• Odúk, etetők, itatók egyéni vagy közös gyártása, kihelyezése, ellenőrzése és megfigyelése órai, szakköri, nyári tábori, pedagógus továbbképzési munka keretében.
• Zöld jeles napok megünneplése. Ehhez kapcsolódva bemutató madárgyűrűzések szervezhetők akár az odúkban lévő fiókák, akár az etetőkön mozgó madarak nyújtotta lehetőségre építve.
• Részvétel az MME közösségi programjaiban.
• Madarak és Fák Napja és egyéb vetélkedők, házi versenyek szervezése odú- és etetőkészítési feladatokkal, fajfelismeréssel (gyakorlati feladatok, feladatlapok).

Gyakorlat- és élményközpontúság
 

Az iskolás korosztályra jellemző nagyobb autonómiaképességgel és –igénnyel megjelennek a szabadidő-szervezési és iskolán kívüli oktatásszervezési lehetőségek is a nevelési-oktatási folyamatban. Az MME számos - a szorgalmi időszak és a vakáció idején, szakköri munka keretében végezhető - „ifjú természettudós” típusú terepi madárvédelmi tevékenységet kínál a madarász sulik számára. Ezek közül természetvédelmi szempontból is a legfontosabb a Monitoring Központ koordinálta madármegfigyelési és adatközlési munka. Ennek célja adatok gyűjtése egy-egy területről vagy madárfaj állományról. Ezek az információ nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a madarakat érő negatív vagy éppen pozitív hatások kimutathatók legyenek. Éppen ezért a monitorozás lényege az egységes szabályok szerinti végrehajtás, adatrögzítés és adatközlés.
 

„Ifjú természettudós” együttműködés az MME-vel

Gyakorlati értelemben a Monitoring Központ munkájába történő bekapcsolódás terepi madármegfigyelést jelent. Mivel több akció egy-két fajra, néhány fajból álló madárcsoportra vonatkozik, előzetes madártani ismeretek nélkül is bárki csatlakozhat ezekhez. Ezért ideális ez a munkaforma iskolai szakkörök, tantárgyi, tantárgyközi projektek számára. A gyerekek korosztályos vagy integrált munkacsoportjai önállóan vagy a pedagógusok és a szülők bevonásával vállalkozhatnak egy-egy közeli terület „örökbefogadására”, megfigyelésére és ezáltal védelmére. Az MME elmúlt több mint három évtizedében nagyon sok esetben ilyen szakköri „kirándulós” akciókkal alapozódtak meg a még kiterjedtebb szakmai munkát végző helyi madártani munkacsoportok. Az ezekben felnövekedő, emberileg és tudásukban gyarapodó gyerekek jelentős része innen indulva lett hivatásos természetvédő, biológus, mezőgazdász vagy éppen pedagógus.
 

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó „életszagú” terepi madarászásnak a személyiségfejlődésre, az alkalmazott tudás megszerzésére, a rendszerszemlélet elsajátítására, a magánéleti nehézségeken átsegítő, életre szóló barátságok kialakulására kifejtett pozitív hatását! A játékos, észrevétlen tanulási környezetben az ingerek és információk befogadására nyitott gyermek- és ifjúkori agy órák, napok alatt is elképesztő mennyiségű, egymással tudáshálót képező ismeretet (nem tankönyvi adatot!) képes befogadni. Ezért tekinthető általánosnak, hogy már néhány madarászást követően a gyerekek segítenek eligazodni a feladatokban, a madárhatározásban a munkába frissen bekapcsolódó felnőttnek. Nem véletlen, hogy a terepi madártani munkában részt vevő gyerekek sok szempontból érettebbek, határozottabbak és képzettebbek kortársaiknál. Jól mutatja ezt, hogy a madarászok aránya az általános- és középiskolai, majd később az egyetemi tanulmányi versenyeken milyen magas.

Az alábbiakban kaleidoszkópszerűen bemutatunk néhány, a madarász sulikban jól alkalmazható MME programot, melyekről részletesebb információk kaphatók a linkekre kattintva:

„Kedvenc madarászhelyem” program (KM)

A Monitoring Központ által koordinált „Kedvenc madarászhelyem” program az erdei, agrár és vizes élőhelyekről gyűjt adatokat. A nagyobb fajismeretet igénylő teljes felmérés mellett az egyszerűsített megfigyelésbe már kisebb fajismerettel is be lehet kapcsolódni. A kezdő szakkörösöknek ez esetben a különböző élőhelyek legjellemzőbb, úgynevezett jelölő fajait kell felmérniük március-július között 5-8 alkalommal. Az erdei élőhelyeken a harkályokat; a mezőgazdasági és gyepterületeken a mezei pacsirtát, tövisszúró gébicset és sordélyt; a vizes élőhelyeken a bölömbikát, barna rétihéját és nádirigót. A megfigyelési terület kijelölése a jelentkezőkkel közösen történik meg. Ezt követően a Monitoring Központ megküldi a megfigyelőknek a részletes programismertetőt, az adatlapokat, munkatérképeket és különböző CD vagy DVD anyagokat. Természetesen a Központban dolgozó kollégák szükség esetén telefonon és e-mailben is segítik az adatközlőket, akik rendszeres elektronikus hírlevelekben kapnak tájékoztatást az eredményekről.
 

Középfeszültségű oszlopok felmérése (KFO)

Évtizedek óta ismert természetvédelmi probléma a középfeszültségű (nálunk többnyire 20 kV-os) szabadvezetékek okozta madárpusztulás. Ha egy oszlopra ülő madár két vezetéket, vagy egy vezetéket és egy földelt oszlopelemet - mint amilyen a kereszttartó kar - egyidejűleg megérint, általában végzetes áramütést szenved. További problémát jelent a vezetéknek történő ütközés, nekirepülés. Az ily módon veszélyeztetett madárfajok száma jelentős, a rendszeres áldozatok között fokozottan védett, veszélyeztetett ritkaságaink is előfordulnak, mint a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kék vércse vagy a túzok. Nagy veszteségeket okoz az áramütés fehér gólya állományunkban is. Az elmúlt évtizedekben több mint 30 000 középfeszültségű oszlop szigetelése történt meg az áramszolgáltató vállalatok segítségével, az MME által az 1980-as évek végén kifejlesztett szigetelő papucsok alkalmazásának köszönhetően. A több mint 50 000 km hosszúságú hazai középfeszültségű szabadvezeték hálózat (600 000 db oszlop) legveszélyesebb szakaszainak felmérésébe a madarász sulik szakkörei is bekapcsolódhatnak.
 

Vonuló vízimadár monitoring (VVM)

A VVM program célja a Magyarország területén átvonuló, gyülekező, áttelelő vízi madarak rendszeres állományfelmérése. Az érdeklődők az általuk választott vizes élőhelyeken végzett megfigyelés mellett választhatnak fontos madárélőhely- (IBA), illetve a Központ által összeállított megfigyelési listából is helyszínt. Mint minden monitoring munkában, a cél itt is a kiválasztott terület több éven át tartó rendszeres megfigyelése. A megfigyelési időszak alapvetően a tavaszi és őszi vonulási, valamint a telelési hónapokra esik. A terepbejárást havonta legalább egy alkalommal, a hónap közepéhez legközelebb eső szombaton kell elvégezni. A Monitoring Központ a program résztvevőit ellátja a szükséges térképekkel és adatlapokkal.

Mindennapi madaraink monitoringja (MMM)

Az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) Magyarországot, az MME-t bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki egy olyan egységes, nemzetközi szinten is bevezethető felmérő programot, mely alkalmas a gyakori, jól ismert fészkelő madarak állományában bekövetkező változások hosszú távú nyomon követésére. Az így gyűjtött adatok hozzásegítik a természetvédelmi szakembereket és döntéshozókat, hogy a főbb élőhely-típusokon végbemenő kedvezőtlen változásokat a megfelelő beavatkozásokkal lassítsák, megállítsák, visszafordítsák.

A 2,5 x 2,5 km-es megfigyelési területek a megfigyelők által megadott térségen belül véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra. A madarak számlálását minden évben két alkalommal kell elvégezni. Az első felmérési napnak április 15. és május 10. közé, a másodiknak május 11. és június 10. közé kell esnie úgy, hogy a két felmérési nap között legalább 14 nap teljen el. A felmérést mindkét alkalommal reggel 5 és délelőtt 10 óra között kell elvégezni, mert a madarak ekkor a legaktívabbak. Az MMM felméréshez a Monitoring Központ számos segédeszközt biztosít: programtájékoztatót, térképmásolatokat, jelentőlapokat, madárhang kalauz I-III. hangkazettákat, terepnaplót, felmérő igazolványt. A Központ a felmérők között minden évben értékes ajándékokat (távcső, madárhatározó stb.) is kisorsol.
 

Ritka és telepesen fészkelő madarak monitoringja (RTM)

Az RTM program célja a Magyarországon fészkelő ritka, veszélyeztetett és a telepesen fészkelő madárfajok állományának becslése és a létszámukban bekövetkező változások nyomon követése évről-évre. Mivel e fajok állományának jelentős része a nemzetközi madárvédelmi kritériumokat jelölő fontos madárélőhelyeken (IBA) fordul elő, a program elsősorban ezekre a területekre koncentrál. A gyűjtött állományadatok nélkülözhetetlenek a természetvédelem számára, a veszélyeztetett fajok- és élőhelyeik védelme pedig nemzetközi kötelezettségünk is, amelyhez ugyancsak a lehető legpontosabb adatokra van szükség. A felmérés 2,5 x 2,5 km-es megfigyelési területeken (UTM négyzetek) történik. Mivel az érintett fajok jelentős része fokozottan védett, és a megfigyelési területek is többnyire védett területek, ez a monitoring program különös figyelmet, a megfigyelést végzők, a Központ és a nemzeti parki szakemberek közti szoros együttműködést igényel. A Monitoring Központ, csakúgy, mint az összes többi programban, a jelentkezőket részletes tájékoztató anyagokkal (adatlap, térkép stb.) is segíti.

Madárgyűrűzés

A terepi madármegfigyelési, madarakhoz köthető adatgyűjtési és kutatási tevékenység másik formája a madarak befogásán és gyűrűzésén alapul. A dán Mortensen által kidolgozott alumínium gyűrűs madárjelölés Dánia és Németország után a világon harmadikként Magyarországon került bevezetésre, és napjainkban az MME központi irodájában működő Madárgyűrűzési Központ koordinálja. A hazai madárgyűrűzés 2009-ben ünnepli száz éves centenáriumát.

Míg a Monitoring Központ programjainak többsége az iskolai szorgalmi időszak délutánjaira és hét végéire, addig a madárgyűrűzés fő időszaka a nyári vakáció idejére esik. További különbség, hogy a monitoring munkával szemben a gyűrűző táborokban a munka több hétig folyamatosan zajlik. Ezért a gyűrűzésbe történő bekapcsolódás az iskolai szakkörök, osztályok számára ideális nyári tábori programcél lehet. A madárgyűrűző tábori hálózat gyakorlatilag az ország minden régióját lefedi.

A madárgyűrűzés alapvetően két részből áll. Az egyik a madarak befogása, a másik a kézre került madarak gyűrűzése. A hálók felállításához, óránkénti ellenőrzéséhez és a madarak kiszedéséhez sok önkéntes munkájára van szükség. Ezért a gyűrűző táborokban mindig szeretettel várja az MME a madarász sulik tanulóit, szakköröseit. A tábori részvételnek nem feltétele a madártani képzettség, már csak azért sem, mert a hálóállításhoz, a madarak kiszedéséhez és gyűrűzéséhez szükséges ismereteket még az egyetemeken sem oktatják. Ez csakis a gyakorlatban, a terepen szerezhető meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 10-12 éves korban már annyira felelősségteljesek a gyerekek, hogy néhány napos tapasztalatgyűjtést követően – felügyelettel – már önállóan is szedhetnek a hálóból madarakat. Az ennél fiatalabbak is elláthatnak nélkülözhetetlen feladatokat, például segíthetnek a befogott madaraknak a gyűrűző asztalhoz történő eljuttatásában. A madarak gyűrűzéséhez magas szintű felkészültség, szigorú fajismereti, egészségügyi, természetvédelmi jogi vizsga letétele szükséges. Az ezt lehetővé tevő tudás csak több éves gyűrűző tábori részvétellel sajátítható el. Magyarországon napjainkban mintegy 300 aktív gyűrűző dolgozik, tehát ebbe a körbe bekerülni nagy megtiszteltetést, komoly, viszont bárki által teljesíthető célt jelent. Az elhivatott, a téma iránt érdeklődő madarász sulis diák vagy pedagógus, akár együtt tanulva-tapasztalva, már két-három év alatt is eséllyel indulhat a madárgyűrűző vizsgán.

Természetesen a gyűrűző tábor nem csak a madarakról szól. A gyerekek és a felnőttek együtt, egymásra utalva teremtik meg a jólét feltételeit. Itt a több évtizedes gyűrűző múlttal rendelkező biológus kutató éppen úgy mosogat, pucolja a krumplit vagy állítja a sátrat, mint az élete első táborában részt vevő kisiskolás. Az integrált életkori környezetben végzett feladatok sokfélesége a gyűrűző táborokban felnövekvő gyerekeket az életkorra jellemzőnél erősebb felelősségtudattal, csapatszellemmel, együttműködési készséggel ruházza fel, és ez a változás már néhány nap alatt beindul. Tovább a tábor oldalra >>

Madarász suli program és Ökoiskola hálózat

A környezeti nevelést kiemelten kezelő zöld óvodákhoz hasonló kezdeményezéssel az iskolák is rendelkeznek. Az Ökoiskola cím azon iskolák munkájának legmagasabb szintű állami elismerése, melyek iskolafejlesztési, pedagógiai munkája kiemelkedően magas színvonalon képviseli a környezeti nevelés, a fenntarthatóság-pedagógia értékeit. Az MME madárbarát iskola címmel rendelkező madarász sulijai a tanári kar és a diákok hozzáállásának, az elvégzett infrastrukturális fejlesztéseknek (odúk, etetők, itatók) és a terepi programokban való részvételnek köszönhetően sok elemében „automatikusan” teljesítik az ökoiskolai kritériumrendszert:

   "A. Általános elvárások

• Az iskola aktív kapcsolatot tart fenn valamely elismert, aktív, a fenntarthatóságért tevékenykedő civil szervezettel (pl.: KOKOSZ, Zöld Szív, MME, TKTE, KÖR, KÖRLÁNC, HUMUSZ, FÖK, Ökotárs, Autonómia Alapítvány…)

    B. Tanítás-tanulás

• Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiai törekvéseit.
• Az oktató-nevelő munkában helyet kapnak a helyi közösség életéhez kapcsolódó tevékenységek. Az oktatás példát mutat saját környezete kezelésére, a nevelés hangsúlyt helyez a gyakorlati tevékenységek képzésbe történő integrálására a helyi településfejlesztéshez kapcsolódóan.
• A pedagógiai munka a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait messzemenően figyelembe veszi, az iskola sokféle pedagógiai módszert vesz igénybe céljai elérése érdekében.
• Az iskolában a pedagógiai projektmódszer alkalmazása elfogadott. 
• A tanulók életkoruknak, képességeiknek megfelelően aktívan, a pedagógusokkal partneri viszonyban részt vehetnek az oktatási tevékenységek megtervezésében, megvalósításában.
• A természet tanulmányozása tantermen, iskolán kívül, a szabadban is folyik. A szabadtéri tevékenységek, programok tervezett, állandó részei az iskola helyi tantervének és iskolai munkatervének.
• A szabadtéri programok szervezésének fontos szempontja az egészséges életvitel. (Például egészségre ártalmas környezetben nem szervez az iskola testnevelési és sporttevékenységet a szabadban.)

    C. Személyi feltételek, belső kapcsolatok

• Az iskolában van környezeti nevelési munkacsoport, melynek tagjai közt vannak a reál, humán, illetve művészeti tárgyak és a testnevelés tanárai is, továbbá tagjai lehetnek a technikai személyzetből is. …
• Az iskola házirendje kiemelten foglalkozik az iskolában és környékén lévő természeti és épített értékek védelmével. 
• A nevelőtestület minden tagja ismeri a legfontosabb környezeti problémákat és a fenntartható fejlődés elveit. 
• A nevelőtestület képzett a környezetvédelmi, fenntarthatósággal kapcsolatos témák tanításában, jártas a módszertanában, és ezt alkalmazza is. 
• Az iskola valamennyi dolgozója példát mutat a diákoknak a környezetbarát szemlélet, az egészséges életvitel és a fenntarthatóság szempontjait követő magatartás tekintetében.
• A tantestület évente egyszer részt vesz a tantestület csapattá kovácsolását elősegítő tréningen vagy egyéb programon.

    D. Tanításon kívüli tevékenységek

• Az iskola minden tanév munkatervében tervez az ökoiskola arculatához kapcsolódó programokat (akciókat, vetélkedőket, őrjáratokat).
• Az iskola környezet- és természetvédő, ill. egyéb az ökoiskola célok megvalósulását elősegítő táborokat szervez, segíti diákjai részvételét mások által szervezett hasonló jellegű táborokban.
• Az iskola aktívan részt vesz a helyi közélet ökoiskolai célokkal összefüggő programjaiban (pl. városvédelem, faluszépítés stb.).
• Az iskolában olyan pedagógiai tevékenységek folynak, amelyekben a diákok az iskola környezetkímélő, egészséges működtetését tanulmányozzák, segítik elő. 
• Az iskola sokféle fizikai, mozgásos tevékenység számára biztosít lehetőséget (tornatermi, sportudvari, játszótéri, kültéri szervezett és kötetlen mozgáslehetőségek).

    E. Társadalmi kapcsolatok

• Az iskola együttműködik más magyar és lehetőség szerint külföldi iskolákkal is.
• Az iskola figyelmet fordít arra, hogy munkájával hozzájáruljon a helyi társadalom igényeinek kielégítéséhez, kiemelten a fenntarthatóság elveinek pedagógiai képviseletével.
• Az iskola felhasználja a különböző kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, hogy munkájáról minél többen hírt kapjanak.
• Az iskola lehetőséget ad a szűkebb és tágabb környezetében, valamint a nagyvilágban történő főbb, a környezetvédelemmel kapcsolatos, eseményekkel való foglalkozásnak.
• Az iskola együttműködik a helyi önkormányzattal, a helyi hatóságokkal és olyan helyi támogatókkal, vállalkozókkal, melyek az ökoiskola értékeivel és céljaival megegyező célokat szolgálnak.

    F. Fizikai környezet

• Az iskolaépület környékén lévő természetes növényzet változatos és megkímélt, és/vagy a telepített növényzet rendszeresen és szakszerűen gondozott.
• Az iskola folyamatosan fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisát (könyvek, újságok, CD-k, on-line kurzusokon való részvétellel, internetes együttműködésekben).
• Az udvar tartozékai:madáretető, esővízgyűjtő, konyhakert, dísznövények, komposztáló, zöld, gyepes terület.
• Az iskolában történő … átalakítások figyelembe veszik a fenntarthatóság szempontjait …
• Az iskola dekorációja összhangban van az ökoiskola arculatával …

    G: Az iskola működtetése

• A tanulókra, a nevelőtestület tagjaira utazás tekintetében jellemző a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedési eszközök használata.
• Gyalog, ill. kerékpárral könnyen elérhető, a természet tanulmányozására alkalmas helyek rendszeres látogatása.” [www.okm.hu]

Azzal, hogy a madárbarát iskolafejlesztés segíti az iskolákat az Ökoiskola hálózatba történő csatlakozáshoz, a madarász sulik előtt hazai és Európai Uniós pályázatok is megnyílhatnak. Ezekből finanszírozni lehet a Madárbarát iskola alprogram szükséges beruházásait (regisztrációs díj, a madárvédelmi eszközök beszerzése), a monitoring és madárgyűrűzési munkában való részvétel technikai eszközeit (távcsövek, teleszkópok, határozók, sátrak stb.) és az utazás költségeit.

A madarász sulik számára együttműködési lehetőséget kínál az MME oktatási intézményi tagsági formája is. Ennek keretében az intézmények megkapják az évi négy alkalommal, évszakonként megjelenő Madártávlat magazin 3-3 példányát.

További információ az oktatási programjainkról itt kérhető. 

Kapcsolódó oldalak

• Mesterséges madárodúk a környezeti nevelésben és a turizmusfejlesztésben >>
• Etetők és itatók a környezeti nevelésben és a turizmusfejlesztésben >>