Ragadozómadár-Védelmi Szakosztály

A Tápióság a Gödöllői dombság és a Jászság közé ékelődő terület, számos természetközeli mozaikos élőhellyel és remek madár- és növényfajokkal. Érdemes ide ellátogatni!

Megfigyelésre a legjobb időszak a tavasz és a nyár, de az ősz is kedvező lehet. 2-3-5 órás túrákat ajánlunk az itt élő madárvilág megismerésére kiemelt túra napokon, vagy lehetőség szerint a vendégek igényéhez igazodva ettől eltérően, egyeztetett napon.

A Jászságban és a Tápióságban az alábbi túrákat szervezzük:

1., Színes madárvilág - mintha a trópusokon lennénk

Kiemelt túra időpontok 2012-ben: május 19., 20., 26., 27., június 2., 3., 9. 10.

A túra jellege: terepjárós és gyalog. Időtartama 3 óra. Létszám: 1-4 fő. Találkozás: Tápiószele 13 óra. Részvételi díj: 20 000 Ft. Túravezető Fatér Imre.

Kiemelt téma: gyurgyalag, búbos banka, jégmadár

2., Rejtett életmódú madarak - vízicsibék, lappantyúk, baglyok és egyebek

Kiemelt túra időpontok 2012-ben: május 19., 20., 26., 27., június 2., 3., 9. 10.

A túra jellege: terepjárós. Időtartama 5 óra. Létszám: 1-4 fő. Találkozás: Tápiószele 17 óra. Részvételi díj: 30 000 Ft. Túravezető Fatér Imre.

Kiemelt téma: lappantyú, füleskuvik

3., Kék vércsék gyülekezése - kecses légivadászok a nagy utazás előtt

Kiemelt túra időpontok 2012-ben: augusztus 24., 26., 31., szeptember 2., 7., 9., 14., 16., 21., 23.

A túra jellege: saját autós és gyalog. Időtartama: 2 óra. Létszám: minimum 4 fő. Találkozás: Jászalsószentgyörgy, 17 óra. Részvételi díj: 3 000 Ft/fő, MME tag 2 500 Ft/fő. Túravezető Fatér Imre.

Kiemelt téma: kék vércsék gyülekezése

Jelentkezés és további információ

Fatér Imre, MME öko-túra vezető és szervező
Mobil szám: +36 30 445 68 56
E-mail cím: birding@mme.hu

Minden túrát igyekszünk úgy szervezni, hogy az adott évszakban a lehető legjobb helyeket látogassuk meg, annak érdekében, hogy minél több ismerettel és élményekkel feltöltődve távozzanak vendégeink. Arra is van lehetőség, hogy túránk során megismerhesse egyesületünk, a Hortobágyi és a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi munkáját.

A közeli homokpuszták néhány gyönyörű madarat rejtenek, mint a gyurgyalagot, búbos bankát. A halastavaknál kis szerencsével találkozhatunk a repülő drágakővel, a jégmadárral, a nádi énekesek és vízimadarak társaságában.

Jónéhány madárfaj megfigyelése nem is olyan egyszerű, mert életüket rejtve vagy a sötétben élik. A túránk ebbe a világba enged bepillantást. Alkalmas élőhelyen vízicsibe fajokat és guvatot fogunk megfigyelni, de néhány rejtőzködő énekes is a távcsövünk elé kerülhet. Szürkületben kezdenek repülni a lappantyúk és ha épp nászidőszak van, akkor szárnyaikkal még tapsolnak is. A sötét beálltával pedig a füleskuvikkal ismerkedünk.

 A kék vércsék táplálkozó helye szinte naponta változik, nem könnyű megtalálni ezeket a remek sólymokat! Mi most mégis erre vállalkozunk. Nyárvégi, őszelejei napokon az este közeledtével már a gyülekezőhelyen leszünk! Lassan minden irányból feltűnnek a kisebb-nagyobb kék vércse csapatok. Egyre nagyobb tömeggé duzzadnak, meg - meg pihennek a földön, a száraz fák ágain. Olykor több százan is vannak, de olyan is előfordult, hogy 1300 példány verődött össze. Az este közeledtével megmozdul a teljes sereg és zajongva behúznak pihenőhelyükre a kora esti szürkületben. A látvány felejthetetlen és magával ragadó lesz.

A Jászság és Tápióság számos emlősfajnak is otthont ad. Gyakori itt az őz, mezei nyúl, a róka és a borz.  Előfordul itt a rövid füvű gyepeken, gátakon az ürge.

Parlagi sas (Fotó: Kovács András)

Megjegyzés:
A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.

Tövisszúró gébics (Fotó: Orbán Zoltán)

Az elmúlt 3 évben: 35 parlagi sas, 30 rétisas, 1 szirti sas.
Mérgezés áldozatául esett további 83 védett és 75 fokozottan védett madár, így 76’160’000 Ft  Ft-os természetvédelmi károkozásról van adatunk.

A valós természetvédelmi kár ezen értékeknél jelentősen nagyobb, hiszen a tetemek nagy részéről sosem szereznek a szakemberek tudomást.

Madámérgezések területi eloszlása Magyarországon 1998-2008 között

Mennyire tekinthető ez a pusztulás jelentősnek?

Rendkívül jelentős, hiszen mindkét érintett faj fokozottan védett, országos állományuk az elmúlt évtizedek természetvédelmi erőfeszítéseinek hatására ugyan lassan emelkedett, de még mindig csak 85 pár a parlagi sas és 160 pár a rétisas esetében. Így például az elmúlt két évben mérgezetten megtalált 30 parlagi sas példány az ezen időszak egész európai uniós szaporulatának több mint 10%-a. Mivel a valós mérgezések okozta pusztulás ennél jelentősen nagyobb (hiszen a tetemek egy részét nem találjuk meg), illetve egyéb emberi eredetű veszélyforrások (pl. áramütés) is jelentősen tizedelik az állományt, beláthatjuk hogy a világviszonylatban egyedülálló kárpát-medencei populációt néhány év alatt a kipusztulás szélére sodorhatják ezek a közelmúltban elszaporodott értelmetlen bűncselekmények.

Emellett nagyon jelentős a nemzetközi felelősségünk is ezen ügyekben, hiszen számos európai ország sasa nálunk tölti a telet. Felelősségünk azért nagy, mert kollégáink kormányai és civil mozgalmai is rendkívül sok pénzt költenek határaikon belül ezen ragadozómadarak védelmére. Sajnos már több külföldön gyűrűzött sas lelte bizonyítottan nálunk halálát mérgezés miatt, így például szlovák parlagi-, vagy észt rétisasok.

Hogyan mérgeződnek meg a sasok? 

A mérgezéseket minden megállapított esetben olyan növényvédőszerek okozták, amely típusok forgalomból történő kivonása vagy már megtörtént, vagy folyamatban van.

Az eddig felderített mérgezési források, döntő többségben, szándékosan emlős vagy madár ragadozók elpusztítására illegálisan elkészített csalik voltak.

Három esetben idült ólommérgezést állapítottak meg, amikor is a sasok meglőtt zsákmányt fogyasztottak, és a gyomrukban lerakódott ólomlövedékek okozták a mérgeződést. Egy további kivételnek számító esetben egy ismeretlen elkövető szándékosan fácánokat mérgezett meg, és a sasok és egerészölyvek másodlagosan mérgeződtek.

A sasmérgezések között egyelőre egyetlen esetben van arra utaló nyom, hogy növényvédelmi célra nem megfelelően kihelyezett vegyszerek okozták véletlenül a pusztulást.

Ezek a mérgek az emberre is veszélyesek lehetnek?

Rendkívül veszélyesek. Ha valaki a mérgezéshez felhasznált csalihoz majd valamilyen élelmiszerhez hozzáér, vagy egy megmérgeződött állatot (pl. egy mérgezés miatt legyengült, de külsőre egészségesnek tűnő fácánt) elfogyaszt, az komoly, akár életveszélyes mérgezést is elszenvedhet.

Kik csinálják ezt, kiknek állhat ez érdekében?

Semmi biztosat nem állíthatunk, hiszen a legtöbb esetben jelenleg is folyik még a nyomozás.

Az elmúlt két év esetei közül egyben történt eddig vádemelés, amikor is a vád szerint egy jászsági gazdálkodó galambjait féltette a ragadozóktól, és ezért helyezett ki mérgezett csalétkeket és csapdákat.

A gyanúsítottak leggyakrabban az apróvad- vagy háziállat-állományukban a vadon élő ragadozók által okozott, vélt vagy valós kár elkerülése érdekében fordulnak ehhez az illegális eszközhöz. A célpontok a legtöbb esetben valószínűleg nem a sasok, hanem a rókák és a varjúfélék (amelyek legális eszközökkel gyéríthetők lennének), azonban a mérgezés nem szelektív, így gyakorlatilag bármely ragadozó, vagy dögevő életmódú állat, vagy szélsőséges esetben akár az ember is áldozatává válhat.

Mit kaphatnak a bűnösök?

Ha bebizonyosodik a szándékos mérgezés ténye, akkor az elkövető öt évig terjedő börtönbüntetésre, és az eset súlyosságától függően több millió forintos kártérítésre ítélhető.

Volt már, akit ilyen bűncselekményért felelősségre vontak?

Eddig két ügy zárult le elmarasztaló ítélettel. Egy békési vadőrt, aki három bűntársával, egy rétisas és 60 más védett madár pusztulását okozta, első fokon két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Egy szintén békési gazdára, aki a helytelen vegyszerhasználattal 115 daru pusztulását okozta, közel 15 millió Ft-os természetvédelmi bírságot róttak ki.
Több jelenlegi ügyben még nyomozás folyik, egy eset pedig már a bíróság előtt van.

Hogyan lehet a további mérgezések ellen küzdeni?

A Magyar Madártani Egyesület és a nemzeti parkok szakemberei a legveszélyeztetettebb területek folyamatos ellenőrzésével próbálják a lehető leghamarabb észlelni az egyes mérgezéses eseteket, és felszámolni a méreg-forrást. A beteg madarakat a szakemberek haladéktalanul specialista állatorvoshoz, illetve a begyűjtött tetemeket toxikológiai vizsgálatra szállítják.

Az intézkedéssel párhuzamosan a természetvédelmi szakemberek feljelentést tesznek, amelynek hatására a rendőrség kiterjedt nyomozásba kezd. Az estek hátterének feltárásában segítenek a növényvédelmi és a vadászati szervek is.

A jövőbeli esetek megelőzése csak úgy lehetséges, ha a mérgezések veszélyességéről széleskörű felvilágosító munka kezdődik, ha több bűnös elnyeri precedens értékű méltó büntetését, valamint ha a veszélyes szerek végleg eltűnnek, nemcsak az engedélyezett szerek listájáról, hanem a legeldugottabb raktárakból is.

Mit tegyen az, aki esetleg elpusztult vagy beteg ragadozómadarat talál?

Haladéktalanul értesítse a Magyar Madártani Egyesületet (30/525-40-71, mergezes@mme.hu), vagy a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot (elérhetőségüket ld. a www.nemzetipark.gov.hu weboldalon).

Munkánkat segítheti adományozással, vagy adója 1%-ának felajánlásával.    

A ragadozómadár-védelmi program az MME 1975-ben indított, kiemelt jelentőségű tevékenysége, amely elsősorban a kerecsensólyom és a parlagi sas védelmét célozza meg, de az egyesület munkaterveinek, védelmi programjainak megfelelően a Ragadozómadár-védelmi Szakosztály kiemelkedő figyelmet fordít az uhu, kék vércse, a rétisas és a fekete gólya, hamvas rétihéja védelmére is. A szakosztály a munkatervében az alábbi feladatokat fogalmazta meg:

I. Fajok védelmével kapcsolatos feladatok

1. A világszerte veszélyeztetett parlagi sas állományának növelése
2. Az Európában veszélyeztetett rétisas állomány növelése
3. Az Európában veszélyeztetett kerecsensólyom állományának növelése
4. Az Európában veszélyeztetett kék vércse állomány megőrzése
5. Az Európában/Világviszonylatban veszélyeztetett békászó sas magyarországi állományának védelme
6. A Magyarországon veszélyeztetett uhu állományának megőrzése
7. A Magyarországon veszélyeztetett gyöngybagoly állomány védelme
8. Fekete gólya állomány felmérése, védelme

II. Területi munka

1. Mintaterületeken folyamatos állományfelmérés

III. Speciális feladatok

1. Középfeszültségű tartóoszlopok szigetelése
2. Új szabvány bevezettetése
3. Részvétel a legfontosabb madárélőhelyek programban
4. Részvétel MME Monitoring tevékenységében
5. Kékes rétihéja éjszakázó helyek védelme
6. Kis héja hazai fészkelési viszonyainak feltárása
7. Ragadozó madarak védettségének népszerűsítése
8. Kutatási-etikai szabályzat kidolgozása
9. Legfontosabb élőhelyek integrálása a Környezetileg Érzékeny Területek rendszerébe

Középfeszültségű oszlopok szigetelése

Napjainkban a madárvilág számára az élőhely beszűküléssel párhuzamosan legjelentősebb veszélyforrás a 20 kV-os középfeszültségű szabad légvezetékes tartóoszlop jelenti. Ha a madár az oszlop úgynevezett kereszttartó vasára rászáll -melyre a porcelánszigetelők vannak rögzítve-, és közben szárnyával hozzáér a vezetékhez, rövidzárlat következtében áramütéstől elpusztul. Hazánk területén közel egymillió hasonló oszlop üzemel, közülük 100,000 fontos madár élőhelyeken található és ezek az igazán veszélyesek. Kidolgoztunk egy speciális szigetelőpapucsot, ami a kereszttartó vasat felülről szigeteli, így ha rászáll a madár nem éri áramütés. Az Elektromos Művek Rt. szakemberei szakvéleményük alapján elsősorban karbantartás esetén helyezik ki a szigetelőket, így jelentős költséget takarítunk meg. Programunknak két fő iránya van, egyrészt a széleskörű kutatómunkánk során felderített legveszélyesebb oszlopok szigetelése, másrészt egy olyan szabvány módosítás kezdeményezése, ami biztosítaná a környezetbarát megoldást.

A program támogatója a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC).

Köszönjük a kerecsensólyom védelméhez nyújtott segítséget!

A szakosztály 2004. évi jelentése

Parlagi sas fejvédelmi terv
Rétisas fajvédelmi terv
Fekete gólya fajvédelmi terv
Kerecsensólyom fajvédelmi terv
Uhu fajvédelmi terv
Kék vércse fajvédelmi terv
Gyöngybagoly fajvédelmi terv

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!