A tőkés récék gyűrűzése Győrben 2016-ban kezdődött először fémgyűrűvel, majd a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak köszönhetően színesgyűrűvel is elláttuk a madarakat. Eddig 94 madarat gyűrűztünk meg a város területén. Kezdetben csupán az érdekelt minket, hogy a télen itt lévő és a költő madarak azonosak-e, de ahogy telt az idő, számos nem várt érdekességre is fény derült.

Tőkés réce gyűrűzése (Fotó: Pitó Andor)

Azt, hogy a költő és telelő madarak között nagy az átfedés, a folyóvíz, illetve a szinte korlátlanul rendelkezésre álló táplálék miatt gyanítottuk, de szembeötlő volt, hogy néhány egyed vagy csak a téli hideg időben figyelhető meg, vagy a párválasztás kezdetekor jelenik meg a területen. Sajnos a gyűrűzés ezen madarak biztos jelenlétének vagy hiányának igazolására nem ad lehetőséget, de remélhetőleg a jövőben ezt is sikerül kideríteni.

Gyűrűs tőkés réce (Fotó: Pitó Andor)

Erre a fajra kezdetben fekete alapon 2 fehér betűből álló kódot alkalmaztunk, melyek egy kissé ovális gyűrűn duplán voltak megjelenítve. A kombinációkban az A, B, C, D, F, G, H, J, K, L, M, N, P, S, T, U, V, W, X, Y karaktereket használtuk, de a gyűrű alakjából és anyagából adódóan több eltört a felhelyezés során. 2020-tól „F” és utána 2 számból álló kódot is alkalmaztunk már, mivel az előző kódok kifutottak.

A récék párválasztása is tartogatott meglepetéseket, ugyanis előkerültek olyan, akár költésben együtt mutatkozó madarak, melyek az ezt követő költési időszakban más egyeddel álltak párba, annak ellenére, hogy párjuk élt, amit leolvasások által igazolni tudtunk. HW kódú tojó, a HP gyűrűs gácsérral mozgott együtt 2018 tavaszán. A következő tavasszal HP gácsérunk szintén életben volt, ahogy a HW-s tojó is, de ez a madár abban a szezonban az LD feliratú gyűrűt viselő gácsérral mozgott együtt. Ezen az eseten kívül Győrben eddig 5 olyan pár volt, melynek mindkét tagja gyűrűt viselt. A legtöbb tavasszal együtt mozgó pár jelenleg 3 évvel tartja a rekordot, aminek érdekessége, hogy a következő bekezdésben szereplő gácsérral egy fészekaljból származik e pár tojó tagja. Ezzel a 2 madárral kezdődött a győri récék jelölése.

Meggyűrűzött tőkés réce tojó (Fotó: Pitó Andor)

2017 január-februárja alatt tartós fagypont alatti idő uralkodott Győrben, ahol az egyik gyűrűs gácsér jobb szárnya láthatóan sérült volt február 7-én. Február 16-án mindenféle segítség nélkül már jól tartotta szárnyát, bár repülni még nem tudott madarunk. Április 9-én került legközelebb szem elé, akkor visszafogtuk és színes gyűrűt is helyeztünk rá; közben semmilyen elváltozást nem találtunk a szárnyán, elengedéskor szépen repült is. Ezt követően még sokáig megfigyelhető volt a győri Aranyparton ez az egyed, egészen 2018 december végéig, azóta nem került szem elé.

Érdemes a récék lábát alaposan megnézni (Fotó: Pitó Andor)

Ha bárki észlel az országban, vagy akár külföldön fém- vagy színes gyűrűvel ellátott tőkés récét, nyugodtan keressen a pitandor@gmail.com e-mail címemen, a fotóknak kifejezetten örülnék.

 

Pitó Andor

2021. szeptember 19.-én, a déli órákban, egy amerikai pettyeslile (Pluvialis dominica) került elő a Hortobágyon. A nászruháját már szinte teljesen elvesztett madár a Csécsi-halastó szárazon lévő 7-es tavának halágya mellett tartózkodott. Röviden fürdött, tollászkodott, majd berepült a tó közepére. A leggyorsabban a helyszínre érkező környékbeli madarászok még láthatták itt a madarat, amely rövidesen távozott a medencéből. A nap során többször változtatta a helyét, végül a lecsapolás alatt álló 5-ös medencében kötött ki. Legtöbbször a későbbiekben is ezen a tavon volt látható, ahol az a következő napokban sok érdeklődőnek sikerült megfigyelni a madarat. Többször társult egy aranylilével, így remekül össze lehetett vetni a két hasonló fajt.

Amerikai pettyeslile (Fotó: Nagy Miklós)

Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, ez lehet az első hortobágyi adata a fajnak, de hazánkban is mindössze csak ötödik alkalommal regisztrálták. Legutóbb tavaly októberben figyeltek meg egy példányt Apaj mellett.

Az egyik leghosszabb távon vonuló faj lévén nem meglepő, hogy Európában is a leggyakrabban feltűnő újvilági partimadarak közé tartozik, azonban előfordulásai leginkább a tengerpartok mellékére korlátozódnak, egyedei a kontinens belsejébe csak ritkán vetődnek el. Magyarországon kívül megfigyelték már Lengyelországban (3), Ausztriában (2), Csehországban (1), Horvátországban (1), Szerbiában (1) is. (Forrás: www.tarsiger.com). Bár minden hónapból van európai adata, azonban jellemzően szeptember végén, illetve októberben kerül a megfigyelők szeme elé.

A madár a Csécsi-halastavon kerül szem elé (Fotó: Nagy Miklós)

Felbukkanása talán összefüggésbe hozható az Atlanti-óceánon tomboló hurrikánokkal. A megfigyeléséhez közeli időpontban több, kontinensünkön kifejezetten ritka amerikai partimadár faj (alaszkai partfutó, kanadai lile, rövidcsőrű cankógoda) is felbukkant Európában.

 

Nagy Miklós

A vízimadarak egyedi jelölésének komoly akadálya, hogy a befogásuk bonyolultabb és nehezebb, mint az énekesmadaraké. A függönyhálók használhatósága (pl. időjárás miatt) korlátozott ezért hosszú, több hetes munkához varsákat alkalmazunk. Ezeket több elemből álló sorokba rendezzük és műanyag hálóból készített terelőkkel kötjük össze.

Varsasor Mekszikópusztán (Fotó: Pellinger Attila)

A jellemzően vízparttal párhuzamosan mozgó madarakat a terelők vezetik a varsák bejáratához. Ha bemennek, a labirintus-szerű kialakítás miatt csak nehezen vagy sehogyan nem találnak ki. A madarak sokkal nyugodtabban viselkednek odabent és az ellenőrzések gyakorisága is igazítható a fogott madarak számához és viselkedéséhez. A varsákat azok zavarása nélkül is figyelhetjük távcsövekkel, nagyobb számú fogott madár esetén az ellenőrzések száma gyakorítható. A varsarendszer üzemeltetéséhez tapasztalataink szerint a helyi sajátosságok figyelembe vételéve 3-4 fő az ideális létszám, azaz a másutt megszokott tábori hangulat itt nem jellemző.

Vándor partfutó gyűrűzése (Fotó: Pellinger Attila)

A jelölés során biometriai adatokat rögzítünk, egy részüknél madárinfluenza vizsgálatokhoz gyűjtünk mintákat és parazitákat, főleg tolltetveket is. Néhány évvel ezelőttől a fém gyűrűk alkalmazása mellett színes gyűrű kombinációkat is használunk partimadaraknál. A feliratos, több tíz méter távolságból leolvasható PVC gyűrűk alkalmazása megsokszorozta a visszajelentések számát.

Nyakgyűrűs nyári lúd (Fotó (Pellinger Attila)

Európa és Észak-Afrika számos országából folyamatosan kapjuk a leolvasások adatait. A mediterrán térségben számos jelölt egyed kerül puskavégre ezért a partimadarak mellett szintén nagy számban fogott nálunk átvonuló récék, elsősorban a csörgő récék telelőterületeiről is sikerült már képet alkotni.

A színes jelöléseket emellett egyes fészkelő vízimadarak vonulásának kutatásában is használjuk. Színes nyakgyűrűket, illetve színes lábgyűrűket alkalmazunk a lohosodáskor fogott nyári ludak és bütykös hattyúk nyomon követésére. Ezekről a kód akár 400 m távolságból is azonosítható, ezért ezekről a hosszabb életű madarakról akár több száz megfigyelés is összegyűlhet az évek során.

Gyűrűs réti cankó (Fotó: Németh Ferenc)

Emellett a mikroelektronika is szerephez jut ma már madárvonulás titkainak megfejtésében. A GPS jelek vételére és azok GSM hálózaton történő továbbítására alkalmas eszközök akár évekig képesek szinte valós időben prezentálni a jelölt madarak aktuális pozícióját. A miniatürizálással egyre több faj egyedeit követhetjük nyomon. Együttműködünk más projektekkel a madarak befogásában, sikerrel jelöltünk már ilyen módon bütykös ásóludat, tőkés és böjti récét, bíbicet és gólyatöcsöt is.

Gólyatöcs fióka gyűrűzése (Fotó: Pellinger Attila)

Önkénteseink ausztriai partnereink madárjelöléseiben is közreműködtek ugyanakkor külföldi önkéntesek is részt vettek munkánkban. A vízimadárfajok állománydinamikáját a mekszikópusztai elárasztásokon végzett számlálásokkal vizsgáljuk és közreműködünk a Hanság, illetve a Szigetköz területén végzett felmérésekben. Valamennyi programunkhoz csatlakozni lehet önkéntesként. Facebook-oldalunkon és a Soproni Helyi Csoport elérhetőségein keresztül.

 

Pellinger Attila

Darules közben aránylag sok gyűrűs példányt észlelnek a megfigyelők. Ha a gyűrűkombinációt vagy a gyűrűkódot – a viszonylag nagy távolság ellenére is – sikerül pontosan azonosítani, a Madárgyűrűzési Központ (ringers@mme.hu) fogadja az adatokat.

Gyűrűkombinációs jelölésű daru a Hortobágyon (Fotó: Nagy József)

Szeptember 15-én egy számunkra különleges történetű madarat sikerült lencse végre kapni Újszentmargita határában (Hajdú-Bihar megye, Nagy József). Ezt a darut, hat társával együtt 2017 novemberében, egy sűrű ködös napon fogták be Csongrád-Csanád megyében és szállították be a Szegedi Vadaspark Madármentő telepére. 2017. november 28-án jelölték meg a két fiatal és 5 felnőtt darut színkombinációs jelzéssel (3-3 színes gyűrű a két csüdön) és engedték szabadon Szatymaz határában, a Fehér-tónál. A hét elengedett madár közül eddig négyet figyeltek meg a későbbiekben itthon. A most észlelt - fiatal korában gyűrűzött - példány minden évben szem elé került egy vagy több gyűrűleolvasás erejéig, legtöbbször a Hortobágyon, de 2018-ban a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén is látták.

A most megfigyelt madár 2017-ben a jelölését és elengedését követően (Fotó: Lukács Katalin Odett)

Mivel Magyarországon csak rendkívül ritkán fészkel, a hazai jelölések csak a véletlen befogott példányokra korlátozódnak. Az északi fészkelési területeken a darvakat fiókakorban jelölik.

A hazai Madárgyűrűzési Adatbankban összesen 672 daruról több mint 3000 megfigyelési adatot tartunk nyilván. Ezeket többségében Finnországban jelölték. 

A nagytestű madarakra számtalan veszélyt rejt a sűrű köd, ilyenkor előfordul, hogy egy madár vagy kisebb csoport eltéved és berepül vagy besétál a településekre. A ködben történő repülés a távvezetékekkel átszőtt vidékeken végzetes lehet a madarakra, ezért az ilyen eltévedt és befogott példányokat a köd felszállta után, tiszta időben engedik el a természetvédelmi szakamberek.

A 2017-ben, első éves korában kalandosan kézrekerült és megjelölt daru szép felnőtt korú madár lett (Fotó: Nagy József)

A daru Eurázsia sűrű aljnövényzetű vizes élőhelyein fészkel. Ősszel nagy csapatokban vonulnak déli irányba. A Hortobágy az európai daruállomány kiemelt fontosságú gyülekezőhelye. A madarak nagy része az állandó fagyok beálltával áll tovább dél-európai és észak-afrikai telelőterületeik felé.

További információ a daruról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-grugru

Tavasszal és a nyár első felében hozzászoktunk ahhoz, hogy a kert, a park, az utcai fasor zeng a madarak énekétől, majd a fiókák és az etető madarak hangjától, a fűben folyamatosan ott keresgélnek a fekete rigók és az itatókon is nagy a forgalom. Ennek oka, hogy a települési fajok többsége két fészekaljat is nevel egy szezonban, ráadásul ha jól érzik magukat valahol, nagy valószínűséggel a második költésre is az első közelében kerül sor.

Ebbe a nagy madárnyüzsgésbe hoz olyan jelentős mértékű változást augusztus eleje, hogy az már a nem szakemberek számára is feltűnő. A hiányérzetet tovább növeli a legismertebb és legkedveltebb fecskék és fehér gólyák fészkeinek kiürülése (bár néhány fecskepár akár szeptember végéig is folytathatja a költést), majd a levegőben vadászó, a szántókon, árokpartokon szedegető madarak hirtelen, napok alatt bekövetkező eltűnése.

Szerencsére ezt a látszólagos madárhiányt nem a tömeges pusztulásuk, hanem a viselkedésük természetes változása okozza. A tojások kiköltése, majd a fészekben fejlődő fiókák etetése helyhez köti a madarakat. A fiatalok fészekelhagyását követően ez a kényszerű területhűség csökken, a második költés végén pedig meg is szűnik. Ilyenkor a még néhány napig, egy-két hétig együtt maradó családok egyre jobban eltávolodnak a fészektől, ahova mind ritkábban vagy már egyáltalán nem is térnek vissza. A fiókák teljes önállósodása és szétszéledése után a párkapcsolat is megszűnik vagy lazul  ezek következtében csökken látványos mértékben a madarak eddig tapasztalt koncentrációja, ez vezet a csökkenő madármegfigyelésekhez.

Az őszi vonulással aztán valóban elkezd csökkenni Magyarország madárállománya, hogy szűk két hónapon belül, az Eurázsia északi térségeiből és a hegyvidékekről érkező átvonulókkal és a nálunk telelőkkel ismét növekedjen a faj- és egyedszám, majd az etetőknek és a téli itatásnak köszönhetően a lakossági madármegfigyelések száma is.

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek

 

Orbán Zoltán