Postaládában fészkelő cinegék

mainpaycheckfield

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez (MME) minden évben több információ is érkezik postaládában fészkelő széncinegékről. A megfigyelések alapján a jelenség országosan általánosnak, sőt gyakorinak tekinthető. Az első esetekre márciusban lehet számítani, ezt követően a viselkedés a nyár második feléig is előfordulhat.


A széncinege a legtermetesebb és a településeken is legelterjedtebb cinegefaj Magyarországon. Hagyományosan harkályodúkban költ és a mesterséges odúkban is szívesen fészkel. Sikerének hátterében többek között:

A leggyakoribb "techno"-fészkelőhelyet jelentő postaláda mellett találták már fészkét: alagcsőben, vázában, kerítések és korlátok üreges részeiben, útterelő-bójában, állítva tárolt matractekercsben, felfordított virágcserépben, kandeláberben, kéményben, cserépedényben, vascsövekben, utcai cigarettacsikk-gyűjtőben is.

 


Ebbe a vízműtelepi sorompóba is beköltözött egy széncinegepár – Dunakeszi,
2011.05.06. 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

Előfordul, hogy nem a fészkelőhely, hanem a fészekanyag szokatlan, például amikor a széncinege teniszlabda bolyhos külső burkolatát tépkedve jut építőanyaghoz.

 

Miért kedvelik a postaládát?

A többi cinegefajhoz képest a széncinege kevésbé ragaszkodik a magasan levő fészkelőhelyekhez. Ez a képessége különösen a mesterséges üregekben bővelkedő civilizációs környezetben jelent előnyt.

A Magyarországon elterjedt, hagyományos postaládatípus méreteit (alapterület, mélység, röpnyílás) tekintve nagyon hasonló a széncinegék természetes harkályodúihoz és a mesterséges odúkhoz – a különbséget csak a lapos kialakítás jelenti. A cinegék szempontjából a családi házas környezetben, a kerítésen, a madarak számára is jól láthatóan elhelyezett postaládák országos hálózata valójában a legnagyobb számban kihelyezett mesterségesodú-típusnak is tekinthető.

 


A madarak számára az ilyen nyitott postaláda lapos belterű, széles röpnyílású
odúnak felel meg – 4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 

 

 


A fészkelőhelyet kereső széncinegéket a postaládák messziről is jól látható, feltűnő,
sötét bedobónyílása mágnesként vonzza (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Mennyire gyakori a jelenség?

Postaládában fészkelésre vonatkozó országos felméréssel nem rendelkezünk. Ugyanakkor a rendelkezésre álló információk alapján a viselkedés országszerte elterjedtnek és gyakorinak tekinthető. Egy Budapest XVII. kerületében, 16 utcát érintő bejárás kapcsán három ilyen költés nyomait sikerült megtalálni 2016. június-július folyamán.

 

Van-e gond ezzel?

A fészkelőhelyet kereső, majd a fészket építő madarak természetesen nem tudhatják, hogy a postaládát valójában napi szinten használjuk, és az ebbe dobált küldemények veszélyesek lehetnek a kotló madárra, a tojásokra és a fiókákra egyaránt. A veszélyt a madarak azért sem érzékelhetik, mert a postás a járdán közlekedik – ahol a madarak megszokták az emberek jövés-menését – és a levelek, újságok, szóróanyagkötegek bedobása is csak másodpercek kérdése. A fészekanyagot hordó madarak gyakran nem is találkoznak a postással, a küldemények bedobása pedig olyan rövid ideig tart, ami nem jelent tényleges zavarást számukra.

 


A tojásokban és a fiókákban a bedobott küldemények sérülést
okozhatnak. Széncinegefészek postaládában még ki nem kelt
tojásokkal és pár órás fiókákkal – Budapest,2016.06.03.
6 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

A madarak postaláda-foglalása tehát mindenekelőtt rájuk nézve jelent kockázatot. De ez a lakók és a postai dolgozók számára is kényelmetlenséget jelenthet, hiszen bő egy hónapon át nem lehet a megszokott módon kézbesíteni a küldeményeket. A probléma kezelésére több megoldási lehetőség közül választhatunk.

 

MIT TEHETÜNK?


Beköltözés megelőzése

Ha a madarak nem tudnak beköltözni a postaládába, akkor maga a probléma sem alakul ki. Ehhez olyan postaládát kell vásárolnunk, barkácsolnunk, melynek levélbedobó-nyílását felső zsanéros billenőajtó védi.

 


A billenőajtós postaláda zárt állapotában – röpnyílás hiányában – nem kínál
fészkelőhelyet a madaraknak (Fotó: Orbán Zoltán).

 


Fontos azonban, hogy a billenőajtó szabadon mozogva teljesen lecsukódjon, ...

 


... mert ha így felakad, az élelmet/fészkelőhelyet kereső széncinegék a résen
be tudnak jutni a postaládába (Fotók: Orbán Zoltán)

 


Éppen ezért az ilyen félig nyitott bedobónyílású postaláda nem tekinthető
cinegebiztosnak (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Átköltözés segítése

A széncinegék nagyon jól telepíthetőek "B" típusú mesterséges odúkkal. Ezeket a közhiedelemmel ellentétben nem csak fák magasára, de épületekre és akár kerítésre is kihelyezhetjük.

 


Ha egy "B" odút a postaláda mellé telepítünk, akkor a cinegék jó eséllyel inkább ez
utóbbiba költöznek. Az etető szülők és később a kirepülő fiókák számára is
jobb az odút úgy a kerítésre akasztani, hogy a röpnyílás a védettebb
belső rész, a kert felé nézzen (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ilyen odúkihelyezéssel nem csak megelőző céllal, de az követően is próbálkozhatunk, ha észrevettük a cinegék postaládába költözését. Ilyenkor mielőbb tegyük ki az odút közvetlenül a levélszekrény mellé, és ekkor még lehetőleg röpnyílással kifelé. Az átköltözés sikere érdekében az első néhány órára (ha szükséges, akár néhány napra) zárjuk le, tömjük be a postaláda nyílását, hogy a fészeképítés lázában égő madarak mielőbb a szomszédos odú arasznyira levő röpnyílását kezdjék el használni. Néhány nappal később, vagy a fészek megépültét követően, a kifelé néző röpnyílású odút nyugodtan befelé fordíthatjuk – a szülők percek alatt megtalálják és megszokják a más felé néző bejáratot. 

 

Teendők beköltözés után

A madarak postaládába költözése sokkal inkább érdekességet, semmint nyűgöt jelenthet az embereknek. A tapasztalatok alapján az elbűvölt lakók szívesen és megértéssel fogadják a cinegéket, mert jelenlétük sokkal több megfigyelési örömet jelent, mint kellemetlenséget. Utóbbi ráadásul nagyon gyorsan, könnyen és egyszerűen orvosolható.

 


A dolog lényege, hogy legalább egy cetlire írt üzenettel értesítsük a postást, hogy a
levélszekrényt ideiglenesen madarak használják, ezért a küldeményeket
ideiglenesen a jelzett alternatív gyűjtőhelyre dobja – 2 fotó, katt a
képre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

 


Ezt követően nincs más dolgunk, mint várni a fiókák kikelésére – 2 fotó, katt
a képre ...

 

 

 

 

A széncinegék alkalmazkodóképes fészeképítési viselkedését ismerve ablakodúk kihelyezésével is próbálkozhatunk.

 

A madarak számára kockázatot jelentő fészkelőhelyek kiváltását a kora tavaszi mesterségesodú-kihelyezés is segíti. Az őszi fő időszak mellett a február-március a második legfontosabb időszaka a kampányszerű, akár tömeges odúkihelyezéseknek.

 

Amennyiben hasznosnak találta a cikket, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is. Köszönjük!

 

 


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 


... illetve a kimondottan az odúlakó madarak védelmével foglakozó
kiadványunkat (bolt >>)!

 

 

 

Orbán Zoltán