madárgyűrűzés

Szeptember közepén Nagyiván határában fényképezték le a kék gyűrűs kígyászölyvet (Gabriel Ozon). Ezt a madarat fiókaként gyűrűzték 2013-ban, a Budai Tájvédelmi Körzetben (Turny Zoltán). Ez volt az első, egyedei kóddal ellátott színes jelölésű kígyászölyv Magyarországon. A madarat 2016-ban már egyszer megfigyelték Ároktő határában is (Török Hunor Attila).

2013 óta összesen 26 kígyászölyv fiókát jelöltek meg Magyarországon kék színű, egyedi kóddal ellátott gyűrűkkel, amelyek közül eddig háromnak van megfigyelési adata, egyelőre mind belföldön.
A kígyászölyv vonuló madár, a telet Afrikában a Szaharától délre eső szavannákon tölti. A hazai állomány döntő többsége a Boszporusznál hagyja el Európát. Tavasszal, márciustól érkeznek vissza a fészkelőterületekre.

Az idén, GPS nyomkövető eszközzel ellátott Örs nevű kígyászölyv vonulási útvonala itt látható (Turjánvidék LIFE):
http://satellitetracking.eu/inds/showmap/?check_334=334

További információ a kígyászölyvről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cirgal

Egy sárga szárnylappal megjelölt sérült fakó keselyűt találtak szeptember 26-án, a 6-os számú főút mentén, Hidas település közelében (Borbély András). A madár feltehetően vezetéknek, vagy járművel ütközött. A megtalálást követően a keselyűt Pécsre szállították, ahol ellátták a sérüléseit, majd másnap a Budapesti Állatkert mentőhelyén helyezték el. Felépülését követően ismét szabadon lesz engedve.

Ezt a fakó keselyűt a Green Balkan (www.greenbalkans.org) fakó keselyű visszatelepítési programjának keretében jelölték, ahova Spanyolországból (Katalónia) szállították 2014-ben. 2015. májusban engedték szabadon és 2016. év végén látták utoljára Bulgáriában.

Fakó keselyűt ritka kóborlóként lehet néha megfigyelni Magyarországon, elsősorban a nyári és az őszi időszakban. Eddig nyolc külföldön jelölt példány került meg hazánkban, három bulgáriai, három horvátországi (Cres-sziget) és kettő szerbiai (Uvac) jelölésű volt. 

További információ a fakó keselyűről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-gypful

A Fertőújlak (Sarród) melletti Borsodi-dűlőben figyelték meg az egyedi kóddal ellátott piros gyűrűs lócsért szeptember 22-én (Dr. Hadarics Tibor). Ezt a madarat már egy évvel korábban is látták a területen, szinte méterre pontosan ugyanitt, ami mutatja, hogy egyes madárfajoknak a vonulási időszakban is jelentős a területhűségük.

Ezt a példányt 2016-ban gyűrűzték fiókaként a Balti-tenger partvidékén (Vastervik közelében). Magyarországon eddig 23 Észak-Európában gyűrűzött lócsér került meg, a legtöbbet Svédországban jelölték. A most megfigyelt példány kivételével valamennyi elhullott állapotban került kézre a múlt század közepén.

A lócsér mind az öt kontinensen előforduló, kozmopolita madárfaj. A Balti-tenger partvidékén fészkelő madarak az európai szárazföld nagy folyóit követve érik el a Mediterráneum nagy delta vidékeit, ahol jelentős számban gyülekeznek. Néhány egyed a Földközi-tenger észak-afrikai partvidékén telel, de a madarak zöme a Szaharát átrepülve eljut a Niger folyóig. Magyarországon április-május és augusztus-szeptember hónapokban kisszámú, de rendszeres átvonuló.

További információ a lócsérről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-stecas

A Sínai-félsziget igen fontos vonuló és pihenő területe sok európai vonuló madárfajnak. Több ezer fehér gólya gyűlik itt össze ebben az időszakban. A félsziget déli partvidékén, Sharm El Sheikh város mellett fekvő szeméttelepen és a közeli szennyvíztisztítónál évről évre sok elhullott és rossz állapotban lévő madarat találnak. A hulladékban található ételmaradékot fogyasztó madarak sokszor veszélyes szervetlen vagy szerves anyagokat is lenyelnek. Az ülepítők vízminősége, valamint egyes műtárgyak szintén veszélyesek a megpihenő madarakra, de a bejelentő (Ahmed Waheed) szerint idén kevesebb gólyatetemet találtak, összesen 60 példányt. Ezek között volt a két magyar gyűrűs madár is.

Egyiptomban kézrekerült fehér gólya (fotó: Ahmed Waheed)

Egyiptomban kézrekerült fehér gólya (fotó: Mohamed Hazem)

Mindkét gólyát idén gyűrűzték fiókaként a Kiskunságban, az egyiket Izsákon (Németh Ákos, Kolon-tavi Madárvárta), a másikat Katymáron (Tamás Ádám).

Egyiptomban eddig 12 magyar gyűrűs fehér gólya került meg, ebből a mostani kettővel együtt összesen hat példány a Sínai-félsziget ezen területén. Szerencsére a gyülekező helyen nem csak kézrekerülések történnek, a másik négy példány esetén a színes gyűrűk alapján, távcsővel történt az azonosítás a korábbi években.

Szeptember közepén, amikor a gyűrűs példányokat megtalálták, a Dávid nevű, Szlovákiában, műholdas nyomkövetővel jelölt fehér gólya is ezen a területen mozgott: http://satellitetracking.eu/inds/showmap/?check_327=327

A fehér gólya hosszú távú vonuló madárfaj, a Földközi-tengert megkerülve, a földszorosoknál hagyja el Európát. A Nyugat-európai példányok Gibraltárnál kelnek át és vonulnak tovább Nyugat-afrikai telelőterületükre. Közép- és Kelet-Európa fészkelő fehér gólyái a Boszporusz térségében hagyják el a kontinenst, majd Afrikát elérve, dél felé haladnak tovább. A madarak egy része a Csád-tó térségébe tesz egy kitérőt, mielőtt elérné a Közép- és Dél-Afrikai telelőterületeit.

További információ a fehér gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

A Magyarországon jelölt, műholdas jeladóval felszerelt fehér gólyákról itt tájékozódhat: www.satellitetracking.eu

Egy litván gyűrűs fekete gólyát figyeltek meg augusztus második felében Bátonyterenyénél, a Maconkai-víztározón (Molnár Márton). A madarat idén júniusban gyűrűzték fiókaként Vilniusztól nem messze (Darius Musteikis). Ez az első litván gyűrűs fekete gólya megkerülési adat a hazai madárgyűrűzési adatbankban. 

Magyarországon ezidáig 239 külföldi gyűrűs fekete gólya megkerülést regisztráltak, ezek nagy része színes gyűrűs megfigyelések volt. A legtöbb alkalommal cseh (137 példány), lengyel (40 pld.), szlovák (24 pld.) és német (13 pld.) gyűrűs madarakat észleltek a megfigyelők. A Balti államokból eddig 13 gyűrűs fekete gólya került meg Magyarországon.

További információ a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig

Egy magyar gyűrűs viharsirályt fényképeztek le Oroszországban. A madarat május végén figyelték meg a Pecsora folyónál (Komi régió), de csak most küldte el a szenzációs adatot az oroszországi madárgyűrűzési központ. A madarat 2014. január végén gyűrűzték a soproni szeméttelepen (Dr. Hadarics Tibor és kollégái). Ez az első hazai gyűrűs viharsirály megkerülési adat Oroszországban, és egyben a legtávolabbi magyar gyűrűs példány a hazai adatbankban. 

Magyarországon 2011. óta jelölik a viharsirályokat – távcsővel, teleszkóppal is könnyen leolvasható – zöld színű műanyag gyűrűvel. Eddig összesen 255 példányra került ilyen jelölés, amelyek közül már 59 madarat azonosítottak külföldön, legnagyobb számban Lengyelországban (34 példány).

A viharsirály európai állományának jelentős része a Brit-szigeteken és a nyugat-európai tengerpartokon tölti a telet, de kisebb számban telel még Európa délkeleti felében is. Magyarországon az őszi vonuló példányokkal már szeptembertől lehet találkozni, de nagyobb számban csak novemberben érkeznek és az itt telelő állomány februárra éri el a maximumát.  Leggyakrabban nagyobb szeméttelepek közelében figyelhetők meg, de egyre többször lehet látni viharsirályokat a Duna fővárosi szakaszán is, a dankasirály csapatokban.

További információ a viharsirályról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larcan

Augusztus közepén egy 1998-ban jelölt cseh gyűrűs fekete gólyát figyeltek meg Kenderes határában a Telekhalmi-halastavakon (Monoki Ákos és Kiss Ádám).

A madarat fióka korában gyűrűzték (Frantisek Pojer) és azóta csak egy alkalommal került szem elé, 2013-ban Csehországban. Jelenleg ez a legidősebb gyűrűs fekete gólya a hazai madárgyűrűzési adatbankban és az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank korrekord listáján is átveszi a vezetést (www.euring.org/data-and-codes/longevity-list).

A hazai madárgyűrűzési adatbázisban a másik „matuzsálem korú” fekete gólyát (Tóbiást) 1999-ben gyűrűzték itthon (Kalocsa Béla) és 2013 óta egy bekamerázott fészekben költ: http://gemenczrt.hu/media/feketegolya-feszek/

A fekete gólya hosszútávú vonuló. A fölszálló meleg légáramlatokat kihasználva, termikelve vonul. Az európai állomány két fő vonulási útvonalat használ: a keleti, Törökországon és Izraelen át vezető, valamint a nyugati, a Pireneusokon és Gibraltáron át vezető útvonalat. A magyarországi állomány legnagyobb része fészkelőterületét augusztus közepe és szeptember vége között hagyja el. A tavaszi vonulás februártól áprilisig tart. A vonulásról rendelkezésünkre álló információt legnagyobbrészt színes gyűrűs leolvasásokból és műholdas követés eredményeiből ismerjük.

További információ a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig

Július közepén egy palesztin gyűrűs cserregő nádiposzátát fogtak vissza a Fehér-tavi Ornitológiai Táborban (FOT). A madarat 2015. március végén gyűrűzték Ciszjordániában (Jericho Ringing Station). Ez az első palesztin gyűrűs madár a magyar madárgyűrűzési adatbankban. 

A cserregő nádiposzáták hosszú távú vonulók, a telet a Szaharától délre eső Száhel övezetben töltik. A Földközi-tengert a földszorosok irányába kerülik, a Kárpát-medencei fészkelő állomány döntően a boszporuszi irányt használja. A magyarországi cserregő nádiposzáták szeptemberben vonulnak el, október közepén már csak ritkán lehet látni a hazai nádasokban. Az első példányok április elején érkeznek vissza a költőhelyekre. 

Ezt a madarat a tavaszi vonulása során gyűrűzték meg a Jordán völgyében. A madárnak a visszafogás idején kotlófoltja volt (kotlás idején kialakuló hasi tollhiány), így ez egy Fehér-tavi (vagy közvetlen környéki) költő példány volt.

További információ a cserregő nádiposzátáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-acrsci

Magyar gyűrűs fészkelő fehér gólyát figyeltek meg július végén Moldovában (Vitalie Ajder és Silvia Ursul: Society for Bird and Nature Protection, Moldova). A madarat 2011-ben fióka korában gyűrűzték Bács-Kiskun megyében, Szeremlén (Mórocz Attila). Azóta ez az első észlelése, és ez egyben az első magyar gyűrűs madár megkerülési adat Moldovából.

A madár most három fiókát nevel, gyűrűzésekor öten voltak testvérek a szeremlei fészekben:

1908-tól napjainkig közel 15 ezer fehér gólyát jelöltek Magyarországon (ebből 2004 után nyolcezer kapott távcsővel is leolvasható műanyag színes gyűrűt). Közülük 400 került meg külföldön – a szomszédos országoktól, egészen Dél-Afrikáig –, legnagyobb részt a vonulási és telelési időszakban. Vannak azonban olyan megfigyelési adataink, amikor a madarat a Kárpát-medencén kívül, bizonyítottan költésben figyelték meg. Ilyen esetek voltak Horvátországban (a Kárpát-medencén kívül eső területein) 2, Németországban 2, Csehországban 2 és Lengyelországban 1 esetben. Van ezen kívül számos további megkerülési adatunk Magyarországtól távolabb a nyári időszakban, de ezek elsősorban fiatal egyedek kirepülés utáni kóborlásai vagy egyéb kézrekerülések. 

A fehér gólyák alapvetően területhűek, az ivarérett madarak visszatérnek a Kárpát-medencébe, de a néhány távoli fészkelő hazai gyűrűs madár példája is mutatja, hogy áttelepülő példányok is akadnak.

További információ a fehér gólyákról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

Ezt a színes gyűrűs békászó sast Papp Gábor fényképezte július elején Olaszliszka közelében. A madarat 2015-ban, fiókakorban gyűrűzte Miroslav Dravecky, Szlovákiában.

A madár fiókakori képei a gyűrűzéskor:

Színes lábgyűrű (Fotó: Miroslav Dravecky)

Megfigyelési adat térképe (Tringa)

A színes, nagy méretű kóddal ellátott jelölőgyűrűk alkalmazása elterjedt módszere a madárgyűrűzésnek, elsősorban a negyobb méretű madárfajokon. Ezek a jelölések teleszkóppal, vagy sokszor kézi távcsővel is leolvashatóak.

A békászó sas európai állománya Afrikában telel, a Szaharától délre eső területeken. A Kárpát-medencei madarak szeptemberben, délkeleti irányban hagyják el Európát és márciusban térnek vissza költőhelyeikre.

További információ a békászó sasokról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aqupom