Gyűrűző- és Vonuláskutató Szakosztály

Ezt a madarat fiókaként gyűrűzték 2019-ben Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Ez az első németországi jelölésű békászó sas itthon. Korábban elsősorban a szomszédos Szlovákiában jelölt példányok kerültek meg itthon (összesen 10 madár). 

A megfigyelt békászó sas megkerülési térképre (Madárgyűrűzési Központ)

A Kárpát-medencén túlról egy 1932-ben, Lettországban fiókaként gyűrűzött békászó sasról tudunk, amit Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találtak meg ugyanabban az évben, ősszel. 

Magyarországon eddig mindössze 119 példányt jelöltek, a legtöbbet fiókakorban. Ezek közül 3 madár került meg külföldön, kettő Szlovákiában, egy 2009-ben jelölt példány tetemét pedig a kirepülést követő szeptemberben Törökországban találtak meg .

A békászó sas fokozottan védett ritka, de rendszeres fészkelő madarunk. Elsősorban északkelet Magyarország hegységeiben fészkel. Hosszú távú vonuló, a telet Afrikában tölti. 

Műholdas nyomkövetővel ellátott példányok vonulási útjait meg lehet tekinteni az MME honlapján: https://www.satellitetracking.eu/inds/showmap/?check_233=233&check_192=192&check_234=234

További információ a békászó sasról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-aqupom

Ezt a madarat 2019. július végén gyűrűzték zöld színű zászlós gyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első magyar gyűrűs réti cankó megkerülés Svédországban. Egyben a legészakibb adata a madárfajnak a hazai adatbankban, valamivel megelőzve a pár napja megírt, Finnországban megfigyelt réti cankót. Korábban hét svéd gyűrűs példány került meg itthon, ezek csak fémgyűrűvel jelölt madarak voltak, a legtöbbet a Fertő tónál fogták vissza.

A Svédországban megfigyelt réti cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta alkalmaznak a réti cankóra teleszkóppal viszonylag könnyen leolvasható színes gyűrűs jelölést. A Mekszikópusztai Madárvárta munkatársai 2019-ben a Fertőújlak melletti szikes elöntésen 549 réti cankót gyűrűztek ezzel a módszerrel az őszi vonulás során.
Magyar gyűrűs réti cankók nagyobb számban eddig Lengyelországban kerültek meg. Ezen kívül a Kárpát-medencén túl Finnországból, Litvániából, Németországból, Olaszországból, valamint Afrikában Mauritániából, Szenegálból és Maliból jelentettek hazai jelölésű példányokat. Itthon eddig finn, svéd, lengyel, cseh, szlovák, spanyol, olasz és (Maliban felhasznált) francia gyűrűs réti cankók kerültek meg.

Réti cankók külföldi vonatkozású megkerülései a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A réti cankó Európa és Ázsia északibb vizes élőhelyein fészkel. Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló. Ilyenkor nagyobb számban lehet megfigyelni szikes tavakon, nedves réteken, belvízfoltokon, sekély tavakon. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.
További információ a réti cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

 

Ezt a madarat 2019. július végén gyűrűzték zöld színű zászlós gyűrűvel a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Koleszár Balázs). Ez az első magyar gyűrűs réti cankó megkerülés Finnországban, egyben a legészakibb adata a fajnak a hazai adatbankban. Korábban finn jelölésű példányok kerültek kézre itthon az 1960-as, 80-as években, összesen 6 madár.

A Finnországban megfigyelt réti cankó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta alkalmaznak a réti cankóra teleszkóppal viszonylag könnyen leolvasható színes gyűrűs jelölést. A Mekszikópusztai Madárvárta munkatársai 2019-ben a Fertőújlak melletti szikes elöntésen 549 réti cankót gyűrűztek ezzel a módszerrel az őszi vonulás során.
Magyar gyűrűs réti cankók nagyobb számban eddig Lengyelországban kerültek meg. Ezen kívül a Kárpát-medencén túl Litvániából, Németországból, Olaszországból, valamint Afrikában Mauritániából, Szenegálból és Maliból jelentettek hazai jelölésű példányokat. Itthon eddig finn, svéd, lengyel, cseh, szlovák, spanyol, olasz és (Maliban felhasznált) francia gyűrűs réti cankók kerültek meg.

Réti cankók külföldi vonatkozású megkerülései a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A réti cankó Európa és Ázsia északibb vizes élőhelyein fészkel. Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló. Ilyenkor nagyobb számban lehet megfigyelni szikes tavakon, nedves réteken, belvízfoltokon, sekély tavakon. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a réti cankóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-trigla

 

Ezt a gólyát egy évvel korábban jelölték, távcsővel leolvasható színes gyűrűvel, fióka korában, a Skandináv-félsziget déli részén (Skåne tartomány). A fiatal madár egy szeméttelepen táplálkozott más gólyák társaságában. Itthon ez a negyedik svéd gyűrűs fehér gólya megkerülés, a korábbi években azonosított példányokat is Dél-Svédországban jelölték. 

Svéd gyűrűs fehér gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Svédországban viszonylag kevés fehér gólya fészkel, évente száznál kevesebb fiókát jelölnek, így a távolsági megkerülések sem gyakoriak. A skandináv állomány a hazaihoz hasonlóan a DK-Európai vonulási útvonalat használja. A fiatal madarak, mint a most megfigyelt svéd gyűrűs példány, 3-4 évig kóborólnak a fészkelési és telelési helyeik között. Legtöbbször az afrikai kontinensen tartózkodnak egész évben, de gyakran megfigyelhetünk itthon is nem költő, kajtár fiatal madarakat.

A svédországi kóborló madár mellett a Tiszafüredi szeméttelepen aznap számos gólya táplálkozott, köztük két szlovák, egy cseh, egy szerb és egy lengyel gyűrűs példány. A Vajdaságban gyűrűzött gólya egy repatriált fiatal madár volt 2018-ban. Az egyik szlovák gyűrűs gólyát Rozsnyótól nem messze jelölték fióka korában, szintén 2018-ban. A többi gyűrűs példány esetén még várjuk a gyűrűzési adatokat a társközpontoktól. 

További információ a fehér gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

 

Ezt a madarat 2017. február elején gyűrűzték Budapesten, a Római parton (gyűrűző: Lukács Katalin Odett). Azon a télen különösen sok vízimadár gyűlt össze a Dunán és a be nem fagyott vizeinken. 

Telelő szárcsák Buapesten, a Soroksári Dunán, 2017. február (Fotó: Lukács Katalin Odett) 

2016/2017 telén összesen 81 szárcsát gyűrűzek a Duna Budapesti szakaszán. Ezek közül korábban már két példányról érkezett távolsági megkerülési adat a Madárgyűrűzési Központba. Egyiket 2018. szeptemberben Oroszországban, Csuvasföldön ejtették el. A másik példányt Lengyelországban, Katowice közelében figyelték meg több alkalommal, 2017. októberében és 2018. februárban. Ez utóbbi madár azon a télen hamarabb visszatért északra, esetleg nem is vonult messzebbre, de mivel nincs több megfigyelési adata, ezt nem tudhatjuk.

A 2016/2017. telén a Duna budapesti szakaszán jelölt szárcsák külföldi megkerülései (Madárgyűrűzési Központ)

A szárcsa vonuló madár, de a nagy elterjedési területén belül más-más vonulási szokásaik vannak az egyes állományoknak. A Nyugat- és Dél-Európai szárcsák nem vonulnak, csak az időjárási helyzettől és a vizek táplálékellátottságától függően változtatják a tartózkodási helyüket. A Kelet- és Észak-Európai állományok télen délebbre húzódnak. Ha a fészkelő helyen keményebb a tél, befagynak az utolsó vízfolyások is, nagy számban jelennek meg a Kárpát-medencében, Dél-Európában, de nem ritkán Észak-Afrikában is.  

A fiókáit vezető szárcsa a Visztula egyik holtágában (Fotó: Hubert Mateuszczyk)

Nálunk gyakori fészkelő madár, ebben az időszakban vezetik a fiókáikat. Az itthoni költő madarak elsősorban a Kárpát-medence be nem fagyott vizein vagy a Földközi-tenger partvidékén telelnek.

A megfigyelt szárcsát fényképről, a fémgyűrű száma alapján azonosították (Fotó: Hubert Mateuszczyk)

További információ a szárcsáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-fulatr

 

Ezt a madarat 2019. szeptember végén, az őszi vonulása során jelölték a Mekszikópusztai Madárvártán (Koleszár Balázs). Ez a példány jelenleg a legészakibb megkerült magyar gyűrűs havasi partfutó a hazai madárgyűrűzési adatbankban. 

Az Észtországban megfigyelt havasi partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Az Észtországban megfigyelt madár gyűrűzéskori képe (Fotó: Koleszár Balázs)

Ezen kívül még egy példány került meg Észtországban, 2001-ben, egy szintén a Fertő-tónál, de csak fémgyűrűvel jelölt havasi partfutót találtak sérülten egy másik Balti-tengeri szigeten, a mostani megfigyelési helytől délebbre. 

A gyűrűzési helytől több, mint 500 km-re megkerült magyar gyűrűs havasi parfutók megkerülési helyei (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017. óta jelölik a havasi partfutókat színes, teleszkóp segítségével is leolvasható gyűrűkkel a vonulási időszakban, a legtöbbet a Fertőújlak közelében elterülő Borsodi dűlőben, a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei.

Fertő-Hanság Nemzeti Park, Borsodi dűlő (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)

A havasi partfutó Magyarországon rendszeres vonuló madárfaj. Hozzánk ősszel elsősorban a Baltikum felől érkeznek és DNy Európába, elsősorban a Földközi-tenger nyugati partvidékére, valamint az Atlanti partvidékre vonulnak tovább. Tavasszal, a fészkelőhelyekre vonuló madarak Észak, Északkeleti irányban szelik át a kontinenst.

További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

 

A madarat többször is látták június első hetében a Fertőújlak melletti Borsodi dűlőben (megfigyelők: Mogyorósi Sándor, Dr. Hadarics Tibor, Balaskó Zsolt), valamint ezt megelőzően, május végén, innen nem messze, Mosonszentandrás határában (Zicksee, Ausztria).

Bolgár gyűrűs gulipán megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ezt a gulipánt 2019 nyarán fiókakorában jelölték, narancssárga gyűrűvel, egy Fekete-tengeri sólepárlóban (Pomorie saltpans). Tavaly augusztusban Dél-Franciaországban (Hyères) is megfigyelték. Ez az első bolgár gyűrűs gulipán megkerülés Magyarországon.

Bolgár gyűrűs gulipán (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)

A gulipán fokozottan védett, rendszeres fészkelő partimadarunk. Márciustól novemberig lehet megfigyelni a síkvidékek szikes tavain vagy sekély időszakos kiöntéseken, tavakon. Vonuló madárfaj, a telet elsősorban Észak-Afrika partvidékein tölti.

Itthon ezidáig közel kétezer gulipánt gyűrűztek, elsősorban fiókákat. Ezek közül 23 példány került meg  külföldön. Az 1950-es években a Szeged melletti Fehér-tavon gyűrűzött gulipánok közül kettő példány került kézre Bulgáriában, a Fekete-tenger partvidékén (ezeket Dr. Beretzk Péter és Warga Kálmán gyűrűzte). Magyarországon 15 külföldi gyűrűs gulipán megkerülését regisztráltuk eddig. Megkerülési térképek és további információ a gulipánról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-recavo

 

A madarat fiókakorában gyűrűzték 2014-ben, Jászdózsa határában (gyűrűző: Juhász Tibor)

Magyarországon nagyon kevés réti fülesbaglyot jelölnek, az eddig meggyűrűzött madarak száma nem éri el a százat. Közülük ez az első példány, ami külföldön megkerült. Itthon eddig összesen négy külföldi gyűrűs példány került kézre, amelyek közül kettőt Finnországban, egyet Lettországban és egyet Ukrajnában jelöltek.

Réti fülesbagoly megkerülések (Madárgyűrűzési Központ)

A réti fülesbagoly ritka, de rendszeres fészkelő a Kárpát-medence síkvidékein, elsősorban délkelet-Magyarországon. Sásos zsombékosokban, mocsárréteken fészkel. Kis számban északi átvonuló és telelő réti fülesbaglyok is előfordulnak nálunk. A keményebb teleken délebbre húzódnak, de nem vonulnak nagy távolságokat.

Az elgázolt réti fülesbagoly jelölőgyűrűje.

További információ a réti fülesbagolyról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-asifla

 

A mindössze 2 mm átmérőjű gyűrűt 2016. májusban kapta a madár, a mostani megfigyelési helytől 2 km-re (gyűrűző: Deme Tamás). Igazi kihívás egy árnyas patak völgyben egy kis méretű mozgó énekesmadarat fényképezni úgy, hogy a gyűrűszáma is olvasható legyen nagyítás során a képen.

Kis légykapó fényképének a nagyítása (Fotó: Selmeczi Kovács Ádám)

Viszonylag kevés kis légykapót jelölnek Magyarországon, az eddig gyűrűzött madarak száma nem éri el a nyolcszázat. Ezek közül 42 madár került meg a jelölést követően, valamennyi a gyűrűzés helyszínén vagy annak közelében. Távolsági megkerülésre sajnos még nem volt példa. Ez a most megfigyelt madár a hazai madárgyűrűzési adatbank legidősebb megkerült gyűrűs kis légykapója.

A madár gyűrűzéskori fényképe, 2016. (Fotó: Deme Tamás)

A kis légykapó Magyarországon rendszeres, de ritka fészkelő. Középhegységeink bükköseiben, szurdokvölgyeiben fészkel. Hosszútávú vonuló, telelő területe É-Afrikától Pakisztánon, Indián, Bangladesen és Dél-Kínán keresztül egészen Borneóig elhúzódik. Az európai állomány többsége az indiai szubkontinens erdős területein telel.
További információ a kis légykapókról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ficpar

A madarat több alkalommal is megfigyelték május 10. és 22. között Köröstarcsa határában (Bede Ádám, Csapó Bence, Rózsa Nikolett). Ezt a példányt 2017-ben gyűrűzték fiókaként Ferrara közelében (gyűrűző: Stefano Volponi). 

Olasz gyűrűs Batla Köröstarcsa határában (Fotó: Rózsa Nikolett)

Ez a második olasz gyűrűs batla megkerülési adat a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. 2014-ben a Hortobágyon figyeltek meg (Tar János) egy 2009-ben, szintén a Pó-síkságon gyűrűzött példányt. A két olaszországi batla adaton kívül hét, Spanyolországban gyűrűzött példány került meg Magyarországon a korábbi években.

Magyarországon megfigyelt külföldi gyűrűs batlák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiben viszonylag sok batlát jelöltek a Kárpát-medencében, amelyek közül számos megkerülést regisztráltak a Magyar Ornitológiai Központ munkatársai. 1951 után mindössze 23 példányt jelöltek itthon, ezek közül tízet színes gyűrűvel az utóbbi évtizedben. 

Magyar gyűrűs batlák megkerülései külföldön (1908-tól napjainkig, Madárgyűrűzési Központ)

A fokozottan védett batla ma már ritka, de rendszeres fészkelő Magyarországon, állományát 20 pár alattira becsülik. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. 

További információ a batláról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-plefal