Ablaknak ütközés
Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.
Frissítve: 2023. november 27.
[Utólagos külső fóliázás fejezetben egy osztrák cég linkjének megadása.]
Miért ütköznek az üvegnek a madarak?
Így járt az a balkáni gerle is, ami olyan erővel ütközött az ablaknak, hogy a
púdertollak finom pora tökéletes lenyomatként megőrizte a madár
testének lenyomatát (Fotó: Orbán Zoltán).
Minél kiterjedtebb az üvegfelület, annál nagyobb veszélyt jelent a madarakra – 5 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Hatósági és tervezési hiányosságok
Bejelenthetjük a károkozó épületet!
Ablaknak ütközés következtében rendszeresen és tömegesen elhulló madarak esetén a szemtanú a megyei kormányhivatal Természetvédelmi Fősztályát, másolatban pedig a területileg illetékes nemzeti parkot tudja írásban, leggyorsabban egy alig néhány soros e-mailben tájékoztatni. Ebben meg kell adni a pontos helyszínt, az időpontot és röviden le kell írni a tapasztaltakat, illetve nagyon fontos lenne néhány mobiltelefonnal készült bizonyító fotót is mellékelni.
Ugyancsak így érdemes eljárni nagytestű fajok (sasok és egyéb ragadozó madarak, gólyák, daru, túzok) elhullása esetén, vagy ha gyanítható a bűncslekmény (mérgezés, lelövés).
Az e-mailen tett bejelentés alapján a hivatal köteles eljárni, az épület tulajdonosát, fenntartóját a természetvédelmi károkozás felszámolására kötelezni, majd ennek eredményéről a bejelentőt is értesíteni.
Gyakori énekesmadarak, illetve egy-egy egyed elhullása esetén nem kell bejelentést tenni, ezek tetemét érdemes bokor alatt hagyni, oda húzni, ahol a hangyák eltakarítják azt.
Ha az elhullott, sérült madár gyűrűs, az MME Madárgyűrűzési Központnak érdemes a teljes gyűrűszámot és egyéb adatokat elküldeni a ringers@mme.hu e-mail címre.
A MEGELŐZÉS LEHETŐSÉGEI
Ragadozómadár-sziluettek
Mint a többi hasonló jellegű madártávoltartási probléma esetében, ahol a közvélemény ragadozómadár-utánzatoktól várja a megoldást (parlagi galambok, házrongáló harkályok stb.), sajnos itt is el kell mondani, hogy a "csodamegoldásnak" tekintett ragadozómadár-sziluettek hatásfoka messze nem százszázalékos, és az idő előrehaladtával a hozzászokás következtében ez a gyakran alacsony hatékonyság is jelentősen csökken vagy megszűnik.
A ragadozómadár-sziluettek elvi alkalmazhatóságának hátterében a kisebb zsákmányállat madarak öröklött félelmi, elkerülő viselkedése áll.
A klasszikus kísérletben kislibák felett mozgattak ragadozó árnyképet (nyak nélküli kis fej, rövid csőr, elöl lévő kerek vagy hegyes végű szárny, hosszú és keskeny farok), amire a fiókák rejtőzködő lekushadással reagáltak, mert ez a sziluett a rájuk veszélyt rejtő ragadozómadarak (héja, karvaly, sólymok) sajátossága. Ha ugyanezt az árnyképet 180 fokkal elfordítva (hosszú nyak, hátul lévő kerek szárny, rövid farok) mozgatták a madarak felett, akkor azok nem reagáltak rá, mivel ez az árnykép a rájuk veszélytelen récék, libák, hattyúk jellemzője.
A madarak tehát nem az üvegre ragasztott bármilyen fekete folttól, hanem a matrica által megjelenített ragadozómadár-alak megfelelő kulcsarányaitól ijedhetnek meg!
Ezért nagyon fontos, hogy a számukra legriasztóbb héja, karvaly vagy sólyom
árnyképét használjunk, mert ez hat leginkább a madarakra, ez tarthatja
legnagyobb hatékonysággal távol őket az üvegfelületektől.
A boltban beszerezhető sziluettek némi otthoni barkácsolással, sárga és fekete
matrica felragasztásával kiegésztíhetők "rémszemekkel" is
(Fotók: Orbán Zoltán).
Az alábbi képeken is látható, nem megfelelő (méret és/vagy forma) árnyképek kevésbé vagy egyáltalán nem hatékonyak, mert az ezek által ábrázolt madarak túl kicsik (távolinak mutatják a veszélyt), nem ragadozók vagy nem olyan ragadozók, melyek képesek zsákmányul ejteni a kifejlett, repülő énekesmadarakat.
Ez a sziluett varjúfélére hasonlít, ezek a madarak pedig csak a fészekben ülő
fiókákra jelentenek veszélyt, röpképes, kifejlett példányokra viszont
nem vadásznak, ezért riasztó hatásuk sincs (Fotó: Orbán Zoltán).
Az ilyen kicsi sziluetteknek (amik veszélytelenül távolinak mutatják a ragadozót)
valószínűleg semmiféle madártávoltartó képessége nincs – 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).
Ezek az árnyképek felszálló galambokat ábrázolnak, ami nemhogy nem
riasztja a madarakat, ...
... de a "fajtársakat" akár oda is vonzhatja, és a többi madárnak is átrepülésre
alkalmas, szabad légteret jelezhet.
Üvegre ragasztható és függeszthető ragadozómadár-sziluettek beszerezhetők az MME boltjában.
"Rémszemek"
Egy-egy kisebb felületű ablaknál, különösen akkor, ha a felragasztott sziluett nem vált be vagy már veszít a hatékonyságából, megpróbálkozhatunk a bámuló ragadozómadár-arcot mintázó "rémszem" nyomattal (ez letölthető innen >>).
Erről a megoldásról az autókat, ablakokat "támadó" madarakról szóló oldalunkon
olvashat részletesen (Fotó: Orbán Zoltán).
Utólagos külső fóliázás
- eltérő mértékben, de csökkenthetik vagy teljesen meg is szüntethetik az iroda vagy a lakótér felőli kilátást;
- csökkenthetik az ablakon bejutó fény mennyiségét;
- megváltoztathatják, ronthatják az üvegfal, az épület tervező által elképzelt és eredetileg magvalósított megjelenését.
Az alkalmazható fóliákról érdemes az interneten rákeresni és megkérdezni fóliázással foglalkozó hazai cégeket (egy osztrák cég oldala >>, egy amerikai oldal >>).
Egy buszmegállók madárütközési problémáját monitorozó lengyel kutatás azt mutatta ki, hogy a graffitizés, megszüntetve az üvegfelület madárcsapdahatását, miként csökkenti az ütközések számát (magyar összefoglaló a Facebookon >>, az eredeti angol nyelvű cikk >>). Sajnos ez az egyébként jogos társadalmi visszatetszést keltő rongálás (amennyiben ez nem engedélyezett felületen történik) nem jelent valós alternatívát a probléma kezelésére.
Szúnyoghálós védekezés
Döntött üvegtáblák
Az üvegfalak madárcsapda-hatása csökkenthető vagy akár ki is küszöbölhető, ha a felület kellő mértékben kifelé, lefelé döntött (ezt a módszert használták a 82 emeletes Chicago-i Agua Tower építésénél is). Ebben az esetben az üveg nem az ég vagy a környező növényzet átrepülhető légterét, hanem a talaj képét tükrözi vissza, ami nem kecsegteti áthaladással a madarakat.
Madárvédő üveg
A 2000-es évek elején zajlottak azok a kutatások, melynek eredményeként a német Arnold Glass cég elkészítette az ORNILUX márkanevű madárvédő üveget. Ennek alapelvét a hálóikat a madarak ütközésétől védő pókoktól vették a kutatók. A keresztespókfélék (Araneidae) több mint 3 000 fajának sok munkával megépített hálóinak fonalait olyan bevonat fedi, ami a madarak számára érzékelt UV tartományban láthatóvá teszi a vékony szálakat, így azok el is tudják kerülni ezeket. Mivel számunkra ez a hullámhosszú fény (speciális szemüveg nélkül) nem érzékelhető, az erdőben kirándulva mi folyton nekimegyünk a gyakran tányérnyi, lapos hálófalaknak.
A hazánkban is gyakori keresztespókfajok hálójának UV bevonata a madarak
számára úgy teszi láthatóvá a pókfonalakat, mint számunkra a hajnali harmat
cseppjei (a képeken). Amint a háló felszárad, ismét nem látjuk, ezért
gyalogolunk bele kirándulás közben. 3 fotó - katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).
A madárvédő üveg olyan elemi szálakat tartalmaz (a 2006-ban kifejlesztett ORNILUX® SB1 elnevezésű első változatban a bevonat függőleges vonalas volt), amik csak UV fényben láthatóak, így számunkra észrevehetetlenek, míg a madarak számára akadályokkal teli felületként jelenik meg.
A fejlesztésben és a laboratóriumi vizsgálatokban fontos szerepe volt a madártani kutatásokkal foglalkozó radolfzelli Max Planck Intézetnek (Németország), ahol 2003–2010 között 1.384 madárreptetési tesztet végeztek el. A madárvédelmi üvegek első éles tesztjeire két állatkertben került sor. A Bronx Zoo-ban (New York, USA) 2009-ben építettek be első generációs ORNILUX SB1 üvegeket, majd egy évvel később a Hellebrunn Zoo (München, Németország) jegesmedve kifutójának és pelikánházának üvegfalait cserélték le második generációs ORNILUX Mikado üvegre. A terepi próbák igazolták a fejlesztés hatékonyságát, mert drámaian csökkentek, illetve megszűntek a madárütközéses esetek (további részletek >>).
Mit tegyünk, ha ablaknak ütközött madarat találunk?
Az ütközés után gyakran maradnak madártollak az üvegen.
Amennyiben néhány órán belül nem tud elrepülni, a pihentetést érdemes egy-két napon keresztül folytatni. Ebben az esetben a madarat már kalitkába kell tenni (itt már ne takarjuk le) és enni- és innivalóval ellátni. Ha a madár ezek után sem repül el, illetve furcsán viselkedik (leesik az ülőrúdról vagy nem is tud megülni ezen; rázza, forgatja vagy lógatja a fejét), a sérülés valószínűleg súlyosabb és akár maradandó. Ilyenkor az utolsó lehetőség, hogy eljuttatjuk valamelyik madármentőhelyre, ezekről részletesen olvashat itt >>
Az ablaknak ütközött madarak mentése az OzoneNetwork Egyenlítő c. műsora
2016.07.22-ei adásában. A riportrész 41:55-nél indul – az indításhoz
katt a képre (Forrás: videa.hu).
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán
Harkályok falrongálása
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez 2009 nyarától érkeznek bejelentések azzal kapcsolatban, hogy harkályok lyukakat vájnak épületek szigetelésébe. Elriasztásukra nem létezik megbízható eszköz vagy módszer a gyakran több száz négyzetméteres vagy ennél is nagyobb falfelületekről, megoldást egyedül a szigetelőréteget védő keményburkolatok alkalmazása jelent.
Frissítve: 2023.11.27.
(AMI MÉG MEGPRÓBÁLHATÓ fejezet > Svédországban ezt használják)
Összefoglalás
- A harkályrongálások elsősorban a habosított polisztirollemezzel (Hungarocell, Nikecell) és színezett vakolatburkolattal fedett épületeket érintik (de a kőzetgyapot se harkályálló), nemcsak erdős zöldövezetekben, de belvárosi részeken is.
- A falrongálások kétféleképpen jelentkeznek:
- a régóta szigetelt épületeken ritkábban, az új építésű vagy újonnan szigetelteken gyakrabban fordulnak elő;
- a megrongált épületek javítása az esetek jelentős részében inkább ront a helyzeten, mert vonzza a harkályokat, akik visszatérve elsőként gyakran a betömött lyukakat pucolják ki, majd újak készítésébe kezdenek.
- A viselkedés egész évben előfordul, de a bejelentések alapján úgy tűnik, hogy a nyár második felében és ősszel, a költési időszak lezárultával gyakoribb, amikor az egyébként nem vonuló harkályok és az önállóvá vált azévi fiatalok nagy területeket kóborolnak be.
- Nincs olyan riasztási módszer, amivel a harkályokat biztosan és folyamatosan távol lehetne tartani a falaktól, különösen nem a többszintes épületek, toronyházak óriási falfelületeitől.
- A falrongáló harkályok ellen védelmet kizárólag a szigetelőréteget védő keményburkolatok jelentenek, napjainkban már rendelkezésünkre állnak ezek könnyített, ragasztással rögzíthető változatai is.
- A káresetek tapasztalatai és a madarak viselkedése alapján úgy tűnik, hogy a harkályok ellen védő könnyített keményburkolat hiányában a legjobb megoldást a már kivájt lyukak meghagyása jelenti. A folyamatos javítgatás általában nemcsak eredménytelen, mivel a harkályok napok, hetek, de akár már órák alatt ismét kivésik a javítást, de ismét a falra vonzza a madarakat, és így félő, hogy újabb lyukak képződnek.
A falrongálás
Ennek a fővárosi irodaháznak az esete jól mutatja a harkály falrongálási probléma
harmadik összetevőjét – azt, hogy a madarakat riasztással nem lehet hatékonyan
távol tartani a falaktól. A több emelet magasságú üvegfalra (középen) ragasztott
ragadozómadár-sziluetteknek elvileg nemcsak az ablaknak ütközést kellene
megakadályoznia, de ha hatásosak lennének, akkor a harkályokat is távol
tartanák az épülettől. Ennek ellenére a fakopáncsok a nyilakkal jelzet
helyeken mégis megrongálták a falakat. 3 fotó - katt a képre
(fotók: Orbán Zoltán)
Mivel a riasztás nem működik, a harkályok éveken át visszatérhetnek, kilyukaszthatják
a javított részeket és újakat is készíthetnek - erre példa a fentiekben bemutatott
fővárosi épületrészről 2011.08.30-án (balra) és 2014.09.23-án (jobbra) készült
két fotó, 2013-ban az épület sarkától jobbra eső falszakaszon még "csak"
8 db lyuk volt, míg három évvel később már 15 db - nagyításhoz
katt a képekre (fotók: Orbán Zoltán)
Bár ez a károsultakat a legkevésbé sem nyugtatja meg, a harkályok felületrongálása világviszonylatban jelentkező probléma. Volt már rá példa, hogy ezek a madarak – a szó szoros értelmében – űrhajóküldetést lékeltek meg! 1995 nyarán a Discovery űrsikló kilövését azért kellett több nappal elhalasztani, mert egy harkály 205 lyukat vájt a fő üzemanyagtartály polisztirolhab-szigetelésébe, amit ezt követően ki kellett javítani.
A Discovery űrsikló harkály által megrongált fő üzemanyagtartály-szigetelése
1995-ben (Forrás és további fotók az esetről: ohioastronaut.com/sts-70/)
Ráadásul még szerencsésnek is tekinthetjük magunkat, amiért Európában nem él gyűjtő küllő (Melanerpes formicivorus), melynek családi közösségei az amerikai kontinensen ezerszám készítik makktároló lyukaikat fák törzseibe és ágaiba, illetve alkalmi károkozásként faépületek falába, tetőzsindelyeibe, és az itthonihoz hasonló technológiával készülő polisztirolhab-szigetelésbe.
Az amerikai kontinensen élő gyűjtő küllő néhány óra vagy egy hétvége alatt képes
lyukak százait vájni a polisztirolhab-szigetelésbe, amiket azután makk téli
raktározására használ. 2 fotó - katt a képre
(forrás: www.viralnova.com/woodpecker-holes-in-house/)
Ráadásul a gyűjtő küllő a magyar helyzettel ellentétben az épületek fa elemeit
is előszeretettel rongálja meg. Nálunk ez az esetek alig néhány százalékát teszi
csak ki, a madarak túlnyomórészt a polisztirolhab-szigetelésben okoznak
kárt (forrás: www.birdbgone.com/products/woodpecker-deterrents)
MEGOLDÁSI LEHETŐSÉG – a szigetelést védő keményburkolatok
Napjainkban már rendelkezésünkre állnak a nem harkályálló szigetelésre ragasztással rögzíthető, könnyített, fagyálló keményburkolatok is, melyek szélesebb körben alkalmazható megoldást jelenthetnek a problémára.
Ezek a könnyített, fagyálló keményburkolatok (a képeken ezek egyik típusa a szeletelt
tégla, ezen belül a klinker anyagú látható) a ragasztásos rögzítésnek köszönhetően
a beugrók fedésére is alkalmasak - 8 fotó, katt a képre
(fotók: Orbán Zoltán)
Nincs információnk arról, hogy a harkályok ezeket a könnyített keményburkolatokat is meg tudnák rongálni – amennyiben önnek ezzel ellenkező tapasztalata van, kérjük, írja meg az info@mme.hu e-mail címre. Köszönjük!
AMI MÉG MEGPRÓBÁLHATÓ
Kivájt lyukak meghagyása
Svédországban ezt használják
Csak hirdetésként ismerjük az alábbi, Svédországból származó hirdtést, konkrét gyakorlati tapasztalatokról nincs információnk. A cég hirdetésének Google fordítása:
"Részletes leírás
Jól bevált védelem a közműoszlopok és faépületek harkály által okozott sérülései ellen.
A próbabábu nagyon hasonlít egy igazi madárra, és arra készteti a többi harkályt, hogy elkerülje a "forgalmas" területet.
1,5 mm-es alumínium lemezből készült. Mindkét oldalán szitanyomás. Nyomtatás után a próbababát a legjobb minőségű védőlakkkal szórjuk le.
A fakopáncs/spiccrow 6,5x50 mm-es nemesacél csavarral van felcsavarva. 13 mm-es lyuk a karabinerhez rúdra mászáskor.
Csavarral kompletten szállítjuk."
A termék a svéd BirdLife parner oladlán is szerepel itt >>
A falakra felfuttatható kúszónövények elvileg a riasztásnál (lásd később) jobb, akár száz százalékos biológiai jellegű megoldást kínálhatnak a harkályok elleni védekezésben. Ennek magyarázata, hogy a harkály nem száll lombozatra, landoláshoz az ágak és a törzs (vagy a fal) nyílt, levelekkel nem fedett felületére van szüksége. Ezért ha a számukra vonzó falakat sűrű futónövényzet fedi, valószínűleg eszükbe sem jut az épületre szállni és ott rongálásba kezdeni.
"Rémzsinór"
Ragadozómadár-sziluettek
További elvi megoldási lehetőséget kínálnak a madarak ablaknak ütközése kapcsán alkalmazott, üvegfelületre ragasztható ragadozómadár-sziluettek épületre kihelyezhető változatai.
A ragadozómadár-sziluettek alkalmazhatóságának hátterében a kisebb zsákmányállat madarak öröklött félelmi, elkerülő viselkedése áll. A klasszikus kísérletben kislibák felett mozgattak ragadozó árnyképet (nyak nélküli kis fej, rövid csőr, elöl lévő kerek vagy hegyes végű szárny, hosszú és keskeny farok), amire a fiókák rejtőzködő lekushadással reagáltak, mert ez a sziluett a rájuk veszélyt rejtő ragadozómadarak (héja, karvaly, sólymok) sajátossága. Ha ugyanezt az árnyképet 180 fokkal elfordítva (hosszú nyak, hátul lévő kerek szárny, rövid farok) mozgatták a madarak felett, akkor azok nem reagáltak rá, mivel ez az árnykép a rájuk veszélytelen récék, libák, hattyúk jellemzője.
A madarak tehát nem bármilyen fekete folttól, hanem az eszköz által megjelenített ragadozómadár-alak megfelelő kulcsarányaitól ijednek meg!
Hasonló, de az állatvilágban szélesebb körben rögzült félelemre épít a "rémszem" eszköz. A fej vagy a megjelenési felület (például lepkeszárny) méretéhez képes nagy, mereven bámuló szemek vagy ennek imitációi elkerülésre, meghátrálásra késztetik a gerincesek többségét, mert a merev nézés kihívást, a rangsorban betöltött felsőbbrendűséget (dominanciát), fenyegetést jelent. Etológiai vizsgálatok alapján a "bámuló szem" effektust egymás mellé közel, bagolyszem-szerűen elhelyezett nagyméretű foltok is kiváltják. Sok zsákmányállat kihasználja a szemfoltok riasztó hatását, gondoljunk csak a lepkék szárnyán lévő szemszerű foltokra, amik a szárny hirtelen kinyitásakor a közeledő ragadozóban olyan érzetet kelt, mintha egy merev nézésű, veszélyes állat felé közeledne. Ezért számíthatunk arra, hogy a szemfoltokkal kiegészített sziluettek hatékonyabbak lehetnek a harkályok riasztásában.
A harkályok legveszedelmesebb ragadozója a fák és ágak között is vadászó héja, ezért az életnagyságú, élethű ragadozómadár-sziluettek különböző változatai a repülve közelítő harkályok esetében beválhatnak, mint a harkálytávoltartó eszközök. Ezekből próba jelleggel az MME bolt többet is forgalmaz. Az aktuális kínálatról úgy lehet a legegyszerűbben meggyőződni, ha a bolti honlap keresőmezőjébe beírjuk a "harkály" kifejezést.
Az életnagyságú héjasziluett messziről is nagyon jól látható, amiből készül
függesztve kitehető és mindkét oldalán felhasználható (egyik oldala élethű
színezetű, a másik hagyományos árnykép), rémszemmel kiegészített és
falra ragasztható változat is. A kiakasztható sziluettet erős műanyag zsinórral
40–50 cm-rel a fal síkja elé kell függeszteni, hogy napsütésben ennél az
eszköznél is érvényesüljön a műanyag palackos riasztózsinórnál említett
árnyékolási kettőződés. 10 fotó - katt a képre (fotók: Orbán Zoltán)
Műbagoly
A probléma az, hogy az éjszaka világához tartozó, nappal nyílt helyen üldögélve látható bagoly látványa nem elriasztja, hanem épp ellenkezőleg, vonzza, támadásra ingerli a madarakat, a kistestű énekesektől a varjúféléken át a ragadozókig. Azért is kapható műbagoly vadászboltokban, mert ezeket tisztásra állítva oda lehet csalogatni, és leskunyhóból könnyebb lelőni a vadászható varjúféléket. Ez a vadászati mód az "uhuzás", amit a faj védetté nyilvánítása előtt élő uhuval végeztek. A madarak baglyokat támadó viselkedését használják ki a kutatók például a kék vércsék kutatásában, a felnőtt madarak befogásában és gyűrűzésében.
AMI NEM MEGOLDÁS
Csakúgy, mint a parlagi galambok távoltartása esetében, a harkályoknál sem jelentenek valódi megoldást a drága ultrahangos készülékek, amik a lakók elmondása szerint hosszú távon ráadásul nagyon zavaróak az emberi fül számára is.
A falak mesterséges takarása a faltól legalább 20-30 cm távolságra felszerelt háló segítségével elvileg megoldást jelenthetne, ennek kivitelezési nehézségei és esztétikai problémái miatt (a harkályok mellett a kisebb madárfajok bejutása és csapdába kerülése elleni tökéletes zárás minden irányból; megfelelő feszítettség a faltól való kellő távolság megtartása érdekében; épület megjelenésének romlása, különösen miután levelek és egyéb szélhordta anyagok akadnak fent ezen stb.) azonban a módszer a gyakorlatban nem megvalósítható.
A riasztás buktatói
A mesterséges odúk harkályok elleni védelme
A mesterséges madárodúk esetében nem ritka eset, hogy a harkályok elkezdik kitágítani a röpnyílást. Ilyenkor megoldást jelenthet, ha bádog- vagy alumíniumlemezből "szoknyát" készítünk a nyílás köré.
A harkályok
Közép fakopáncs (fotó: Orbán Zoltán)
DE MIÉRT CSINÁLJÁK?! - A LEHETSÉGES OKOK
Kommunikáció
Jelzőhangadás
Ásványianyag-keresés
Táplálékkeresés
Költőodú-készítés
Járulékos ok
A költési időszak elején, többnyire április-május folyamán, számos madárfaj hímjei támadják saját tükörképüket autók külső visszapillantó tükreiben, járművek és épületek ablakaiban. Amennyiben az harkályok esetében fordul elő, a madarak szinte automatikusan kapaszkodnak fel az ablakkeretre, ahol ezen és a falon vezethetik le a feszültséget. Ilyenkor gyorsan felfedezhetik, hogy a szigetelt fal milyen könnyen forgácsolható, "pudvás" állagú, és máris van egy falrongáló harkályunk.
Kíváncsiság
Tanulás, utánzás
Milyen gondot okoz?
Mit tett az ügyben eddig az MME?
- 2009. október 28-án az egyik károsulttal közösen az MME beadványt tett az akkor még működő "zöld ombudsmani" hivatalhoz. Azt javasoltuk, hogy a hivatal segítsen összehívni egy olyan madártani, természetvédelmi, biztosítási, jogi, építéstechnológiai, szabványügyi szakemberekből álló munkacsoportot, ami megvizsgálná a probléma biztosítási kezelésének lehetőségét, illetve a káresetek megelőzése érdekében segítene kidolgozni harkálybiztos falburkolási technológiákat.
Az MME a felállítandó szakértői csoport munkatervével kapcsolatban konkrét javaslatokat is kidolgozott a harkályálló szigetelési technológiák kísérletes vizsgálatára. A bejelenést követően a hivatal meghívására a jogi és kutatási osztály képviselőinek személyes találkozó keretében is bemutathattuk a harkálykérdés kezelésére tett javaslatunkat, ismételten felhívva a figyelmet arra, hogy ebben a riasztóeszközök alkalmazása csak nagyon esetleges és helyszínfüggő lehet.
A válasz a találkozót követően több mint egy év múlva, 2011. július 26-i keltezéssel érkezett meg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivatalától, és pusztán jogi állásfoglalást tartalmazott, az ezzel kapcsolatban kiadott hírünket itt olvashatja >>. -
- Az MME 2009 óta elektronikus levélben többször kereste a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME) is, ezekre a megkeresésekre azonban egyetlen esetben sem érkezett válasz.
-
- A lakosság és a hivatalok tájékoztatása érdekében létrehoztuk, és a beérkező információk alapján folyamatosan frissítjük ezt a honlap oldalt.
-
- Őszönként, amikor a harkály falrongálási esetek száma emelkedik, a média bevonásával újra és újra felhívjuk a figyelmet a problémára.
-
- Az illetékes minisztérium munkatársainak 2014. őszén jeleztük, hogy a madarak riasztásával kapcsolatos hatályos törvényi szabályozás nem megfelelő, emiatt ugyanis minden riasztási módszer, így az ablakra ragasztható ragadozómadár-sziluett, a konyhai veteménybe kihelyezett madárijesztő is engedélyköteles, ami nem csak szükségtelen, de életszerűtlen is. Tudomásunk szerint 2015 elején sor került ezeknek a passzusoknak a felülvizsgálata.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...
... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek
Orbán Zoltán
Sérült madarat találtam!
Bár a madarak gyakran tűnnek törékenynek, mint minden vadállat, elképesztő élni akarással és tűrőképességgel rendelkeznek, gyakran olyan sebekből képesek felgyógyulni, amit az emberek többsége nem élne túl. Ha a megfelelő dolgot tesszük velük, életerejük átsegíti őket azon az időszakon, amíg eljuttatjuk őket a legközelebbi madármentő állomásra.
A találkozás első pillanatai
Sérült madárral többnyire autózás közben vagy kiránduláskor az út mentén találkozhatunk, az állat ilyenkor vagy mozdulatlanul kuporog vagy röpképtelenül a fűben ugrálva próbál menekülni. Ha ilyen madárral hoz össze a sors, mindenekelőtt maradjunk nyugodtan, és az első percet szánjuk a helyzet nyugodt felmérésére.
Az első kérdés annak minél pontosabb meghatározása, hogy milyen madárról van szó. Ez nem utolsó sorban a saját testi épségünk megóvása miatt fontos, mivel már egy vércse méretű ragadozó is kellemetlen sérüléseket okozhat erős markolású lábaival. Az ökölnél kisebb madarak nemigen okozhatnak problémát. , az ennél nagyobb kampós csőrű, erős karmos lábú ragadozókkal; a hosszú láb, nyak és csőr a gólyák, kócsagok és gémek jellemzője, ezekkel a madarakkal bánjunk óvatosan, mert sérüléseket okozhatnak.
A következő lépés a madár állapotának felmérése az árulkodó jelek alapján. A sérült madarakat gyakran már nagyon leromlott állapotban találjuk meg, amikor már sem repülni, sem futni nem képesek. A gubbasztás, a csukott szem, a felborzolt tollazat, a lihegés, a letargia rossz jel; a furcsán álló végtagok törött szárnyra vagy lábra utalnak; a remegés, furcsa mozgás hátterében mérgezés állhat, és gyakran véres sebek is láthatók rajtuk. Figyeljük meg a madár szemét, ebben a szülői tapasztalat sokat segít, mert a beteg madár szeme ugyan olyan fénytelen, vagy éppen ellenkezőleg csillogó, mint egy beteg kisgyereké.
Hogyan fogjam meg?
Ha nem fér el a markunkban, mind a madár, mind a magunk védelme érdekében az a legjobb, ha egy pokróccal, ronggyal, ennek hiányában pulóverrel vagy inggel leborítjuk az állatot. A fej letakarása jótékonyan megnyugtatja őket, egyszerűbbé teszi a megfogásukat. Ha semmi ilyesmi nincs kéznél, egy erősebb lombos ágat is használhatunk. A ruha anyag előnye, hogy abba lazán becsavarva a madarat akár szállíthatjuk is. Lehetőleg ne álljunk a madár fölé, mert ez számukra szokatlan és félelmetes, inkább guggolva közeledjünk.
Szállítás és elhelyezés
Egy sok szellőző lyukkal ellátott papírdoboz a legjobb szállító és rövid távú elhelyezési hely. A lecsukott tetejű doboz védett, sötét, kiegyenlített hőmérsékletű környezete segít megnyugtatni és sokktalanítani a madarat. A dobozba érdemes néhány marék füvet, szénát vagy szalmát tenni, de az újságpapír bélelés is jó az ürülék felszívásához, ami fontos a madarak tollazatának tisztántartása miatt. Kisebb madarak esetén érdemes a papírdoboz két szemközti oldalán átszúrni egy ujjnyi vastag ágat, és erre ültetni a madarat. Ha képes megkapaszkodni, az már önmagában jó jel, fontos információ az állat állapotának felmérésében. Amennyiben a madár néhány napig nálunk marad, a doboz alján rendszeresen cseréljük az almot.
|
Fecske mentődobozok, ... |
|
... a mentett fecskék etetése, ... |
|
... majd szabadon engedése az MME Sumonyi madárgyűrűző állomásán a 2008. év őszi fecske krízis alatt. (Fotók: Korompay Viktor). |
Madár elsősegély, etetés és itatás
A madármentés legnehezebb, legösszetettebb kérdése annak eldöntése, hogy milyen elsősegély jellegű beavatkozásra van szükség. Mivel a cél a sérült madár mielőbbi eljuttatása a professzionális gyógyítókhoz, ne kezdjük el házilag kezelni a sebeket, a sérült csontokat. Ennél sokkal fontosabb a nyugalom és a védett, sötét, kiegyenlített hőmérsékletű elhelyezés, ami segíti megnyugtatni a madarat, csökkenti a vergődő mozgást, ami egyrészt újabb sérüléseket okozhat, másrészt gyorsítja az erő- és energiatartalékok felélését.
A sérült madaraknak többnyire nincs szükségük elsősegély jellegű táplálásra, ami alól csak a hosszabb ideje éhező példányok kivételek. A madár éhezési állapota kis gyakorlattal megállapítható a mell közepén függőlegesen végighúzódó tarajos szegycsont kitapintásával. Ha késpengeszerűen vékonynak érezzük, az azt jelenti, hogy a madár akár napok óta nem evett. Ilyenkor érdemes megpróbálni néhány falattal megetetni a madarat. Verébszerűen kúpos csőr esetében magevő madárral, kampós vagy hegyesedő végű egyenes csőr esetében ragadozó vagy rovarevő madárral van dolgunk.
A sérült, önállóan táplálkozni és inni nem tudó madarak (és a fiókák) itatásának legbiztonságosabb módja, ha a madár csőrébe juttatott táplálékfalatok egy részét (nem kell mindet) langyos vízbe mártjuk (lásd az alábbi képen). Így az etetés is könnyebb, ráadásul elkerülhetjük a víz légcsőbe kerülését, ami a madarak anatómiai felépítése miatt a nem szakemberek által végzett itatáskor könnyen előfordulhat.
|
Mérgezett, súlyosan eléhezett rétisas szállítás előtti elsősegély jellegű etetése vízbe mártott marhaszív-falatokkal a Jászberényi Állat- és Növénykertben (Fotó: Czinge Anett). |
A macskák számára készült konzervhús; a túróból, reszelt sajtból, főtt tojásból álló keverék; a forrázott lisztkukac; a nyers marhahús (elsősorban szív) az elsősegély jellegű madáretetés alapanyagai. A megtalálást (a madarak ekkor vannak a legrosszabb állapotban) követő első néhány etetéskor a táplálékfalatkákat - gyors energia utánpótlásként - szőlőcukorba (oldat vagy por) is márthatjuk. Ezek a „húsevő” táplálékok az önállóan táplálkozni nem tudó magevőket is átsegíthetik a krízisen. A falatok egyik madárcsoport képviselője esetében se legyenek vastagabbak a csőr átmérőjének felénél, és ne legyenek hosszabbak a csőrnél. Az etetéshez a legjobb hosszú szárú, lekerekített végű fémcsipeszt használni, mert ezzel a táplálékot mélyen a torokba tudjuk tolni. Ha a madár nem tátog, nem nyitja ki a közeledésünkre a csőrét, mutató és hüvelykujjunkkal felülről fogjuk meg a két oldalát, majd óvatosan nyissuk szét addig, hogy a csipesszel a falatot a szájnyílásba tudjuk csúsztatni. A falatokat érdemes az itatóvízbe mártani, mert ez könnyíti a nyelést, és egyben gondoskodik a vízutánpótlásról is. Az elsősegély jellegű etetés szerepe a veszélyes mértékben eléhezett madár azonnali energia-utánpótlása, ezért egy-egy alkalommal csak 3-4 falatot és lassan etessünk, a kínálások között hagyjunk időt a madárnak a nyelésre, pihenésre. Ha sikerült a madárba belediktálnunk némi ételt, és az benne is marad, csukjuk vissza a doboz tetejét, hogy alhasson, emészthessen. Egy felnőtt madarat rigó méretig elegendő naponta 3-4, az ennél nagyobbakat 2 alkalommal megetetni és megitatni.
Amint elláttuk az állatot, elkezdhetünk foglalkozni az elhelyezésével, mert ne felejtsük el, hogy a sérült egyednek korszerű szakellátásra van szüksége, amit csak az erre szakosodott intézményekben kaphat meg!
Mit tegyünk ha ablaknak ütközött, kába madarat találunk?
Szerencsére sok esetben a madarak ilyenkor csak elkábulnak. Tegyük az állatot egy szellőzőnyílásokkal ellátott, biztonságosan lezárható papírdobozba vagy letakart madárkalitkába, és hagyjuk így pihenni egy-két órát a lakás egy csendes, kiegyenlített hőmérsékletű zugában. Enni, inni nem kell adni neki, a legfontosabb, hogy a sötét, nyugodt környezetben a madár kipihenhesse a megrázkódtató élményt. Amennyiben néhány órán belül nem tud elrepülni a madár - és ha lehetőség van rá -, a pihentetést érdemes egy-két napon keresztül folytatni. Ebben az esetben a madarat már kalitkába kell tenni (itt már ne takarjuk le) és enni- és innivalóval ellátni. Ha a madár ezek után sem repül el, illetve furcsán viselkedik (leesik az ülőrúdról vagy nem is tud megülni ezen; rázza, forgatja vagy lógatja a fejét), a sérülés valószínűleg súlyosabb és akár maradandó. Ilyenkor az utolsó lehetőség, hogy eljuttatjuk valamelyik madármentő helyre, ezekről részletesen olvashat itt >>. Az üvegnek ütközés problémájáról, a megoldás lehetőségeiről részletesen olvashat itt >>
A sérült madarak mentése az OzoneNetwork Egyenlítő c. műsora 2016.07.22-ei
adásában. A riportrész 39:43-nál indul – az indításhoz katt a képre
(Forrás: videa.hu).
Hova vihetjük a talált madarat?
A madarakat befogadó intézmények néhány kivételes esetet nem számítva nem tudnak kimenni az állatokért, korlátozott anyagi lehetőségeik miatt csak akkor tudnak segíteni, ha a madarak már hozzájuk kerültek! Ezért a legjobb megoldás, ha felhívjuk a legközelebbi madármentő állomást vagy állatkertet, majd mi magunk visszük be a madarat.
Madármentéssel, csak engedéllyel és megfelelő infrastruktúrával rendelkező intézmények foglalkozhatnak. Az MME helyi csoportjainak - két kivételével (Sasközpont, Fenékpuszta) - nincs meg a megfelelő infrastruktúrális háttere és engedélye a sérült madarak fogadására. Az alábbi központokat szeretnénk a segítókész lakosok figyelmébe ajánlani:
Hivatalos mentőközpontok országos listája
1. Kecskeméti Vadaspark
cím: 6000 Kecskemét, Műkert út 1
honlap: www.zookecskemet.hu
e-mail: info@zookecskemet.h
telefonszám: +36-76-320-121
Baranya Megyei Kormányhivatal
2. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány mentőközpontja
cím: 7900 Szigetvár, Alapi Gáspár u. 31.
honlap: www.baranyamadar.hu
e-mail: baranyamadar@hu.inter.net
telefonszám: +36-20-334-4608
3. Misina Természet- és Állatvédő Egyesület
cím: 7691 Pécs-Somogy, Pajtás u. 17.
honlap: www.misina.hu
e-mail: misina@t-online.hu; info@misina.hu
telefonszám: +36-72-337-035, +36-20-217-3653
4. Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium Közhasznú Nonprofit Kft.-nem fogadcím: 7635 Pécs, Ángyán J. u. 1.
honlap: www.pecszoo.hu
e-mail: info@pecszoo.hu
telefonszám: +36-72-313-788, +36-20-266-1908 (8-16 között)
Békés Megyei Kormányhivatal
Nincs mentőközpont.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
5. Mályi Természetvédelmi Egyesület
cím: 3434 Mályi, Erkel Ferenc út 62.
honlap: www.mteweb.hu
e-mail: info@mteweb.hu
telefonszám: +36-30-689-2727
6. Miskolci Állatkert és Kultúrpark
cím: 3500 Miskolc, Csanyik-völgy
honlap: www.miskolczoo.hu
e-mail: info@miskolczoo.hu
telefonszám: +36-46-332-121
7. Alsódobszai Hernádmenti Természetvédelmi, Kulturális és Sport Egyesület
3717 Alsódobsza, Rákóczi út 69.
Tel.:06309982178
alsodobszaegyesulet@gmail.com
www.alsodobszaegyesulet.hu
www.facebook.com/alsodobszaite
Csongrád Megyei Kormányhivatal
8. Szegedi Vadaspark
cím: 6701 Szeged, Pf. 724.
honlap: www.zooszeged.hu
e-mail: info@zoo.szeged.hu
telefonszám:+36-62-542-530, +36-62-542-531
Fejér Megyei Kormányhivatal
9. Vadmadárkórház Természetvédelmi Alapítvány
cím: Székesfehérvár, Takarodó u. 5.
honlap: www.vadmadarkorhaz.hu
email: vadmadarkorhaz@gmail.com
elefonszám: +36-30-992-4876
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
10. Xantus János Állatkert
cím: 9027 Győr, Kiskút liget
honlap: www.zoogyor.com
e-mail: zoogyor@zoogyor.com
telefonszám: +36-96-618-367
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
11. Debreceni Állat- és Növénykert
cím: 4001 Debrecen, Pf. 181.
honlap: www.zoodebrecen.hu
e-mail: info@zoodebrecen.hu
telefonszám: +36-52-310-065, +36-52-413-515, +36-30-4504-878
12. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madár Mentőhely
cím: 4024 Debrecen, Sumen u. 2.,
Helyszín: Tiszafüred-Kócsújfalu, külterület Górés-Tanya
13. Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány
cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6.
honlap: www.madarpark.hu, www.madarkorhaz.hu, madarpark.blog.hu
e-mail: okotele@t-online.hu, info@madarpark.hu, pusztadoktor@t-online.hu
telefonszám: +36-30-535-6484, +36-52-369-181, Dr. Déri János: +36-30-943-5494
14. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Malomháza, Vadaspark
cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 9.
honlap: www.hnp.hu
e-mail: info@hnp.hu
telefonszám: +36-30-564-5773, +36-52-589-000, +36-52-589-321
Heves Megyei Kormányhivatal
15. Gyöngyösi Állatkert
cím: 3200 Gyöngyös, Damjanich út 31
honlap: www.gyongyos-zoo.hu
e-mail: info@gyongyos-zoo.hu
telefonszám: +36-37-503-035, +36-30-655-1456
Alapvetően nem fogad sérült állatokat.
16. Tisza-tavi Ökocentrum
cím: 3388 Poroszló, Kossuth u. 41.
honlap: www.tiszataviokocentrum.hu
e-mail: info@ttoc.hu
telefonszám: +36-36-553-033, +36-36-553-074
17. Üröm Környezet- és Természetvédelmi Egyesület hevesvezekényi madármentő telephely
cím: 3360 Heves, Kossuth u. 8
honlap: www.uromegyesulet.hu
e-mail: artemisia.santonicum@gmail.com
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
18. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság „Sasközpont” Madár Mentőhely
cím: Jászberény, külterület 0221/2 hrsz.
honlap: www.facebook.com/saskozpont/
telefonszám: +36-20-358-8453
19. Jászberényi Állat- és Növényker
cím: 5100 Jászberény, Fémnyomó út 3.
honlap: www.jaszberenyzoo.hu
e-mail: jaszoo@pr.hu
telefonszám: +36-57-415-010
Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal20. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett mentőhely Baj településen
cím: 2120 Dunakeszi, Kertész u. 1.
honlap: www.borzsony.org (természetvédelem/madármentés aloldal)
Nógrád Megyei Kormányhivatal
21. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Baglyaskő-vár Természetvédelmi Látogatóközpont
cím: 3100 Salgótarján, Karancs út 78
e-mail: bnpnograd@upcmail.hu, nite@bnpi.hu
telefonszám: +36-32-413-255
Pest Megyei Kormányhivatal
22. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett mentőhely Dunakeszi településen
honlap: https://www.borzsony.org/oldal/madarmentes
23. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett mentőhely Őrbottyán településen
cím: 2126 Őrbottyán, Kvassay telep 6.
24. Fővárosi Állat és Növénykert
cím: 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12.
honlap: www.zoobudapest.com
e-mail: info@zoobudapest.com
telefonszám: +36-1-273-4900, +36-1-273-4901
25. Veresegyházi Medveotthon
cím: Veresegyház, Patak u. 39.
honlap: www.medveotthon.hu
email: info@medveotthon.hu, iroda@medveotthon.hu, baratkozoo@medveotthon.hu
telefonszám: +36-20-593-8113, intézményvezető: +36-20-240-4030
Somogy Megyei Kormányhivatal
Csak Dél-Somogyból vállal mentést, a Balatonról nem tud vállalni madarat.
cím: 7570 Barcs-Drávaszentes, Fő u. 1.
honlap: www.ddnp.hu/drava-kapu
e-mail: dravaszentes@gmail.com
telefonszám:+3630/650-2332, +3630/463-9722, +3630/325-4732, 0682/461-285
cím: 7551 Lábod, Petesmalom
honlap: www.stvsz.com/csaladbarat-zold-folyoso/petesmalmi-vidrapark
e-mail: vidrapark@stvsz.com
telefonszám: +36-30-474-2491
cím: 8617 Kőröshegy, Dózsa György u. 69.
honlap: www.teknospark.eu
e-mail: teknospark@gmail.com
telefonszám: +36-30-264-3942
Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal
29. Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft
cím: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Sóstói út
honlap: www.sostozoo.hu
e-mail: office@sostozoo.hu
telefonszám: +36-42-479-702
Tolna Megyei Kormányhivatal
Nincs mentőközpont.
Vas Megyei Kormányhivatal
30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Kőszeg, Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont
cím: 9730 Kőszeg, Arborétum utca 2.
honlap: www.buboscinege.hu/madarmentes
e-mail: koszegitk@gmail.com
telefonszám: +36-30-218-4942
Kizárólag Vas megye területén végez madármentési tevékenységet.
Zala Megyei Kormányhivatal
32. Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomás
cím: 8639 Keszthely, Fenékpuszta Vasúti Megálló
honlap: www.mme.hu/zala_megyei_helyi_csoport
e-mail: bekesz7@freemail.hu, darazsizsolt@zelkanet.hu
telefonszám: +36-20-519-2721, +36-30-520-5968
Ne felejtsük el, hogy ha nem közszolgálatot ellátó, ingyenes madármentő állomásra vagy állatkertbe, hanem állatorvoshoz visszük a madarat, a kezelés költségét - ami akár több tízezer Ft is lehet- nekünk kell kifizetnünk!
Hol jelenthetjük be a talált madarat elszállításra?
Magyarország egész területe valamelyik nemzetiparkiigazgatóság illetékességi területébe tartozik. Ha mi magunk nem tudjuk a talált madarat eljuttatni a legközelebbi madármentő állomásra, vegyük fel a kapcsolatot az illetékes nemzeti park természetvédelmi osztályával vagy közvetlenül a tájvédelmi körzet őrével, ahol bejelentést tehetünk. Az alábbi link segítik a tájékozódást a hazai nemzeti parkokról, de a tudakozótól is megkérdezhetjük a szervezet aktuális telefonszámát és címét:
Nemzetipark-igazgatóságok portálja >>
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán
Madármentés
Madármentéssel, csak engedéllyel és megfelelő infrastruktúrával rendelkező intézmények foglalkozhatnak. Az MME helyi csoportjainak - a Sasközpont kivételével - nincs meg a megfelelő infrastruktúrális háttere és engedélye a sérült madarak fogadására. Az alábbi központokat szeretnénk a segítőkész lakosok figyelmébe ajánlani.
Hivatalos mentőközpontok országos listája
Kecskeméti Vadaspark
cím: 6000 Kecskemét, Műkert út 1
honlap: www.zookecskemet.hu
e-mail: info@zookecskemet.h
telefonszám: +36-76-320-121
Baranya Megyei Kormányhivatal
Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány mentőközpontja
cím: 7900 Szigetvár, Alapi Gáspár u. 31.
honlap: www.baranyamadar.hu
e-mail: baranyamadar@hu.inter.net
telefonszám: +36-20-334-4608
Misina Természet- és Állatvédő Egyesület
cím: 7691 Pécs-Somogy, Pajtás u. 17.
honlap: www.misina.hu
e-mail: misina@t-online.hu; info@misina.hu
telefonszám: +36-72-337-035, +36-20-217-3653
Békés Megyei Kormányhivatal
Nincs mentőközpont.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
Mályi Természetvédelmi Egyesület
cím: 3434 Mályi, Erkel Ferenc út 62.
honlap: www.mteweb.hu
e-mail: info@mteweb.hu
telefonszám: +36-30-689-2727
Miskolci Állatkert és Kultúrpark
cím: 3500 Miskolc, Csanyik-völgy
honlap: www.miskolczoo.hu
e-mail: info@miskolczoo.hu
telefonszám: +36-46-332-121
Alsódobszai Hernádmenti Természetvédelmi, Kulturális és Sport Egyesület
3717 Alsódobsza, Rákóczi út 69.
Tel.:06309982178
alsodobszaegyesulet@gmail.com
www.alsodobszaegyesulet.hu
www.facebook.com/alsodobszaite
Csongrád Megyei Kormányhivatal
Szegedi Vadaspark
cím: 6701 Szeged, Pf. 724.
honlap: www.zooszeged.hu
e-mail: info@zoo.szeged.hu
telefonszám:+36-62-542-530, +36-62-542-531
Fejér Megyei Kormányhivatal
Vadmadárkórház Természetvédelmi Alapítvány
cím: Székesfehérvár, Takarodó u. 5.
honlap: www.vadmadarkorhaz.hu
email: vadmadarkorhaz@gmail.com
elefonszám: +36-30-992-4876
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
Xantus János Állatkert
cím: 9027 Győr, Kiskút liget
honlap: www.zoogyor.com
e-mail: zoogyor@zoogyor.com
telefonszám: +36-96-618-367
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Debreceni Állat- és Növénykert
cím: 4001 Debrecen, Pf. 181.
honlap: www.zoodebrecen.hu
e-mail: info@zoodebrecen.hu
telefonszám: +36-52-310-065, +36-52-413-515, +36-30-4504-878
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madár Mentőhely
cím: 4024 Debrecen, Sumen u. 2.,
Helyszín: Tiszafüred-Kócsújfalu, külterület Górés-Tanya
Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány
cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6.
honlap: www.madarpark.hu, www.madarkorhaz.hu, madarpark.blog.hu
e-mail: okotele@t-online.hu, info@madarpark.hu, pusztadoktor@t-online.hu
telefonszám: +36-30-535-6484, +36-52-369-181, Dr. Déri János: +36-30-943-5494
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Malomháza, Vadaspark
cím: 4071 Hortobágy, Petőfi tér 9.
honlap: www.hnp.hu
e-mail: info@hnp.hu
telefonszám: +36-30-564-5773, +36-52-589-000, +36-52-589-321
Heves Megyei Kormányhivatal
Gyöngyösi Állatkert
cím: 3200 Gyöngyös, Damjanich út 31
honlap: www.gyongyos-zoo.hu
e-mail: info@gyongyos-zoo.hu
telefonszám: +36-37-503-035, +36-30-655-1456
Alapvetően nem fogad sérült állatokat.
Tisza-tavi Ökocentrum
cím: 3388 Poroszló, Kossuth u. 41.
honlap: www.tiszataviokocentrum.hu
e-mail: info@ttoc.hu
telefonszám: +36-36-553-033, +36-36-553-074
Üröm Környezet- és Természetvédelmi Egyesület hevesvezekényi madármentő telephely
cím: 3360 Heves, Kossuth u. 8
honlap: www.uromegyesulet.hu
e-mail: artemisia.santonicum@gmail.com
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság „Sasközpont” Madár Mentőhely
cím: Jászberény, külterület 0221/2 hrsz.
honlap: www.facebook.com/saskozpont/
telefonszám: +36-20-358-8453
Jászberényi Állat- és Növényker
cím: 5100 Jászberény, Fémnyomó út 3.
honlap: www.jaszberenyzoo.hu
e-mail: jaszoo@pr.hu
telefonszám: +36-57-415-010
Nógrád Megyei Kormányhivatal
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Baglyaskő-vár Természetvédelmi Látogatóközpont
cím: 3100 Salgótarján, Karancs út 78
e-mail: bnpnograd@upcmail.hu, nite@bnpi.hu
telefonszám: +36-32-413-255
Pest Megyei Kormányhivatal
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett mentőhely Dunakeszi településen
honlap: https://www.borzsony.org/oldal/madarmentes
Fővárosi Állat és Növénykert
cím: 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12.
honlap: www.zoobudapest.com
e-mail: info@zoobudapest.com
telefonszám: +36-1-273-4900, +36-1-273-4901
Szentendrei Kisállatkert
Cím: 2000 Szentendre Tegez utca 6861 HRSZ
Telefon:+3630 6257899
e-mail: szentendrezoo@gmail.com
Az állatokért nem tudunk kiszállni, beszállításos módon működünk. Bármilyen hazai védett és fok.védett fajt át tudunk venni
Somogy Megyei Kormányhivatal
cím: 7570 Barcs-Drávaszentes, Fő u. 1.
honlap: www.ddnp.hu/drava-kapu
e-mail: dravaszentes@gmail.com
telefonszám:+3630/650-2332, +3630/463-9722, +3630/325-4732, 0682/461-285
cím: 8617 Kőröshegy, Dózsa György u. 69.
honlap: www.teknospark.eu
e-mail: teknospark@gmail.com
telefonszám: +36-30-264-3942
Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal
Nyíregyházi Állatpark Nonprofit Kft
cím: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Sóstói út
honlap: www.sostozoo.hu
e-mail: office@sostozoo.hu
telefonszám: +36-42-479-702
Tolna Megyei Kormányhivatal
Nincs mentőközpont.
Vas Megyei Kormányhivatal
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Kőszeg, Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont
cím: 9730 Kőszeg, Arborétum utca 2.
honlap: https://buboscinege.hu/madarmentes
e-mail: bitl@onpi.hu
telefonszám: +36-30-218-4942
Kizárólag Vas megye területén végez madármentési tevékenységet.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Ragadozók távol tartása
A madárfészekben található tojások és gyámoltalan fiókák rengeteg ragadozó és nem ragadozó állatnak, például a mókusoknak jelentenek időszakos táplálékot. Értelemszerűen az ágvillákban és a talajon, szabadon lévő fészkek a legveszélyeztetettebbek, ezek védelme szinte lehetetlen, de még a természetes és mesterséges odúk mélyén sincsenek teljes biztonságban. Mindazonáltal az odúk és az odvas fák legalább némi esélyt kínálnak a prémes ragadozók távoltartására.
A lakott területek messze legveszedelmesebb madárvadásza a házi macska, sokkal több madarat pusztít el, mint a mostanában mind gyakoribb városi madárnak számító szarka. A Madárbarát kert program ragadozók elleni javaslatai elsősorban a házi macskák, és bizonyos körülmények között a nyestek fizikai távoltartására, elriasztására alkalmasak. Ha ez már nem elegendő, egyes esetekben a védett ragadozók befogása és áttelepítése lehet a legutolsó „puha” megoldás.
Tövisek és tüskék
A japán birs, a tűztövis, a kökény vagy hasonlóan tövises növények ágaiból a fészkes, odús fa törzsére ragadozókat távoltartó gallér készíthető. Kevésbé elegáns, de szükség esetén hasonlóan jó megoldás, ha legalább fél méter szélességben szögesdrótot tekerünk a fa törzsére. Ügyeljünk arra, hogy a drótot ne feszítsük meg nagyon, vagy évenként lazítsuk meg, hogy ne akadályozza a fa törzsét a növekedésben. Fontos, hogy a tövis és tüskegallér legalább 1,5 m magasan, a kisragadozóink ugrási magassága felett kezdődjön, mert ha alacsonyabban van, a macska vagy a nyest egyszerűen átugorja.
Tüskés ág és szögesdrót védőgallér (Fotó: Orbán Zoltán). |
Fémgallér
Készíthető famászó ragadozók ellen védő fémgallér is a fák törzsére. A legalább 50 cm széles bádog, alumínium vagy vékony vaslemezzel teljesen fedjük be körben a fa törzsét 1,5-2 m magasságban. Ennél a megoldásnál is ügyeljünk arra, hogy évente-két évente lazítsunk a galléron, nehogy belenőjön a vastagodó fába.
Macskák és nyest felmászását megakadályozó fémgallér. |
A fémgallér ezen a helyen a nyesteket és a macskákat a tetőre és a padlásra való feljutásban gátolja meg (Fotók: Orbán Zoltán). |
Riasztás szaggal
Különösen a padlásokra beköltöző, és ott a randalírozásával sokszor zavaró, érzékeny szaglású nyestek riaszthatók a mászófák, mászóágak, tetőbebúvó nyílások kellemetlen szagú speciális folyadékkal vagy gázolajjal történő bekenésével. Ügyeljünk arra, hogy ilyen célra maró, mérgező, a környezetre vagy az emberekre nézve fokozott veszélyt jelentő anyagokat ne használjunk. A szaggal történő riasztás esetén is vegyük figyelembe, hogy az ecsetelés az ugrási magasság felett kezdődjön, és legalább 0,5-1 m széles legyen. A riasztó szaganyag idővel elveszti a hatékonyságát, ezért anyagtól függően néhány hetente-havonta ismételjük meg a bekenést.
A mesterséges odúk tetejének lezárása
A mesterséges odúkban lévő fészkek, fiókák csak akkor vannak biztonságban a nyesttől, mókustól, nem is beszélve az erős szelekről, ha a tetőt minden odúellenőrzés befejeztével dróttal lezárjuk. Ennek legbiztosabb módja, ha a tető oldalába behajtunk egy csavart, majd erre lágy drótot tekerünk, amit az odú oldalába hajtott csavarhoz rögzítünk. Függesztett odúk esetében megoldást jelent az is, ha a függesztő drótot a tető felett néhányszor megcsavarjuk a hossztengely mentén, majd így akasztjuk vissza az odút. Az MME bolt árusít sátortetős, csavarral is rögzített nyestbiztos odúkat is.
Mesterséges odú tetők lezárása külön rögzítővel, ... |
... illetve a függesztő drót ... |
... megcsavarásával. A tetők lezárása a ragadozók mellett a szél általi felnyitás és leszakítás ellen is véd (Fotók: Orbán Zoltán). |
Élvefogó csapdázás és áttelepítés
Különösen fokozottan védett madarak, például a kék vércsék, fészektelepein fordulhat elő, hogy az állandósuló fészekpusztítás csak könnyű prédára visszajáró ragadozót élvefogó csapdával történő befogásával, majd más élőhelyre költöztetésével szüntethető meg. Nagyon fontos, hogy ilyen eszköz alkalmazásakor ismerjük meg és tartsuk be a vonatkozó természetvédelmi és állatvédelmi rendelkezéseket, mert sok esetben a fészekpusztító ragadozó is természetvédelmi oltalom alatt áll. A legjobb, ha felhívjuk a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi osztályát, és kikérjük az ott dolgozó szakemberek véleményét. Az áttelepítésig minden csapdába kerülő állatot megillet a lehető legnagyobb fokú kímélet, ezért a csapdákat az időjárási körülményektől függően naponta többször is ellenőrizni kell, és mind a csali, mind a csapdamadárnak rendelkeznie kell friss vízzel és élelemmel!
Élvefogó ládacsapda véd egy jászsági kék vércse telepet. A ládában ... |
... egy háznál felnevelt szelíd dolmányos varjú a csalimadár (jobbra), ... |
... ami egy feltehetően fészekfosztogató fajtársát csalta kelepcébe (Fotók: Orbán Zoltán). |
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...
... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek
Orbán Zoltán
Denevérodú
Az öreg, odvas fák hiányát, a modern, résmentes épületek térhódítását az odúköltő madarak mellett az egész Európában veszélyeztetett, így hazánkban is védett denevérek sínylik meg leginkább. Ezért dolgozták ki az ezekkel a repülő emlősökkel foglalkozó szakemberek a mesterséges denevérodúkat.
A denevérodúk bejárati nyílása általában alul helyezkedik el, és a „bőregerek” bejutását kapaszkodó keresztlécek vagy a drótháló segíti. A mesterséges denevérodúk madárodúkhoz hasonlóan bizonyos feltételek mellett kihelyezhetők fatörzsekre vagy felakaszthatók faágakra, de felszerelhetők irodaépületek, panel- és társasházak falára, erkély- és ablakbeugróiba. Mivel a denevérek előszeretettel telepednek meg magas épületeinken, ideális állatai a Madárbarát kert program Madárbarát panel és Madárbarát munkahely alprogramjainak is.
Nagy denevérodú tervrajza
Legyen szó a több hónapig tartó telelésről, vagy csak a nappali pihenésről, a denevéreknek mindig nagyon fontos, hogy meghúzódhassanak valami sötét, biztonságos és viszonylag kiegyenlített hőmérsékletű helyen.
A nőstények ezekre a helyekre csoportosulva nyaranta szülőkolóniákban hozzák világra utódaikat is. Miután a természetes búvóhelyek (pl. idős, leváló kérgű és odvas fák) egyre fogyatkoznak, ezért a denevérek lakásügyileg is a segítségünkre szorulnak. Mesterséges odúk kihelyezésével hatékonyan támogathatjuk őket, egy gondosan megépített és jó helyre kihelyezett odú sok-sok éven át akár egy egész századnyi rovarpusztítónak otthont biztosíthat.
Milyen a jó denevérodú?
Szinte hihetetlen, de a legnagyobb hazai odú- és réslakó denevéreink is képesek egy 2-3 cm széles hasadékban megbújni, sőt, kifejezetten az ilyeneket kedvelik!
- A jó denevérszállás jól szigetelt: külső fala vastag, viszonylag magas és résmentesen illeszkedik, hogy a lehető legkevesebb fény és huzat jusson be. Mindezek miatt praktikus, ha az odút a könnyen beszerezhető „szőrös” deszkából (2,5 cm vastag) készítjük, amit előtte hónapokon át szárítunk, hogy ne vetemedjen.
- Belső tere osztott, a denevérek által használt rekeszeket egymástól 1,5-2,5 cm-re álló térelválasztók képezik (ezek vékonyabb lapból, rétegelt lemezből is készülhetnek, de a búvórés ne legyen nagyobb 2,5-3 cm-nél!).
- A denevérlábaknak a belső felületek érdessége biztosítja kapaszkodófelületet, a deszkalap belsejét, a térelválasztó felszínét érdemes fűrésszel keresztül-kasul meghúzgálni.
- A jó odú fontos része az érdes felületű „leszállópálya”, ahol landol az állat és ezen kapaszkodik fel a búvóhelyre.
- Nagyobb odúknál, denevérházaknál a szellőzés elengedhetetlen, ezt az odú falán húzódó rések, furatok biztosítják.
- A belső tereket nem szabad kezelni.
- Az odú külső felszínét lenolajjal, sötétebb tónusú (pl. barna) vízbázisú vagy természetes oldószeres lazúrral kezelhetjük, ezért időjárásálló. Az ecsetelés előtt érdemes kicsit megcsiszolni, így nem vesz fel annyi felületvédő anyagot. A beázás ellen a tetőre helyezett plusz lemezfedéssel védekezhetünk. A lemezt otthoni barkácsolásnál helyettesíthetjük maradék zsindellyel, kátránypapírral.
- Ha az illesztéseknél-vetemedésnél vagy máshol rés keletkezik az odú falán, igyekezzünk azokat tömíteni (faragasztó, parkettaragasztó, fagitt stb.)
- Az ábrán látható odút a fedél és a hátlap találkozásánál vízszintesen felrögzített keresztléc (pl. 10*50 cm darab) segítségével oldjuk meg – ez a résmentességet is fokozza és arról is gondoskodik, hogy az odú teteje kissé kifele billenjen – az enyhén rézsútos fal így biztonságosabban bent tartja az újszülött kisdenevéreket.
Egy kisebb csoportnak már postaládányi doboz is megfelelő, a magasabb, szélesebb és több kamrával rendelkező típusok több állatot tudnak befogadni. Az alul nyitott, gondosan megépített és felületvédelemmel ellátott odúk a tavaszi darázsfészek-mentesítésen kívül éveken át nem igényelnek karbantartást. Az általunk ajánlott denevérlak nem igényel takarítást, de kihelyezésnél azzal számolni kell, hogy lakott odúból folyamatosan peregni fog a kertészkedők által igen nagyra tartott denevérguanó. Egyes odútípusokat alsó bejárati elemmel is ellátnak, ezeket évente ki kell takarítani a felgyülemlett guanótól.
Hová kerüljön a denevérlak?
Ha a denevérlakot elágazó fára, lombkoronába helyezzük, a macskák és nyestek könnyen elkapják a kirepülő állatokat, és hamar rászoknak a biztos táplálékforrásra. Ha felnyurgult törzsű fára vagy oszlopra helyezzük ki, a törzsre erősítsünk sima fémlemezből gallért, amely megakadályozza, hogy a ragadozók felkapaszkodjanak. Településeken a legideálisabb, ha épület falára, közvetlenül az eresz alá kerül az odú, ez hőháztartását is kiegyensúlyozottabbá teszi (kifejezetten kedvező, ha a nap jó részében éri a napsütés). A bőregereknek szükségük van bizonyos magasságra, hogy szárnyra kapjanak, ezért lehetőleg 3 méternél magasabbra helyezzük az odút.
A szálláshelyet és annak környékét soha ne érje lámpafény, mert a denevérek a természetes fényre is rendkívül érzékenyek, a mesterséges éjszakai világítás pedig kiváltképp megzavarja viselkedésüket.
Ha szerencsénk van, az első lakók hamar megjelennek, ugyanakkor ne csüggedjünk, ha a denevérek – rászolgálva a titokzatos jelzőre – kiismerhetetlen okokból hosszú ideig távol maradnak. Várjunk türelemmel vagy kísérletezgetve próbáljuk a legjobb helyet és odútípust megtalálni!
A nyári szállás tervrajzait ide kattintva tudod letölteni.
Nagyméretű, háromrekeszes denevérodú ház falára kihelyezve, melynek lakottságát az odú alatti denevérürülékek jelzik (Fotók: Orbán Zoltán).
Az MME boltjában beszerezhető alsó bejárati nyílású, keresztléces ...
.
A denevérbarát falfelújítás téma az Ozone Network Egyenlítő című műsorának
2016.02.02-ai adásában.
Orbán Zoltán
Természetvédelmi farakás
Ha a madárvédelmi eszközök, odúk, itatók és etetők mellet csak egy egyéb állatfajok életét segítő módszert szeretnénk vagy tudunk alkalmazni, építsünk természetvédelmi farakást! Bátran készítsünk ilyet akkor is, ha gázzal fűtünk, és egyébként nincs szükségünk tűzifára.
Farakás-reneszánsz
A fatüzelés a Föld jelentős területén, a sarkvidékek és a mérsékelt öv mellett a mediterrán és trópusi hegyvidékeken is a legelterjedtebb fűtési és főzési mód volt évezredeken keresztül, és sok helyen még ma is az. A tűzifát az emberek többnyire a jól ismert farakásokban tárolták, amiket a lakot területekre velünk együtt beköltöző állatok el is foglaltak, megtanultak kihasználni.
A tűzifarakások egy-egy településen is sok-sok száz négyzetméternyi életteret
jelentettek állatok sokaságának (Fotó: Orbán Zoltán).
A fatüzelés megszűnésével a lakott területekről sajnos eltűnőben vannak vagy már el is tűntek azok a farakások, melyek egyedülállóan gazdag és változatos állatvilágnak jelentettek folyamatos vagy ideiglenes élő-, búvó- és szaporodóhelyet. Ezzel pedig jelentősen elszegényedik a környezetünk.
Ezért ha van rá lehetőségünk, a körülöttünk élő rendkívül izgalmas viselkedésű aprónép segítésére és a magunk szórakoztatására létesítsünk természetvédelmi farakást ott is, ahol már nem fával tüzelünk. De akkor sem kell nélkülöznünk a farakás fajgazdagság-növelő hatását, ha több keveset eltüzelünk belőle. Ez esetben annyit kell csak tennünk, hogy a szükségesnél kicsit nagyobb farakást építünk és kinevezünk egy olyan részt, ahol több éven keresztül meghagyjuk a rönköket, nem bolygatjuk a rakást.
Megépítése nem bonyolult és elkészültét követően további munka nélkül is több évtizedig, évről évre egyre jobb hatékonysággal működik.
Hogyan építsük meg?
A természetvédelmi farakás mindenekelőtt öreg farakás, melynek rönkjeit évtizedekig vagy soha nem bolygatjuk. Fontos szempont az is, hogy ezt lehetőleg minél több fafaj közepesen vastag, 40-60 cm hosszú, egész (nem hasított), kérges kuglijai és rönkjei alkossák. A természetvédelmi és bemutatási céllal készülő farakást legjobb a ház, az oktatóközpont legalább néhány órán keresztül napsütötte oldalára, méternyi magasságúra és legalább 3-5 m hosszúságúra megrakni úgy, hogy a farakásnak legalább egy része lehetőleg a talajon álljon (ha ez nem lehetséges, az sem baj). Ez segíti a békák számára kedvező párás mikroklíma kialakulását, a gyíkok tojásrakását és a farakásra felkúszó, valamint virágos-, fűszer- és gyógynövények ültetését.
A farakásban váltogassuk a rönkök és tuskók vastagságát, valamint ...
... ezek irányát és fafaját (Fotók: Orbán Zoltán).
BERENDEZÉS ÉS LAKÓK
Bár első ránézésre csak egy csomó farönk, a jól megrakott természetvédelmi farakás amúgy is sok állatot vonzó élőhelykínálata néhány környezetgazdagítási fogással még változatosabbá tehető.
Minél többféle növény található a farakás környezetében, annál színesebb
állatvilág érzi itt jól magát (Fotó: Orbán Zoltán).
Az egyik legjobb kiegészítő a falra kúszó növényzet, ami jelentősen növeli az élettér nagyságát, ráadásul kellően védett ökológiai folyosót is jelent az épület, a kert többi része felé.
A lombhullató vadszőlő ősszel csodálatos színeivel, télen a madaraknak élelmet kínáló
termésével is gazdagítja a természetvédelmi farakást – 12 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).
A lágyszárú virágok (itt porcsinrózsa / kukacvirág) amellett, hogy szépek, méh- és
lepkelegelők is, melyek táplálékul – a farakással együtt menedékül – szolgálnak a
beporzást is végző rovaroknak, ezek pedig az olyan miniatűr ragadozóknak,
mint a gyíkok – 25 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Ha van gondozást igénylő virágos növényünk, akkor talán kevésbé felejtjük el a locsolást, ami jótékonyan hat a természetvédelmi farakás környezetének féreg-, puhatestű- és kétéltűfaunájára is.
Természetvédelmi farakás locsolt előterének éjszakai látogatója, a zöld varangy
– 2 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Egész évben, de különösen a nyári hőségben fontos kiegészítője a természetvédelmi farakásnak egy olyan kisméretű itatótálca (legjobb a műanyag virágalátét), amiből biztonságban tudnak inni a kistestű lakók is.
Itató természetvédelmi farakáson (Fotó: Orbán Zoltán).
Amikor a természetvédelmi farakás közel van a bejárati ajtóhoz – különösen, ha a ház falát kószónövényzet is borítja –, a bejárati ajtó tartós nyitva tatásakor előforulhat, hogy egy-egy fali gyík vagy egér betéved a lakásba, ahol pedig nincs helyük. Ez egy egyszerű megoldással kiküszöbölhető.
Egy könnyű, könnyen mozgatható, térdmagasságú deszkaküszöböt (például egy fa
raztáblát) szellőztetéskor a nyitott ajtóba téve megakadályozható, hogy a kert
jövő-menő lakói a lakásba tévedjenek. 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).
Most pedig lássuk a természetvédelmi farakás leggyakoribb funkcióit, állatcsoportjait vagy fajait, és az ezek megtelepedését lehetővé tevő további környezetgazdagítási lehetőségeket!
Gyíkvár
Rengeteg szűk, résszerű búvóhelyével a természetvédelmi farakás az egyik legideálisabb gyíkmenedék, ami kellő védelmet ad a településeken a madarak mellett a gyíkokra is a legnagyobb ragadozóveszélyt jelentő macskák ellen. Lakói ebből a hüllőcsoportból elsősorban a fali gyíkok lehetnek, melyek a leggyakoribb települési gyíkok.
A farakás gyíkbaráttá tételéhez nem sok mindent kell tennünk, menedékhely
és táplálék bőven van itt (Videó: Orbán Zoltán), ...
... az itató leggyakoribb nyári látogatói között vannak a gyíkok, ezért már csak miattuk
is érdemes kitenni ezt az olcsó kis kiegészítő eszközt; 4 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).
Sünmenedék
Egyre rendezettebb településeinken a sünök számára nem az élelem, hanem a nappali és a téli búvóhely hiánya jelenti a mind gyakoribb problémát.
Ha a természetvédelmi farakás alapi részében a vastagabb rönköket
nagyobb hézagokkal rakjuk, ...
... akkor a sünök éjszakai portyájuk során jó eséllyel megtalálják és búvóhelyként
használatba is veszik ezeket.
A sünök számára beszerezhető kisméretű kutyaházhoz hasonló sünmenedék is, ...
... amit a természetvédelmi farakáshoz is kitehetünk éjszakai menedéknek ...
... és telelőhelynek (Fotók, videók: Orbán Zoltán).
Méhecskehotel (darázsgarázs)
A közismerten agresszív, családokban élő telepes méhek és darazsak mellett léteznek nem támadékony, magányosan élő fajok is, melyek partoldalak, a talaj és épületfalak lyukaiba falazzák utódaikat. Ezek az állatok a néhány milliméterestől a poszméh nagyságig fordulnak elő. Modern tégla- és betonépületeink sajnos nem kínálnak számukra szaporodóhelyet, nem úgy, mint a hajdani vályogfalak és nádtetők.
Ezek a változatos méretű és legelésmódú fajok rendkívül fontosak a növények beporzásában, amit a közepes mérettartományú házi méhek egyedül képtelenek elvégezni. Ezért ezeknek a pollinátoroknak a védelme, utódnevelésük segítése jól felfogott érdekünk is. Szerencsére ehhez rendelkezésünkre áll egy rendkívül látványos és izgalmas eszköz – a méhecskehotel (darázsgarázs).
Az eszköz elnevezése csalóka, mivel a természetes földfali költőhelyekhez hasonlóan főleg kőműves méhek (Osmia nem) képviselői foglalják el. Magyar nyelven viszont a darázsgarázs dallamosabb, egyszerűen jobban hangzik, ráadásul a méhgarázs kimondva könnyen érthető mélygarázsnak, ami felesleges félreértésekhez vezetne.
Darázsgarázs minden 3–15 mm átmérőjű, legalább néhány cm hosszúságú, cső alakú tárgy, illetve bármely olyan anyag, amibe ilyen lyukak mélyíthetőek. Elkészítésük a természetvédelmi farakásba a legkönnyebb és leghatékonyabb, mivel itt akár több száz lyukat is fúrhatunk, jó nagy darázsgarázs-telepet kialakítva.
Darázsgarázs költőüregek telepes kialakítása természetvédelmi farakásba.
Darászgarázs-telep a farakás rönkjeiben, és egy lyukacsos téglában, ...
... melynek hátulját malter zárja le (Fotók: Orbán Zoltán).
A magányos méhek és néhány hasonlóan egyedül élő, ragadozódarázs ezekbe a költőüregekbe virágport (a méhek) vagy megbénított hernyókat, pókokat (a darazsak) hord, majd erre petézik. Ezt követően a rovar a fejlődő lárvák védelme érdekében lezárja, leggyakraban sárdugóval tapasztja be a költőüreg bejáratát.
A darázsgarázsok egy magányos méh lakója.
A darázsgarázs lefalazott menedékében kifejlődött magányosméh-faj a záró sárdugót
átrágva kiszabadul és megkezdi felnőtt életét (Fotók: Orbán Zoltán).
A darázsgarázsok nemcsak a "főállású" lakók, hanem ezek élősködő rovarfajai miatt is izgalmasak. Ezek a változatos méretű, színű, formájú és rendszertani besorolású legyek és fürkészek a még nyitott költőkamrába csempészik petéiket, vagy a sárdugó mögött fejlődő lárvákra, esetleg ezek szüleire pályáznak. A fürkészek hosszú tojócsövüket a fa rostjai között beszúrva képesek saját petéjüket a bölcsőbe juttatni, ahol a gazdafaj lárvája helyett ezek fejlődnek ki.
A darázsszínű fémfürkész a darázsgarázsok egyik leggyakoribb élősködője. Ezen
a képen az állat egy sárdugóval már lezárt, ...
... ezen pedig egy még nem használt, nyitott bölcső bejáratánál
kutakodik (Fotók: Orbán Zoltán).
Bogártanya
A természetvédelmi farakás rönkjei a darázsgarázsok lakóinál jóval több rovarfajt vonzanak, mivel a lebomló faanyag bogártanyaként is "működik" (a Madárbarát kert program eszközeinek elnevezései többnyire nem lehetnek rendszertani pontosságúak). A farontó ízeltlábúak – melyek legismertebb hazai képviselői a fantasztikus megjelenésű szarvas- és orrszarvúbogarak, valamint a cincérek – a pusztuló fára petéznek, a kikelő lárvák pedig a fába rágják magukat, és ott táplálkozva fejlődnek ki. Minél több fafaj rönkjeiből, tuskóiból áll a farakásunk, annál több farontórovar-faj megtelepedésére, és természetesen annál változatosabb fürkészrovar-faj megjelenésére számíthatunk.
Farontó rovarok járatai természetvédelmi farakás rönkjében – 5 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).
A bogártanya-rönkökbe nem csak a korhadó faanyaggal táplálkozó szaproxilofág rovarok költözhetnek be. A hatalmas és erős kék fadongó rágója elég erős ahhoz, hogy férfi mutatóujj vastagságú járatokat rágjon magának a holt fába, és természetes darázsgarázsként ebbe készítse utódnevelő bölcsőit.
Természetvédelmi farakásunk lakója lehet kontinensünk egyik leglátványosabb
hártyásszárnyúja, a két-három centiméteresre megnövő gyakori fadongó is, ...
... ami ilyen elképesztő "lyukakat" képes rágni a holt fába – 10 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).
A természetvédelmi farakás utólag is kiegészíthető bogártanya-rönkökkel. Ezek miatt nem kell megbontanunk az építményt, a rönköket a rakás tetejére és mellé is elhelyezhetjük.
Bogártanya-rönkök természetvédelmi farakásra és mellé utólag elhelyezve – 8 fotó,
katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
A farontó és a fában élő rovarok megjelenése a természetvédelmi farakásban nem jelenti azt, hogy ezek az állatok az épületet is "megtámadják". A festett, lenolajjal vagy egyéb időjárásálló anyaggal kezelt fa számukra nem megfelelő, ezért nem is foglalkoznak ezekkel. A tetőtérben pedig túl sötét van ahhoz, hogy a nappali életmódot folytató fadongók ezekbe költözzenek.
Madár fészkelőhely
Bár a farakás első pillantásra nem tűnik tipikus madár fészkelőhelynek, az ökörszem és a vörösbegy alkalmilag magától is megtelepszik a rönkök közötti hasadékokban. Mesterséges odúk ("B", "D" és "C") beépítésével, egyéb potenciális fészkelőhelyek kialakításával pedig a beköltözés gyakoriságát és a betelepülő fajok számát is növelhetjük. Ezekről az alábbi képek aláírásának linkjeire kattintva olvashatunk részletesen.
Ragadozók elleni védelemmel ellátott bejáratú "C" odú és ...
... üreges fatuskó fészkelőhely kéreggallérral ökörszemek és vörösbegyek, ...
... gyephenger fészkelőhely búbosbankák számára természetvédelmi farakásba
is kihelyezhető (Fotók: Orbán Zoltán).
Téli madáretető
A természetvédelmi farakás megtisztított előtere talajetetőként, a rönkök pedig etetőtálca alapjául szolgálhatnak, így a tavaszi és nyári nyüzsgés után télen is színes állatforgatagban gyönyörködhetünk itt. A különleges helyszíntől eltekintve itt is az etetés általános szabályai érvényesek. Az ágak rengetege jó búvóhelyet kínál az ökörszemeknek, ezért a természetvédelmi farakás egyben speciális ökörszem-etetőként is funkcionál, ahol nagyobb eséllyel láthatjuk ezt a pirinyó madárkát, mint máshol.
Természetvédelmi farakásunknak nem kell feltétlenül téli álomba merülnie; ...
... ha folyamatosan eltakarítjuk a havat és eleséget szórunk ki, akkor télen, mint
bármely más etetőhelyen, itt is zajlani fog az élet (Fotók: Orbán Zoltán).
Egérvár és bagolyetető
A baglyok a madárvilág legizgalmasabb képviselői közé tartoznak, rengetegen kedvelik őket, és szeretnék, ha a környezetükben is élnének. A hazánkban rendszeresen fészkelő nyolc bagolyfajból öt településlakó is. A közelmúltig, amikor szinte minden udvarban volt lábasjószág, lakott disznóól és istálló, vagy éppen tűzifarakás, az itt élő egerek bőséges táplálékot és vonzerőt jelentettek a baglyoknak.
Ott, ahol még bőven találnak zsákmányt, a tél egyik legnagyobb madárlátványosságát
jelentik a telelő erdei fülesbagoly csapatok (Videó: Orbán Zoltán).
A legelőállat-állomány és a háztáji állattartás európai uniós csatlakozásunkkal bekövetkező összeomlása, az istállók kiürülése a települési bagolyállományokra is kedvezőtlenül hatott. Bár az épületek kínálta potenciális fészkelőhelyek száma jelentősen nem csökkent, a táplálékállatok, pontosabban ezek koncentrált jelenléte jelentősen kisebb lett, és ez vált a legfontosabb bagolyállomány-csökkentő tényezővé. Ezt a hatást sajnos tovább fokozhatja a lakott területek baglyai számára alkalmi alternatív táplálékot jelentő verebek várható csökkenése is (épületek modernizálása, panelszigetelés → fészkelőhely-csökkenés; szúnyogirtás → táplálékcsökkenés).
Ott, ahol szeretnénk a telelő baglyok baglyokat megfigyelni vagy költésüket is segíteni, érdemes számukra vadászterületet jelentő egérvárakat kialakítani. A természetvédelmi farakás sok funkciója közül az egyik éppen ez az egérvárjelleg lehet.
Ha elfelejtjük a sztereotip "nemszeretem" állat megközelítést, akkor az olyan
kisrágcsálók, mint amilyen ez a házi egér, valójában a legbájosabb
állatok közé tartoznak – 5 fotó, katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Egérvárként is működő természetvédelmi farakás élete éjjel, automata vadkamerával ...
... és hagyományos kamerával megörökítve (Videók: Orbán Zoltán).
Ehhez nem kell mást tennünk, mint a nyár második felétől hetente egy-két marék napraforgómagot, búza- vagy kukoricaszemet, esetleg apró szemű kutyatápot a rönkök (és a fal) közé szórni, ami segíti az ősszel amúgy is a lakott területekre húzódó kisrágcsálók egérvárba költözését. Továbbá télen az előző fejezetben bemutatott módon itt is működtessünk talajetetőt, ami a baglyoknak zsákmányt jelentő egerek számára is táplálékot kínál. A madáretetési időszak befejeztével, tavasztól őszig ismét érdemes folytatni a heti magszórást a rönkök közé, különösen akkor, ha baglyok költenek a közelben. Az éjszakai vadászok dolgát megkönnyíti, ha a természetvédelmi farakás előterének legalább egy részét folyamatosan megtisztítjuk a növényzettől.
Attól nem kell félnünk, hogy az egérvár lakói "elözönlik" a házat, mert ha a baglyok
nem, akkor a környék egyéb emlős kisragadozói kordában tartják az állományt
(Videó: Orbán Zoltán).
A kisrágcsálók természetesen nem csak a baglyok táplálékállataiként izgalmas lakói a természetvédelmi farakásoknak! Ezek az óvatos, de rendkívül látványos viselkedésű állatok az egérváraknál jól megfigyelhetőek. Sőt, megfigyelésük akár "programozható" is, ami a környezeti nevelési és turizmusfejlesztési vonatkozásokat is segíti.
Ehhez nem kell mást tennünk, mint az egéreleség (lehetőleg azonos időpontban elvégzett) kiszórásakor kopogással jelezni az állatoknak (lásd az alábbi két videón), akik ezt néhány alkalmat követően megtanulják, és a hívásra egyre nagyobb valószínűséggel elő is jönnek. Ha ilyenkor csendben, a hirtelen mozdulatokat kerülve leülünk a farakás elé, akkor szó szerint testközelből figyelhetjük meg az egérkéket, ami a dolog szokatlansága miatt is életre szóló élményt jelent gyereknek és felnőtteknek egyaránt!
Ráadásul a megfigyelés módját is váltogathatjuk! Végezhetjük teljes sötétségben,
amikor az állatoknak csak a körvonalait látjuk és a motoszkálásuk
zaját halljuk, ...
... majd egy rögzített zseblámpát (ennek fénye nem ugrál) felkapcsolva
immáron láthatjuk is őket (Videók: Orbán Zoltán).
Ne felejtsük el, hogy az igazi természetbúvár a természet minden jelenségére nyitott, mindent megfigyel és mindenből tanul. Ehhez ideális terepet jelent a Madárbarát kert program, és ennek más állatcsoport-védelmi eszközei, köztük a most megismert természetvédelmi farakás is.
Reméljük, mind több helyen létesülnek ilyenek is, menedéket jelentve állatcsoportok, -fajok és -egyedek sokaságának, nekünk pedig sok-sok órányi izgalmas megfigyelést kínálva akár egész évben. Ehhez mindenkinek sok sikert kívánunk!
Környezeti nevelési segédeszközök
A természetvédelmi farakás gerinctelen lakóinak megfigyelését segítik az MME bolt által forgalmazott, az állatokat nem károsító természetbúvár eszközök, amikkel gyerekek és felnőttek egyaránt közelről ismerkedhetnek meg az apró lények lenyűgöző világával.
"Bogárnézők" az MME bolt kínálatából (Fotó: Orbán Zoltán).
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán
Sün búvóhelyek
Sokakat meglep, hogy a megfontoltan bandukoló sünök igazi alkalmazkodóművészek, olyannyira, hogy még az éjszakai belváros parkjaiban is össze lehet velük futni. Mivel nem túl válogatósak, férgeket, csigákat, rovarokat, rágcsálókat és gyümölcsöt egyaránt esznek, megtelepedésük egyik legnagyobb gátja a megfelelő búvóhely, különösen a hosszú téli álom időszakára megfelelő rejtekhely hiánya lehet, amint többféleképpen segíthetünk.
Természetes búvóhelyek
Közterületi parkokban a sűrű, nehezen megközelíthető bokrosok, sövények, nagy kiterjedésű talajtakaró tuják, fenyők és cserjék elsőrangú nappali rejtekhelyek számukra. Nem is beszélve arról, hogy ezek az árnyékos területek segítik számos táplálékállatuk életét is, így biztosítva számukra az élelem utánpótlást.
A sűrűbb bokrok árnyékos, ...
.. vastag levélszőnyegű belseje tavasztól őszig nappal rejtekhelyet, ...
.. a hideg hónapokra telelőhelyet biztosítanak a sünöknek.
A mostanában szerencsére reneszánszukat élő komposztálók a gyíkok és békák mellett a sünöknek is jó nyári és téli menedéket jelent, főleg akkor, ha a komposztáló láda aljára több rétegben elhelyezett vastagabb ágakból búvóhely labirintust alakítunk ki.
A hagyományos komposzt- és trágyarakások mellett ...
... a modern, szekrényes komposztálók is jó
sünmenedékek, ha alul van rajtuk egy
kellő nagyságú bebúvó nyílás
(Fotók: Orbán Zoltán).
A sünök minden bizonnyal évezredek óta beköltöznek a tűzifa rakások réseibe. Ezért a madárbarát kertészek által alkalmazott természetvédelmi farakások építésénél, az alapi rönkök között hagyjunk ki sün méretű hézagokat.
Természetvédelmi farakás ...
... alapi részében kialakított sün búvóhely, ...
... ami télen is megfelelő szigetelést biztosít (Fotók: Orbán Zoltán).
Süntanya
Zártabb irodai és panelházi előkertekben, magánkertekben alkalmazhatjuk az MME web bolt által fogalmazott, alacsony kutyaházhoz hasonló süntanyát.
Ezeknek a fából készült sünszállásoknak levehető a teteje, így könnyen fel tudjuk
tölteni száraz levéllel, fűvel a lakóteret, illetve ellenőrizhetjük, hogy
megtelepedtek-e már benne a tüskebökik
(Videó: Orbán Zoltán).
A süntanyát érdemes a kert, előkert bokros, árnyékos sarkába, lehetőleg takarásba elhelyezni, és akár rőzserakást is halmozhatunk rá álcázásul, a kutyák elleni védelmül.
A süntanyát ...
... a kert csendes, ...
... árnyékos, kevésbé zavart pontjára tegyük ki, ...
A jól elhelyezett süntanya behavazódva is kellő védelmet biztosít a telelő
állatoknak (Fotók: Orbán Zoltán).
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán