Madárgyűrűzés és Vonuláskutatás

Magyarország fontosabb vizes élőhelyein már sok évtizedes hagyománya van az azonos időpontokban végzett madártani felméréseknek. A Vonuló Vízimadár Monitoring (VVM) hóközepi felméréseinek segítségével meglehetősen pontos pillanatképet kaphatunk a hazánk legfontosabb vonulóhelyeken észlelt vízimadarak aktuális számáról, az egy időpontban történő felmérés ugyanis minimálisra csökkenti a különböző vizes területek között átmozgó madarak „többszöri számbavételének” esélyét.

Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya 2022 óta bizonyos VVM felmérések idejére a három kiemelt vízimadárfaj – barátréce, cigányréce, nagy goda – valamelyikét célzó ún. országos szinkronszámlálást hirdet meg. Ezzel olyan vizes élőhelyekről is információkat szerezhetünk az adott faj jelenlétéről, amelyek egyébként nem szerepelnek a Vonuló Vízimadár Monitoring hagyományos célterületei között. A három kiemelt vízimadárfaj közül a barátréce ún. tavaszi vonulási csúcsa esik legkorábbra. Ezért a 2023. március 17-20. közötti időszakban minden olyan madármegfigyelő segítségére számítunk, akinek e napok során, hazánk bármelyik vizes élőhelyén járva sikerül megfigyelnie a barátréce egy vagy több példányát.

Barátréce-csapat ( Fotó: Szász Előd)

Az adatközlés legegyszerűbb módja, ha a megfigyeléseket a Madáratlasz Program internetes adatbázisába töltik fel a felmérők, melyre asztali számítógépről (map.mme.hu) és okostelefonról (Turdus applikáció) egyaránt lehetőség nyílik. Amennyiben valaki nem rendelkezik hozzáféréssel e felületekhez, megfigyelési adatait a Vízimadár-védelmi Szakosztály elektronikus címére (vvsz@mme.hu) is elküldheti. Ekkor kérjük a megfigyelt barátrécék pontos száma mellett a megfigyelés időpontját, a terület nevét és koordinátáját is tüntesse fel az adatközlő. Emellett mind a MAP adatfeltöltőket, mind az e-mailes adatközlőket szeretnénk megkérni, hogy a barátrécék száma mellett a hímek és tojók minél pontosabb arányát is igyekezzenek megbecsülni! MAP adatfeltöltés esetén a hímek és tojók száma minden fajnál a lefelé mutató nyíllal lenyitható, az adott faj részletesebb megfigyelési adatainak megadására szolgáló ablakban tölthető ki.

Barátréce gácsér ( Fotó: Tokody Béla)

A felmérés eredményeiről az adatok összesítését követően fogunk beszámolni. A 2022-es év barátréce szinkronfelméréseinek eredményei az alábbi linken érhetők el:

https://www.mme.hu/az-elso-orszagos-baratrece-felmeres-eredmenyei

https://www.mme.hu/az-oszi-orszagos-baratrece-es-ciganyrece-felmeresek-eredmenyei

 

Csibrány Balázs

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály

Ezt a madarat első éves korában gyűrűzték, 2016. augusztus 4-én a Sumonyi Madárvonuláskutató Állomáson (Baranya megye, Lukács Zoltán). Bár a rövidtávú vonuló barátposzáták a telet a Földközi-tenger partvidékén vagy szigetein töltik, ez az első magyar gyűrűs példány, ami megkerült Máltán. Korábban három máltai gyűrűs barátposzáta már megkerült itthon, azoknál a gyűrűzés és a visszafogás között kevesebb, mint egy év telt el. A most visszafogott példány már hét alkalommal megtette a távot a fészkelő és a telelő helye között, az ilyen megkerülések viszonylag ritkák, a legidősebb madarakat nagyobb valószínűséggel fogják vissza a gyűrűzés helyén.

A visszafogott magyar gyűrűs barátposzáta megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon a barátposzáta gyakori fészkelő és átvonuló madárfaj, ezért igen sokat gyűrűznek belőle, eddig összesen közel 450 ezer példányt jelöltek meg itthon. Közülük 143 madár került meg eddig külföldön, a legtöbb a szomszédos országokban (60 példány). A Kárpát-medencén kívül a leggyakrabban a Mediterrán régióban kerültek meg hazai gyűrűs barátposzáták: Cipruson (12 pld.), Libanonban (11 pld.), Olaszországban (11 pld.), Izraelben (8 pld.), Görögországban (7 pld.), Nyugat-Törökországban (5 pld.), Nyugat-Szíriában (5 pld.), Dél-Franciaország (2 pld.), Dél-Spanyolországban (1 pld.) és Albániában (1 pld.).

Magyorországon gyűrűzött és külföldön megkerült barátposzáták megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzési adatbankban a jelenleg legidősebb barátposzáta a gyűrűzését követően tíz év és egy hónap elteltével került meg. Ezt a példányt is a Sumonyi Madárvártán gyűrűzték első éves korában, 1997 nyarán, és több évben is visszafogták a területen, utoljára 2007. augusztusban.

Az EURING (The European Union for Bird Ringing) adatbankban tárolt adatok alapján a legidősebb ismert korú, megkerült gyűrűs barátka közel 14 évig élt (egy cseh gyűrűs példány). Forrás: https://euring.org/files/documents/EURING_longevity_list_20170405.pdf

Mivel több mediterrán országban, így Máltán is magas az Illegális madárpusztítások mértéke, kész szerencse, hogy ez a gyűrűs példány a BirdLife Málta gyűrűzőállomásán került hálóba, ennyi szerencsésen megúszott év után és nem egy vadász terítékében végezte.

További információ és megkerülési térképek a barátposzátáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-sylatr

A barátposzáta megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:
https://migrationatlas.org/node/1845

A tőkés récék gyűrűzése Győrben 2016-ban kezdődött először fémgyűrűvel, majd a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak köszönhetően színesgyűrűvel is elláttuk a madarakat. Eddig 94 madarat gyűrűztünk meg a város területén. Kezdetben csupán az érdekelt minket, hogy a télen itt lévő és a költő madarak azonosak-e, de ahogy telt az idő, számos nem várt érdekességre is fény derült.

Tőkés réce gyűrűzése (Fotó: Pitó Andor)

Azt, hogy a költő és telelő madarak között nagy az átfedés, a folyóvíz, illetve a szinte korlátlanul rendelkezésre álló táplálék miatt gyanítottuk, de szembeötlő volt, hogy néhány egyed vagy csak a téli hideg időben figyelhető meg, vagy a párválasztás kezdetekor jelenik meg a területen. Sajnos a gyűrűzés ezen madarak biztos jelenlétének vagy hiányának igazolására nem ad lehetőséget, de remélhetőleg a jövőben ezt is sikerül kideríteni.

Gyűrűs tőkés réce (Fotó: Pitó Andor)

Erre a fajra kezdetben fekete alapon 2 fehér betűből álló kódot alkalmaztunk, melyek egy kissé ovális gyűrűn duplán voltak megjelenítve. A kombinációkban az A, B, C, D, F, G, H, J, K, L, M, N, P, S, T, U, V, W, X, Y karaktereket használtuk, de a gyűrű alakjából és anyagából adódóan több eltört a felhelyezés során. 2020-tól „F” és utána 2 számból álló kódot is alkalmaztunk már, mivel az előző kódok kifutottak.

A récék párválasztása is tartogatott meglepetéseket, ugyanis előkerültek olyan, akár költésben együtt mutatkozó madarak, melyek az ezt követő költési időszakban más egyeddel álltak párba, annak ellenére, hogy párjuk élt, amit leolvasások által igazolni tudtunk. HW kódú tojó, a HP gyűrűs gácsérral mozgott együtt 2018 tavaszán. A következő tavasszal HP gácsérunk szintén életben volt, ahogy a HW-s tojó is, de ez a madár abban a szezonban az LD feliratú gyűrűt viselő gácsérral mozgott együtt. Ezen az eseten kívül Győrben eddig 5 olyan pár volt, melynek mindkét tagja gyűrűt viselt. A legtöbb tavasszal együtt mozgó pár jelenleg 3 évvel tartja a rekordot, aminek érdekessége, hogy a következő bekezdésben szereplő gácsérral egy fészekaljból származik e pár tojó tagja. Ezzel a 2 madárral kezdődött a győri récék jelölése.

Meggyűrűzött tőkés réce tojó (Fotó: Pitó Andor)

2017 január-februárja alatt tartós fagypont alatti idő uralkodott Győrben, ahol az egyik gyűrűs gácsér jobb szárnya láthatóan sérült volt február 7-én. Február 16-án mindenféle segítség nélkül már jól tartotta szárnyát, bár repülni még nem tudott madarunk. Április 9-én került legközelebb szem elé, akkor visszafogtuk és színes gyűrűt is helyeztünk rá; közben semmilyen elváltozást nem találtunk a szárnyán, elengedéskor szépen repült is. Ezt követően még sokáig megfigyelhető volt a győri Aranyparton ez az egyed, egészen 2018 december végéig, azóta nem került szem elé.

Érdemes a récék lábát alaposan megnézni (Fotó: Pitó Andor)

Ha bárki észlel az országban, vagy akár külföldön fém- vagy színes gyűrűvel ellátott tőkés récét, nyugodtan keressen a pitandor@gmail.com e-mail címemen, a fotóknak kifejezetten örülnék.

 

Pitó Andor

A vízimadarak egyedi jelölésének komoly akadálya, hogy a befogásuk bonyolultabb és nehezebb, mint az énekesmadaraké. A függönyhálók használhatósága (pl. időjárás miatt) korlátozott ezért hosszú, több hetes munkához varsákat alkalmazunk. Ezeket több elemből álló sorokba rendezzük és műanyag hálóból készített terelőkkel kötjük össze.

Varsasor Mekszikópusztán (Fotó: Pellinger Attila)

A jellemzően vízparttal párhuzamosan mozgó madarakat a terelők vezetik a varsák bejáratához. Ha bemennek, a labirintus-szerű kialakítás miatt csak nehezen vagy sehogyan nem találnak ki. A madarak sokkal nyugodtabban viselkednek odabent és az ellenőrzések gyakorisága is igazítható a fogott madarak számához és viselkedéséhez. A varsákat azok zavarása nélkül is figyelhetjük távcsövekkel, nagyobb számú fogott madár esetén az ellenőrzések száma gyakorítható. A varsarendszer üzemeltetéséhez tapasztalataink szerint a helyi sajátosságok figyelembe vételéve 3-4 fő az ideális létszám, azaz a másutt megszokott tábori hangulat itt nem jellemző.

Vándor partfutó gyűrűzése (Fotó: Pellinger Attila)

A jelölés során biometriai adatokat rögzítünk, egy részüknél madárinfluenza vizsgálatokhoz gyűjtünk mintákat és parazitákat, főleg tolltetveket is. Néhány évvel ezelőttől a fém gyűrűk alkalmazása mellett színes gyűrű kombinációkat is használunk partimadaraknál. A feliratos, több tíz méter távolságból leolvasható PVC gyűrűk alkalmazása megsokszorozta a visszajelentések számát.

Nyakgyűrűs nyári lúd (Fotó (Pellinger Attila)

Európa és Észak-Afrika számos országából folyamatosan kapjuk a leolvasások adatait. A mediterrán térségben számos jelölt egyed kerül puskavégre ezért a partimadarak mellett szintén nagy számban fogott nálunk átvonuló récék, elsősorban a csörgő récék telelőterületeiről is sikerült már képet alkotni.

A színes jelöléseket emellett egyes fészkelő vízimadarak vonulásának kutatásában is használjuk. Színes nyakgyűrűket, illetve színes lábgyűrűket alkalmazunk a lohosodáskor fogott nyári ludak és bütykös hattyúk nyomon követésére. Ezekről a kód akár 400 m távolságból is azonosítható, ezért ezekről a hosszabb életű madarakról akár több száz megfigyelés is összegyűlhet az évek során.

Gyűrűs réti cankó (Fotó: Németh Ferenc)

Emellett a mikroelektronika is szerephez jut ma már madárvonulás titkainak megfejtésében. A GPS jelek vételére és azok GSM hálózaton történő továbbítására alkalmas eszközök akár évekig képesek szinte valós időben prezentálni a jelölt madarak aktuális pozícióját. A miniatürizálással egyre több faj egyedeit követhetjük nyomon. Együttműködünk más projektekkel a madarak befogásában, sikerrel jelöltünk már ilyen módon bütykös ásóludat, tőkés és böjti récét, bíbicet és gólyatöcsöt is.

Gólyatöcs fióka gyűrűzése (Fotó: Pellinger Attila)

Önkénteseink ausztriai partnereink madárjelöléseiben is közreműködtek ugyanakkor külföldi önkéntesek is részt vettek munkánkban. A vízimadárfajok állománydinamikáját a mekszikópusztai elárasztásokon végzett számlálásokkal vizsgáljuk és közreműködünk a Hanság, illetve a Szigetköz területén végzett felmérésekben. Valamennyi programunkhoz csatlakozni lehet önkéntesként. Facebook-oldalunkon és a Soproni Helyi Csoport elérhetőségein keresztül.

 

Pellinger Attila