Fák, bokrok kivágása költési időszakban

mainpaycheckfield

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek! Ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, ugyanis védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges elöldözését és akár sérülését, pusztulását okozza. Jó hír azonban az, hogy társadalmi összefogással, felelős állampolgárként a hatóságokkal együttműködve tehetünk ez ellen!

 

Csak akkor lehet változás, ha közösen teszünk ezért!

Az MME 2018 júniusában indította el ezt a kampányát a rossz fa- és bokroskivágási szokások felszámolásáért. Ebben fő partnerünk a lakosság és a média. Évente két-három alkalommal adunk ki sajtóközleményt és kommunikálunk az interneten kiemelten a témáról - novemberben és január végén arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ilyenkor kellene elvégezni a tervezhető zöldfelületi munkákat, április-májusban pedig arra, hogy ez akkortól káros, a lakosság tegyen bejelentést (ehhez segédanyag a cikk végén található).

A rengeteg lakossági jelzés hatására például Budapesten a FŐKERT 2020. májusában bejelentette, hogy változtat az eddigi gallyazási gyakorlatán. Hasonló társadalmi szintű változást sikerült elérnünk a fecskefészkek költési időszakban történő leverése és a vízimadarak etetése kapcsán is.

Ezek az eddig elért eredmények is igazolják, hogy igenis van értelme tenni, a megfelelő módon és helyen jelezni és bejelenteni a negatív tapasztalatokat, mert csak így van esély a változásra; ha nem teszünk semmit, akkor viszont minden marad a régiben!

Ezért előre is köszönjük aktivitását, segítségét!

 

Költési időszakban miért rossz?

A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadaraink költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. Természetesen a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak. 

 

Éppen azért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások,
valamint a kísérő munkálatok, például a faanyag kihordása, minden esetben és
biztosra vehetően védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges
elhullását, sérülését okozza, továbbá az élőhelyüket is károsítja
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben, valamint a fás szárú növények védelmét szabályozó kormánrendeletben foglaltakkal is:
 

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

"... 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása."
44. § ..... (3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság a természetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja. Az eljáró hatóság - amennyiben az nem a természetvédelmi hatóság - a tevékenység folytatását az eljárás végleges befejezéséig felfüggeszti. ..."


1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

"6. § (1) *  Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani ..."


2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

„... VII. Fejezet
ERDEI HASZONVÉTELEK

Az erdei haszonvételek általános szabályai
69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.


50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet
az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról
>>

"... 1. számú melléklet az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelethez
„A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírásai

7.1. A védett tájképi elemek megőrzése: A MePAR-ban rögzített védett tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom, valamint a fa- és bokorcsoport területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. Fa- és bokorcsoportra vonatkozó fahasználat, illetve a kis kiterjedésű tavak megőrzése érdekében a teljes naptári évben biztosítani kell, hogy a fa- és bokorcsoport megfeleljen az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2. § c) pontjában, a kis kiterjedésű tavak esetében az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2. § e) pontjában foglaltaknak. A magányosan álló fát kivágni nem lehet. ..."

7.2. Kivágási tilalomra vonatkozó előírás: Fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni. ..."
 

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről

Ami nem tartozik a természetvédelmi törvény, az erdőtörvény vagy Natura 2000 kormányrendelet hatálya alá - döntően belterületek és önkormányzati tulajdonú (föld)utak mente -, arra ez a jogszabály vonatkozik. A rendeletben nincs időbeli korlát megszabva, de a 6§(3)c pont szerint a jegyzőnek el kell utasítania a kérelmet természetvédelmi érdekütközés esetén, azaz vegetációs időszakban ez szinte minden esetben használható!

A gyakorlatban ez azonban nem ennyire egyszerű

Az egyik fő problémát az jelenti, hogy ezek a zöld területek nem „ex lege” védettek, azaz nem élveznek automatikusan törvényi védelmet. Gyakorlati szempontból tehát hiába belátható védett és/vagy fokozottan védett fajok sérelme, gerinces állatok sérülése és akár pusztulása, ha ezeket a bejelentő nem tudja igazolni (elsősorban fotókkal, de akár tetemekkel), akkor az eljáró hatóság sem igen tud(hat) mit tenni. 

A dokumentálás pedig azért nehéz, mert a fakivágás veszélyes üzem, ezért elzárt és őrzött körülmények
között zajlik, tehát nem tudunk odamenni, továbbá az ágaprítás és a rönkök folyamatos elszállítása
a nyomok, bizonyítékok megsemmisülésével is jár (videó: Orbán Zoltán) 

 

A fenti videón szereplő Dombóvár település faunájának részét képezik olyan fajok, melyek kétség kívül lakói vagy lakói lehettek a Fő u-i fasornak (a denevérek mellett) a védett erdei fülesbagoly, zöld küllő, illetve további akár tucatnyinál is több faj, és a fokozottan védett füleskuvik is (lásd: Nagy Sándor 2014: Dombóvár madárvilága, SZECSOX Nyomda – Dombóvár, ISBN 978-963-08-9532-3.). A Fő u-i fasor hossza mintegy 1,6 km volt, mely az utca mindkét oldalán végighúzódott. Egy ekkora kiterjedésű, idős fákból álló élőhelyen annak beláthatósága, hogy a költési (egyben a denevérek aktív) időszak(á)ban ott élnek védett és akár fokozottan védett fajok (lásd füleskuvik), gyakorlatilag 100%. 

Ennek fényében rendkívül visszás és életszerűtlen az a jogi elvárás, hogy a bejelentőnek kellene bizonyítania konkrét törvénysértést akkor, amikor erre a munkaterület lezárása miatt lehetősége sem nyílik.

A helyzet tehát az, hogy a cél, a települési természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése kapcsán mind a bejelentő, mint az eljáró hatóság tehetetlen helyzetben van - ebből következően a jogi szabályozás nem megfelelő.

Ennek megváltoztattatása érdekében fordul az MME a lakossághoz (amellett, hogy az egyesület az észrevételeit, javaslatait folyamatosan eljuttatja a jogalkotóknak), kérve az embereket, hogy ezt segítendő, alulról jövő kezdeményezésként és támogatásként tegyenek bejelentéseket az utolsó fejezetben leírt módon a hatóságnak.

 

Ha indokolt, végezzék el a munkát a nyugalmi időszakban!

A fás szárú növényzet, a fák és bokrok kivágása sok esetben és számos okból indokolt lehet a bel- és külterületeken egyaránt. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló csatorna- és hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózat nyomvonalán túlnövő, vagy éppen az értékes gyepterületeket elfoglaló fás szárú vegetáció az emberi létesítmények funkcióját, illetve az élőhelyek fenntartását akadályozza, így önmagában ezen esetekben a fakivágások igénye nem kérdőjelezhető meg.

A lényeg azonban az, hogy ez a munka, különösen tömeges nagyságrendben, jól tervezhető és ütemezhető az őszi-téli időszakra a bel- és külterületeken egyaránt.

 

 

 


Az utcai fasor, a kert, a park fái és bokrai, az elektromos hálózatra veszélyesen
felnövő vagy a belvízelvezető csatornák és folyó hullámterek fás szárú
növényzete egész évben, évtizedeken keresztül ott van, ...

 


... éppen ezért ezek eltávolítása jól tervezhető az ősztől a tél végéig tartó nyugalmi
időszakra, amikor a természetvédelmi kockázat elenyésző, és munkavégzés is
könnyebb – de a probléma már augusztus-szeptemberi ütemezéssel is
jelentősen csökkenthető (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ezért sem lehet szemet hunyni azokban az esetekben, amikor ez a tevékenység a nem megfelelő időzítés vagy végrehajtás miatt védett fajokat veszélyeztet! 

Mit tegyünk, mit tehetünk mi?

A napjainkra a bel- és agrárterületeken gyakorivá váló, rossz, természetkárosító, egy-egy helyszínen nagyobb területet érintő bokor- és fakivágási gyakorlat kapcsán látható, hogy a törvényi tiltás önmagában nem elegendő, a hatóságok képviselői nem lehetnek mindig, mindenhol jelen.

Éppen ezért lenne rendkívül fontos, hogy a lakosság, az egyes állampolgár, szembesülve az ilyen pusztítással, értesítse a hatóságokat. Ennek menete az internetnek is köszönhetően rendkívül gyors és egyszerű:

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

 


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 


Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!


Orbán Zoltán – Tóth Péter