A nagy goda állományának drasztikus csökkenése minden olyan terepmadarász számára jól látható, aki az elmúlt egy-két évtizedben a hazai vizes élőhelyeket látogatta. Nem csak a költőállomány tűnik el az egyre kevesebb alkalmas élőhely miatt, de az átvonuló sokezres godacsapatok látványa is egyre ritkább napjainkra. Ennek ellenére mostanáig hiányoztak az országos szintű adatok a nagy goda átvonuló állománynagyságról, hiszen sajátos élőhelyigénye miatt a Vonuló Vízimadár Monitoring nem tudta megfelelően lefedni hazánk fő pihenő- és táplálkozóhelyeit.

Vonuló nagy godák a kardoskúti Fehér-tavon ( Fotó: Csibrány Balázs)

A nagy goda vonulási csúcsa április elejére esik, ilyenkor található a legtöbb madár egyszerre a Kárpát-medencében a tavaszi vonulás során. Ekkor jellemzően a szikes tavakat, a pusztai vízállásokat, a belvízfoltokat és a lecsapolt halastavakat keresik fel tömegesen. A 2022-es év rendkívüli aszályának előjelei már áprilisban megmutatkoztak, ezért jórészt csak a lecsapolt halastavakon lehetett számítani a godák megjelenésére. Bár a 2023-as év csapadék szempontjából még mindig erősen hiányt szenved, a helyzet egyelőre lényegesen jobb a tavalyinál. A sekély vizű szikes tavak és mocsárrétek jelentős része még víz alatt áll, és a hajdani folyómedrek és fokok medreit kirajzoló „belvizek” is megjelentek a mélyebb területeken. E vízállások mind fontos pihenőhelyül szolgálnak a Kárpát-medencén átvonuló partimadarak számára, s érdemes őket felkeresni a négynapos nagy goda szinkronfelmérés ideje alatt.

Nagy godák ( Fotó: Csibrány Balázs) 

Az adatközlés legegyszerűbb módja, ha a megfigyeléseket a Madáratlasz Program (MAP) internetes adatbázisába töltik fel a felmérők, melyre asztali számítógépről (map.mme.hu) és okostelefonról (Turdus applikáció) egyaránt lehetőség nyílik. Bár alapvetően a nagy goda adatok a legfontosabbak, mégis mindenkit biztatunk lehetőség szerint az összes madárfaj megfigyelését rögzítő ún. teljes fajlistás adatgyűjtésre! De azon felmérők számára, akik csak a vízimadarak felmérésében érdekeltek, már lehetőség van kizárólag a vízimadárfajokat érintő ún. vízimadár fajlista rögzítésére is. Amennyiben valaki nem rendelkezik hozzáféréssel e felületekhez, megfigyelési adatait a Vízimadár-védelmi Szakosztály elektronikus címére (vvsz@mme.hu) is elküldheti. Ebben az esetben kérjük a terület neve mellett annak koordinátáit, illetve a megfigyelés időpontját és időtartamát is feltüntetni!

A felmérés eredményeiről az adatok összesítését követően fogunk beszámolni. Ezúton szeretnénk előzetesen is megköszönni minden felmérő munkáját!

Csibrány Balázs

MME Vízimadár-védelmi Szakosztály

A Budapest II. kerületében található Völgy utcában nemcsak a Hűvösvölgy végállomásra tartó villamosok közlekednek, de ez az útszakasz az itt élő barna varangyok (Bufo bufo), erdei békák (Rana dalmatina) és zöld varangyok (Bufotes viridis) legfontosabb vonulási útvonala is.

Érkezik a segítség. (Fotó: Aliczki Manó)

Az enyhe, csapadékos tavaszi idő beköszöntével békák százai kelnek útra az Ördög-árok túloldalán lévő erdős hegyoldalban található telelőhelyeikről, hogy a villamossíneken túl, az egyik kertben megbújó Modori-tó felé vegyék az irányt, ahol a sikeres párzást követően a nőstények lerakják petéiket.

Azonban ez a vállalkozás nem veszélytelen, hiszen az útvonalukat kettészelő betonozott út, és a villamossínek, illetve az azokon közlekedő járművek a legtöbb esetben végzetesek számukra. Az út túloldalára igyekvő varangyoknak fizikailag nehéz feladat átkelni a villamossínek, a mellettük húzódó, függőleges betonfalú vízelvezető árok és a meredek rézsű jelentette akadályokon, ahol évek óta sokukat gázolják el a gyakran közlekedő villamosok, illetve az arra járó autók.

Tavaly és az elmúlt hetekben az útszakaszon többszáz főként barna varangy pusztulását regisztráltuk. Csak a kerítés megépülését megelőző két esős napon több mint 300 varangyot gyűjtöttek és mentettek meg munkatársaink és önkénteseink a biztos haláltól.

Villamos által elgázolt barna varangy. (Fotó: Aliczki Manó)

Erre a komoly természetvédelmi problémára jelent megoldást a héten önkéntesek és természetvédelmi szervezetek munkatársai által mintegy 300 méter hosszan telepített ideiglenes terelőrendszer, mely megakadályozza, hogy a békák az útra jutva elpusztuljanak.

Ideiglenes kétéltű terelőrendszer a II: kerületi Völgy utcában. (Fotó: Aliczki Manó)

A munka azonban a kerítés felállításával még nem ér véget, sőt inkább csak azután kezdődik, hiszen a kerítés mentén bizonyos távolságonként leásott vödrökbe kerülő békákat össze kell gyűjteni és átvinni őket a túloldalon található szaporodóhelyre, a Modori-tóhoz. A kerítés rendszeres ellenőrzésében, a békák számlálásában és szállításában lelkes önkéntesek segédkeznek, akiket sem az eső, sem az éjszaka nem tántorít el a békák mentésétől. Amennyiben bárki szeretne csatlakozni az akcióhoz, akkor az alábbi elérhetőségeken jelentkezve tudja megtenni.

A csapadékos, enyhe éjszakákon önkéntesek gyűjtik és segítik át a békákat az úttest és villamossín túloldalára. (Fotó: Aliczki Manó)

Amennyiben valaki hasonló problémát észlel a környezetében, akkor várjuk az ilyen megfigyelésekkel kapcsolatos információkat is, illetve az észleléseket feltöltheti az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára weben vagy ingyenes okostelefon alkalmazáson keresztül.

Hálásan köszönjük mindenkinek a segítséget és külön köszönjük az Extra Ponyva Kft-nek, hogy a kerítésrendszer alapanyagául szolgáló ponyvával támogatták a kétéltűek védelmét!

 

További információ:

Egerer Anna (+36 20 229 6986, egerer.anna@mme.hu)

MME Békamentés: https://www.mme.hu/khvsz/bekamentes

MME Tudástár – barna varangy: https://www.mme.hu/keteltuek-es-hullok/barna-varangy

Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program: https://herpterkep.mme.hu/