Meddig él egy fekete gólya?

mainpaycheckfield

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy hány évig él egy madár. Nem egyszerű a válasz, mert ez nagyon sok mindentől függ. Elsősorban a környezet kiszámíthatóságától és a szerencsétől. Ha évről évre optimális minden a fészkelő, vonuló és telelőterületen, és elkerülik a ragadozók vagy élősködők, betegségek, akkor van esély arra, hogy szép kort érjen meg egy madár. De ilyen nincs, valami zavar mindig támad, ami befolyásolja az állatok életmenetét.

Ha egy madárfaj korcsoportjainak tömegességét egy elfektetett oszlopdiagramon ábrázoljuk, egy piramisformát kapunk. Legalul, a legnagyobb számban, a frissen kirepült fiatalok vannak, de a második évre ez a szám meredeken lecsökken. Az első év túlélése igen nehéz a még bizonytalanul repülő, táplálkozó, tapasztalatlan fiatal madarak számára. A piramis tetején lesz az a kevés egyed, amelyek megérik a matuzsálem kort. De mennyi ez a kor? Ezt pontosan nem tudni. A madárgyűrűzési eredményekből lehet erre következtetni. A fiókakorban jelölt és később megfigyelt vagy megkerült madaraknak tudjuk csak a pontos korát. De így is csak egy közelítő képet kaphatunk, mert nem biztos, hogy a legidősebb madarat ismertük meg, nagy valószínűséggel az éppen nem is kapott gyűrűt.

Június elején egy gyűrűs fekete gólyát fényképeztek Szolnoktól nem messze a Tisza hullámterében (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Monoki Ákos, Nagy Gábor). A madarat fiókakorában, 2003 júliusában gyűrűzték a Duna ártéri erdejében Hercegszántó határában (Bács-Kiskun megye, Kalocsa Béla). Jelenleg ez a legidősebb megkerült gyűrűs fekete gólya a hazai madárgyűrűzési adatbankban. A madár nem először került szem elé, az eltelt 19 év alatt összesen 11 megfigyelése van, ami a távcsővel, teleszkóppal leolvasható jelölőgyűrűjének köszönhető. Egy alkalommal, 2005-ben Izraelben is látták a vonulási időszakban, a többi adata hazai megfigyelésekből származik. Itthon minden alkalommal a fészkelőterületén, a Tisza ártérben került elő. 2015-ben is készült róla egy fénykép (Monoki Ákos).


A most megfigyelt fekete gólya, 2015-ben is lencsevégre került (Fotó: Monoki Ákos)

Ez a madár nem csak a hazai adatbank fekete gólya életkor listáján van az első helyen, hanem az EURING adatbank alapján is átvette a vezetést. https://euring.org/data-and-codes/longevity-list

A fekete gólya zavartalan, zárt erdőkben fészkel, leggyakrabban folyók sűrű ártéri erdeiben. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre töltik.

A mostani adat alapján, tehát a fekete gólya akár 19 évig is elélhet, de feltehetően vannak ennél is idősebb példányok.

További információ és megkerülési térképek a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig

Litván gyűrűs fekete gólya

mainpaycheckfield

Litván gyűrűs fekete gólyát figyeltek meg Bátonyterenyénél.

Egy litván gyűrűs fekete gólyát figyeltek meg augusztus második felében Bátonyterenyénél, a Maconkai-víztározón (Molnár Márton). A madarat idén júniusban gyűrűzték fiókaként Vilniusztól nem messze (Darius Musteikis). Ez az első litván gyűrűs fekete gólya megkerülési adat a hazai madárgyűrűzési adatbankban. 


Litván gyűrűs fekete gólya megkerülési térképe (Tringa)

Magyarországon ezidáig 239 külföldi gyűrűs fekete gólya megkerülést regisztráltak, ezek nagy része színes gyűrűs megfigyelések volt. A legtöbb alkalommal cseh (137 példány), lengyel (40 pld.), szlovák (24 pld.) és német (13 pld.) gyűrűs madarakat észleltek a megfigyelők. A Balti államokból eddig 13 gyűrűs fekete gólya került meg Magyarországon.

További információ a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig

 

 

Közel 20 éves fekete gólyát figyeltek meg Magyarországon

mainpaycheckfield

Augusztus közepén egy 1998-ban jelölt cseh gyűrűs fekete gólyát figyeltek meg Kenderes határában.

Augusztus közepén egy 1998-ban jelölt cseh gyűrűs fekete gólyát figyeltek meg Kenderes határában a Telekhalmi-halastavakon (Monoki Ákos és Kiss Ádám).


Cseh gyűrűs fekete gólya (Fotó: Monoki Ákos)

A madarat fióka korában gyűrűzték (Frantisek Pojer) és azóta csak egy alkalommal került szem elé, 2013-ban Csehországban. Jelenleg ez a legidősebb gyűrűs fekete gólya a hazai madárgyűrűzési adatbankban és az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank korrekord listáján is átveszi a vezetést (www.euring.org/data-and-codes/longevity-list).


Cseh gyűrűs fekete gólya megkerülési térképe (Tringa)


A hazai madárgyűrűzési adatbázisban a másik „matuzsálem korú” fekete gólyát (Tóbiást) 1999-ben gyűrűzték itthon (Kalocsa Béla) és 2013 óta egy bekamerázott fészekben költ: http://gemenczrt.hu/media/feketegolya-feszek/

A fekete gólya hosszútávú vonuló. A fölszálló meleg légáramlatokat kihasználva, termikelve vonul. Az európai állomány két fő vonulási útvonalat használ: a keleti, Törökországon és Izraelen át vezető, valamint a nyugati, a Pireneusokon és Gibraltáron át vezető útvonalat. A magyarországi állomány legnagyobb része fészkelőterületét augusztus közepe és szeptember vége között hagyja el. A tavaszi vonulás februártól áprilisig tart. A vonulásról rendelkezésünkre álló információt legnagyobbrészt színes gyűrűs leolvasásokból és műholdas követés eredményeiből ismerjük.

További információ a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra)

mainpaycheckfield

A 2000. évben végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Míg 1996-ban 150-200 párra volt tehető a fészkelő fekete gólyák száma, 2000-ben 250 párról biztosan tudtunk. Ennek okai részben a folyamatos védelmi tevékenységre, részben az ország területén a kutatások kiterjesztésére, részben pedig egyéb tényezőkre vezethetőek vissza.

Hány gólya költ Magyarországon?

mainpaycheckfield

Gyakran kérdezik tőlem, hogy „hány gólya él Magyarországon?”. A látszólag egyszerű kérdés feltevői nem tudják, hogy több helyes válasz létezik. Az érdeklődők természetesen arra kíváncsiak, hogy hány pár fehér gólya fészkel hazánkban. Ennek kiderítése a célja az országos gólyafelmérésnek.

Ha valaki felteszi a kérdést, hogy „hány gólya él Magyarországon?”, a legelső „válasz-kérdés” ez lehet: „Milyen gólya?”
Közismert, hogy a Kárpát-medencében két gólyafaj él: a fekete- és a fehér gólya.  Az erdőkhöz kötődő fekete gólya (Ciconia nigra) felmérése jelentős terepi ismereteket és sok időt igényel, ezért a tapasztalt madarászok (sokszor a hasonló élőhelyeken dolgozó ragadozómadár-védők) végzik. A fehér gólya (Ciconia ciconia) szinte kizárólag a településeken és az ember által lakott helyek közelében él, ezért könnyen megfigyelhető.

A gólyákon ezért ezúttal a fehér gólyákat, a gólyafelmérés szó alatt pedig a fehér gólyák felmérését értjük. Az elmúlt évtizedekben több ezer önkéntes vett részt a tevékenységben, a fészkek összeírásában bármely madárbarát részt tud venni.

Miért kell a gólyákat megszámolni?

… folytathatná a képzeletbeli érdeklődő.
A gólyaállomány szemmel látható csökkenése már évtizedekkel ezelőtt feltűnt az ornitológusoknak. Pontos adatok azonban nem álltak rendelkezésünkre. A kisebb-nagyobb területeken végzett felmérések idővel igazolták a csökkenő tendenciát. A felmérési eredmények alapján kimutatható volt, hogy a csökkenés többek között a táplálkozó- és fészekrakó helyek eltűnése, a terjedő villamos hálózatokon bekövetkező balesetek, és a telelőterületek kedvezőtlen időjárási viszonyai okán következett be

Mióta számolják a gólyákat?

Az első nemzetközi szintű gólyafelmérésre 1934-ben került sor. Ennek hatására 1941-ben hazánkban a Madártani Intézet szervezte meg az első országos akciót. A világháború után több regionális cenzust követően 1958-ban zajlott le ismét az egész országra kiterjedő felmérés, amit 1963. és 1968. követett. Az újabb nemzetközi felméréshez igazodva 1974. volt a következő országos felmérés éve. Azóta minden ötödik évben megismétlődik a munka.

 
 Fehér gólya
Fotó: Imre Tamás
Mikor számolják a gólyákat?

„És tényleg egyesével megszámolják a madarakat?”… - kérdezhetné képzeletbeli beszélgetőpartnerem.
Tulajdonképpen igen! Azonban nem mindegy, hogy melyik időszakban és hol. A felmérés ugyanis elsősorban a fészkek összeírását takarja, amihez hozzátartozik a benne lakók megszámolása is. A „leltározás” a teljesség kedvéért kiterjed a fészekanyag nélküli üres tartókosarakra, a lakatlan fészkekre és a lakott fészekre is. A felmérés időszaka a fiókák kirepülése előtti néhány hét, így már a fészkekben álldogáló utódok is számba vehetők. A végeredményben ismert lesz a fészkek száma, a fészkelő párok mennyisége és a kirepülő fiatal madaraké is.

További információ:
Lovászi Péter, MME, Csongrád megyei Helyi Csoport, lovaszi.peter@mme.hu
Nagy Károly, MME, nagyhalászi blog szerkesztője, Monitoring Központ, 30 906 62 85, nagy.karoly@mme.hu
Lendvai Csaba, MME, gólya kampány / program koordinátor, lendvai.csaba@mme.hu

 

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges
adományával is hozzájárulhat a madarak
és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

 

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!