Sarlósfecskeodúk

mainpaycheckfield

A sarlósfecskék - bár nem valódi fecskék, nem is énekesmadarak, a kolibrikkel közösen külön rendet (sarlósfecske-alakúak) alkotnak - életmódjukat és külső megjelenésüket tekintve fecskeszerűek. Ezek a madarak a repülő életmódhoz legszélsőségesebben alkalmazkodott gerincesek közé tartoznak, gyakorlatilag soha nem szállnak le a talajra, fészkeiket toronyházak, víztornyok, várfalak magasan lévő hasadékaiban alakítják ki.

 

A sarlósfecskék magasan költenek

Testalkatuk és életmódjuk miatt a sarlósfecskék magasan: ritkábban faodúban, sziklahasadékban, molnárfecske fészkekben, többnyire azonban az épületeinken található üregekben költenek.

A sarlósfecskék számára a magas épületek (Szeged), ...
... a víztornyok (Dombóvár), ...
... tv- és rádióátjátszók (Szeged) ...
... felső régiójában a falban vagy a burkolatban lévő, sokszor csak
néhány centiméter átmérőjű bejárattal rendelkező üregek
jelentik a megfelelő fészkelőhelyet (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mesterséges sarlósfecskeodúk

A legtöbb odú- és üreglakó madárhoz hasonlóan a sarlósfecskék is segíthetők, jól telepíthetők mesterséges eszközökkel, amiből az MME két típust is forgalmaz: az egy pár befogadására alkalmas, elsősorban esőtől védett erkély- és ablakbeugrókba kihelyezhető odút, valamint a tetők esőnek kitett felszínére vagy a falakra kihelyezhető három rekeszes telepet. 

A szimpla sarlósfecskeodú ...
... és a háromrekeszes sarlósfecsketelep ...
... hátulja a fészkek ellenőrzéséhez, a fiókák gyűrűzéséhez eltávolítható, ...
... ilyenkor a tojások, a fiókák kiesését a küszöbléc akadályozza meg.
Az üres odúrekeszekbe a kihelyezéskor ...
... 5-6 cm vastagon apró szemű kavicsot, sódert, földet vagy homokot kell tenni, 
amibe a hátoldalnál sekély mélyedést érdemes kialakítani (ez a fotón a
küszöbléc miatt nem látszik). A sarlósfecskék ezt a mélyedést bélelik
ki repülés közben összeszedett nyármag-repítőszőr és madártoll
fészekanyaggal, amit a nyálukkal ragasztanak össze
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

A legfontosabb az odúk biztonságos rögzítése!

A legtöbb lehetőséget kínáló panel épületeken a szimpla odúkat az ablak- és erkélybeugrók esőtől védett pontjaira (a következő képeken 5-8-as és A jelzésű nyilakkal jelölt típusú helyekre), a három rekeszes telepeket a tetőpárkányzat és a felépítmények sík felületeire ültetve (1-es és 2-es nyilakkal jelzett helyekre) érdemes kihelyezni úgy, hogy a röpnyílás kifelé nézzen. Ezeken a helyeken az odúk hátsó ajtaja hozzáférhető és a fészkek ellenőrzése biztonságosan elvégezhető. Végső esetben a sarlósfecsketelep-odúk az épület vagy a tetőfelépítmények tetejéről lelógatva is kihelyezhetők (3-4-es nyíl), azonban ezek stabil rögzítése a legnehezebb és az odúellenőrzések sem végezhetők el. Az odútelepek rögzítésénél használjuk ki a tetők kínálta lehetőségeket (lásd a következő képeken), de a szigetelést semmiképpen se sértsük fel, ÉS MINDIG NAGYON VIGYÁZZUNK MAGUNKA, VALAMINT A TÁRSAINKRA A MAGASBAN!

A sarlósfecskeodúk kihelyezésére a lapostetős panelházak kínálják
a legtöbb telepítési pontot.
A szimpla sarlósfecskeodúkat az ablak- és erkélybeugrók (a képen) esőtől
védett felső-külső sarkába, az A jelű nyíllal jelzett pontra érdemes kihelyezni
falra rögzített polctartó konzolra vagy HILTI szalaggal a plafonra úgy, hogy a
röpnyílás kifelé nézzen. Így a madarak könnyen meg tudják közelíteni az
odút, és az ellenőrzés is biztonságosan elvégezhető. A  nyíl alatt mesterséges
denevérodú (balra) és B típusú odú látható egy Madárbarát panel erkélyén.
Az egyrekeszes odúk a plafon és a fal sarkába kihelyezhetők
szimplán, ...
... duplán egymás mellé ...
... vagy egymásra, ...
... de akár ennél is több odú különböző elhelyezésével nagyobb kolóniák
is megtelepíthetők az esőtől védett beugrókban.
A bádog szigetelésű esővédő féltetővel ellátott sarlósfecsketelepet
az elülső felével a tetőket keretező párkányzatra vagy korlátra ültetve, ...
... a hátulján deszka láb(akk)al megtámasztva és ezeknél fogva is
a tetőhöz rögzítve érdemes kihelyezni.
... A korlát nagy segítséget jelent, mert ehhez ...
... több ponton is odadrótozhatjuk az odút ...
... a deszkába csavart csavaroknál fogva.
Ezen a tetőn a telep a párkányzat sarkába ültetve is kihelyezhető,
ahol az odú két oldala kellő alátámasztást kap, ...
... miközben dróttal a korláthoz biztonságosan rögzíthető.
Kilátás egy sarlósfecsketelepből
Sarlósfecsketelep erkélykorlátra ...
... kihelyezve (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A sarlósfecskeodúk madárbaráttá tehetik a panelfelújításokat!

Az energiatakarékosság jegyében örvendetesen megszaporodó panelfelújítások - amennyiben nem megfelelően vannak ütemezve - veszélyeztethetik az épületek falhasadékaiban fészkelő sarlósfecskéket és az itt élő denevéreket. A fecske- és denevérbarát felújításról részletesen olvashat itt >>

 

Meddig érdemes kihelyezni a sarlósfecskeodúkat?

A sarlósfecskék évente egyszer, május-júniusban költenek, ehhez igazodva az április közepe-végéig kihelyezett odúkban még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak.

 

A sarlósfecskeodúk és a -kutatás

A tavaly megjelent Magyar madárvonulási atlasz adatai szerint az elmúlt hatvan évben csak 1235 sarlófecskét gyűrűztek Magyarországon. Az alacsony jelölésszám oka, hogy ezt a fajt gyakorlatilag csak fészken lehet megfogni, ezek viszont többnyire megközelíthetetlenül magasan vannak. Az eddig csak elvétve alkalmazott mesterséges odúk áttörést jelenthetnek a sarlósfecske kutatásban, mert ezekben nagy számban gyűrűzhetők és foghatók vissza a rendkívül területhű madarak, így itt a világújdonságot jelentő geolokátorok is használhatók.      

 

A sarlósfecskék is színesíthetik a települési és várturizmust!

Az akár százas létszámú telepek sólyomreptű, jellegzetes sivító hangú sarlósfecskéi szokatlan, éppen ezért izgalmas élményt nyújthatnak a nagyvárosok belterületeire és a várakhoz, várromokhoz látogatók számára. A fecskék turizmusfejlesztő hatásáról részletesen olvashat itt >>

 

Sarlósfecskeodúk beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

  1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
  2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
    LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
    A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
    A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
  3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
  4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!


Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán