Harkályok falrongálása

mainpaycheckfield

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez 2009 nyarától érkeznek bejelentések azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. Elriasztásukra nem létezik megbízható eszköz vagy módszer a gyakran több száz négyzetméteres vagy ennél is nagyobb falfelületekről, megoldást egyedül a szigetelőréteget védő keményburkolatok alkalmazása jelent.

Frissítve: 2023.11.27.
(
AMI MÉG MEGPRÓBÁLHATÓ fejezet > Svédországban ezt használják)

 

Összefoglalás

  • A harkályrongálások elsősorban a habosított polisztirollemezzel (Hungarocell, Nikecell) és színezett vakolatburkolattal fedett épületeket érintik (de a kőzetgyapot se harkályálló), nemcsak erdős zöldövezetekben, de belvárosi részeken is.
  • A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:
    • a régóta szigetelt épületeken ritkábban, az új építésű vagy újonnan szigetelteken gyakrabban fordulnak elő;
    • a megrongált épületek javítása az esetek jelentős részében inkább ront a helyzeten, mert vonzza a harkályokat, akik visszatérve elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.
  • A viselkedés egész évben előfordul, de a bejelentések alapján úgy tűnik, hogy a nyár második felében és ősszel, a költési időszak lezárultával gyakoribb, amikor az egyébként nem vonuló harkályok és az önállóvá vált azévi fiatalok nagy területeket kóborolnak be.
  • Nincs olyan riasztási módszer, amivel a harkályokat biztosan és folyamatosan távol lehetne tartani a falaktól, különösen nem a többszintes épületek, toronyházak óriási falfelületeitől.
  • A falrongáló harkályok ellen védelmet kizárólag a szigetelőréteget védő keményburkolatok jelentenek, napjainkban már rendelkezésünkre állnak ezek könnyített, ragasztással rögzíthető változatai is.
  • A káresetek tapasztalatai és a madarak viselkedése alapján úgy tűnik, hogy a harkályok ellen védő könnyített keményburkolat hiányában a legjobb megoldást a már kivájt lyukak meghagyása jelenti. A folyamatos javítgatás általában nemcsak eredménytelen, mivel a harkályok napok, hetek, de akár már órák alatt ismét kivésik a javítást, de ismét a falra vonzza a madarakat, és így félő, hogy újabb lyukak képződnek.

A falrongálás

A mindennapok tapasztalata azt mutatja, hogy az épületek külső szigetelésére általánosan alkalmazott, habosított polisztirolhab-lemezekből (ugyanez érvényes a kőzetgyapot szigetelésre is), az ezt fedő üvegszálas hálóból és a néhány mm vastag, vízzáró külső vakolatból álló technológia nem harkályálló.

 


Hiába fedi a (fehér) szigetelőanyagot apró szemű, puszta kézzel elszakíthatatlanul erős
háló, és színezett védővakolat, ezeket a harkályok játszi könnyedséggel áttörik,
23 fotó - katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


További probléma, hogy a tapasztalatok alapján a harkályokat kimondottan
vonzzák a befoltozott lyukak, amiket előszeretettel keresnek fel és
rongálnak meg újra és újra, 6 fotó - katt a képre
(fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 


Ennek a fővárosi irodaháznak az esete jól mutatja a harkály falrongálási probléma
harmadik összetevőjét – azt, hogy a madarakat riasztással nem lehet hatékonyan
távol tartani a falaktól. A több emelet magasságú üvegfalra (középen) ragasztott
ragadozómadár-sziluetteknek elvileg nemcsak az
ablaknak ütközést kellene
megakadályoznia
, de ha hatásosak lennének, akkor a harkályokat is távol
tartanák az épülettől. Ennek ellenére a fakopáncsok a nyilakkal jelzet
helyeken mégis megrongálták a falakat. 3 fotó - katt a képre
(fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 


Mivel a riasztás nem működik, a harkályok éveken át visszatérhetnek, kilyukaszthatják
a javított részeket és újakat is készíthetnek - erre példa a fentiekben bemutatott
fővárosi épületrészről 2011.08.30-án (balra) és 2014.09.23-án (jobbra) készült
két fotó, 2013-ban az épület sarkától jobbra eső falszakaszon még "csak"
8 db lyuk volt, míg három évvel később már 15 db - nagyításhoz
katt a képekre (fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

Bár ez a károsultakat a legkevésbé sem nyugtatja meg, a harkályok felületrongálása világviszonylatban jelentkező probléma. Volt már rá példa, hogy ezek a madarak – a szó szoros értelmében – űrhajóküldetést lékeltek meg! 1995 nyarán a Discovery űrsikló kilövését azért kellett több nappal elhalasztani, mert egy harkály 205 lyukat vájt a fő üzemanyagtartály polisztirolhab-szigetelésébe, amit ezt követően ki kellett javítani.

 

 


A Discovery űrsikló harkály által megrongált fő üzemanyagtartály-szigetelése
1995-ben (Forrás és további fotók az esetről: ohioastronaut.com/sts-70/)

 

 

 

Ráadásul még szerencsésnek is tekinthetjük magunkat, amiért Európában nem él gyűjtő küllő (Melanerpes formicivorus), melynek családi közösségei az amerikai kontinensen ezerszám készítik makktároló lyukaikat fák törzseibe és ágaiba, illetve alkalmi károkozásként faépületek falába, tetőzsindelyeibe, és az itthonihoz hasonló technológiával készülő polisztirolhab-szigetelésbe.

 

 


Az amerikai kontinensen élő gyűjtő küllő néhány óra vagy egy hétvége alatt képes
lyukak százait vájni a polisztirolhab-szigetelésbe, amiket azután makk téli
raktározására használ. 2 fotó - katt a képre
(forrás: www.viralnova.com/woodpecker-holes-in-house/)

 

 

 

 


Ráadásul a gyűjtő küllő a magyar helyzettel ellentétben az épületek fa elemeit
is előszeretettel rongálja meg. Nálunk ez az esetek alig néhány százalékát teszi
csak ki, a madarak túlnyomórészt a polisztirolhab-szigetelésben okoznak
kárt (forrás: www.birdbgone.com/products/woodpecker-deterrents)

 

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG – a szigetelést védő keményburkolatok

A harkályok könnyű, üreges csontszerkezetű, szaruval fedett csőre sérülékeny, a madarak a látszat ellenére nagyon vigyáznak rá. További alapvető információ a falrongálás elleni védekezés kapcsán, hogy a sima, kemény felületeken nem képesek megkapaszkodni (így ezeket megbontani sem tudják).

Tudjuk róluk, hogy a betont, a téglát, a mű- és terméskövet, a márványt, az üveget, az épületeken alkalmazott fémlemezeket nem bontják meg, ráadásul ezek mintegy felén (a beton, a tégla és a terméskő kivételével) megkapaszkodni sem tudnak. Ezek az anyagok éppen ezért klasszikus, harkályálló épület keményburkolatokat is jelentenek.  

Napjainkban már rendelkezésünkre állnak a nem harkályálló szigetelésre ragasztással rögzíthető, könnyített, fagyálló keményburkolatok is, melyek szélesebb körben alkalmazható megoldást jelenthetnek a problémára.

 

 


Ezek a könnyített, fagyálló keményburkolatok (a képeken ezek egyik típusa a szeletelt
tégla
, ezen belül a klinker anyagú látható) a ragasztásos rögzítésnek köszönhetően
a beugrók fedésére is alkalmasak - 8 fotó, katt a képre
(fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!

 

AMI MÉG MEGPRÓBÁLHATÓ

A madarak fizikai elszigetelésének a falaktól, a puha szigetelést védő harkályálló keményburkolatok alkalmazásának nincs alternatívája, a riasztóeszközök hatása még rövid ideig is nagyon esetleges, a harkályok viselkedését ilyen egyszerűen többnyire nem lehet befolyásolni!

Kivájt lyukak meghagyása

A káresetek tapasztalatai és a madarak viselkedése alapján úgy tűnik, hogy a legjobb megoldás a már kivájt lyukak meghagyása. A folyamatos javítgatás általában nemcsak eredménytelen, mivel a harkályok napok, hetek, de akár már órák alatt ismét kivésik a javítást, de ismét a falra vonzza a madarakat, és így félő, hogy újabb lyukak képződnek.

Svédországban ezt használják

Csak hirdetésként ismerjük az alábbi, Svédországból származó hirdtést, konkrét gyakorlati tapasztalatokról nincs információnk. A cég hirdetésének Google fordítása:

"Részletes leírás
Jól bevált védelem a közműoszlopok és faépületek harkály által okozott sérülései ellen.

A próbabábu nagyon hasonlít egy igazi madárra, és arra készteti a többi harkályt, hogy elkerülje a "forgalmas" területet.

1,5 mm-es alumínium lemezből készült. Mindkét oldalán szitanyomás. Nyomtatás után a próbababát a legjobb minőségű védőlakkkal szórjuk le.

A fakopáncs/spiccrow 6,5x50 mm-es nemesacél csavarral van felcsavarva. 13 mm-es lyuk a karabinerhez rúdra mászáskor.

Csavarral kompletten szállítjuk."

A termék a svéd BirdLife parner oladlán is szerepel itt >>

Svédországban ezt ajánlják
Svédországban ezt ajánlják (forrás: http://www.hammarprodukter.se/)

 

Kúszónövényes faltakarás

A falakra felfuttatható kúszónövények elvileg a riasztásnál (lásd később) jobb, akár száz százalékos biológiai jellegű megoldást kínálhatnak a harkályok elleni védekezésben. Ennek magyarázata, hogy a harkály nem száll lombozatra, landoláshoz az ágak és a törzs (vagy a fal) nyílt, levelekkel nem fedett felületére van szüksége. Ezért ha a számukra vonzó falakat sűrű futónövényzet fedi, valószínűleg eszükbe sem jut az épületre szállni és ott rongálásba kezdeni.

 


Az örökzöld borostyán a megtámadott vagy megvédeni kívánt épületre
felfuttatva egész évben levélszőnyeggel takarja a falat, ami így jó
eséllyel már nem  vonzó a harkályok számára
(fotó: Orbán Zoltán)

 

A kúszónövényes befuttatás további előnye – a szépsége mellett –, hogy az (állandó) levéltakaró nyáron árnyékolja és természetes úton tartja hűvösebben az épületet, télen pedig némileg csökkenti a hőkisugárzást.

Mindezekből az következik, hogy a harkályok elleni védekezés érdekében évelő és örökzöld kúszónövényt, borostyánt érdemes használni, mely egész évben takarja a falat. A futónövények többsége lombhullató; ősztől tavaszig, tehát pont a "legharkályveszélyesebb" időszakban nem fed kellő mértékben. Az is előfordulhat, hogy a csupasz ágak még vonzzák is a harkályokat, ezek azonban ilyen esetben valószínűleg inkább a kéreg repedéseiben keresgélnének, nem pedig a falat próbálgatnák. Az örökzöld és lombhullató növények esetleg eltérő harkályvédő hatásáról sajnos nincsenek információink.

A futónövényes védekezésnek – bár ideálisnak tűnik – gyakorlati hátrányai is vannak. Ezek közül a legfontosabb, hogy lassú, minél nagyobb az épület, annál több időre (évekre) van szükség a teljes falfelület lefedésére.

Többszintes épületek esetében érdemes építőmérnök vagy statikus szakvéleményét is kikérni arról, hogy az adott falburkolat, szigetelési technológia elbírja-e a növényzet várható tömegét, illetve ehhez milyen esetleges plusz feltételek megléte szükséges.

 


További problémát jelent, hogy a kúszónövények indáin
az egerek (és gyíkok) a több emelet magasságban levő
lakásokba is feljutnak, ezért lakótelepeken gyakran látni
elvágott szárú, kiszáradt kúszónövények maradványaival
borított falszakaszokat. 3 fotó - katt a képre
(fotók: Orbán Zoltán)

"Rémzsinór"

Amennyiben nem probléma az eszköz kinézete, gyorsan és olcsón készíthetünk elvileg hatékony harkályriasztót erős zsinórból és 1,5 l-es műanyag palackokból.

A fal síkja elé 30–40 cm-rel, sűrűn egymás mellé akasztott leendő riasztózsinórokra a lezárt műanyagpalackokat 20–25 cm-re egymás alá kötözzük. Így az eszköz nem csak fizikailag akadályozza meg a harkályokat abban, hogy a falra szálljanak, de napos időben a csillogó és a szellőben forgó könnyű tartályok árnyéka és szélkelepszerű hangja is riasztóan hathat a madarakra.

 


Az eszközt Budapesten, a Rózsadombon ki is próbálták egy többszintes társasház
három  oldalára kifüggesztve 2009 őszén. Az érintett falszakaszokon a kihelyezést
követően megszűntek a rongálások, viszont a harkályok rákaptak a még nem
védett erkélyes-ablakos oldalra (3. kép). 10 fotó - katt a képre
(fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ragadozómadár-sziluettek

További elvi megoldási lehetőséget kínálnak a madarak ablaknak ütközése kapcsán alkalmazott, üvegfelületre ragasztható ragadozómadár-sziluettek épületre kihelyezhető változatai.

 

A ragadozómadár-sziluettek alkalmazhatóságának hátterében a kisebb zsákmányállat madarak öröklött félelmi, elkerülő viselkedése áll. A klasszikus kísérletben kislibák felett mozgattak ragadozó árnyképet (nyak nélküli kis fej, rövid csőr, elöl lévő kerek vagy hegyes végű szárny, hosszú és keskeny farok), amire a fiókák rejtőzködő lekushadással reagáltak, mert ez a sziluett a rájuk veszélyt rejtő ragadozómadarak (héja, karvaly, sólymok) sajátossága. Ha ugyanezt az árnyképet 180 fokkal elfordítva (hosszú nyak, hátul lévő kerek szárny, rövid farok) mozgatták a madarak felett, akkor azok nem reagáltak rá, mivel ez az árnykép a rájuk veszélytelen récék, libák, hattyúk jellemzője.

 

A madarak tehát nem bármilyen fekete folttól, hanem az eszköz által megjelenített ragadozómadár-alak megfelelő kulcsarányaitól ijednek meg!

 

Hasonló, de az állatvilágban szélesebb körben rögzült félelemre épít a "rémszem" eszköz. A fej vagy a megjelenési felület (például lepkeszárny) méretéhez  képes nagy, mereven bámuló szemek vagy ennek imitációi elkerülésre, meghátrálásra késztetik a gerincesek többségét, mert a merev nézés kihívást, a rangsorban betöltött felsőbbrendűséget (dominanciát), fenyegetést jelent. Etológiai vizsgálatok alapján a "bámuló szem" effektust egymás mellé közel, bagolyszem-szerűen elhelyezett nagyméretű foltok is kiváltják. Sok zsákmányállat kihasználja a szemfoltok riasztó hatását, gondoljunk csak a lepkék szárnyán lévő szemszerű foltokra, amik a szárny hirtelen kinyitásakor a közeledő ragadozóban olyan érzetet kelt, mintha egy merev nézésű, veszélyes állat felé közeledne. Ezért számíthatunk arra, hogy a szemfoltokkal kiegészített sziluettek hatékonyabbak lehetnek a harkályok riasztásában. 

 

A harkályok legveszedelmesebb ragadozója a fák és ágak között is vadászó héja, ezért az életnagyságú, élethű ragadozómadár-sziluettek különböző változatai a repülve közelítő harkályok esetében beválhatnak, mint a harkálytávoltartó eszközök. Ezekből próba jelleggel az MME bolt többet is forgalmaz. Az aktuális kínálatról úgy lehet a legegyszerűbben meggyőződni, ha a bolti honlap keresőmezőjébe beírjuk a "harkály" kifejezést.

 

 


Az életnagyságú héjasziluett messziről is nagyon jól látható, amiből készül
függesztve kitehető és mindkét oldalán felhasználható (egyik oldala élethű
színezetű
, a másik hagyományos árnykép), rémszemmel kiegészített és
falra ragasztható változat is. A kiakasztható sziluettet erős műanyag zsinórral
40–50 cm-rel a fal síkja elé kell függeszteni
, hogy napsütésben ennél az
eszköznél is érvényesüljön a műanyag palackos riasztózsinórnál említett
árnyékolási kettőződés. 10 fotó - katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A képeken látott, anyagában vékony profilú sziluettek repülő madarak esetében lehetnek hatásosak. A harkályokkal azonban éppen az a probléma, hogy alapvetően nem repülve, hanem a felületen ugrálva-mászva közlekednek, így járják be a fák törzsét és ágrengetegét, illetve így közlekednek az épületek falán is. Az épület egyik faláról a másikra átváltó harkály nem szemből, hanem oldalról, élirányból látja a kifüggesztett, felragasztott sziluette(ke)t, amik így semmiféle riasztó kulcsingert nem produkálnak, azaz olyanok, mintha ott sem lennének!

Műbagoly

A vadászboltokban és barkácsáruházakban beszerezhető, üldögélő madarakat megjelenítő különböző műbaglyok nem madárriasztó, hanem madárcsalogató eszközök – de előfordulhat, hogy a harkályok esetében hatásosak és távolt tartják a madarakat.

A probléma az, hogy az éjszaka világához tartozó, nappal nyílt helyen üldögélve látható bagoly látványa nem elriasztja, hanem épp ellenkezőleg, vonzza, támadásra ingerli a madarakat, a kistestű énekesektől a varjúféléken át a ragadozókig. Azért is kapható műbagoly vadászboltokban, mert ezeket tisztásra állítva oda lehet csalogatni, és leskunyhóból könnyebb lelőni a vadászható varjúféléket. Ez a vadászati mód az "uhuzás", amit a faj védetté nyilvánítása előtt élő uhuval végeztek. A madarak baglyokat támadó viselkedését használják ki a kutatók például a kék vércsék kutatásában, a felnőtt madarak befogásában és gyűrűzésében.

 


A barkácsáruházakban kapható műbagoly "madárriasztó" macskabagoly méretű
és rugós felfüggesztésű feje a szélben egy kicsit mozog, hogy az eszköz
még feltűnőbb legyen. 3 fotó - katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 


A vadászboltokban kapható, mintegy 60 cm magas műuhu szárnyai zsinórral
távolról mozgathatóak is. 3 fotó - katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

Éppen ezért műbagoly kihelyezése jó eséllyel nem riasztja, hanem éppen elenkezőleg támadásra ingerli és vonzza a környék madarait, illetve ebben az esetben is jelentkezik a hozzászokás, illetve ragadozómadár-sziluetteknél említett láthatósági probléma.

AMI NEM MEGOLDÁS

Csakúgy, mint a parlagi galambok távoltartása esetében, a harkályoknál sem jelentenek valódi megoldást a drága ultrahangos készülékek, amik a lakók elmondása szerint hosszú távon ráadásul nagyon zavaróak az emberi fül számára is.

Ráadásul a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) a védett állatok riasztását zöldhatóságiengedély-kötelessé teszi. Mivel a Magyarországon élő nyolc fakopáncs-, harkály- és küllőfaj mindegyike védett, és ezek közül hét faj lakott területeken is gyakori vagy előfordul, a törvényi rendelkezés elvileg a falrongáló madarak elleni védekezésre is kiterjedhet (bár az nem teljesen egyértelmű, hogy az engedélykötelezettség olyan passzív eszközökre is kiterjed-e, mint egy ragadozómadár-sziluett)! Még akkor is, ha az alkalmazható eszközök és módszerek egyébként alig vagy egyáltalán nem hatásosak.

Az erős, váratlan hanggal (hangágyúval) történő riasztás a települések zajvédelme (lásd petárdázás tilalma) miatt sem megoldás. Arról nem is beszélve, hogy nem sok értelme lenne hanggal megpróbálni megoldani egy olyan helyzetet, ahol részben éppen a zaj a probléma.

A falak mesterséges takarása a faltól legalább 20-30 cm távolságra felszerelt háló segítségével elvileg megoldást jelenthetne, ennek kivitelezési nehézségei és esztétikai problémái miatt (a harkályok mellett a kisebb madárfajok bejutása és csapdába kerülése elleni tökéletes zárás minden irányból; megfelelő feszítettség a faltól való kellő távolság megtartása érdekében; épület megjelenésének romlása, különösen miután levelek és egyéb szélhordta anyagok akadnak fent ezen stb.) azonban a módszer a gyakorlatban nem megvalósítható.

Őszintén beszélve a kérdésről, mivel esetenként milliós károkról van szó, nem kerülhető meg a harkálykilövés elméleti lehetőségének vizsgálata sem. Mindjárt az elején tisztázni kell, hogy ez két okból sem járható út. Egyrészt azért, mert az összes harkályfajunk természetvédelmi oltalom alatt áll, tehát védett, másrészt azét, mert ez valószínűleg csak időszakos megoldást jelentene. A harkályok számára alkalmas élőhelyeken több faj számos egyede él – a költési időben a párok és a kirepült fiókák alkotta családok, a költési időszakon kívül pedig, mivel nem vonulók, kóborló példányok. Tehát egy-egy madár eltávolítása maximum időleges szünetet jelentene, az pedig nyilvánvalóan még kevésbé járható út, hogy minden harkályt kiirtsunk.

A riasztás buktatói

Az eredményes harkályriasztás nehézségének alapvető oka, hogy autonóm, fejlett intelligenciájú, kíváncsi, ugyanakkor rendkívül jól alkalmazkodó és speciális madárcsoport képviselőit szeretnénk folyamatosan távol tartani hatalmas, olykor több ezer négyzetméternyi falfelülettől. Ezért nemcsak az fontos, hogy kellő riasztó hatással rendelkező eszközöket használjunk, hanem az is, hogy ezeket ne csak a rongálás helyszínén, de egy időben az épület egészén alkalmazzuk és akár hetente többször is helyezzük át.

Amennyiben nem így teszünk, a madarak még gyorsabban megszokják az eszközöket, és ezt követően gyakorlatilag semmiféle bevethető megoldás nem lesz többé hatásos, mert semminek nem dőlnek be! A szükségmegoldások keresése közben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy olyan madarakat próbálunk elriasztani a házainktól, középületeinktől, melyek velünk élnek a zajokkal, fényekkel erősen terhelt településeken, tehát nem dőlnek be akárminek. 

 


Elméletileg a csillogó CD és DVD korongok beválhatnak riasztófüggönyként, de az
épületnek a harkályok számára semleges részeire (erkély,  felső üvegfal) egyesével,
szétszórtan kihelyezve csak elpufogtatjuk az eszközben esetleg rejlő lehetőséget,
illetve hozzászoktatjuk a madarakat a különböző ingerekhez. Így azután már
az élethű ragadozómadár makettek is hatástalanná válhatnak.

12 fotó - katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mesterséges odúk harkályok elleni védelme

A mesterséges madárodúk esetében nem ritka eset, hogy a harkályok elkezdik kitágítani a röpnyílást. Ilyenkor megoldást jelenthet, ha bádog- vagy alumíniumlemezből "szoknyát" készítünk a nyílás köré.

 


Harkály röpnyílástágító munkája "B" típusú mesterséges odún.
3 fotó - katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)

 

 

A harkályok

A világon élő több mint 200, a verébtől a varjút meghaladó méretig változatos nagyságú harkályfaj közös jellemzője, hogy testük különleges módon alkalmazkodott a fák ágai és törzse nyújtotta élőhelyhez. Karmuk a ragadozómadarakéhoz hasonlóan erős és hegyes, lábujjaik szorítóereje pedig az egyik legerősebb a madárvilágban, hogy függőlegesen és függeszkedve is képesek legyenek haladni a gyakran teljesen sima, kéregmentes felületeken is. Farktollaik csévéje (szára) merevítőborda-szerűen kemény, hogy a hanyatt dőlést megakadályozva megtámassza a madár testét. Csőrük négyélű árhoz hasonlít, hogy akár a legkeményebb fafajokat is meg tudják munkálni. Nyelvük hosszú, akár a testhossz kétharmadában is kinyújtható, ragadós bevonatú, és többszörösen szakállas szigonyfejhez hasonlóan „szőrös” hegyű, hogy a járataikból ki tudják piszkálni a farontó rovarok lárváit, vagy egyes fajok fel tudják nyalogatni a kicsorgó fanedvet.

 


Közép fakopáncs (fotó: Orbán Zoltán)

 

Az Európában élő kilenc odúkészítő harkályfajból nyolc Magyarországon is él. Ezek közül hét lakott területeken is gyakori vagy előfordul, méretük a verébtől a varjúig terjed.

A harkályok számára a fatörzsek, faágak függőleges világa táplálkozó- és szaporodóhelyet egyaránt kínál. Táplálékkereséskor változatos módon használják erős csőrüket. Táplálékukat – a közhiedelemmel ellentétben – nem kizárólag a fák belsejéből, hanem a kéreg alól vagy akár a talajról (elsősorban hangyabolyokból) szerzik, de esznek magokat és terméseket (mogyoró, makk, fenyőtobozból fenyőmagot), és zsákmányolnak fészekben ülő, még menekülésre képtelen madárfiókákat is. Amikor farontórovar-lárvákat keresnek mélyen a fatörzsekben, a lárvák akár több méterre elhallatszó rágóhangja alapján kezdik el megbontani a fát. A céljuk az, hogy a járatok falát a lárvához minél közelebb törjék át, ahonnan "szálkás" végű nyelvükkel ki tudják piszkálni azokat.

 


A lárvákra vadászó harkálynak a fa kérgén és törzsén keresztülhatolva át kell törnie
a lárvajáratok falát, hogy a nyelve
segítségével kipiszkálhassa a zsákmányt.
7 fotó - katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

A harkályok nemcsak táplálékot keresgélnek a fákon, de itt készítik fészeküregeiket is, jelentős mértékben segítve ezzel számos odúköltő faj (cinegék, légykapók, csuszka, nyaktekercs, seregély, verebek stb.) életét is. Annak köszönhetően, hogy a nálunk élő harkályok veréb és varjú nagyság közötti méretűek, egy harkályokban fajgazdag területen a nagyobb madarak (kék galamb, macskabagoly, füleskuvik, szalakóta, búbos banka) is költeni tudnak.

Végül, de nem utolsó sorban a harkályok udvarló, területkijelölő hangadásra is használják a fákat. Kellő tapasztalattal az egyes harkályfajok a jelzőhangjuk alapján el is különíthetők, amint a hangerősítőként működő száraz ágakon, törzseken messze hangzó géppuskaropogás-szerű, doboló hangot keltenek. 

DE MIÉRT CSINÁLJÁK?! - A LEHETSÉGES OKOK

A betelefonáló, levélíró érdeklődők egyik legelső kérdése (a Mit tehetünk? mellett), hogy Miért rombolnak a harkályok?, és Miért a mi házunkat találták meg? Figyelembe véve a harkályok életmódját, épületeink számukra vonzó tulajdonságait és az eddigi káresemények tapasztalatait, a falrongálások legvalószínűbb kiváltó okai között az alábbi magyarázatok közül egyszerre több is szerepet játszhat, illetve ezek egymást erősítve vezethetnek a harkálytámadásokhoz.

A károsultak számára és a károkozások megakadályozása szemponjából azonban szinte teljesen mindegy, hogy a harkály miért váj lyukakat a szigetelésbe, mivel ez alapvetően azért lehetséges, mert ezen a harkályok meg tudnak kapaszkodni és a fedővakolatot át tudják törni. Ha ezt a lehetőséget megszüntetjük, akkor a jelenség is megszűnik.     

Kommunikáció

A nem vonuló, egész évben az élőhelyükön tartózkodó harkályoknál a madarak területén a fákba vésett odúk száma, a száraz, korhadó „harkályfákba” készített lyukak mennyisége, a „rombolás” mértéke jelzés lehet a riválisok számára a revír foglaltságáról és a tulajdonos pár/hím fizikai adottságáról.

A falrongálások kapcsán ezt a(z egyik) valószínű okot látszik igazolni az, hogy a madarak a kijavított, visszafalazott lyukakat órák, napok alatt szinte mindig ismét kivésik, gyakran úgy, hogy újabb lyukakat nem is készítenek a falba.   

Jelzőhangadás

Ha ráütünk egy polisztirolhab szigetelésű ház falára, az akár több száz négyzetmétert meghaladó méretű egybefüggő felület messze hangzó dobként működik, ami a harkályok számára különösen vonzó tulajdonság. A harkályok az épületeknek többnyire azokon az oldalain "dolgoznak", amik a zöldfelület, a fák, a park, az erdő – a természetes élőhelyek felé néznek.

 

Ásványianyag-keresés

További lehetőség, hogy a harkályok azért kopácsolják a falakat, mert ásványi anyagokat keresnek. Ez a viselkedés, a földfalakból csipegetés, széles körben elterjedt a madárvilágban; az állatok így elégítik ki ásványianyag- és nyomelemszükségletüket, vagy méregtelenítik szervezetüket. Mivel a külsőtéri homlokzati vakolóhabarcsok a típusuktól függően (mész, cement vagy műanyag bázisúak lehetnek) tartalmazhatnak a madarak számára értékes anyagokat, előfordulhat, hogy a madarak ilyen élettani okból, falszemcséket keresve bontják meg a házfalat.



Táplálékkeresés

A táplálékot kereső harkályok számára a könnyű megmunkálhatóságot ígérő és táplálékban gazdag korhadó fák látványa, a fában rágó lárvák rágáshangja, a lárvajáratok kérgen és fatörzsön látható nyílásainak sötét foltjai és a korábbiakban készült harkálylyukak jelenti azt a vonzerőt, ami segíti a táplálékkeresést. Ezekből a kulcsingerekből a szigetelt épületeink többel is rendelkezhetnek.

Célzott vizsgálatok nélkül nehéz megmondani, hogy a harkályok számára mi hallatszik át az épületből a szigetelőrétegen keresztül, így elvetni sem lehet, hogy a falakban futó vezetékekben zúgó víz hangja, a fal belső oldalán lógó analóg óra másodpercmutatójának folyamatos kattogása (melynek üteme nagyon hasonló a lárvák rágásának hangjához), a beszélgetés, zenehallgatás keltette rezgések menyire figyelemfelkeltőek az ilyen halk, tompított zajok érzékelésére specializálódott madarak számára. Egy építési kivitelező beszámolója szerint ott tapasztalta harkályok rongálását, ahol a téglafal felhúzását követően csak több hónap elteltével került fel a szigetelés. Ilyenkor a fugákban megtelepedő, a szigeteléskor csapdába került ízeltlábúak kaparó hangjukkal csalogathatják a falhoz a madarakat.

A harkályok a világot alapvetően a csőrükkel kopogtatva fedezik fel, és már láttuk, hogy a vékony vakolattal fedett szigetelés milyen kevéssé ellenálló egy ilyen vizsgálódással szemben. A csőrvágások nyomán visszamaradó kisebb-nagyobb lyukak szinte bizonyosan vonzzák a környék többi harkályát, a kutató csőrcsapások során gyorsan feltáruló polisztirolhab állaga pedig nagyon hasonló a pudvás, pusztuló fáéhoz, ami a harkályok egyik legfontosabb táplálkozóterülete.

Költőodú-készítés

A megrongált épületeknél nem ritka, hogy a madarak nem egyszerűen "meglékelik" a szigetelést, de a lyukon be is hatolnak, és a fal síkjával párhuzamosan haladva – mintha odút készítenének – több tenyérnyi kiterjedésben teljesen kivájják, a bejárati nyíláson keresztül kipucolják a szigetelőanyagot. Harkály költéséről egyelőre még nincs információnk ilyen szigetelésbe vájt üregben, de az általánosnak számít, hogy (a fába készült harkályodúkhoz hasonlóan) ezekbe denevérek költöznek be, illetve más madárfajok költenek.

 


Amint ennél az épülőfélben levő, még be sem fejezett háznál készült képeken is
látható,
a harkályok nem mindig elégszenek meg azzal, hogy kisebb-nagyobb
mélyedéseket vájnak a szigetelésbe. Gyakran továbbhaladnak, és mintha költőodút
készítenének, nagy kiterjedésű üreget készítenek a fallal párhuzamosan
haladva. A fotókon pontokkal jelöltük az így képződött  üregek hozzávetőleges
méretét. 9 fotó - katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

 

 

 

 

 

Járulékos ok

A költési időszak elején, többnyire április-május folyamán, számos madárfaj hímjei támadják saját tükörképüket autók külső visszapillantó tükreiben, járművek és épületek ablakaiban. Amennyiben az harkályok esetében fordul elő, a madarak szinte automatikusan kapaszkodnak fel az ablakkeretre, ahol ezen és a falon vezethetik le a feszültséget. Ilyenkor gyorsan felfedezhetik, hogy a szigetelt fal milyen könnyen forgácsolható, "pudvás" állagú, és máris van egy falrongáló harkályunk.



Kíváncsiság

Nem hagyható figyelmen kívül az a magyarázat sem, hogy a harkályok puszta kíváncsiságból keresik fel az élőhelyükön a figyelmüket – a nagy nyüzsgéssel (építkezés, állványozás, burkolás) – felkeltő falakat. A harkályprobléma egyik legjellemzőbb tulajdonsága éppen az, hogy a madarak az esetek túlnyomó többségében újonnan szigetelt épületeken jelennek meg a falakon, olykor még a munkálatok közepette, de leggyakrabban az állványok lebontását, a munkálatok befejezését követően.

Tanulás, utánzás

A harkályok számára megfelelő, fákkal tarkított kertes, parkos lakott területi élőhelyeken egyszerre több faj több egyede is élhet. Ezek a madarak figyelik egymást és tanulnak is egymás viselkedéséből, különösen a fiatalok, így a falak meglátogatása is elterjedhet a környék madarai között. Mivel a harkályok nem vonulnak, ősszel és télen viszont nagyobb területeket is bekóborolhatnak, és a számukra ismerős falfelületek száma a szigetelési programnak köszönhetően jelentősen emelkedett, a falrongálási esetek országos növekedéséhez és elterjedéséhez ez a tanulási, utánzási viselkedés is hozzájárulhat.

Milyen gondot okoz?

A harkályok szigetelésbe vájt ökölnyi lyukai, amikből egy-egy épületen akár több tucatnyi vagy ennél is több lehet, olyan esztétikai problémát jelenthetnek, melyek csökkenthetik az ingatlan forgalmi értékét, a folyamatos, időrabló javítások pedig drágák. A mechanikai állagromlást az is fokozhatja, hogy a tartósan nyitva maradó lyukakba más állatok – denevérek és itt költő madarak is beköltöznek. Ugyanakkor arról nincs információnk, hogy a harkály lyukak rontanák az épület, lakrész egészének hőszigetelését vagy beázási problémát okoznának.

Nem elhanyagolható szempont a jelenség pszichológiai hatása sem. Ennek egyik eleme, hogy nincs hatékony riasztási megoldás, amivel a harkályok távol tarthatók lennének a falaktól. A másik, hogy a többnyire sok emelet magasságban levő lyukak megjavíttatása nem egyszerű, ipari alpinista szakembereket vagy állványozást igényelnek, melynek megszervezése rengeteg utánjárással jár. Figyelembe véve, hogy ez a drága és macerás javítás ráadásul többnyire eredménytelen is, mert a madarak rendszerint újra és újra visszajárnak a falakra és szinte mindig a megjavított felületeket rongálják meg elsőként, a károsultak a tehetetlenségérzet miatt egyre idegesebbek.

Ezt fokozza, hogy a madarak falrongálása zajos tevékenység, ami lakóépületek és visszajáró harkályok esetében az emberek intim szférájában teremthet tartós stresszhelyzetet.

Nem segít az sem, hogy a károsultak magukra hagyatottnak érzik magukat, mert – az érintettektől származó információink szerint – a biztosítók harkálykárra nem fizetnek.

Mit tett az ügyben eddig az MME?

  1. 2009. október 28-án az egyik károsulttal közösen az MME beadványt tett az akkor még működő "zöld ombudsmani" hivatalhoz.  Azt javasoltuk, hogy a hivatal segítsen összehívni egy olyan madártani, természetvédelmi, biztosítási, jogi, építéstechnológiai, szabványügyi szakemberekből álló munkacsoportot, ami megvizsgálná a probléma biztosítási kezelésének lehetőségét, illetve a káresetek megelőzése érdekében segítene kidolgozni harkálybiztos falburkolási technológiákat.
    Az MME a felállítandó szakértői csoport munkatervével kapcsolatban konkrét javaslatokat is kidolgozott a harkályálló szigetelési technológiák kísérletes vizsgálatára. A bejelenést követően a hivatal meghívására a jogi és kutatási osztály képviselőinek személyes találkozó keretében is bemutathattuk a harkálykérdés kezelésére tett javaslatunkat, ismételten felhívva a figyelmet arra, hogy ebben a riasztóeszközök alkalmazása csak nagyon esetleges és helyszínfüggő lehet.
    A válasz a találkozót követően több mint egy év múlva,  2011. július 26-i keltezéssel érkezett meg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivatalától, és pusztán jogi állásfoglalást tartalmazott, az ezzel kapcsolatban kiadott hírünket itt olvashatja >>.

 


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Orbán Zoltán