Madaraink egy része odúköltő, azaz idősebb fák törzsében és ágaiban természetes módón képződő, vagy harkályok vájta odúkban költ. A településeken és a mezőgazdasági területeken egyaránt jelentkező természetvédelmi probléma, hogy az idősebb, odúképződésre, odúkészítésre alkalmas vastagságú fák állománya alacsony, csökken vagy már teljesen el is tűnt.
Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya idén másodszor hirdeti meg a barátrécék és a cigányrécék országos szinkronfelmérését. A két faj felmérésére ezúttal egyazon alkalommal, szeptember 16-19. között kerül sor hazánk legfontosabb vizes élőhelyein.
Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya által szervezett tavaszi országos szinkronfelmérések során március közepén a barátrécék (Aythya ferina), április közepén pedig a cigányrécék (Aythya nyroca) létszámát vették leltárba önkéntes felmérőink. A Vonuló Vízimadár Monitoring hóközepi területbejárásaival egyidőben meghirdetett országos felméréssel így akkor kaphattunk pontosabb képet a két faj területi eloszlásáról, amikor azok nagyjából a legnagyobb számban tartózkodnak hazánkban a tavaszi vonulás során.
Cigányréce (Fotó: Mészáros Csaba)
A két récefaj vonulási dinamikájában az őszi, dél felé irányuló vándorlás során is megfigyelhető egy jellegzetes ún. vonulási csúcs, ekkor „tetőzik” a hazánkban egyszerre tartózkodó madarak mennyisége. A cigányréce esetében ráadásul – a barátrécével ellentétben – az őszi vonuláson lényegesen több madár keresi fel a Kárpát-medence vizes élőhelyeit, mint a tavaszi időszakban. A barátréce és a cigányréce őszi vonulási csúcsa egyaránt szeptemberre esik, így az őszi országos szinkronfelmérés is a Vonuló Vízimadár Monitoring hétvégéjére időzítettük.
Barátrécék (Fotó: Mészáros Csaba)
Az adatközlés legegyszerűbb módja, ha a megfigyeléseket a Madáratlasz Program internetes adatbázisába töltik fel a felmérők, melyre asztali számítógépről (map.mme.hu) és okostelefonról (Turdus applikáció) egyaránt lehetőség nyílik. Amennyiben valaki nem rendelkezik hozzáféréssel e felületekhez, megfigyelési adatait a Vízimadár-védelmi Szakosztály elektronikus címére (vvsz@mme.hu) is elküldheti. Ekkor kérjük a megfigyelt barátrécék és cigányrécék pontos száma mellett a megfigyelés időpontját, a terület nevét és koordinátáját is tüntesse fel az adatközlő! A récék számára alkalmas tavakon az ún. nullás adatok közlése is ugyanolyan fontos, amikor a megfigyelők nem észlelik a faj jelenlétét az adott területen!
A felmérés eredményeiről az adatok összesítését követően fogunk beszámolni. Ezúton szeretnénk egyúttal előzetesen is megköszönni minden felmérő munkáját!
Csibrány Balázs
MME Vízimadár-védelmi Szakosztály
2022-ben első alkalommal hirdette meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vízimadár-védelmi Szakosztálya a nagy goda országos felmérését, amelyre április 8-15. között került sor. Ezen időszak alatt összesen 13.583 példányt sikerült megfigyelni hazánk több mint 50 vizes élőhelyén.
2022-ben első alkalommal hirdette meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vízimadár-védelmi Szakosztálya a nagy goda országos felmérését, amelyre április 8-15. között került sor. Ezen időszak alatt összesen 13.583 példányt sikerült megfigyelni hazánk több mint 50 vizes élőhelyén.
A nagy goda (Limosa limosa) Eurázsia nagy területén előfordul, 3 alfaja közül a törzsalak található meg vonulás során és fészkelőként egyaránt hazánkban. A L. l. islandica alfaj legnagyobb állománya Izlandon található, míg a L. l. melanoruides alfaj a Jenyiszejtől keletre fordul elő. Az izlandi alfaj állománya az utóbbi években jelentősen megnőtt, míg a törzsalak fészkelő területe, főleg az elterjedési terület déli részén, jelentősen zsugorodott, állománya is drasztikusan, 30-49%-al csökkent az utóbbi három évtized alatt Európában.
Nagy godák a Dél-Alföldön (Fotó: Tokody Béla)
Hazánk vizes élőhelyei jelentős szerepet játszanak a nagy goda vonulása során. A faj telelőterületei Afrikában, a Szaharától délre, és a Mediterráneum egyes részein találhatók. A Kárpát-medencében a vonulás során fontos pihenő és táplálkozó területek találhatóak, ahol akár többezres csapatokkal is lehet találkozni a tavaszi és őszi időszakban.
Nagy goda a szatmyazi Székaljon (Fotó: Csibrány Balázs)
A nagy goda fészkelőként is megtalálható Magyarországon, főként az alföldi mocsárréteken, lápréteken, szikes gyepeken és rizsföldeken, az állomány nagysága erősen függ az adott év csapadékviszonyaitól. Legutóbbi felmérés alapján 20-70 párra becsülhető a hazai állomány.
Mérsékelten fenyegetett fajként szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján, hazánkban fokozottan védett. Természetvédelmi értéke 500.000 Ft.
A nagy goda európai állományának drasztikus csökkenése miatt (jelenleg 102 500-149 000 pár) az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya a jövőben szeretne nagyobb hangsúlyt fektetni a faj vonuló és fészkelő állományának monitorozására, ezért szervezte meg az áprilisi országos szinkront, amelynek segítségével egy pontosabb képet kaphatunk hazánk vizes élőhelyeinek szerepéről a faj vonulásával kapcsolatban. A számlálás időpontját a nagy goda tavaszi vonulási csúcsához próbáltuk igazítani.
A nyolc nap során mintegy 120 vizes élőhelyet mértek fel megfigyelőink, melynek során 13.583 nagy goda került szem elé, néhány példánytól eltekintve szinte mind a Dunától keletre. Az idei rendkívül aszályos tavaszon a faj vonulása szempontjából fontos szikes tavak legnagyobb része kiszáradt, illetve a pusztai vízállások és szántóföldi belvizek is hiányoztak. Ennek ellenére a halastavak lecsapolt tóegységeiről is látványosan hiányoznak azok a többezres godacsapatok, melyek két-három évtizede még mindennaposnak számítottak a tavaszi madárvonulás során. Ezer feletti tömeget csupán három helyszínen figyeltek meg: Hortobágyi-halastó (1980), Nagyhegyes: Elepi-halastó (VI.) (2850), Berettyóújfalu: Andaháza (1190).
A felmérés során megfigyelt nagy godák területi eloszlását az alábbi térképen jelenítettük meg:
Köszönjük a megfigyelők kitartó munkáját és reméljük sikerül hagyományt teremtenünk az országos nagy goda szinkronszámlálással. A godák nyári gyülekezése során következő második felmérésen is számítunk mindenkire!
Résztvevők:
Balázsi Péter, Balla Dániel, Barna Péter, Bárdos Tibor, Bessenyei László, Bodor Ádám, Borza Sándor, Csesznik Bence, Csibrány Balázs, Csillag Emese, Danku János, Ecsedi Zoltán, Forintos Viktor, Gál Szabolcs, Gilányi Gábor, Győrig Előd, Hajdú Tamás, Hanyicska Zsolt, Hegedűs Sándor, Horváth Tibor, Katona József, Kazi Róbert, Kiss Ádám, Kiss János, Dr. Kókai Károly, Dr. Kóta András, Márton Marcell, Menyhárt Gellért, Dr. Mester Béla, Mészáros Csaba, Molnár Ádám, Molnár Márton, Monoki Ákos, Nagy Tamás, Nagy Tibor, Papp Zoltán, Dr. Pigniczki Csaba, Pitó Andor, Polyák Ferenc, Prommer Mátyás, Schmidt András, Seres Nándor, Simay Gábor, Dr. Sós Endre, Szabó Máté, Szász Előd, Dr. Szép Tibor, Szilágyi Attila, Szunyogh Balázs, Takács Ádám, Takó Miléna, Tamás Ádám, Tar István, Tar János, Dr. Tokody Béla, Tőgye János, ifj. Varga Péter, Vigné Priznicz Tünde, Zalai Tamás
Szász Előd
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vízimadár-védelmi Szakosztályának kezdeményezésére idén első alkalommal kerül sor a cigányrécék országos szintű ún. szinkronszámlálására április 15. és 18. között. A már jól ismert „Sasszinkronhoz” hasonló módon, ezúttal a cigányrécék vonulásában szerepet játszó vizes élőhelyek egyidejű felmérésével szeretnénk minél pontosabb képet kapni e récefaj átvonuló példányainak mennyiségi eloszlásáról, a további felmérések alapján pedig a hazánkon átvonuló madarak számának évenkénti változásairól
Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya három, természetvédelmi szempontból is jelentős vízimadárfaj esetében a Vonuló Vízimadár Monitoringot (VVM) országos szintű felméréssé kívánja kiterjeszteni e madárfajok ún. vonulási csúcsán. Ennek célja, hogy a VVM célterületei között nem szereplő vizes élőhelyekről is adatokat kapjunk abban az időszakban, amikor az adott madárfaj gyülekező és vonuló egyedei a legnagyobb számban tartózkodnak Magyarországon vonulásuk során.
Cigányréce (Grafika: Kókay Szabolcs/ MME archívum)
A barátréce és a nagy goda után ezúttal a cigányréce átvonuló egyedeinek felmérésébe szeretnénk minél több felmérőt bevonni országos szinten. Ezért a soron következő hétvégén, április 15-18. (péntek-hétfő) között minden olyan madármegfigyelő adatára számítunk, akinek hazánk bármelyik vizes élőhelyén járva sikerül megfigyelnie a cigányréce egy vagy több példányát.
Cigányréce (Fotó: Csibrány Balázs)
Az adatközlés legegyszerűbb módja, ha a megfigyeléseket a Madáratlasz Program internetes adatbázisába töltik fel a felmérők, melyre asztali számítógépről (map.mme.hu) és okostelefonról (Turdus applikáció) egyaránt lehetőség nyílik. Amennyiben valaki nem rendelkezik hozzáféréssel e felületekhez, megfigyelési adatait a Vízimadár-védelmi Szakosztály elektronikus címére (vvsz@mme.hu) is elküldheti. Ekkor kérjük a megfigyelt cigányrécék pontos száma mellett a megfigyelés időpontját, a terület nevét és koordinátáját is tüntesse fel az adatközlő. A cigányrécék számára alkalmas tavakon az ún. nullás adatok közlése is ugyanolyan fontos, amikor a megfigyelők nem észlelik a faj jelenlétét az adott területen.
A felmérés eredményeiről az adatok összesítését követően fogunk beszámolni. Ezúton szeretnénk egyúttal előzetesen is megköszönni minden felmérő munkáját!
MME Vízimadár-védelmi Szakosztály
