Gyűrűző- és Vonuláskutató Szakosztály

Ezt a madarat első éves korában gyűrűzték, 2016. augusztus 4-én a Sumonyi Madárvonuláskutató Állomáson (Baranya megye, Lukács Zoltán). Bár a rövidtávú vonuló barátposzáták a telet a Földközi-tenger partvidékén vagy szigetein töltik, ez az első magyar gyűrűs példány, ami megkerült Máltán. Korábban három máltai gyűrűs barátposzáta már megkerült itthon, azoknál a gyűrűzés és a visszafogás között kevesebb, mint egy év telt el. A most visszafogott példány már hét alkalommal megtette a távot a fészkelő és a telelő helye között, az ilyen megkerülések viszonylag ritkák, a legidősebb madarakat nagyobb valószínűséggel fogják vissza a gyűrűzés helyén.

A visszafogott magyar gyűrűs barátposzáta megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon a barátposzáta gyakori fészkelő és átvonuló madárfaj, ezért igen sokat gyűrűznek belőle, eddig összesen közel 450 ezer példányt jelöltek meg itthon. Közülük 143 madár került meg eddig külföldön, a legtöbb a szomszédos országokban (60 példány). A Kárpát-medencén kívül a leggyakrabban a Mediterrán régióban kerültek meg hazai gyűrűs barátposzáták: Cipruson (12 pld.), Libanonban (11 pld.), Olaszországban (11 pld.), Izraelben (8 pld.), Görögországban (7 pld.), Nyugat-Törökországban (5 pld.), Nyugat-Szíriában (5 pld.), Dél-Franciaország (2 pld.), Dél-Spanyolországban (1 pld.) és Albániában (1 pld.).

Magyorországon gyűrűzött és külföldön megkerült barátposzáták megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzési adatbankban a jelenleg legidősebb barátposzáta a gyűrűzését követően tíz év és egy hónap elteltével került meg. Ezt a példányt is a Sumonyi Madárvártán gyűrűzték első éves korában, 1997 nyarán, és több évben is visszafogták a területen, utoljára 2007. augusztusban.

Az EURING (The European Union for Bird Ringing) adatbankban tárolt adatok alapján a legidősebb ismert korú, megkerült gyűrűs barátka közel 14 évig élt (egy cseh gyűrűs példány). Forrás: https://euring.org/files/documents/EURING_longevity_list_20170405.pdf

Mivel több mediterrán országban, így Máltán is magas az Illegális madárpusztítások mértéke, kész szerencse, hogy ez a gyűrűs példány a BirdLife Málta gyűrűzőállomásán került hálóba, ennyi szerencsésen megúszott év után és nem egy vadász terítékében végezte.

További információ és megkerülési térképek a barátposzátáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-sylatr

A barátposzáta megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:
https://migrationatlas.org/node/1845

A most megfigyelt madarat fióka korában gyűrűzték idén nyáron, Fehéroroszország déli részén.

A megfigyelt belorusz gyűrűs fekete sas megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez a második külföldi gyűrűs fekete sas, ami megkerült Magyarországon. Korábban, 2021-ben egy észt gyűrűs példányt figyeltek meg, amit szintén fióka korában jelöltek, 2016-ban.

A Magyarországon nem fészkelő fekete sas egy példányát gyűrűzték eddig nálunk, egy 2016. októberében a szegedi Vadasparkba bekerült sérült példány több hónapos pihentetése után hazai gyűrűvel lett elengedve a dévaványai pusztákon.

A megfigyelt fekete sas kék jelölőgyűrűje (Fotó: Danku János)

A fekete sas Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övi síkvidékein fészkel. Vonuló madár, a telet főleg Ázsia déli részén tölti. A Kárpát-medencében tavasszal és ősszel láthatóak átvonuló fekete sasok, de esetenként áttelelhet néhány példány.

További információ és megkerülési térképek a fekete sasokról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aqucla

A fekete sas megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:

https://migrationatlas.org/node/1559

A megfigyelt belorusz gyűrűs fekete sas (Fotó: Gilányi Gábor)

A visszafogott madarat Norvégia legészakibb részén, a Porsanger-fjord partvidékén jelölték idén, szeptember 23-án. Jelenleg ez a legészakibb gyűrűs  énekesmadár, ami megkerült Magyarországon. 

A norvég gyűrűs nádisármány megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon korábban 136 külföldi gyűrűs nádi sármány került meg, a legtöbbet Olaszországban gyűrűzték (36 példány). A Kárpát-medencén túlról ezen kívül Csehországban (12 pld.), Észtországban (3 pld.), Fehéroroszországban (2 pld.), Finnországban (11 pld.), Görögországban, Németországban (7 pld.), Litvániában, Oroszországban (2 pld.), Svédországban (3 pld.) és Ukrajnában gyűrűzött nádi sármányok kerültek meg korábban Magyarországon.

Itthon eddig közel 90 ezer nádi sármányt gyűrűztek, amelyek közül 175 példány került meg eddig külföldön, a legtöbb hazánktól délnyugati irányban, a telelő területeken.

Külföldi vonatkozású nádi sármány megkerülések a hazai madárgyűrűzési adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A nádi sármány hazánkban a leggyakoribb sármányféle. Verébszerű alkata és színezete miatt a népi neve „nádi veréb”. Eurázsia mérsékelt övezetében széles sávban elterjedt, fűzbokrokkal övezett nádasok gyakori fészkelője. Az észak-európai állományok a Földközi-tenger partvidékéig vonulnak. Ezalatt a Kárpát-medencébe is nagy tömegben érkeznek vagy vonulnak át. A hazai fészkelő állomány leginkább állandó, de keményebb teleken a madarak nagy része délebbre húzódik.

További információ és megkerülési térképek a nádisármányokról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-embsch

A nádi sármány megkerülési térképe az online EURING (www.ring.ac) Eurázsia-Afrika Madárvonulási Atlaszban:
https://migrationatlas.org/node/1807

 

A nyáron fényképezett madáron lévő fémgyűrű felirata olvasható volt, így a madarat lehetett azonosítani a gyűrűszám alapján. Ezt az erdei pityert 2020. szeptember 11-én gyűrűzték Apatin határában (Vajdaság, Nenad Spremo). Ez az első Szerbiában gyűrűzött erdei pityer, ami megkerült Magyarországon, egyben az első olyan erdei pityer megkerülési adat, ami megfogás nélkül került azonosításra.

A szerb gyűrűs erdei pityer megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon közel 13 ezer erdei pityert gyűrűztek eddig, amelyek közül mindössze három példány került meg külföldön (Finnország, Málta, Spanyolország). A most megkerült szerb gyűrűs madáron kívül korábban egy orosz gyűrűs példány került meg itthon, amit a Kandalaksha-öböl közelében jelöltek és a Dávodi Madárgyűrűző Állomáson fogtak vissza.

Külföldi vonatkozású erdei pityer megkerülések (Madárgyűrűzési Központ)

Az erdei pityer Európa és Közép-Ázsia erdős vidékein fészkel. Hosszú távú vonuló, a telet Afrika szavannás területein tölti.

Szerb gyűrűs erdei pityer madáritatón (Fotó: Hatvani József)

További információ és megkerülési térképek az erdei pityerről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-anttri

A megfigyelt dankasirályt idén január 22-én gyűrűzték Vácon, a Duna parton (gyűrűző: Lukács Katalin Odett). A madár a fémgyűrű mellé egy piros jelölőgyűrűt is kapott, ez alapján sikerült azonosítani Bulgáriában. Korábban, március közepén is sikerült megfigyelni Vácon, így feltételezhető, hogy az egész telet a Dunakanyarban töltötte.

A Bulgáriában megfigyelt dankasirály (bal oldalt) a gyűrűzéskor (Fotó: Karcza Zsolt)

Nem ez az elő eset, hogy Bulgáriában kerül meg magyar gyűrűs dankasirály, de az összes adathoz viszonyítva meglehetősen ritka. Az eddig, Magyarországon meggyűrűzött közel hatvanezer dankasirály közül 2382 példány került meg külföldön, elsősorban a Kárpát-medencétől délnyugati, nyugati és északi irányban. Bulgáriában eddig összesen 9 hazai gyűrűs példányt azonosítottak, nagy részüket (7 madarat) az 1970-es évek előtti időszakban ejtették el. 2015 telén Várna közelében figyelték meg az első hazai példányt, ami színes gyűrűt viselt. Ezt a madarat 2011 telén gyűrűzték a Szegedi Hulladéklerakóban. A most megfigyelt dankasirály a második olyan magyar gyűrűs példány, amit befogás nélkül azonosítottak Bulgáriában.

A Bulgáriában megfigyelt dankasirály megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai fészkelő dankasirályok rövidtávú vonulók, a telet az állomány jelentős része a Földközi-tenger középső és nyugati partvidékein tölti, de nagy számban a Kárpát-medencén belül maradnak, különösen enyhe teleken. Az észak-európai dankasirályok nagy számban húzódnak délebbre, Európa folyói, nagy tavai, tengerpartjai mentén. A most megfigyelt dankasirály is nagy valószínűséggel egy északi fészkelő madár, ami ezt a telet nem a Dunakanyarban készül eltölteni, hanem a Fekete-tengernél, vagy akár még délebbre.

További információ és megkerülési térképek a dankasirályról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-larrid

A most megkerült havasi partfutót első éves korában, az őszi vonulása során gyűrűzték 2021 szeptemberében a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (Dr. Hadarics Tibor) és idén augusztus 13-án fényképezték le az Åland-szigeteken (Ralf Ekqvist). Ez az első magyar jelölésű havasi partfutó, ami megkerült Finnországban.

A Finnországban megfigyelt havasi partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Az itthon ezidáig megjelölt 5157 havasi partfutó közül 232 példány került meg külföldön, a legtöbb a Kárpát-medencétől nyugatra, valamint északra fekvő területeken. Európán kívül két hazai gyűrűs példányt figyeltek meg, egyet Cipruson és egy példányt Algériában. Ez utóbbi madarat két egymást követő évben is megfigyelték a telelő területén.

A magyar gyűrűs havasi partfutók külföldi vonatkozású megkerülései (Madárgyűrűzési Központ)

A havasi partfutó Magyarországon rendszeres vonuló madárfaj. Hozzánk ősszel, elsősorban a Baltikum felől érkeznek és DNy-Európába, elsősorban a Földközi-tenger nyugati partvidékére, valamint az Atlanti partvidékre vonulnak tovább. Tavasszal, a fészkelőhelyekre vonuló madarak észak, északkeleti irányban szelik át a kontinenst.

A Finnországban megfigyelt havasi partfutó jelölőgyűrűi (Fotó: Ralf Ekqvist)

További információ és megkerülési térképek a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: 
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

Az öreg (1+) tojó madarat két héttel korábban, július végén gyűrűzték a Turku közelében lévő Jurmo szigeten. Ez az első finn gyűrűs havasi partfutó, ami megkerült Magyarországon.

A finn gyűrűs havasi partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A madár a gyűrűzés helyén csak egy finn acélgyűrűt kapott, amit csak megfogást követően lehet leolvasni. Itthon e mellé teleszkóppal is leolvasható színes zászlós gyűrűkombinációt is tettek rá, növelve ezzel az újabb megkerülés esélyét.

A megfogott havasi partfutó finn acélgyűrűje és a színes gyűrű kombinció (Fotó: Lukács Katalin Odett)

Korábban Fehéroroszországban (2 példány), Lengyelországban (32 pld.), Németországban (2 pld.), Olaszországban (3 pld.), Svédországban és Ukrajnában (2 pld.) gyűrűzött havasi partfutók kerültek meg Magyarországon.

A visszafogott finn gyűrűs havasi partfutó (Fotó: Lukács Katalin Odett)

A havasi partfutó Magyarországon rendszeres vonuló madárfaj. Hozzánk ősszel, elsősorban a Baltikum felől érkeznek és DNy-Európába, elsősorban a Földközi-tenger nyugati partvidékére, valamint az Atlanti partvidékre vonulnak tovább. Tavasszal, a fészkelőhelyekre vonuló madarak észak, északkeleti irányban szelik át a kontinenst.

További információ és megkerülési térképek a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

A megfigyelések még 2021 nyarán történtek, de csak most kaptuk meg az adatokat és rögzítettük a magyar madárgyűrűzési adatbankba.

Az egyik madarat Vaasa tartományban (megfigyelő: Riita Alapiha), míg a másikat Lappföldön észlelték (megfigyelő: Marko Vainonpaa). Mindkét példányt 2019. augusztus elején jelölték teleszkóppal leolvasható színes zászlós gyűrűkkel, a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (Koleszár Balázs, Nagy Levente). Most először került meg magyar gyűrűs billegetőcankó Finnországban.

A Finnországban megfigyelt billegetőcankók megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon ezidáig 3148 billegetőcankót gyűrűztek, elsősorban a nyár végi, őszi vonulás során. Ezek közül korábban 7 madár került meg külföldön, Ausztriában, Németországban (Bajorország), Litvániában, Olaszországban (3 példány) és Szlovákiában. Itthon eddig 5 külföldi gyűrűs példány került meg, egy cseh, 3 lengyel és egy orosz gyűrűs. Ez utóbbit fiókakorában gyűrűzték a Kandalakshsky-öböl partvidékén, 1991 nyarán és 1995. augusztusban fogták vissza a Szaged melletti Fehér-tavon.

Magyar gyűrűs billegetőcankó Finnországban (Fotó: Marko Vainonpaa)

A billegetőcankó szinte egész Eurázsiában elterjedt madárfaj. Magyarországon is rendszeres fészkelő, elsősorban a nagyobb folyók mentén, zátonyokon, szigeteken. Hosszútávú vonuló, az európai állománya Afrikában tölti a telet. Ősszel és tavasszal nagy számban vonul át a Kárpát-medencén. A most érkezett megfigyelési adatok költő példányokról érkeztek. Az Észak-Európában fészkelő billegetőcankóknak és más partimadaraknak a Fertő szikesei kiemelkedően fontos pihenő és táplálkozóterület.

További információ és megkerülési térképek a billegető cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:

https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-acthyp

 

A most megfigyelt madarat a kék színű, egyedi kódos gyűrűje alapján sikerült azonosítani. Ez az első eset, hogy magyar gyűrűs fehér gólya került meg a Balti országban. A madarat fiókakorában gyűrűzték 2021. júniusban, Reszneken (Zala megye, Varga Júlia), 3 fészektestvérével együtt. Utóbbiakról ezidáig nem érkezett bejelentés.

A Litvániában megfigyelt magyar gyűrűs fehér gólya megkerülési térképre (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon az elmúlt 114 évben több mint harmincezer fehér gólyát, elsősorban gólyafiókát gyűrűztek (1908-1932 között 10597 példányt, 1933-2000 között 3846 példányt, 2001-től 16388 példányt). Ennek köszönhetően nagyon sok, ezidáig 2821 megkerülési adat gyűlt össze a Madárgyűrűzési Központban. Ezek egy része igen messziről, nyolc, kilencezer kilométerről, Dél-Afrikából érkezett, amelyek közül a legizgalmasabb a hazai madárgyűrűzés történetében az első ilyen távolsági adat, 1909-ből (ennek története a Madárgyűrűzés története oldalon megtalálható: https://www.mme.hu/a_madargyuruzes_evszazada_magyarorszagon_1908_-_1973).

Magyar gyűrűs fehér gólyák külföldi megkerülései (Madárgyűrűzési Központ)

Európa, Afrika és a Közel-Kelet számos országában kerültek meg hazai jelölésű fehér gólyák, de most először fordult elő, hogy Balti országból jelentettek vissza egy madarunkat. A hazai gyűrűzésű fehér gólyák közül ennél északabbról még nem érkezett megkerülési adat.

A Litvániában megfigyelt magyar gyűrűs fehér gólya (Fotó: Gediminas Eigirdas)

A fehér gólyát nem kell bemutatni, mindenki ismeri, a hazai táj jellegzetes madara. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti, de nem minden madár választja Dél-Afrikát, jelentős számban telelnek Csád, Szudán területén. A fiatal madarak jelentős része az első években nem tér vissza Európába, nagy területeken kóborol. Egyes, elsősorban emberi behatást ért madarak (pl. mentett, nevelt fiatal példányok vagy sérülésből felépült madarak), amik nem tudnak nyár végi csapatokhoz csapódni, itt maradnak télire. A most megfigyelt madárról nem tudjuk, hogy a kirepülést követően merre vándorolt és hogyan került ilyen messze a Kárpát-medencétől. Bízunk benne, hogy megfigyelik még a jövőben.

További információ és megkerülési térképek a fehér gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

Ha egy madárfaj korcsoportjainak tömegességét egy elfektetett oszlopdiagramon ábrázoljuk, egy piramisformát kapunk. Legalul, a legnagyobb számban, a frissen kirepült fiatalok vannak, de a második évre ez a szám meredeken lecsökken. Az első év túlélése igen nehéz a még bizonytalanul repülő, táplálkozó, tapasztalatlan fiatal madarak számára. A piramis tetején lesz az a kevés egyed, amelyek megérik a matuzsálem kort. De mennyi ez a kor? Ezt pontosan nem tudni. A madárgyűrűzési eredményekből lehet erre következtetni. A fiókakorban jelölt és később megfigyelt vagy megkerült madaraknak tudjuk csak a pontos korát. De így is csak egy közelítő képet kaphatunk, mert nem biztos, hogy a legidősebb madarat ismertük meg, nagy valószínűséggel az éppen nem is kapott gyűrűt.

Június elején egy gyűrűs fekete gólyát fényképeztek Szolnoktól nem messze a Tisza hullámterében (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Monoki Ákos, Nagy Gábor). A madarat fiókakorában, 2003 júliusában gyűrűzték a Duna ártéri erdejében Hercegszántó határában (Bács-Kiskun megye, Kalocsa Béla). Jelenleg ez a legidősebb megkerült gyűrűs fekete gólya a hazai madárgyűrűzési adatbankban. A madár nem először került szem elé, az eltelt 19 év alatt összesen 11 megfigyelése van, ami a távcsővel, teleszkóppal leolvasható jelölőgyűrűjének köszönhető. Egy alkalommal, 2005-ben Izraelben is látták a vonulási időszakban, a többi adata hazai megfigyelésekből származik. Itthon minden alkalommal a fészkelőterületén, a Tisza ártérben került elő. 2015-ben is készült róla egy fénykép (Monoki Ákos).

A most megfigyelt fekete gólya, 2015-ben is lencsevégre került (Fotó: Monoki Ákos)

Ez a madár nem csak a hazai adatbank fekete gólya életkor listáján van az első helyen, hanem az EURING adatbank alapján is átvette a vezetést. https://euring.org/data-and-codes/longevity-list

A fekete gólya zavartalan, zárt erdőkben fészkel, leggyakrabban folyók sűrű ártéri erdeiben. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre töltik.

A mostani adat alapján, tehát a fekete gólya akár 19 évig is elélhet, de feltehetően vannak ennél is idősebb példányok.

További információ és megkerülési térképek a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig