Fekete gólya

Ha egy madárfaj korcsoportjainak tömegességét egy elfektetett oszlopdiagramon ábrázoljuk, egy piramisformát kapunk. Legalul, a legnagyobb számban, a frissen kirepült fiatalok vannak, de a második évre ez a szám meredeken lecsökken. Az első év túlélése igen nehéz a még bizonytalanul repülő, táplálkozó, tapasztalatlan fiatal madarak számára. A piramis tetején lesz az a kevés egyed, amelyek megérik a matuzsálem kort. De mennyi ez a kor? Ezt pontosan nem tudni. A madárgyűrűzési eredményekből lehet erre következtetni. A fiókakorban jelölt és később megfigyelt vagy megkerült madaraknak tudjuk csak a pontos korát. De így is csak egy közelítő képet kaphatunk, mert nem biztos, hogy a legidősebb madarat ismertük meg, nagy valószínűséggel az éppen nem is kapott gyűrűt.

Június elején egy gyűrűs fekete gólyát fényképeztek Szolnoktól nem messze a Tisza hullámterében (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Monoki Ákos, Nagy Gábor). A madarat fiókakorában, 2003 júliusában gyűrűzték a Duna ártéri erdejében Hercegszántó határában (Bács-Kiskun megye, Kalocsa Béla). Jelenleg ez a legidősebb megkerült gyűrűs fekete gólya a hazai madárgyűrűzési adatbankban. A madár nem először került szem elé, az eltelt 19 év alatt összesen 11 megfigyelése van, ami a távcsővel, teleszkóppal leolvasható jelölőgyűrűjének köszönhető. Egy alkalommal, 2005-ben Izraelben is látták a vonulási időszakban, a többi adata hazai megfigyelésekből származik. Itthon minden alkalommal a fészkelőterületén, a Tisza ártérben került elő. 2015-ben is készült róla egy fénykép (Monoki Ákos).

A most megfigyelt fekete gólya, 2015-ben is lencsevégre került (Fotó: Monoki Ákos)

Ez a madár nem csak a hazai adatbank fekete gólya életkor listáján van az első helyen, hanem az EURING adatbank alapján is átvette a vezetést. https://euring.org/data-and-codes/longevity-list

A fekete gólya zavartalan, zárt erdőkben fészkel, leggyakrabban folyók sűrű ártéri erdeiben. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre töltik.

A mostani adat alapján, tehát a fekete gólya akár 19 évig is elélhet, de feltehetően vannak ennél is idősebb példányok.

További információ és megkerülési térképek a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig

Egy litván gyűrűs fekete gólyát figyeltek meg augusztus második felében Bátonyterenyénél, a Maconkai-víztározón (Molnár Márton). A madarat idén júniusban gyűrűzték fiókaként Vilniusztól nem messze (Darius Musteikis). Ez az első litván gyűrűs fekete gólya megkerülési adat a hazai madárgyűrűzési adatbankban. 

Litván gyűrűs fekete gólya megkerülési térképe (Tringa)

Magyarországon ezidáig 239 külföldi gyűrűs fekete gólya megkerülést regisztráltak, ezek nagy része színes gyűrűs megfigyelések volt. A legtöbb alkalommal cseh (137 példány), lengyel (40 pld.), szlovák (24 pld.) és német (13 pld.) gyűrűs madarakat észleltek a megfigyelők. A Balti államokból eddig 13 gyűrűs fekete gólya került meg Magyarországon.

További információ a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig

 

 

Augusztus közepén egy 1998-ban jelölt cseh gyűrűs fekete gólyát figyeltek meg Kenderes határában a Telekhalmi-halastavakon (Monoki Ákos és Kiss Ádám).

Cseh gyűrűs fekete gólya (Fotó: Monoki Ákos)

A madarat fióka korában gyűrűzték (Frantisek Pojer) és azóta csak egy alkalommal került szem elé, 2013-ban Csehországban. Jelenleg ez a legidősebb gyűrűs fekete gólya a hazai madárgyűrűzési adatbankban és az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank korrekord listáján is átveszi a vezetést (www.euring.org/data-and-codes/longevity-list).

Cseh gyűrűs fekete gólya megkerülési térképe (Tringa)

A hazai madárgyűrűzési adatbázisban a másik „matuzsálem korú” fekete gólyát (Tóbiást) 1999-ben gyűrűzték itthon (Kalocsa Béla) és 2013 óta egy bekamerázott fészekben költ: http://gemenczrt.hu/media/feketegolya-feszek/

A fekete gólya hosszútávú vonuló. A fölszálló meleg légáramlatokat kihasználva, termikelve vonul. Az európai állomány két fő vonulási útvonalat használ: a keleti, Törökországon és Izraelen át vezető, valamint a nyugati, a Pireneusokon és Gibraltáron át vezető útvonalat. A magyarországi állomány legnagyobb része fészkelőterületét augusztus közepe és szeptember vége között hagyja el. A tavaszi vonulás februártól áprilisig tart. A vonulásról rendelkezésünkre álló információt legnagyobbrészt színes gyűrűs leolvasásokból és műholdas követés eredményeiből ismerjük.

További információ a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig

Ha valaki felteszi a kérdést, hogy „hány gólya él Magyarországon?”, a legelső „válasz-kérdés” ez lehet: „Milyen gólya?”
Közismert, hogy a Kárpát-medencében két gólyafaj él: a fekete- és a fehér gólya.  Az erdőkhöz kötődő fekete gólya (Ciconia nigra) felmérése jelentős terepi ismereteket és sok időt igényel, ezért a tapasztalt madarászok (sokszor a hasonló élőhelyeken dolgozó ragadozómadár-védők) végzik. A fehér gólya (Ciconia ciconia) szinte kizárólag a településeken és az ember által lakott helyek közelében él, ezért könnyen megfigyelhető.

A gólyákon ezért ezúttal a fehér gólyákat, a gólyafelmérés szó alatt pedig a fehér gólyák felmérését értjük. Az elmúlt évtizedekben több ezer önkéntes vett részt a tevékenységben, a fészkek összeírásában bármely madárbarát részt tud venni.

Miért kell a gólyákat megszámolni?

… folytathatná a képzeletbeli érdeklődő.
A gólyaállomány szemmel látható csökkenése már évtizedekkel ezelőtt feltűnt az ornitológusoknak. Pontos adatok azonban nem álltak rendelkezésünkre. A kisebb-nagyobb területeken végzett felmérések idővel igazolták a csökkenő tendenciát. A felmérési eredmények alapján kimutatható volt, hogy a csökkenés többek között a táplálkozó- és fészekrakó helyek eltűnése, a terjedő villamos hálózatokon bekövetkező balesetek, és a telelőterületek kedvezőtlen időjárási viszonyai okán következett be

Mióta számolják a gólyákat?

Az első nemzetközi szintű gólyafelmérésre 1934-ben került sor. Ennek hatására 1941-ben hazánkban a Madártani Intézet szervezte meg az első országos akciót. A világháború után több regionális cenzust követően 1958-ban zajlott le ismét az egész országra kiterjedő felmérés, amit 1963. és 1968. követett. Az újabb nemzetközi felméréshez igazodva 1974. volt a következő országos felmérés éve. Azóta minden ötödik évben megismétlődik a munka.

Fehér gólya Fotó: Imre Tamás

Mikor számolják a gólyákat?

„És tényleg egyesével megszámolják a madarakat?”… - kérdezhetné képzeletbeli beszélgetőpartnerem.
Tulajdonképpen igen! Azonban nem mindegy, hogy melyik időszakban és hol. A felmérés ugyanis elsősorban a fészkek összeírását takarja, amihez hozzátartozik a benne lakók megszámolása is. A „leltározás” a teljesség kedvéért kiterjed a fészekanyag nélküli üres tartókosarakra, a lakatlan fészkekre és a lakott fészekre is. A felmérés időszaka a fiókák kirepülése előtti néhány hét, így már a fészkekben álldogáló utódok is számba vehetők. A végeredményben ismert lesz a fészkek száma, a fészkelő párok mennyisége és a kirepülő fiatal madaraké is.

További információ:
Lovászi Péter, MME, Csongrád megyei Helyi Csoport, lovaszi.peter@mme.hu
Nagy Károly, MME, nagyhalászi blog szerkesztője, Monitoring Központ, 30 906 62 85, nagy.karoly@mme.hu
Lendvai Csaba, MME, gólya kampány / program koordinátor, lendvai.csaba@mme.hu

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

 

     Egyéni és céges adományozás >>

 

     Köszönjük!