Gyűrűző- és Vonuláskutató Szakosztály

Az acélgyűrűt viselő madarat először május 22-én látták Adkobben-szigeten (megfigyelő: Robert Michelsson), majd július 20-án Korkiaranni-szigeten fényképezték le (fotó: Olli Tenovuo). 

Ezt a madarat 2018 szeptemberében gyűrűzték a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). A Magyarországon ezidáig megjelölt 28 fenyérfutó közül ez az első külföldön megkerült példány. 

A Magyarországon csak kis számban átvonuló fenyérfutó az északi tengerpartokon, tundrákon fészkel. Itthon elsősorban ősszel, augusztus és október között lehet megfigyelni, szikes tavakon, leeresztett halastavakon, homokos folyó partokon vagy zátonyokon, legtöbbször más partfutók csapataiban. 

További információ a fenyérfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalb

Ezt a bütykös hattyút fióka korában jelölték a Balatonon, Fonyódon, 2017-ben (Lukács Katalin Odett). Abban az évben és 2018-ban is megfigyelték még a gyűrűzés környékén, az idei évből ez az első megkerülési adata a madárnak. 

Ez a második hazai gyűrűzésű bütykös hattyú megkerülés Görögországban. Egy 1998 telén, a Soroksári Dunán gyűrűzött telelő példány tetemét 2002. januárban az Evros folyónál találták meg, közel a török határhoz. Korábban Németországban és – költési szezonban – Ukrajnában is megfigyelték.

A most Theszalonikinél fotózott példány viszont hazai költő állományból származik. Mivel 3. éves a madár (a madárgyűrűzési adatbankban a madarak korát az EURING kódolással jelölik), még nem költő példányról van szó. A bütykös hattyúk általában a 4. éves korukban kezdenek fészkelni (ettől lehetnek eltérések). A fiatal, 1-3. éves madarak kisebb-nagyobb távolságokat tesznek meg, de a legtöbbször csak a Kárpát-medencén belül, amíg megtalálják a végleges fészkelési területüket, amelyhez a későbbiekben hűek maradnak.

A hazai fészkelő bütykös hattyúk az enyhe teleken a költőhelyük környékén maradnak, de ha a fagyok rákényszerítik, még be nem fagyott vizeket keresnek fel, vagy a Kárpát-medence délebbi területeire húzódnak. Ritkábban messzebbre vonulnak telelni, hazai gyűrűs madarakat olykor Észak-Olaszországban is megfigyelnek (Isonzó deltavidékén), de ennél délebbi területekre nagyon ritkán vetődnek el a hazai hattyúk. Egy 1989. augusztusban, a Fertő-tónál jelölt madarat ugyanabban az évben, télen, Spanyolországban, Menorca-szigeten találtak meg sérülten. Az nem bizonyított, hogy ez a madár hazai fészkelő vagy átvonuló példány volt-e.

Kíváncsian várjuk, hogy a most a Szaloniki-öbölben megfigyelt madár hol bukkan fel legközelebb, visszatér-e a Kárpát-medencébe.

További információ a bütykös hattyúkról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cygolo

A madár könnyebben leolvasható színes gyűrűt is visel, de a megfigyelőnek (Lars R. Pedersen) sikerült az acélgyűrűt is olvashatóan lefényképeznie. Ezt a kis lilét 2018 augusztus közepén gyűrűzték a Mekszikópusztai Madárvártán (Győrig Előd).

Ez az első hazai gyűrűs példány Dániában, egyben a legészakibb magyar gyűrűs kis lile megkerülési adat a Madárgyűrűzési adatbankban.

Magyarországon eddig közel kettőezerhétszáz kis lilét gyűrűztek, közülük - 2015-től - közel kétszáz kapott színes jelölést is. Hazai gyűrűs példányok, a mostani, Dániai adat kivételével eddig Ausztriában (14 példány), Bosznia-Hercegovinában, Csehországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban (2 pld.) és Szlovéniában kerültek meg. Itthon osztrák, cseh, német és szlovéniai gyűrűs példányokról érkeztek adatok a Központba. A színes gyűrűk alapján eddig összesen 24 madarat azonosítottak, belföldön és külföldön.

A kis lile vonuló, a Kárpát-medencébe március elejétől érkeznek a fészkelő és átvonuló példányok. Ősszel október végéig lehet itthon megfigyelni. A telet Afrika Szaharán túli területein tölti.

További információ a kis liléről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-chadub

A madarat 2018 május elején gyűrűzték Dél-Franciaországban, a Camargue vidékén és tavaly szeptember közepén került ismét hálóba, Sumonyban (Gregorits János). Ez az első francia gyűrűs vadgerle megkerülés Magyarországon.

Francia gyűrűs vadgerle (Fotó: Gregorits Máté)

A nehezen fogható vadgerlékből itthon eddig kevesebb, mint ezerhétszázat gyűrűztek. Közülük 20 példány került kézre a Kárpát-medencén kívül, valamennyi a Földközi-tenger partvidékén. A legtöbb megkerült példányt vadászat során ejtették el. 

Magyarországon, a most visszafogott példányon kívül eddig három külföldi gyűrűs vadgerle került meg, ezeket Olaszországban gyűrűzték. 

A vadgerle vonuló madárfaj, a telet Afrikában, a Szaharán túl tölti. Hazánkban április végén jelenik meg költőhelyén, és szeptember-októberben vonul el. A hazai állomány elsősorban a Balkán-félszigeten és az Appennini-félszigeten keresztül vonulva éri el Afrikát.

További információ a vadgerlékről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-strtur

A repülőtéren landolt gólya nem tudott újból a levegőbe emelkedni, csak rövid felszállási kisérleteket tett. A helyiek megfogták és egy állatvédő szervezetnek (Society for the Prevention of Cruelty to Animals) adták át. 

A madarat fióka korában gyűrűzték 2017-ben, Pákozdon (Kossuth utca, gyűrűző: Fenyvesi László). 

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évétől, 1908-tól napjainkig, összesen 131 magyar gyűrűs fehér gólya került meg Afrikában, ebből 57 a Dél-afrikai Köztársaságban. A legtöbb megkerülési adat az ország keleti részéről érkezett, ez az első olyan példány, amelyik Fokváros közelében került kézre. 

A fehér gólya az egyik legismertebb hazai fészkelő madár, a költő példányok hamarosan visszaérkeznek afrikai telelőterületeikről és megkezdik a fészkelést. A fiókák kikelése, majd kirepülése után, a nyár második felében a táplálkozó helyeken gyülekeznek az újabb út előtt.

További információ a fehér gólyákról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

Fajtársaihoz hasonlóan ezt a példányt is zöld színű zászlós jelölőgyűrűvel látták el, aminek mindkét oldalán egy három karakteres kód van, amit távcsővel, teleszkóppal lehet leolvasni. A madarat szeptember 18-án gyűrűzték a Fertő-tó melletti Mekszikópusztai Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Koleszár Balázs) és néhány nappal később, szeptember 23-án fényképezték le Ciprus keleti partvidékén (megfigyelő: Huseyin Yorganci). Ez az első, Magyarországon jelölt és a szigetországban megkerült havasi partfutó.

Magyarországon eddig közel 3500 havasi partfutót gyűrűztek meg, elsősorban az őszi vonulási időszakban. 2017-től erre a madárfajra is tesznek színes jelölést a hazai madárgyűrűzők, aminek köszönhetően megnövekedett a távolsági megfigyelések száma. Itthon jelölt színes gyűrűs példányokat figyeltek meg Ausztriában, Franciaországban, Lengyelországban, Olaszországban és most először a Földközi-tenger keleti részén, Cipruson.

A havasi partfutó Eurázsia és Amerika északi partvidékein, tundráin fészkel (holarktikus, cirkumpoláris elterjedésű madárfaj). A Kárpát-medencében a tavaszi és őszi vonulási időszakban fordul elő. A Magyarországon megpihenő, átvonuló állományok elsősorban délnyugati irányba mozognak, a telet Délnyugat-Európa és Nyugat Afrika partvidékein töltik. Ez a megfigyelt példány ettől a vonulási iránytól eltérően, délkeletre mozgott.

További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

A madarat a sárga, távcsővel is leolvasható, egyedi kódos gyűrűje alapján azonosították, az Ems folyó torkolatánál (megfigyelő: Caroline Walta). Ez az első hazai gyűrűzésű gulipán megkerülés Hollandiában, egyben a legészakibb adata a fajnak a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

Ezt a tojó példányt 45 nappal korábban, június elején jelölték a Fertő-tó melletti Mekszikópusztai Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Pellinger Attila, Fertő-Hanság Nemzeti Park). A madár a Borsodi-dűlőben fészkelt, ahol később a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt - számos más talajon fészkelő társához hasonlóan - meghiúsult a költése. 

A gulipán Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális szikes, sós tavak mentén költ. Az atlanti, balti állomány Európa és Nyugat-Afrika Atlanti partvidékeire vonul. A Kelet-Európában költő madarak a fészkelést követően nagy területeken oszlanak szét, elsősorban a Mediterráneum irányába. Az igen változatos, széles földrajzi eloszlást mutatja ez a megkerülési adat is. 

További információ a gulipánról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-recavo

Egy magyar gyűrűs – teleszkóppal is könnyen leolvasható – piros színű jelöléssel ellátott szerecsensirályt figyeltek meg Le Rochelle közelében. Ez az első idei kelésű, hazai gyűrűs példány megkerülése külföldön (1528 km). A madarat a Rétszilasi halastavak egyik sirályszigetén gyűrűzték fiókaként, június elején (gyűrűző: Szinai Péter) és július 15-én figyelték meg az Atlanti-óceán partján (Emmanuel Martin).

Az évente Magyarországon, színes gyűrűvel megjelölt egy-két száz szerecsensirály jelentős hányadát figyelik meg Európa számtalan tengerpartján, elsősorban az Atlanti partvidéken. Néhány, több éves példányról már több száz megfigyelési adatot őrzünk a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

A hazai fészkelő szerecsensirályok a fiatal madarak kirepülését követően nagyon gyorsan elhagyják a Kárpát-medencét, és Európa tengerpartjain tartózkodnak a következő költési szezonig. 

További információ a szerecsensirályról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larmel

A narancssárga gyűrűt az öreg (adult) madár 2017. augusztusban kapta a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén működő Mekszikópusztai Vízimadárgyűrűző Állomáson (jelölést végezte: Győrig Előd). A megfigyelés Mauritánia fővárosában (Nouakchott) történt, egy vizes területen (megfigyelő: Nick Peeters).

Ez a második hazai gyűrűs réti cankó megkerülés a nyugat-afrikai országban. 2003-ban egy szintén a Fertő-tónál jelölt példány került itt kézre (lelőtték). Ezeken kívül Afrikában még kettő magyar gyűrűs réti cankó került meg, Szenegálban és Maliban.

2017-től jelölik Magyarországon a réti cankókat színes (narancssárga), teleszkóppal is leolvasható, fekete kódú jelölőgyűrűvel. Tavaly a Vízimadárgyűrűző Állomáson 91 példányt jelöltek, amelyek közül ez az első, amit külföldön sikerült azonosítani.

A réti cankó az egyik legnagyobb egyedszámban előforduló, átvonuló partimadárfaj Magyarországon. Tavasszal és nyár végétől szeptember közepéig kisebb nagyobb számban a legtöbb vizes élőhelyen megjelenik. A Kárpát-medencén átvonuló réti cankók Észak- és Kelet-Európai fészkelő állományokból származnak, és Nyugat-Afrikában telelnek. 

További információ a réti cankóról és a Madárgyűrűzési Központ gyűrűzési és megkerülési adatainak összesítései és térképei a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla