Monitoring

Fecskeváró – április-május

A Tavaszi madárles program a lakosság segítségével egész Európában nyomon követi négy faj: a fehér gólya, a kakukk, a sarlósfecske és a füsti fecske tavaszi érkezését. Azt javasoljuk a kirándulni vágyó iskolai osztályoknak, szakköröknek, baráti társaságoknak, családoknak, hogy áprilisban és májusban szervezzenek kisebb túrákat, figyeljék az eget, jegyezzék, majd töltsék fel az első megfigyeléseket a program magyar nyelvű oldalára.

Partifecske nap - Tiszai hajókirándulás partifecske telepekre  – május

Tokajtól északra, a Felső-Tisza szakadásos partfalaiban találhatók Európa legnagyobb egybefüggő partifecske telepei, melyek egyben az utolsó jelentős természetes fészkelőhelyei a fajnak kontinensünkön.  Az MME a 2010-es fecskevédelmi évben hagyományteremtő szándékkal indította el a teleplátogató tokaji partifecske hajózási programot. A különleges madármegfigyelő sétahajózás keretében két napon keresztül, naponta legalább három alkalommal mintegy két órás utakat teszünk egy kétfedélzetes hajón a nászidőszakban nyüzsgő partifecske kolóniákhoz.

Kisfilm a 2011. évi program első ...

... és második napi kishajós programjáról (Videók: Orbán Zoltán).

Fiókaköszöntő – június-augusztus

Az afrikai telelőterületekről április-májusban hazaérkező fecskéink napok alatt párba állnak és költeni kezdenek. Június-augusztusban akár két fészekaljat is felnevelnek, ez a hatalmas munka gyakran még szeptemberre is áthúzódik. Ebben az időszakban országszerte látogatásokat szervezünk fecske költőtelepekre, ahol madarász túravezetőink segítségével az érdeklődők bepillanthatnak a fecskék izgalmas közösségi életébe. 

A gyakran többszázas fecske fészektelepek nagyon látványosak.
Molnárfecske telep Tiszavasváriban (Videó: Orbán Zoltán).

Bemutató fecskegyűrűzések – június-augusztus

A fecskevédelem egyik legfontosabb feladata az adatgyűjtés, az állományváltozások nyomon követése. Ebben a munkában fontos szerepe van a költőpárok és a fiókák jelölésének - a madárgyűrűzésnek. Ezek a madárgyűrűzési akciók a legizgalmasabb, legjobban kedvelt közösségi programjaink, hiszen testközelből lehet megismerni az addig csak repülve látott madarakat. A telepeken tett néhány órás látogatásaink során függönyhálókkal befogjuk a madarakat, majd néhány perces mérést, és a gyűrű felrakását követően már repülhetnek is tovább; ahol lehetőség van rá, a fészekben ülő fiókákra is gyűrű kerül. Eközben az érdeklődők a gyűrűző kollégáinktól hallhatnak a fecskék életének és vonulásának izgalmas részleteiről, és magáról a madárgyűrűzésről. Természetesen a befogott madarakat fotózni és videózni is lehet, illetve meg is lehet simogatni.

Fecskebúcsúztató – szeptember

Az ősz egyik leglátványosabb természeti eseménye a madárvonulás, ezen belül is különös élmény a nádasokban éjszakázó, sokszor tízezres fecske (és seregély) csapatok megfigyelése. A behúzások az esti szürkület előtt kezdődnek, és sötétedésig tartanak. Több ilyen nagy gyülekezőhely mellett működik gyűrűző táborunk, így a résztvevők nem csak a füstként kavargó madárcsapatokban gyönyörködhetnek, de részt vehetnek az esti fecskebefogásban, majd az éjszakába nyúló gyűrűzésen is.

Éjszakázó fecskecsapatok hajnali és esti húzása, ...

... és gyűrűzésük a Sumonyi Madárgyűrűző állomáson (Videók: Orbán Zoltán).

Nem kell érteni a madarakhoz!

Rendezvényeinken alapelv, hogy a részvételnek nem feltétele a madártani ismeret! Felkészült terepi vezetőink, környezetpedagógusaink minden érdeklődőt szeretettel várnak, és gondoskodunk a szükséges madarász felszerelésről is!

Hol tájékozódhatom?

Az aktuális programok helyszíneiről, időpontjairól és eseményeiről részletesen beszámolunk a honlap kezdő oldalán a legfrissebb hírekben.  Akinek nincs Internet hozzáférése, telefonon érdeklődhet az egyesület központi telefonszámán (06-1/275-6247).

Miként vehetek részt?

A programokra nem szükséges előzetesen jelentkezni, elég a választott helyszínre jönni a megadott időpontban. További információ a szervezőknél kérhető. Nagyobb létszámú óvodai csoportok, iskolai osztályok vagy egész iskolák részvétele esetén azonban javasoljuk az előzetes egyeztetést!

Mit vigyek magammal?

Fontos az időjárásnak megfelelő öltözék, ami védelmet nyújt akár a kánikulai, akár a hűvös, esős időben, valamint a megfelelő mennyiségű ivóvíz és úti élelem. Hasznos lehet a szúnyogriasztó is. Akinek van távcsöve, jó ha elhozza, az eseményeken természetesen fotózni, videózni is lehet.

Orbán Zoltán

Ha valaki felteszi a kérdést, hogy „hány gólya él Magyarországon?”, a legelső „válasz-kérdés” ez lehet: „Milyen gólya?”
Közismert, hogy a Kárpát-medencében két gólyafaj él: a fekete- és a fehér gólya.  Az erdőkhöz kötődő fekete gólya (Ciconia nigra) felmérése jelentős terepi ismereteket és sok időt igényel, ezért a tapasztalt madarászok (sokszor a hasonló élőhelyeken dolgozó ragadozómadár-védők) végzik. A fehér gólya (Ciconia ciconia) szinte kizárólag a településeken és az ember által lakott helyek közelében él, ezért könnyen megfigyelhető.

A gólyákon ezért ezúttal a fehér gólyákat, a gólyafelmérés szó alatt pedig a fehér gólyák felmérését értjük. Az elmúlt évtizedekben több ezer önkéntes vett részt a tevékenységben, a fészkek összeírásában bármely madárbarát részt tud venni.

… folytathatná a képzeletbeli érdeklődő.
A gólyaállomány szemmel látható csökkenése már évtizedekkel ezelőtt feltűnt az ornitológusoknak. Pontos adatok azonban nem álltak rendelkezésünkre. A kisebb-nagyobb területeken végzett felmérések idővel igazolták a csökkenő tendenciát. A felmérési eredmények alapján kimutatható volt, hogy a csökkenés többek között a táplálkozó- és fészekrakó helyek eltűnése, a terjedő villamos hálózatokon bekövetkező balesetek, és a telelőterületek kedvezőtlen időjárási viszonyai okán következett be

Az első nemzetközi szintű gólyafelmérésre 1934-ben került sor. Ennek hatására 1941-ben hazánkban a Madártani Intézet szervezte meg az első országos akciót. A világháború után több regionális cenzust követően 1958-ban zajlott le ismét az egész országra kiterjedő felmérés, amit 1963. és 1968. követett. Az újabb nemzetközi felméréshez igazodva 1974. volt a következő országos felmérés éve. Azóta minden ötödik évben megismétlődik a munka.

Fehér gólya Fotó: Imre Tamás

„És tényleg egyesével megszámolják a madarakat?”… - kérdezhetné képzeletbeli beszélgetőpartnerem.
Tulajdonképpen igen! Azonban nem mindegy, hogy melyik időszakban és hol. A felmérés ugyanis elsősorban a fészkek összeírását takarja, amihez hozzátartozik a benne lakók megszámolása is. A „leltározás” a teljesség kedvéért kiterjed a fészekanyag nélküli üres tartókosarakra, a lakatlan fészkekre és a lakott fészekre is. A felmérés időszaka a fiókák kirepülése előtti néhány hét, így már a fészkekben álldogáló utódok is számba vehetők. A végeredményben ismert lesz a fészkek száma, a fészkelő párok mennyisége és a kirepülő fiatal madaraké is.

További információ:
Lovászi Péter, MME, Csongrád megyei Helyi Csoport, lovaszi.peter@mme.hu
Nagy Károly, MME, nagyhalászi blog szerkesztője, Monitoring Központ, 30 906 62 85, nagy.karoly@mme.hu
Lendvai Csaba, MME, gólya kampány / program koordinátor, lendvai.csaba@mme.hu

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!