. Magyarországon a cigányréce fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft. 

Magyarország kiemelten fontos szerepet tölt be a faj európai költőállománya szempontjából, ezért az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya – a nagy goda és a barátréce mellett – a cigányrécét választotta az országos szintű szinkronfelmérések egyik célfajának. A déli költőállomány állandó, az északi – így a hazai – költőállomány azonban vonuló. A Kárpát-medencében egy erőteljesebb őszi és egy kevésbé nagyszámú tavaszi ún. vonulási csúcs jellemző. A tavaszi vonulás során jellemzően áprilisban tartózkodik a legtöbb cigányréce a hazai vizeken, ezért április 15-18. között, a hóközi Vonuló Vízimadár Monitoringgal egyidőben hirdettük meg a cigányrécék országos szinkronfelmérését.

Cigányréce csapat (Fotó: Mészáros Csaba)

A négynapos felmérési időszak alatt 76 felmérő vett részt a hazai legfontosabb vizes élőhelyek felmérésében, melynek során összesen 1.696 példány cigányrécét sikerült megfigyelniük a felmérőknek. A megfigyelt egyedek zöme az Alföldön került távcső elé, bár a felmért területekből is jelentősen több esett erre a régióra. A Vonuló Vízimadár Monitoring elmúlt két évtizedes adatai alapján a cigányréce a tavaszi vonuláskor először a Dél-Dunántúlon tűnik fel nagyobb számban a márciusi hónapban, áprilisra azonban az Alföld halastavaira helyeződik át a vonulás súlypontja.

Bár a cigányréce európai állománya látszólag stabilizálódott, a legfontosabb költőhelyei – a dús vegetációjú, természetközeli vizes élőhelyek – számára egyre nagyobb kihívást fog jelenteni a klímaváltozás okozta vízhiány, ami alapvetően fenyegeti a cigányréce költőállományait. Ezért szakosztályunk a jövőben is kiemelten nyomon kívánja követni a faj hazai vonuló és költőállományát. Ehhez továbbra is számítunk azon megfigyelőink önzetlen munkájára, akiknek a jelenlegi eredményeket is köszönhetjük:

 

Adorján Ágnes, Ampovics Zsolt, Balázsi Péter, Barna Péter, Berdó József, Bessenyei László Bence, Bodor Ádám, Borza Sándor, Bozsaky Bonifác, Csibrány Balázs, Csonka István, Danku János, Ecsedi Zoltán, Engi László, Enyedi Róbert, Fatér Imre, Fejes Éva, Fenyves Ervin, Forintos Viktor, Gál Szabolcs, Gilányi Gábor, Gyömbér Zsolt, Győrig Előd, Habarics Béla, Hajdú Tamás, Hanyicska Zsolt, Hartmann Johanna, Horváth Tibor, ifj. Homoki Károly, Katona Gergely, Katona József, Kiss János, Dr. Kiss Orsolya, Kókai Ákos, Dr. Kókai Károly, Koleszár Sándor, Kónya Máté, Dr. Kóta András, Makrai Gergely, Málnás Kristóf, Márton Marcell, Dr. Mátics Róbert, Meiszterics Zoltán, Dr. Mester Béla, Mészáros Csaba, Mogyorósi Sándor, Molnár Ádám, Nagy Ildikó, Nagy Miklós, Nagy Tamás, Németvári Nóra, Pálfy Andrea Anna, Pitó Andor, Pribéli Levente, Sallai István, Sári Mátyás, Seres Nándor, Somoskői Péter, Szász Előd, Szelle Ernő, Dr. Szép Tibor, Szilágyi Attila, Takács Ádám, Tamás Ádám, Tar István, Tar János, Tatai Sándor, Tihanyi Gábor, Timon Dávid, Dr. Tokody Béla, Tőgye János, Vámos Csenge, Varga Benedek, Vargáné Kárpáti Ildikó, Veszelinov Ottó, Zalai Tamás, Zöld Barna Mihály, Zsebők Tamás

 

Csibrány Balázs

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály