A sarlósfecskék magasan költenek

Testalkatuk és életmódjuk miatt a sarlósfecskék magasan: ritkábban faodúban, sziklahasadékban, molnárfecske fészkekben, többnyire azonban az épületeinken található üregekben költenek.

A sarlósfecskék számára a magas épületek (Szeged), ...

... a víztornyok (Dombóvár), ...

... tv- és rádióátjátszók (Szeged) ...

... felső régiójában a falban vagy a burkolatban lévő, sokszor csak néhány centiméter átmérőjű bejárattal rendelkező üregek jelentik a megfelelő fészkelőhelyet (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mesterséges sarlósfecskeodúk

A legtöbb odú- és üreglakó madárhoz hasonlóan a sarlósfecskék is segíthetők, jól telepíthetők mesterséges eszközökkel, amiből az MME két típust is forgalmaz: az egy pár befogadására alkalmas, elsősorban esőtől védett erkély- és ablakbeugrókba kihelyezhető odút, valamint a tetők esőnek kitett felszínére vagy a falakra kihelyezhető három rekeszes telepet. 

A szimpla sarlósfecskeodú ...

... és a háromrekeszes sarlósfecsketelep ...

... hátulja a fészkek ellenőrzéséhez, a fiókák gyűrűzéséhez eltávolítható, ...

... ilyenkor a tojások, a fiókák kiesését a küszöbléc akadályozza meg. Az üres odúrekeszekbe a kihelyezéskor ...

... 5-6 cm vastagon apró szemű kavicsot, sódert, földet vagy homokot kell tenni,  amibe a hátoldalnál sekély mélyedést érdemes kialakítani (ez a fotón a küszöbléc miatt nem látszik). A sarlósfecskék ezt a mélyedést bélelik ki repülés közben összeszedett nyármag-repítőszőr és madártoll fészekanyaggal, amit a nyálukkal ragasztanak össze (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A legfontosabb az odúk biztonságos rögzítése!

A legtöbb lehetőséget kínáló panel épületeken a szimpla odúkat az ablak- és erkélybeugrók esőtől védett pontjaira (a következő képeken 5-8-as és A jelzésű nyilakkal jelölt típusú helyekre), a három rekeszes telepeket a tetőpárkányzat és a felépítmények sík felületeire ültetve (1-es és 2-es nyilakkal jelzett helyekre) érdemes kihelyezni úgy, hogy a röpnyílás kifelé nézzen. Ezeken a helyeken az odúk hátsó ajtaja hozzáférhető és a fészkek ellenőrzése biztonságosan elvégezhető. Végső esetben a sarlósfecsketelep-odúk az épület vagy a tetőfelépítmények tetejéről lelógatva is kihelyezhetők (3-4-es nyíl), azonban ezek stabil rögzítése a legnehezebb és az odúellenőrzések sem végezhetők el. Az odútelepek rögzítésénél használjuk ki a tetők kínálta lehetőségeket (lásd a következő képeken), de a szigetelést semmiképpen se sértsük fel, ÉS MINDIG NAGYON VIGYÁZZUNK MAGUNKA, VALAMINT A TÁRSAINKRA A MAGASBAN!

A sarlósfecskeodúk kihelyezésére a lapostetős panelházak kínálják a legtöbb telepítési pontot.

A szimpla sarlósfecskeodúkat az ablak- és erkélybeugrók (a képen) esőtől védett felső-külső sarkába, az A jelű nyíllal jelzett pontra érdemes kihelyezni falra rögzített polctartó konzolra vagy HILTI szalaggal a plafonra úgy, hogy a röpnyílás kifelé nézzen. Így a madarak könnyen meg tudják közelíteni az odút, és az ellenőrzés is biztonságosan elvégezhető. A  nyíl alatt mesterséges denevérodú (balra) és B típusú odú látható egy Madárbarát panel erkélyén.

Az egyrekeszes odúk a plafon és a fal sarkába kihelyezhetők szimplán, ...

... duplán egymás mellé ...

... vagy egymásra, ...

... de akár ennél is több odú különböző elhelyezésével nagyobb kolóniák is megtelepíthetők az esőtől védett beugrókban.

A bádog szigetelésű esővédő féltetővel ellátott sarlósfecsketelepet az elülső felével a tetőket keretező párkányzatra vagy korlátra ültetve, ...

... a hátulján deszka láb(akk)al megtámasztva és ezeknél fogva is a tetőhöz rögzítve érdemes kihelyezni.

... A korlát nagy segítséget jelent, mert ehhez ...

... több ponton is odadrótozhatjuk az odút ...

... a deszkába csavart csavaroknál fogva.

Ezen a tetőn a telep a párkányzat sarkába ültetve is kihelyezhető, ahol az odú két oldala kellő alátámasztást kap, ...

... miközben dróttal a korláthoz biztonságosan rögzíthető.

Kilátás egy sarlósfecsketelepből.

Sarlósfecsketelep erkélykorlátra ...

... kihelyezve (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A sarlósfecskeodúk madárbaráttá tehetik a panelfelújításokat!

Az energiatakarékosság jegyében örvendetesen megszaporodó panelfelújítások - amennyiben nem megfelelően vannak ütemezve - veszélyeztethetik az épületek falhasadékaiban fészkelő sarlósfecskéket és az itt élő denevéreket. A fecske- és denevérbarát felújításról részletesen olvashat itt >>

 

Meddig érdemes kihelyezni a sarlósfecskeodúkat?

A sarlósfecskék évente egyszer, május-júniusban költenek, ehhez igazodva az április közepe-végéig kihelyezett odúkban még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak.

 

A sarlósfecskeodúk és a -kutatás

A tavaly megjelent Magyar madárvonulási atlasz adatai szerint az elmúlt hatvan évben csak 1235 sarlófecskét gyűrűztek Magyarországon. Az alacsony jelölésszám oka, hogy ezt a fajt gyakorlatilag csak fészken lehet megfogni, ezek viszont többnyire megközelíthetetlenül magasan vannak. Az eddig csak elvétve alkalmazott mesterséges odúk áttörést jelenthetnek a sarlósfecske kutatásban, mert ezekben nagy számban gyűrűzhetők és foghatók vissza a rendkívül területhű madarak, így itt a világújdonságot jelentő geolokátorok is használhatók.      

 

A sarlósfecskék is színesíthetik a települési és várturizmust!

Az akár százas létszámú telepek sólyomreptű, jellegzetes sivító hangú sarlósfecskéi szokatlan, éppen ezért izgalmas élményt nyújthatnak a nagyvárosok belterületeire és a várakhoz, várromokhoz látogatók számára. A fecskék turizmusfejlesztő hatásáról részletesen olvashat itt >>

 

Sarlósfecskeodúk beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán

 

 

Természetes fészkelőhelyek

Az ősi időkben a partifecskék és a gyurgyalagok legjelentősebb fészkelőhelyeit a szabályozatlan folyók szakadásos partfalai jelentették, egyrészt ezek hatalmas kiterjedése miatt, másrészt a folyamatos megújulás, a használt szakaszok évről-évre történő beszakadása, megújulása miatt. A folyószabályozások következében ezek a természetes élőhelyek egész Európában eltűnőben vannak, az egyik legjelentősebb ilyen maradvány állomány a Felső-Tisza mentén található. A folyóparti fészkelési lehetőségek csökkenésével a partifecskéknek alternatív helyszínekre: dombvidéki löszfalak természetes szakadásaira, homok- és kavicsbányák mesterséges katlanjaiba, vízelvezető árkok oldalába, de akár földmunka-falakba váltottak át.

Partifecskék a költőüreg bejáratánál.

A partifecskék tipikus fészkelőhelyei a Tisza szakadásos partfalai
(Fotók: Dr. Szép Tibor).

A folyó szakadásos partfalai jelentette ideális költőhelyek hiányában a partifecskék
szinte bárhova, bármilyen függőleges partoldalba képesek beköltözni. A képen
látható partifecsketelep a Duna-deltától délre, a Fekete-tenger partjához közel,
teljesen sík területen, egy régészeti ásatás feltáró árkainak falában létesült. 

A telep a következő évben (1993) a ugyan úgy megvolt, így lehetőség
nyílt a madarak befogására és gyűrűzésére (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ha nem a Tisza partján élünk

A mesterséges partifecske és gyurgyalag költőhely készítés egyik módja, ha 10-15 m hosszú, 1,5-2 m széles és 1,5 m mély, függőleges falú árkot készítünk. Ezt követően érdemes ökölnyi fészeküreg kezdeményeket mélyíteni az oldalfalakba, ami egyrészt vizuálisan vonzza a fecskéket, másrészt megkönnyíti a megkapaszkodásukat, az ásást számukra. Egy ekkora gödörtelepen akár 50-60 madár is megtelepedhet. Amennyiben ennél nagyobban gondolkodunk, akár komolyabb kolóniát is létrehozhatunk; az MME Dombóvári Helyi Csoportjának Pacsmagi Madárvártáján egy kisebb domb gépi átvágatásával alakítottunk ki gyurgyalag- és partifecske telepet.

Amennyiben tudomásunk van működő partifecske és gyurgyalag telepről, segíthetjük a madarak megmaradását, ha kora tavasszal a lejtősre erodálódott partfalakat függőlegesre faragjuk, illetve az így kialakított új felületeken fészekkezdeményeket alakítunk ki. Ilyen munkálatokról olvashat a Madártávlat magazin 2010/őszi számának 11. oldalán is itt >>. Ügyeljünk arra, hogy a beesés-, leesésveszélyt jelentő költőárkokat, a költődombok meredek szakaszait a balesetek elkerülése végett jól láthatóan jelöljük meg, kerítsük el, például 1,5 m magas karók közé kifeszített bálazsineggel.

Belakott partifecske költőárok ...

... és költődomb.

Ha új helyen szeretnénk megtelepíteni a partifecskéket
- a képeken egy földút leszakadt oldalában -, ...

... akkor az előkészítést érdemes jóval a költési időszak előtt, kora tavasszal: ...

... az omladékony rézsű (a képen) függőlegesre faragásával, majd ökölnyi
fészeküreg-kezdemények kialakításával elvégezni. Egy ilyen 5-6 m hosszú,
1,5 m magas falszakaszban akár 20-40 pár is költhet
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Partfalfelújítás növényzettisztítással

A partifecskék és gyurgyalagok fészkelőhelyeit nemcsak az erózió, a feltölt(őd)és és a költési időszakban végzett illegális homokkitermelés fenyegeti, a növényzet felnövekedése ugyancsak élőhelyvesztést eredményez. Ezeknek a madaraknak növényzetmentes, szabad légi megközelítésű falfelületre van szükségük ahhoz, hogy költeni tudjanak. A növények nemcsak a be- és kirepülést akadályozzák, de a ragadozók (kígyók, patkányok, menyétfélék) feljutását is lehetővé teszi a fészkekhez.

A növényzet felnövekedésével a partfalak alkalmatlanná válnak a partifecskék
és gyurgyalagok költésére (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Ahol ezt a körülmények, a tulajdonosi viszonyok és a biztonsági szempontok is lehetővé teszik, a földfalakat a sarjnövényzet visszavágásával egyszerűen és gyorsan (ahhoz képest, mintha a partfalat is nekünk kellene kialakítani) visszaadhatjuk a madaraknak. Különösen azokon a helyeken érdemes ezt megtennünk, ahol a bokrok és a fa sarjak mögött még láthatók az egykori fészeküregek. Ezeket a helyeket a madarak egyszer már belakták, ezért jó esély van arra, hogy az akadályok eltűnésével ismét birtokba veszik - ha gyorsak vagyunk, és egy-két héten belül megtesszük, akkor akár még az idén is.

A problémát többnyire nem a nehezebben eltávolítható nagyobb fák, a vastag fatörzsek okozzák - ezek legtöbbször amúgy is a faltól távolabb állnak és ezért nem kell kivágni őket -, hanem a költőhelyet elfedő vékonyabb újulatok és ágak.

A felnövekvő növényzet nemcsak a költésre alkalmas alacsonyabb árokpartokat, ...

... de a magas ...

... partfalakat is alkalmatlanná teszi az itt fészkelő madarak számára, ...

... mert akadályozza a szabad berepülést, ...

... a költőüregek megközelítését.

Ilyenkor a sarjak visszavágásával, szükség esetén a lejtősre erodálódott
partfal függőlegesre faragásával és költőüreg-kezdemények (ökölnyi
mélyedések) kialakításával a falak visszaadhatók
a madaraknak (Fotók: Orbán Zoltán).

Videó összefoglaló gyurgyalagtelep gépi kialakításáról ...

... és kézi erővel történő felújításáról (Videók: Orbán Zoltán)

Veszélyes helyre beköltözés elkerülése

Évről évre jelentkező madárvédelmi probléma országszerte a tavasszal hazaérkező partifecskék beköltözése épületalapokba, építési földhányásokba. Olyan helyekre, ahol éppen ezért hónapokra le kell állítani a munkálatokat, vagy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, illetve a fiókák pusztulását okozhatja.

Április második felétől május közepéig-végéig (ritkán akár még júniusban is) könnyen előfordulhat, hogy a hétköznap kiásott épületalap-gödör akár csak 0,5-2 méteres függőleges falába, friss vagy az előző évekből maradt építési (különösen gyakran autópálya-építkezés) földhalmának leszakadt, letermelt oldalába több tucatnyi vagy akár százas nagyságrendben költöznek be költőüregeikkel partifecskepárok.

A partifecske-kolóniák egészen kicsi munkagödrökben, épületalapokban,
kábelaknákban és -árkokban, ...

... építési földdepókban is képesek megjelenni, ...

... az ilyen nagyberuházások kiterjedt földmunkái pedig kimondottan vonzóak
lehetnek számukra (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Ezek a kolóniák automatikus védelmet élveznek, ezért ezeken a helyeken az építkezés a természetvédelmi és az állatvédelmi törvény értelmében sem folytatható!

Ez a probléma elkerülhető, ha az ilyen potenciális fészkelőhelyeket (ennek megállapításához érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság szakmai segítségét kérni) akár a napi munkavégzést követően, de legalább egy napos munkamegszakítás esetén mindenképp ponyvás takarással tesszük a partifecskék számára érdektelenné.

A nagyméretű és erős ponyvák (a képen erre látható példa), esetleg a 
Raschel-háló gyors és olcsó megoldást kínál a fecskék számára ellenjavallott
földfalak takarására a kolóniák veszélyes helyre történő beköltözésének
megakadályozása érdekében (Fotó: Orbán Zoltán)

Mit tehetünk a veszélyeztetett telepekért?

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán

 

Egy-egy ilyen telep fontos látványossága, környezettudatosságunk hírvivője lehet a Madárbarát óvodában, Madárbarát iskolában, Madárbarát munkahelyen, nem is beszélve arról, hogy milyen érdekes vonzerő lehet a madárbarát településfejlesztés ökoturisztikai programjában. Azokon a közösségi helyszíneken pedig, ahol az épületeken fecske távoltartási eszközöket kellet alkalmazni, a fecskék számára a mesterséges telepekkel lehet a költőhelyet pótolni. 

Egy nagyobb molnárfecske-kolónia májustól-augusztusig rendkívül látványos
madármegfigyelési helyszín lehet (Videó: Orbán Zoltán).

 

Műfészkek telepes kihelyezése

A fecsketelep kialakításának legegyszerűbb módja, ha a műfészkeket csoportosan helyezzük ki. Ennek alap megoldása, ha a fészkeket a fecskék hagyományos fészkelőhelyére, az eresz alá szereljük fel. Amenyiben azonban esővédő féltetőt is szerelünk föléjük, akkor nyílt falakon is vendégül láthatóak vagy a nem megfelelő helyekről ide áttelepíthetőek.  

Esővédő féltetővel ellátott molnárfecske ...

... és füsti fecske műfészkek csoportosan kihelyezve ...

... raktárépület külső falára (Fotók: Orbán Zoltán).

Füstifecske-műfészkek telepesen kihelyezve Sormáson (Zala megye), ...

... ahol molnárfecskék költenek a falazással "befejezett" fészkekben
(Fotók: Darázsi Zsolt)

Molnárfecske-műfészektelep épületen
(Videó: Orbán Zoltán)

 

Lábazaton álló telepek

Míg a következő fejezetben bemutatott mobil fecsketelep egy oldalon kínál fészkelési lehetőséget a madarak számára, addig a lábazaton álló eszközön a fészkek nem csak egymás felett több sorban, de szimmetrikusan, a telep mindkét oldalán elhelyezkedhetnek. Fontos, hogy a telepnek akkora tartólábai legyenek, hogy a fészkek és fészekhelyek legalább 3, de inkább 4-5 méter magasságban legyenek. 

Az fa lábazaton álló telepek elkészítése egyszerűbb (Fotó: Orbán Zoltán)

Tóth Bence Péter okleveles építészmérnök versenypályázatra benyújtott fecsketelepének
letölthető tervrajza, amit bárki szabadon megvalósíthat (a szerző elérhetősége is
megtalálható a témáról írt Madártávlat cikkben
[Madártávlat 2020. ősz, 16-19. o.])

"Fecskeház" típusú mesterséges telep (Videó: Orbán Zoltán)

 

Egy másik megoldást alkalmazott az STKH Hulladékkezelő Kft.2022 tavaszán ezzel a fecskelakótelepével >>

Mindkét műfészektelep-típus alkalmas az útban lévő fecskefészkek áttelepíthetésére az épületekről úgy, hogy a madarak ne veszítsék el a költőhelyüket, és évről évre visszatérhessenek.

 

 

Mobil telep készítése

A mesterséges molnárfecsketelep a néhány fészek befogadására alkalmas fészekalapok nagyobb, 1,5-2 m hosszú, esővédő féltetővel ellátott változata. Alap adatok:

• alap deszkalap 150-200 cm (hosszúság) x 20-25 cm (szélesség), ebből a drót fészekalap 15 cm;
• fészkek feletti vízszintes tetődeszka 150-200 cm x 15-17 cm;
• esővédő tető deszkalap 180-230 cm x 25-30 cm;
• fecskepelenka deszkalapja 170-220 cm x 20 cm.

Az időtállóság érdekében a ferde csapadékelvezető deszkatetőt érdemes bádoggal, kátránypapírral, nejlonfóliával vagy műpadlódarabbal szigetelni. Amennyiben fecskepelenkát is szeretnénk a telep alá szerelni, figyeljünk arra, hogy a tető olyan széles legyen, hogy a lecsorgó víz ne erre csöpögjön. Természetesen a fázisfotókon bemutatotthoz képest más eszközök és technikai megoldások is alkalmazhatók!

A deszka alapra ..

... sűrűn fogassuk fel a drótot, mert ennek kell majd megtartania
 a fészkek súlyát. ...

... Csavarozzuk fel a fészektető deszka lapot tartó ...

... 'L' kötőelemeket (2-3 db-ot), ...

... majd a tető deszkát. ...

... Döntsük neki a hát- és a tetőlapnak...

... az esővédő féltetőt, ...

... majd mindkét laphoz ...

... fogassuk is oda. ...

... Ha fecskepelenkát is szeretnénk a telepre, fektessük a tetejére, ...

... fogassuk fel a tetőnél erősebb 'L' ...

... kötőelemeket (2-3 db-ot), ...

... majd csavarozzuk fel a fecskepelenka deszkalapot. ...

... Miután elkészült a fecske telep váza, ...

... szereljük fel rá a tartó füleket. ...

... A víz elleni szigetelést adó műanyag fólia ...

... a rajzszeges rögzítést követően méretre ...

... vágható, ...

... végül nádszövet borítással is díszíthető. ...

... A madarak telepfoglalását segíti, ha egy-két mű fecskefészket is ...

... felcsavarozunk (Fotók: Orbán Zoltán)

 

A mobil fecsketelep előnye, hogy a rögzítő fülek segítségével könnyedén, változatos helyekre is felszerelhető az épületen, kertben vagy az udvaron. Kihelyezésnél itt is fontos szempont a kellő magasság, mivel a molnárfecske szeret magasabban, legalább 3 m-es (eresz alatti) magasságban fészkelni (az alábbiak ban bemutatott képek szemléltető jellegűek, melyeknél a kihelyezési magasság nem minden esetben felel meg az előbbi elvárásnak).

A mobil fecsketelep szinte bármilyen, kellő magasságú és stabil építményre
felszerelhető: falra és kerítésre, ...

... ablakrácsra, ...

... önálló oszloplábazatra (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mikor érdemes kihelyezni?

A fecskék évente kétszer költenek: az első április-májusban, a második június-júliusban kezdődik, de a szezon egészen szeptember-októberig is elhúzódhat. Ehhez igazodva a március végéig kihelyezett műfészkekben, fészekalapokon, mesterséges telepekben a legvalószínűbb a költés.

 

Telepítsünk sárgyűjtőhelyet is!

Ne felejtsük el, hogy sok helyen, különösen városi környezetben, a sár hiánya is korlátozhatja a fecskék megtelepedését, mert a madarak nem találnak fészeképítő anyagot. Ezért a mesterséges telepet érdemes egyszerűen kialakítható sárgyűjtőhelyek létesítésével együtt használni! 

Tálcás sárgyűjtőhely fecskék számára (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Fecskevédelmi eszközök beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt a képekre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

A Madárbarát kert programnak 2019-ben már több mint 7.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

Orbán Zoltán

 

A fecskepelenka

Ez a madárvédelmi, higiéniai jellegű kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30x20 cm körüli fa, fém vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá szerelünk fel. A fecskepelenka felfogja az etető madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad. A fecskepelenkáról akár a költési időszakban szükség szerint többször is, de ősszel mindenképpen távolítsuk el a száraz, felhalmozódott ürüléket. Ha nagyon muszáj, a fecskepelenka aktív fészkek alá is felfúrható, felszegelhető, a néhány perces zavarás szinte bizonyosan nem zavarja a madarakat. Ilyen esetben figyeljünk arra, hogy ne tojásos állapotában zajongjunk a fészeknél, várjuk meg a fiókák kikelését, mert a fiókás fészkeket már nem hagyják ott a madarak.

A fészekalap

Milyen fecskének?

A fecske fészekalapok helyes felszereléséhez ismernünk kell a két sárfészket építő fecskefajunk viselkedését. A molnárfecskefészkek zártak, tetejüket a plafon vagy egy másik fészek adja és a madarak egy kis bebúvónyíláson át jutnak a fészekbe.

A molnárfecskefészkek (ez a telep Tiszavasváriban épült) zártak, ..

... a madarak egy kis bebúvónyíláson át közlekednek (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A füsti fecskék fészkei ezzel szemben nyitottak, ezért ezek a madarak sokkal szabadabbak a fészekelőhely-választásban (és kedvelik az épületek belső tereit is), de számukra is fontos, hogy a fészkeiket esőtől védett helyre építhessék.  

Tipikus füsti fecske fészeklőhelynek számítanak a különböző ...

... csövek ...

... és a fénycső armatúra.

Kevésbé kötött fészkelőhely-választása miatt olyan különleges helyeken
is képes azonban fészekt építeni, mint egy rendezvénysátor ...

... fém váza ...

... vagy egy nyitva hagyott ...

... ajtó egy lakás belsejében (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Fészekalap-típusok és alkalmazásuk

A fészekalapok készítésénél és kihelyezésénél tudnunk kell, hogy milyen fecske fajt szeretnénk ezekkel segíteni, illetve azt is, hogy hova szeretnénk ezeket felszerelni. A füsti fecske inkább a vidéki, falusi, tanyasi környezet fészkelő madara, mert életmódja erősen kötődik az állattartáshoz. A molnárfecske ezzel szemben inkább emberkövető, a leginkább városiasodott fecskénk, a nagyvárosok panelházaiba is ez a madár költözik be. 

Ha a tető nélküli fészekalapot teljesen fel tudjuk tolni a tető síkjáig,
mindkét faj költését segítheti.

Amennyiben a tető nélküli fészekalap ilyen módon szerelhető fel,
csak a  füsti fecskék számára alkalmas fészeképítőhely.

Ha molnárfecskékre számíthatunk, alkalmazzunk tetővel ...

... rendelkező fészekalapot, amit természetesen ...

... a füsti fecskék is tudnak használni.

Füsti fecskés környezetben elegendő tető nélküli fészekalapot használni
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

Fészekalapok elkészítése

Az előző fejezetben látott, kétfészkes drót fészekalapok deszkaigénye:

• alaplap 30-40 cm (hosszúság) x 15-20 cm (szélesség);
• fészek tetőlap-deszka 30-40 cm x 15-17 cm;
• fecskepelenka deszkalapja 40-50 cm x 20 cm.

Fecske fészekalap-típusok kihelyezés előtt, felszerelt fecskepelenkával
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Tető nélküli változat
A deszkalapra szegelt fészekalapok előnye, hogy falfúrás nélkül, sokkal egyszerűbben és könnyebben szeggel is felfogathatjuk rá a drótot, nem is beszélve arról, hogy erre egyben az ürülékfelfogó fecskepelenkát is felcsavarozhatjuk. Amennyiben a tető és a fal találkozása sima, a drótot vagy a falapot a tető síkjáig toljuk fel, így a molnár- és a füsti fecskék is tudják használni. A fa fészekalapokat lehetőleg ne átmenő csavarokkal fogassuk fel, mert ha ráépülnek a fészkek, rendkívüli helyzetben (beázás, felújítás) nem tudjuk eltávolítani. Ezért jobb, ha bármikor szabadon hozzáférhető fém rögzítő füleket szerelünk a deszkalapok két oldalára vagy aljára. Természetesen a fázisfotókon bemutatotthoz képest más eszközök és technikai megoldások is alkalmazhatók!

A háló feszessége jobban szavatolható, ha a felszegelés előtt a deszka
alaplap széleire fogatuk fel. ...

... Ezt követően a drótot sok helyen szegeljük le, ...

... ez fogja tartani a fészkek súlyát. ...

... A fecskepelenka felfogatásához, ...

.. használhatunk szeget vagy csavart, de a kérdést megoldhatjuk barkácsboltokban
kapható 'L' és sarok kötőelemekkel is (a képeken), melyek közül az utóbi
a fészekalap falra rögzítését segíti (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Tetővel ellátott változat
Gyakran előfordul, hogy tető és a fal találkozásánál szegőléc húzódik, ezért a fészekalap és a tető között rés marad, ami csak a nyitott fészket építő füsti fecskék számára megfelelő. Amennyiben ilyen helyen zárt, bebúvó nyílással ellátott fészket építő molnárfecskéket szeretnénk megtelepíteni, a fészekalap tetejére szereljünk 15 cm-es vízszintes tetőt. Ezzel a megoldással a tetőig nem emelhető fészekalapok mindkét faj költése számára megfelelővé tehetők.

A tetővel rendelkező fészekalap ugyan úgy készül, mint a tető nélküli, ...

... annyi különbséggel, hogy a tető felszereléséhez két plusz szegre, csavarra
vagy 'L'' kötőelemre (a képeken) van szükségünk (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Telep változat
A fészekalapok méretben és alkalmazhatóságban is különleges változatát képezik az esővédő tetővel és lábazattal ellátott mesterséges telepek (elsősorban molnárfecskék számára), melyekről részletesen olvashat itt >>.

 Oszlop lábazatra kihelyezett mesterséges molnáfefecsketelep műfészkekkel
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Mikor érdemes kihelyezni?

A fecskék évente kétszer költenek: az első április-májusban, a második június-júliusban kezdődik, de a szezon egészen szeptember-októberig is elhúzódhat. Ehhez igazodva a március végéig kihelyezett műfészkekben, fészekalapokon, mesterséges telepekben a legvalószínűbb a költés.

 

Telepítsünk sárgyűjtőhelyet is!

Ne felejtsük el, hogy sok helyen, különösen városi környezetben, a sár hiánya is korlátozhatja a fecskék megtelepedését, mert a madarak nem találnak fészeképítő anyagot. Ezért a mesterséges telepet érdemes egyszerűen kialakítható sárgyűjtőhelyek létesítésével együtt használni! 

Tetővel ellátott fészekalap és párkányra helyezett tálcás sárgyűjtő
együttes alkalmazása (Fotó: Orbán Zoltán). 

 

Fecskevédelmi eszközök beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán

 

Az állomány fele már kipusztult

A hazai fecskeállomány 2000-2010 között összeomlott, az ezredforduló első évtizedének végére az állománycsökkenés meghaladta a 60%-ot. A tendencia sajnos nem fordult meg, viszont közben nagyot változott a világ.

A 2010-es évek végére jelentősen felerősödött a klímaváltozás, melynek egyik következményeként szinte évről-évre újabb és újabb mezőgazdasági kártevő rovarok és betegségeket terjesztő szúnyogfajok érkeznek Magyarországra. Éppen ezért az olyan rovarevők szerepe, mint amilyenek a fecskék (tovább a denevérek) is, jelentősen felértékelődik, hiszen ők biológia úton, plusz környezetterhelés nélkül csökkentik a rovarok számát. Hiányukban ezt agrárkemikáliákkal és rosszul végrehajott szúnyogirtással végezzük el, ami súlyosan környezetszennyező és természetkárosító.

Éppen ezért jól felfogott érdekünk, hogy a megmaradt fecskeállomány megőrzése mellett műfészkek kihelyezésével is tegyünk számuk gyarapodásához.

 

Sárfészket építő fecskéink

Ahhoz, hogy megfelelő műfészekkel tudjuk őket segíteni, ismernünk kell két sárfészket építő fecskénk egymástól részben eltérő költési viselkedését.

 

a molnárfecske		a füsti fecske
- zárt fészket épít egészen a tető síkjáig    feltolva, kis bejárati nyílással;		- nyitott fészket épít, a tető síkjától        távolabb, attól akár méterekkel is lejjebb;
- elsősorban épületek eresze alatt,    ablak-, erkély- és tornácbeugróban;		- elsősorban istállók belsejébe (de eresz        alatt is);
- egyes fészket is épít, de ha teheti,    több száz, több ezer egymásra épülő    fészekből álló, zsúfolt kolóniát alkot;		- egyes fészket is épít, de ha teheti, laza        csoportban költ, fészkei általában        nem érintkeznek egymással;
- a nagyvárosokba, a lakótelepekre is    követet bennünket;		- erősen kötődik az állattatáshoz, a falusias        környezethez.

(Fotók: Orbán Zoltán)

 

2017-ben előkerült egy harmadik sárfészket építő faj, a vörhenyes fecske is Magyarországon. Az, hogy ez a madár tartósan megtelepszik-e hazánkban, még a jövő zenéje, és pillanatnyilag nem szorul külön segítségre.

Fontos gyakorlati tapasztalatok!

A 2010-es fecskevédelmi év óta eltelt időszak lakossági tapasztalatai azt mutatják, hogy:

• ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol évek óta nincs fecske, akkor a fészekfoglalás esélye szinte nulla;
• ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol van istállózott állat, akkor a foglalás esélye magas;
• ha lakott fészek mellé teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye a legmagasabb;
• ha jószág és fecske hiányában, de tömegesen (minimum 15-20, max. akár több száz) teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye (néhány év távlatában) szintén igen magas.

Ezért azt javasoljuk, hogy mesterséges molnár- és füstifecskefészkeket:

• egyesével vagy kis számban elsősorban lakott istállók közelébe vagy lakott fecskefészek mellé, kisebb-nagyobb működő fészektelepek bővítésére helyezzük ki; ebben az esetben a területen mozgó fecskék látványa odavonzza a fajtársakat, így nagyobb az esélye annak, hogy a műfészkekbe is beköltöznek a madarak;
• tömegesen kihelyezve (minimum néhány tucatnyit, de akár több százat is)  ott is nagyon magas a madarak beköltözésének esélye, ahol nincs lakott istálló, illetve fecskék sem költöttek évek óta;
• a fecskék műfészkekbe költözését, visszatelepülését segítheti, ha a közelben sárgyűjtőhelyet is létesítünk, mert fészeképítőanyag hiányában a sár csillogása vonzza a madarakat;
• ha pedig egyszer már beköltöztek a fecskék, akkor számíthatunk arra, hogy a madarak évről évre visszatérnek.

 

A műfészkek

A műfecskefészkek a madarak által sárból készített fészkek hasonló alakú és méretű, különböző anyagokból készült utánzatai, melyek a természetes fészkekhez hasonlóan tartós és biztonságos fészkelőhelyet kínálnak a fecskéknek.

 

Az MME 2019 év elején megújított műfészke molnárfecskék – 2 fotó, katt a képre ...

 

 

.. és füsti fecskék számára, melyek az MME web boltjában szerezhetők be itt >>

 

Műfészkeket bárki egyszerűen és olcsón készíthet otthoni körülmények között is,
amiről részletesen írunk itt >>
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

Kihelyezés

A lényeg, hogy a műfészkeket ugyan oda és ugyan úgy kell kihelyeznünk, ahova a madarak építenék természetes fészkeiket - azaz esőtől védett helyre. Jelentős különbség van azonban a két sárfészket építő fecskefaj fészkének elhelyezkedése között!

 

A zárt fészket építő molnárfecskék műfészkeit mindig fel kell tolnunk a tető síkjáig,
a madarak számára a be- és kirepülést a kis röpnyílás biztosítja
(Fotó: Orbán Zoltán)

 

A fecskékre, különösen a molnárfecskékre jellemző, hogy – néhány fészekből álló kolóniától a sok ezres telepekig – lehetőleg társasan költenek.

 

 

 

Ezt kihasználva a műfészkeket is érdemes tömegesen, telepesen kihelyezni.

 

Molnárfecskefészkek fészekköznyi távolságot hagyva, ...

 

... illetve szorosan egymás mellé kihelyezve (Fotók: Orbán Zoltán)

 

Füstifecske-műfészkek telepesen kihelyezve Sormáson (Zala megye), ...

 

... ahol molnárfecskék költenek a falazással "befejezett" fészkekben
(Fotók: Darázsi Zsolt).

 

 

 

A molnárfecskék számára készíthetünk lábazaton álló kétlábú, ...

 

 

 

A mesterséges füstifecskefészek elhelyezése könnyebb, mert nem igényel közvetlen
fedettséget, ezért esőtől védett helyre szinte bárhova felszerelhető
(Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

 

Panel- és irodaházakon is alkalmazhatóak

 

Különösen a városlakó molnárfecskére jellemző (a füsti fecske inkább a tanyasi és falusi környezetet, az istállók közelségét kedveli), hogy ablak- és erkélybeugrókba, akár a sokadik emelet magasságába építi fészkeit, ezért a műfészkeket nyugodtan alkalmazzuk panel- és irodaházakon is.

 

 

Mesterséges molnárfecskefészket (középen fent) Madárbarát panelben
és a Madárbarát munkahelyen is használhatunk
(Fotó: Orbán Zoltán)

 

 

 

Milyen irányba nézzenek a fészkek?

 

Az épület külsejére kihelyezett műfészkeknél törekedjünk a keleti és déli irány közötti tájolásra.

 

 

 

Kiegészítés fecskepelenkával

 

Természetes vagy mesterséges fecskefészkekről legyen is szó, mindkét típusra jellemző az ürülékpotyogás. Ezért ahol ez problémát jelentene, a műfészkek alá is érdemes fecskepelenkát kihelyezni.

 

 

 

Be kell-e festeni?

 

A műfészkeket érdemes a természetes fészkekhez hasonlóra színezni. Ehhez földből (ezt legjobb egy vakondtúrásból gyűjteni) és tapétaragasztós vízből készítsünk tejföl sűrűségű sarat, majd keskeny ecsettel alaposan parcsmagoljuk be ezzel a műfészkek külső felületét.

 

 

 

Mikor érdemes kihelyezni a műfészkeket?

 

A fecskék évente kétszer költenek: az első költés április-májusban, a második június-júliusban kezdődik. Ehhez igazodva a kora tavasztól a nyár közepéig kihelyezett fészkekben, telepekben még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak.

 

 

 

Telepítsünk sárgyűjtőhelyet is!

 

Ne felejtsük el, hogy sok helyen, különösen városi környezetben, a sár hiánya is korlátozhatja a fecskék megtelepedését, mert a madarak nem találnak fészeképítő anyagot. Ezért a műfészkeket, a mesterséges telepet érdemes egyszerűen kialakítható sárgyűjtőhelyek létesítésével együtt használni. Az itt gyűjtött fészekanyaggal a madarak gyakran kiegészítik a műfészkeket is (a molnárfecske például felfalazza a nyitott füsti fecske műfészkeket), illetve a műfészkek mellé természetes sárfészkeket is építenek.

 

Tálcás sárgyűjtőhely fecskék számára (Fotó: Orbán Zoltán).

 

 

 

Fecskevédelmi eszközök beszerzése

 

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

 

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. • Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
     LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
     A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
     A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
   •  
   • Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
   •  
   • Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.
   •  

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

 

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

 

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

 

A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt a képekre (Fotók: Orbán Zoltán)

 

 

A Madárbarát kert programnak 2019-ben már több mint 7.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

 

 

Az MME támogatása

 

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

 

 

A sárgyűjtőhelyek nem csak a fecskék, de a környék más állatai számára is fontos ivó- és fürdőhelyek, ezért ezek eltűnése a települési állatvilág egésze számára kedvezőtlen.

A kiszáradó pocsolyák legutolsó "nedvességmorzsáit" is hasznosítják az állatok, ...

... itt (a főváros XVII. kerületében) például a méhecskehotelek (darázsgarázsok)
magányosméh-lakói gyűjtik a még nyomokban nedves földet, ...

... hogy ezzel falazzák be lakókamráik bejáratát.

Kardoslepke sárból szívogat (Fotó: Orbán Zoltán)

 

Nincs azonban még egy olyan állatcsoportunk, mint a fecskéké, amit olyan negatívan érintene a sárgyűjtőhelyek felszámolódása, mivel számukra ez nem csak az új fészkek építését lehetetleníti el, de a sérült fészkek javítását és a telepek tatarozását is veszélyezteti.

Sarat gyűjtő füsti és molnárfecskék Fonyban. Bár mindkét faj azonos fészekanyagot
használ, a felvételeken jól megfigyelhető, hogy a füsti fecske a sár mellé
növényi szálakat is gyűjt (Videó: Orbán Zoltán).

 

Útszéli sárgyűjtőhelyek

A legkézenfekvőbb megoldás, ha április első felétől május végéig (aszály esetén június végétől a másodköltés kezdetekor néhány hétig ismételten) kis forgalmú utak földes padkáján (a homokos padka nem jó, mert a nedves homok nem tapad jól, az ebből készült fészek nem tartós, könnyen leszakad!), gyártelepek udvarán slag vagy vödör segítségével asztalnyi területet jól beiszapolunk, addig locsoljuk a vizet, amíg a talaj többet már nem tud beszívni. Ezt követően már csak annyi a dolgunk, hogy az időjárástól, a csapadékviszonyoktól függően néhány naponta újra locsoljuk a területet, folyamatosan lágy saras állagban tartva azt.

A települése utak aszfaltozása és a szárazodó tavaszok következtében
a fecskék egyre kevesebb helyen találnak ...

... fészekanyagnak való sarat.

A falvakban, tanyákon költő fecskék helyzete jobb,
mert a jószágitatóknál általában van sár. Az
extenzív állattartás és az állatállomány
csökkenésével azonban itt is jelentkezik
a probléma (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Sárgyűjtőhely a kertben

Amennyiben a kertben szeretnék sárgyűjtőhelyet létesíteni, első lépésben ásóval vagy kapával tisztítsuk meg a fűtől a talajt. Ezt követően ássunk egy sekély, mintegy fél ásónyomnyi mélységű gödröt, amit béleljünk ki műanyag fóliával. Ez megakadályozza a víz elszivárgását, segíti a sárgyűjtőhely kevesebb munkával való nedvesen tartását. Ha ezzel megvagyunk, a kiásott föld nagyobb göröngyeit ásóval vagy lapáttal aprítsuk fel, a gyökereket, ágakat, köveket szedegessük ki, majd a „finomított” talajt lapátoljuk vissza a fóliára. Belocsolás előtt simítsuk el a földet úgy, hogy kissé a gödör belseje felé lejtsen. Különösen füstifecskés területen érdemes a sárba száraz füvet keverni, a madarak a nedvességtől felpuhult szálakat kötőanyagként beépítik a sárgombócok közé. Ha lehetőségünk van rá, agyagos földet használjunk, mert ez még jobb tapadást biztosít.

Ásóval tisztítsunk meg egy jó fél négyzetméternyi területet ...

... a fűcsomóktól, ...

... majd fél ásónyomnyi mélységben lazítsuk fel a földet. Ha ez nagyon
köves, a leendő porfürdő területéről lapátoljuk ki a talajt, ...

... amit a nagyobb rögök aprítását, ...

... a termetesebb kövek, ágak eltávolítását, ...

... és a gödör fóliával történő kibélelését követően visszalapátolhatunk. ...

... Végül alaposan locsoljuk be a sárgyűjtőhelyet, ...

... és ezt az állapotot április-július között az időjárástól függően naponkénti
víz utánpótlással tartsuk fenn (Fotók: Orbán Zoltán).

Tálcás sárgyűjtő

Panel- és irodaházakban, lakótelepeken, betonos udvarokban, ahol még ennyi talaj sincs vagy nem szeretnénk a gyepet feltörni, a fecske sárgyűjtőhelyet 40-50 cm átmérőjű kerek, vagy 100x50 cm-es műanyag virágalátét tálcákba készíthetjük el. A kellően finom földet egyszerűen szórjuk bele, simítsuk el, majd öntözzük mindaddig, amíg meg nem áll rajta a víz. A tálcás sárgyűjtőt hagyhatjuk a földön, de erkélyen, teraszon kis asztalra vagy párkányra téve kínálhatjuk fel a fecskéknek.

Tálcás sárgyűjtő létesítésének kellékei: műanyag virágalátét, föld és víz.

Öntsük a tálcába a nagyobb rögöktől, ágaktól, kövektől megtisztított,
lehetőleg egy kicsit agyagos földet, ...

... simítsuk el úgy, hogy a föld enyhén a tálca belseje felé lejtsen, ...

... majd jó alaposan ...

... locsoljuk be, amíg sár állagot nem kapunk, ...

... majd a tálcás sárgyűjtőt tegyük minél nyíltabb helyre, hogy a víz csillogása
alapján minél könnyebben megtalálhassák a fecskék.

A tálcás sárgyűjtők előnye, ...

... hogy szinte bárhova ...

 ... kihelyezhetők ...

... a ház körül ...

... és akár a panelházak ...

... erkélyén is (Fotók: Orbán Zoltán).

Molnárfecske fészeképítése (Forrás: YouTube)

 

Fecskevédelmi eszközök beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

 

Turizmusfejlesztési alkalmazás

A molnár- és füsti fecske-telepek sár fészekanyagot gyűjtő madártömegei olyan látványt jelenthetnek, ami megfelelő szervezéssel látogatók tömegeit vonzhatják. Ennek a lehetőségnek a kidolgozásáról részletesen olvashat itt >>

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán

 

 

A fecskepelenka

Ez a madárvédelmi, higiéniai jellegű kiegészítő eszköz egy fészkenként legalább 30x20 cm körüli fa, fém vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá szerelünk fel. A fecskepelenka felfogja az etető madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad. A fecskepelenkáról akár a költési időszakban szükség szerint többször is, de ősszel mindenképpen távolítsuk el a száraz, felhalmozódott ürüléket. Ha nagyon muszáj, a fecskepelenka aktív fészkek alá is felfúrható, felszegelhető, a néhány perces zavarás szinte bizonyosan nem zavarja a madarakat. Ilyen esetben figyeljünk arra, hogy ne tojásos állapotában zajongjunk a fészeknél, várjuk meg a fiókák kikelését, mert a fiókás fészkeket már nem hagyják ott a madarak.

A fecskepelenka szinte bármilyen ...

... környezetben ...

... felszerelhető, ...

... és Madarász suli program keretében is elkészíthető, egyszerű eszköz. A képen magyaralmási iskolások szegelnek össze fecskepelenkákat (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Fecskepelenka az MME boltban vásárolható is! A fecskevédelmi eszközök vásárlásával az emberek nem csak a fecskéken segítenek. Úgy szerveztük meg természetbarát boltunk működését, hogy a madárvédelmi eszközök, madaras játékok és ajándéktárgyak jelentős részét csökkent munkaképességű polgártársainkat alkalmazó céggel gyártatjuk. A mintegy 30 fős üzem dolgozói a termékeiket megvásároló Madárbarát kert program résztvevőknek és a szimpatizánsoknak köszönhetően már évek óta biztos munkahellyel rendelkeznek, sőt, a bolt forgalmának növekedésével akár új munkatársak felvételére is lehetőség nyílhat akár már a közeljövőben.

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán

 

Klíma- és élőhelyváltozási problémák

Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszútávú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több ok is szerepel: az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés; a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása; a klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy éppen ellenkezőleg a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése.

A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske)
állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).

Prof. Dr. Szép Tibor - Madarak monitorozása - a madarakért, a biológiai sokféleség
megőrzéséért előadása a Nyíregyházi Egyetemen, többek között a hazai
fecskeállomány csökkenéséről is (pl. 23:19-től)

A fecskevédelem az RTL Klub "Minden reggel" c. műsorának 2015.május 8-ai
adásában. A felvétel indításához katt a képre (Forrás: rtl.hu).

A tv2 "Mokka" c. műsorának 2015.május 13-ai adása is foglalkozott a
fecskevédelemmel. A felvétel indításához katt a képre
(Forrás: tv2.hu).

A fecskevédelmi téma 2016. áprilisában ismét szerepelt az Ozone Network
"Egyenlítő" című műsorában. A felvétel indításához katt a képre
(Forrás: videa.hu).

 

Mindhárom fecskefajunk bajban van!

A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj * : a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze:
 

Füsti fecske

• hazai becsült állománya 89 000 - 102 000 pár (1999-2015 között)
• jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, jószágállások, mezőgazdasági   épületek esőtől védett részeire építi;
• a faj erősen kötődik az állattatáshoz, acsökkenő állattartás miatt (kevesebb a táplálék a fiókaetetési időszakban) elnéptelenedő kolóniák;
• közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési és táplálék problémák.

Sár fészekanyagot gyűjtő füsti fecske (Fotó: Orbán Zoltán) ...

 

Molnárfecske

• hazai becsült állománya 27 000 - 36 000 pár (1999-2015 között)
• jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott   sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok   panelházainak esőtől védett részeire építi;
• sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, a   leginkább városiasodott fecske fajunk;
• táplálkozási problémák;
• sár fészeképítő anyag gyűjtési problémák a városok   túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;
• fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;
• fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi épületeken;
• közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési, és táplálék problémák;
• nincsenek adatok a pontos telelési területről.

... és molnárfecske (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Partifecske

• hazai becsült állománya 15 000 - 50 000 pár (2000-2012 között)
• maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába készíti;
• telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több ezer pár is;
• csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;
• táplálkozási problémák;
• jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;
• egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési és táplálék problémák;
• a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;
• nincsenek adatok a pontos telelési területről.

Partifecske (Fotó: Csonka Péter).

 

A cél a költési siker növelése

Fecskeműfészkek kihelyezésével is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy évről-évre minél több fióka repülhessen ki 2010 év madarai, a fecskék fészkekből is. Ennek köszönhetően a vonuláskor elszenvedett veszteségek mellett is több madárnak van esélye a túlélésre és a tavaszi visszatérésre.

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

A mesterséges molnárfecske (balra) és füsti fecske (jobbra) fészek mellett több más fecskevédelmi eszköz is a rendelkezésünkre áll, ezekről tájékozódhat a téma alfejezeteiben (Fotó: Orbán Zoltán).

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán

 

* A hazánkban is gyakori fészkelő, szintén hosszú távú vonuló sarlósfecske valójában nem fecske, nem is énekesmadár, a kolibrikkel rokon külön madárrendet (sarlósfecske alakúak rendje) alkot, és állománya stabil-emelkedő tendenciát mutat. 

 

A napfürdőhöz speciális körülmények kellenek

Az első igazán meleg nyári napok beköszöntével, amikor a napsütés szinte perzsel, a külső élősködők ellen véget nem érő küzdelmet folytató madarak számára a napfürdőzés lehetősége is adottá válik. Az itató környékén rövidre nyírt gyep és a porfürdő felforrósodó talaja a déli legmelegebb órákban lehetőséget kínál a madaraknak a napfürdőzésre.

Ilyenkor láthatunk a füvön ...

... vagy a csupasz talajfoltokon (ilyen a porfürdő is) széttárt szárnyakkal és felmeresztett testtollakkal fekvő, első pillantásra betegnek  tűnő fekete rigókat is (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Szerencsére ezek nem sérült vagy a végüket járó, hanem éppen ellenkezőleg, az egészségük védelmével foglalatoskodó állatok. A parányi tolltetvek, vérszívó kullancsok, bolhák és kullancslegyek a tollazat sötét és kiegyenlített hőmérsékletű világát kedvelik, ami napfürdőzéskor egyik pillanatról a másikra perzselően forróvá válik, és a hősokktól elkábult vagy elpusztult kellemetlenkedő külső élősködőket a madár a napfürdőt követő tollászkodással már könnyen el tudja távolítani.

Ez a procedúra azonban a madarak számára is könnyen, a mérettől függően néhány tíz másodperc vagy egy-két perc alatt életveszélyessé válthat. Ezért, amint az az alábbi videókon is látható, a végzetes hőguta elkerülése végett lihegéssel próbálják hűteni magukat (a tollazat miatt nem tudnak izzadni), majd amikor már ez sem segít, meg kell szakítaniuk a napozást és árnyékba húzódnak, ahol tollászkodással teszik teljessé a viselkedés higiéniai hatását.

Videó napfürdőző fekete rigókról, ...

... örvös galambról, ...

... balkáni gerléről és széncinegéről (Videók: Orbán Zoltán).

A napfürdőzés a hőguta miatt a madarak számára is veszélyesséválhat, ezért ez a
fekete rigó az itatóban hűsölve napfürdőzik (Fotó: Orbán Zoltán).

A fiatalok ezt a viselkedést is elleshetik a szüleiktől vagy akár más madaraktól
(Videó: Orbán Zoltán).
 

 

A porfürdőzést madárvédelmi eszközökkel is segíthetjük

Különösen a nyári kánikulában, megfelelő talajviszonyok mellett sok madárfaj a nap- és vízfürdő mellett gyakran porfürdőzik is. Ha a porfürdő az itató mellett van, a madarak gyorsan felfedezik a finom szemcsés talaj kínálta higiéniai lehetőséget, és akár a vízfürdőnél is gyakrabban porfürdőznek. Különösen a verebek számára jelent közösségi programot a csoportos porfürdőzés, nem ritkán két-három madár is helyet szorít magának egy-egy talajtölcsérben. 

A napfürdő (fekete rigó hím) ...

... és a vízfürdő mellett (házi veréb) ...

... sok madárfaj (mezei veréb)...

... akár naponta többször és csapatosan is porfürdőzik, mint ezek a házi verebek (Fotó: Orbán Zolán).

 

Fantasztikus élmény megfigyelni a fészket éppen elhagyó, az élet dolgaiban járatlan verébfiókákat, amint az idősebbektől próbálják ellesni a porfürdőzés értelmét és módszerét. Eleinte nem nagyon megy nekik a dolog, nem ritkán lábujjhegyen állva verdesnek, mert még nem jöttek rá, hogy a szárnymozgatás önmagában nem elegendő, ahhoz le is kell kuporodni, bele is kell fúrniuk magukat a finom talajba. Néhány alkalom után azonban már gyakorlottá válnak, és szinte úsznak a porban.

Porfürdőző házi veréb ...

... úszáshoz hasonlító ...

... mozgásának ...

... fázisai, majd ...

... az ezt lezáró tollászkodás (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Porfürdő készítése talajon

A földutak, földes baromfiudvarok városi megszűnésével a madaraknak egyre kevesebb helyük és lehetőségük van a porfürdőzésre. Szerencsére néhány perces munkával egyszerűen készíthetünk a környék madarai számára porfürdőt.

Ásóval tisztítsunk meg egy fél négyzetméternyi területet ...

... a fűcsomóktól, ...

... majd fél ásónyomnyi mélységben lazítsuk fel a földet. Ha ez nagyon köves, a leendő porfürdő területéről lapátoljuk ki a talajt, ...

... amit aprítás, ...

... és a nagyobb kövek, ágak eltávolítása után visszatehetünk, ...

... de még jobb, ha finom homokra ...

... cserélünk (Fotók: Orbán Zoltán).

Talajon lévő porfürdő "működés" közben (Videó: Orbán Zoltán).

 

Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy esős időben nem tudjuk a porfürdőt szárazon tartani, így ezt a madarak a talaj kiszáradásáig, akár hónapokig sem tudják használni. 

Tálcás porfürdő

Amennyiben nem férünk hozzá a természetes talajhoz (pl. erkélyen, teraszon) vagy nem szeretnénk kopasz foltot ásni a gyepben, alkalmazzunk tálcás porfürdőt. Ehhez a legmegfelelőbb a kertészeti árudákban, barkácsáruház-láncok kertészeti osztályán beszerezhető 1 m hosszú, 50 cm széles és 5-7 cm mély műanyag virágláda alátét, de jó az 50-60 cm átmérőjű, kerek változat is. Ezt csak fel kell töltenünk finom, például a kiskunsági kiránduláson a földútról gyűjtött porhomokkal, és máris kész a porfürdőnk. A porfürdőt érdemes az itató közvetlen közelében kialakítani, mert így a madarak is gyorsabban megtalálják, és használniuk is kényelmesebb.

Itató mellé helyezett tálcás itató.

A porfürdőtálca nem csak a talajra, ...

... de tuskóra, erkélyre, teraszra, ...

... ablakpárkányra is kitehető (Fotók: Orbán Zoltán).

Tuskóra helyezett tálcás porfürdőt használó mezei veréb.

A nagyobb tálca egyszerre több, akár csapatosan érkező madár számára kínál porfürdőzési lehetőséget (Videók: Orbán Zoltán).

 

A tálcás porfürdő előnye, hogy könnyen áthelyezhető, és ami a legfontosabb, esős idő közeledtével vagy a téli szezonon kívül egy megfelelő méretű műanyag fóliával letakarva szárazon is tartható. Így az eső elvonultával vagy kora tavasszal elég leszednünk a takarást, és a madarakat száraz porfürdő várja.

A tálcás porfürdőt  − a talajban lévőkkel szemben − eső közeledtével műanyag fóliával pillanatok alatt ...

... lefedhetjük, szárazon tarthatjuk, így a madarak az eső elvonulta után akár azonnal használhatják, illetve további előnyük, hogy elázást követően gyorsabban ki is száradnak (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A porfürdő télen is használható!

Természetes körülmények között a porfürdő ősztől tavaszig nem áll a madarak rendelkezésére, mert a föld az év nagy részében folyamatosan nedves, télen ráadásul fagyott is.

Minden télen előfordulnak fagymentes, enyhébb napok, ilyenkor érdemes elővenni
a száraz, meleg helyen ilyen alkalmakra előkészített tálcás porfürdőt, amit a
madarak (a felvételen házi verebek) előbb-utóbb birtokba is vesznek.
A tálcás porfürdő téli alkalmazásáról itt olvashat >>
(Videó: Orbán Zoltán).

 

Tavaszi porfürdő kihelyezés

A téli hónapok alatt ezt a tollhigiénés lehetőséget nélkülözni kényszerülő madarak – különösen a verebek – elképesztő lelkesedéssel veszik igénybe az ismét elérhető porfürdőket. Ott, ahol ezt az eszközt évek óta alkalmazzuk, alig hagyjuk el a helyszínt, a madarak máris ott "pancsolnak" a porban.

A fólia alatti tárolásnak köszönhetően a tálcás porfürdő többé-kevésbé szárazon vészelheti át a telet, ...

... ha a homok átnedvesedett, némi átforgatást követően ...

... a napon gyorsan megszárad, ...

... de amint az a kihelyezésről készült videón látható, a madarak már jóval ez előtt birtokba veszik (Fotók, videó: Orbán Zoltán).

 

A március azért jelent különösen jó lehetőséget új porfürdőzőhelyek elindítására, mert az eszközt ebben a hónapban még aktív etetőkön működtethetjük, ahol a madarak sokkal gyorsabban megismerik, mintha véletlen madárforgalmú helyeken tennénk ezt.

 

A porfürdő ideális madármegfigyelőhely!

Mivel egyes madárfajok, például a házi és a mezei verebek csapatosan járnak, a porfürdő ideális madárvédelmi eszköz a madármegfigyeléshez, fotózáshoz, különösen akkor, ha itatóval együtt alkalmazzuk.   

Megfelelő álcázás alkalmazásával akár 3–4 m közelségből...

... is fotózhatjuk az itató melletti porfürdő ...

... nyüzsgő életét, itt éppen házi verebeket.

A Madárbarát kert eszközei közül az itatóval kombinált porfürdő forgalma a téli madáretetőéhez mérhető. Ha ezeket az ablak elé telepítjük, nemcsak folyamatosan nyomon követhetjük az ide látogató madarak változatos viselkedését, de az ablakles  érdekes felvételek készítését is lehetővé teszi (Fotók: Orbán Zoltán).

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán

 

Függő madáritató műanyag flakonból
Egy nagyon éles kés vagy tapétavágó sniccer segítségével a nem visszaváltható (vékonyabb a fala), műanyag flakonokból ideális ablakitatót készíthetünk, erre a célra a legalkalmasabb az 5 l-es étolaj kiürült és alaposan kimosott tartálya.  Ennek oldalába, az aljától 8-10 cm-re vágjunk egy ökölnyi lyukat, majd kössünk a nyakára egy függesztő zsinórt, és már csak fel kell töltenünk az itatónkat. Fontos, hogy a lyukat úgy vágjuk ki, hogy a víztartály valóban ne legyen mélyebb 10 cm-nél, mert abba a madarak a zárt térben belefulladhatnak. Mivel a műanyag flakon nem veszélyezteti az ablaküveg épségét, ez az eszköz ideális ablakitatónak is.

Egy tapétavágó vagy éles kés segítségéve ...

 

... pillanatok alatt lehet ...

 

... függő itatónk.

 

Trükkös ablakitató
Első pillantásra a panel- és társasházak, irodák emeleti magasságában nehéz madárvédelmi megoldásokat, így madáritatást is alkalmazni. Szerencsére az állatkereskedések számos olyan állatjóléti kiegészítő felszerelést árulnak, ami kis kézügyességgel szinte bárhova felszerelhető. A következőkben a nagytestű papagájok kalitkájába tervezett, fém etető- és itatótál madárvédelmi hasznosíthatóságát mutatjuk be.

Első lépésben két fogó segítségével nyissuk meg egy-egy szemes csavar zárt fejét, hogy megkapjuk az itató akasztó kampóit. Kis utánajárással csavarmenetes kampót is beszerezhetünk, a lényeg az, hogy ezek nyaki része ne legyen túl hosszú, mert ebben az esetben a fém tartókeretet nem lehet függőleges pozícióba állítani.

Nyissunk meg két zárt szemes csavart .

 

Miután a megvannak a rögzítők, ki kell jelölnünk az itató majdani helyét. Ügyeljünk arra, hogy ez ne akadályozza az ablak becsukását, itt is érvényes a „kétszer mérj, egyszer vágj” mondás. A kampóknak az ablakkeret fájába történő becsavarozását segítheti, ha vékonyabb szárral előfúrunk egy-egy lyukat, erősebb kezűek számára azonban erre nincs szükség, mivel ezek a csavarok némi előkalapálást követően belekapnak, belehajthatók a fába. A kampókat addig csavarjuk be, hogy a keret a felakasztást követően függőlegesen állva biztosítsa az itatótál vízszintességét. Fém vagy műanyag tokozás esetében az itatót ezzel a módszerrel nem rögzíthetjük az ablakkerethez, ilyenkor a falba fúrt lyukakba helyezett tiplik jelentik a megoldás a kampók felfogatásához.

Vékony szárral fúrjunk elő a csavaroknak, ...

 

... amiket így már a fa megrepedése nélkül ...

 

... tudunk becsavarni.

 

Ezt követően helyezzük a készlethez tartozó rozsdamentes acél tálat a tartókeretbe, majd töltsük fel az itatót, s már csak várnunk kell tollas barátaink megjelenését.

A tartó keret felakasztását, ...

 

.. és a tálka behelyezését követően ...

 

... kész az ablakitató, amit már csak ...

 

... fel kell töltenünk.

 

 

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>).

 

Orbán Zoltán