Nem könnyű csak úgy megtalálni a rejtett, éjszakai életmódot folytató sünök nyári nappali  menedékét, hacsak nem kelünk jó korán (5-6 óra között), és járjuk be a kertet, a parkot hazafelé bandukoló sünöket keresve. De még ekkor is óriási szerencsére van szükség, mivel ezek az esetlennek tűnő állatok pillanatok alatt képesek szinte nyom nélkül eltűnni.
 

A cikkben bemutatott gallyrakásmenedékbe tartó nőstény sün kora reggel – 3 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Ha ilyenkor óvatosan, távolabbról követjük az állatot, akkor elvezethet minket a
nappali menedékéhez – 3 fotó katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

Ék alakú testének és az emelőként is használható tüskéknek köszönhetően a sün
rendkívül gyorsan (a felvétel alapján akár 30 másodperc alatt) képes nyom nélkül
eltűnni a legáthatolhatatlanabbnak tűnő ágszövedék alatt is. A kisfilmek
lejátszáskor a minőséget érdemes HD-ra állítani
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Természetbarát gallyrakáskezelés

Ezért ha ilyen gallyrakással. lombkupacal kell dolgoznunk – akár nyáron, akár őssztől tavaszig –, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:

Ami számunkra munkát jelentő, eltüntetendő gally- és levélrakás, az a sünöknek
(valamint számos más állatnak, például: zöld varangyoknak, fali gyíkoknak)
nyáron nappali menedék, a nőstényeknek pedig ellőhely, de akár
telelőhely is lehet (Fotó: Orbán Zoltán).

• első lépésben lehetőleg ne vasvillával essünk neki a rakásnak, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat;

Hihetetlennek tűnhet, de ezen a képen négy sün is szerepel
(Fotó: Orbán Zoltán).

• az is segít, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bonjuk el;
• a zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot (lásd az alábbi fotókat és a 2. videót is), ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon figyeljünk a gömbölyded formákra (az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül);
• ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;

Alig egy méterről nézve is alig látni az állatokat, leginkább az egyik kölyök tűnik fel a
kép közepén. Pedig a fotó jobb alsó szélnénél ott gömbölyödik a termetes
nőstény, akit viszont teljesen álcáz a tüskékbe ragadt törmelék.
4 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

• soha se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (2021. január 1-től az önkormányzatok már nem engedélyezhetik helyi rendeletben az avarégetést, így ennek törvényi tilalma általánossá válik az egész országban), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, és szó szerint megsülnek;
• ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket (vagy telelő sünt) találunk, ne essünk pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket és kezdjük mi magunk nevelgetni őket (!); ehelyett az alábbi felvételen látott módon pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat;

Süncsalád megbontott rőzserakás alatt (Videó: Orbán Zoltán).

Éjszaka a nőstény egy órányi munkával, a menedék közvetlen közeléből gyűjtött
növényi anyagokkal újjáépítette a fészket (Videó: Orbán Zoltán).

Ez a sok oda-vissza járkálás már halványan kirajzolódó csapást, jobban észrevehető
nyomot hagyott – 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

A kánikula beköszöntével még némi új réteget is kapott a megfogyatkozott
gallyrakás, hogy még több árnyékot kapjon, hűvösebb maradjon
a fészek (Fotó: Orbán Zoltán).

Az akaratlan zavarás nem zaklatta fel az éppen ekkor kinyíló szemű kölyköket.
Olyannyira nem, hogy nappal elkezdtek kimászkálni a rőzserakás elé, ...

... ami már csak azért is kiborította a nőstényt, mert a fészek bejárata így veszélyesen
jól láthatóvá vált. Ezért a következő éjszakán, kihasználva a hársfákról hulló
virágzattömeget, jobban lezárta maga mögött a járatot, így a fiatalok
az ágak védelmében maradtak (Videók: Orbán Zoltán).

Amint azt ezek a felvételek is igazolják, a nőstény nem feleslegesen volt óvatos, mert
a sünmenedék-rőzserakást más állatok is meglátogatják, és még a jól elrejtett
fészket is felfedezhetik az élelmes ragadozók
(Videók: Orbán Zoltán).

Végül a sünkölykök – mintegy három hét alatt – annyira megerősödtek, hogy az
anyjuk után már maguk is éjszakai portyára tudtak indulni, és a család el
is hagyta az immáron szűkössé vált rőzserakás-menedéket
(Videó: Orbán Zoltán).

Az éjszakai és hajnali felvételek ezzel a kameracsapdával, emberi jelenlét és zavarás
nélkül készültek. Ez az eszköz az emberek és az állatok számára is láthatatlan
hullámhosszú infrafényt használ, azaz teljes sötétségben dolgozik.
5 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).

• a sünöket etetni nem kell, mert a kölykök számára létfontosságú, hogy anyjukat követve a természetes táplálékokkal (férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gyíkok, kisrágcsálók, hullott gyümölcsök) ismerkedjenek meg, ne pedig az ember által kitett, természetellenes ételhez szokjanak hozzá, amik ráadásul hasmenést, emésztési és növekedési problémákat is okozhatnak;

Egy közelben elhelyezett sekély itatótálca ivóvízhez juttathatja a sünöket is, ahol
akár a felvételen látható homok nyomcsapdával is ellenőrizhetjük, hogy
látogatják-e az eszközt a tüskebökik (Videó: Orbán Zoltán).
 

• a háztartásokban keletkező lombkupac és gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy a következő fejezetben bemutatott süngarázzsal;
• amennyiben a lombhalmok és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni a következő fejezetben bemutatott eszközzel, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstényt a kölykökkel áttelepíthető.

A sünbarát rőzserakás-kezelés az OzoneNetwork Egyenlítő c. műsora 2016.07.22-ei
adásában. A riportrész 23:44-nél indul – az indításhoz katt a képre
(Forrás:videa.hu)

 

Süngarázst is használhatunk

A sünök megtelepítésére, mentésére mesterséges eszközt, kisméretű kutyaházhoz hasonló süngarázst (sünmenedéket) is használhatunk, amit bokrok rejtekébe érdemes kihelyezni. Ezt, az MME web boltja által forgalmazott búvóhelyet akár gallyrakás megszüntetésével veszélybe kerülő magányos sün vagy a süncsalád áthelyezésére is használhatjuk.

A süngarázs teteje levehető, így a lakótér könnyen feltölthető száraz fűvel, falevéllel,
illetve az állatok ellenőrzése is könnyen és gyorsan megoldható
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Amennyiben hasznosnak találta ezt az oldalt, kérjük, ossza meg ismerősei, barátai körében is, hogy közösen minél több sünön és természetbarát emberen segíthessünk! Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán