Madárlesen letöltés

1. Tömörítsd ki a zip fájl tartalmát egy könyvtárba!
2. Klikkelj a madarlesen.exe fájlra!
3. Jó szórakozást kívánunk!

WinZip tömörítő

Készítette a Green Forest Stúdió a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megbízásából. A rajzokat Nemes Zoltán készítette. A program elkészítésében és tesztelésében segítségünkre voltak: Berényi Nóra Forgács Emese Lehoczki Liza Nemes Marcell Nemes Mátyás Szilágyi Ákos Ez a termék a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület számára készült, az egyesület által szabadon terjeszthető, "freeware" oktatóprogram melynek bármely adathordozón való megjelentetése, sokszorosítása, terjesztése kizárólag a szerzők illetve az egyesület írásos engedélyével történhet! info@greenforest.hu info@mme.hu

A fontos madárélőhelyek megőrzését csak a területen élők, az ott gazdálkodók biztosíthatják az által, hogy tevékenységük során megóvják a területüknek azokat a kulcsfontosságú jellemzőit,aminek köszönhetően a madarak és más természeti értékek megtalálják életfeltételeiket. Természetesen ezeket a tényezőket sokan nem ismerik,vagy nem tudják, hogyan vegyék figyelembe az ökológiai szempontokat gazdálkodásuk vagy fejlesztéseik során. Sokan talán nem is tudják, hogy milyen feltételekkel és honnan kaphatnak támogatást természetkímélő tevékenységükhöz.

Alábbi szolgáltatásainkat ajánljuk a gazdálkodóknak, önkormányzatoknak és beruházóknak:

Szolgáltatásaink:

Az említett együttműködési lehetőségek mellett kiemelt figyelmet fordítunk a gazdálkodók gyakorlati munkáját segítőkezelési útmutatók kiadására (pl. gyepterületek, nádasok természetvédelmi kezelésének gyakorlata stb.). Kisebb füzetek kiadását is tervezzük az egyes fontosabb mozzanatok bemutatására, mint például az élőhelyet jelentő sövények létesítésének szempontjai, a kaszálás természetkímélő módjai, a legeltetés gyakorlata, képekkel és magyarázó rajzokkal illusztrálva.

Gyepgazdálkodási fórum Herceghalmon

A fajgazdag pannon gyepek jelentős részét, speciális élővilágukat és tájképi értéküket a több száz éve zajló rendszeres,kíméletes kaszálás, legeltetés hozta létre és tartotta fenn. Az elmúlt évtizedekben a legeltetéses állattartás mértéke drasztikusan csökkent,a gyepek kaszálással történő fenntartása megritkult hazánkban. Ennek a tendenciának a megfordítása az állattenyésztők, állattartók, gazdálkodók és a természetvédők közös érdeke.

Az érdekelt szakterületek közötti konstruktív párbeszéd kialakulásának segítése, az egymásra utaltság kölcsönös megértése és az együttműködés kialakítása érdekében rendezett szakmai fórumot az MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálata 2006. május 31-én.

A herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben megrendezett összejövetel az állattenyésztők és a természetvédelmi szakma első olyan, mindenki számára nyitott fóruma volt, mely a felek egymás jobb megértésére, a konfliktusok feloldására,a közös célok meghatározására teremtett lehetőséget. Az érdekeltek egymás iránti nyitottságát mutatja, hogy a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és a Magyar Agrár-Környezetvédelmi Egyesület társszervezőként kapcsolódott a főszervezőhöz.

A fórumon képviselték magukat állattenyésztő szervezetek, nemzeti park igazgatóságok, természetvédelmi és állattenyésztési civil szervezetek, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, FM hivatalok, agrárkamarák, egyetemek, állattenyésztői és botanikai kutatóintézetek, családi gazdálkodók, őstermelők,mezőgazdasági vállalkozások, gyepgazdálkodási társulatok, valamint a Környezetvédelmi-és Vízügyi minisztérium Természetvédelmi Hivatala is.

A fórumsorozat első alkalmának szánt rendezvényen a szervezők arra törekedtek, hogy az érintett szakmai körök minél szélesebb skálája előadóként is megszólalhasson. A fórum programja, az előadások anyagai (ppt.) és a fórumon készült fotók itt letölthetőek.

A fórum az NCA Civil Önszerveződés Szakmai és Területi Együttműködés Kollégiumának és az Európai Közösség LIFE pénzügyi támogatásának segítségével került megrendezésre.

Elérhetőségeink:
Budapesti központ
e-mail: ttsz-bp@hu.inter.net
postacím: 1121 BP. Költő u.21.

Szilvácsku Zsolt: 06-309593114
vezető tanácsadó

Fülöp Gyula: 06-309148053
agrár-környezetvédelmi tanácsadó

Szabó Balázs: 06-309692781
vizesélőhely-védelmi tanácsadó

Egyházy Ágoston: 06-203484740
koordinátor

Vidékfejlesztés
Borító (pdf formátum, 146 kB)
2. oldal (pdf formátum, 82 kB)
3. oldal (pdf formátum, 125 kB)
4. oldal (pdf formátum, 66 kB)
5. oldal (pdf formátum, 65 kB)
6. oldal (pdf formátum, 76 kB)
7. oldal (pdf formátum, 173 kB)
Hátlap (pdf formátum, 40 kB)

A vidék_jövője_Magyarországon (pdf, 2,6 MB)

Pályázati tanácsadás
A "Hogyan pályázzanak a magyar gazdák?" c. kiadvány a TTSZ címén megrendelhető.
A kiadvány borítója (pdf formátum, 341 kB)

Természetkímélő gazdálkodás
Gyepek természetkímélő kezelése (pdf formátum, 139 kB)
Gyümölcsösök természetkímélő kezelése (pdf formátum, 178 kB)
Szántók természetkímélő kezelése (pdf formátum, 201 kB)
Nádasok természetkímélő kezelése (pdf formátum, 95 kB)
Halastavak természetkímélő kezelése (pdf formátum, 85 kB)

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (95%), gyepek (5%).

Földhasználat: vadászat (100%), mezőgazdaság (75%), természetvédelem és kutatás (25%), erdőgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés intenzitásának növekedése (B), erdőirtás (B), egyéb (B), mélységi vagy talajvíz kitermelés (C).

Védettség: nincs.
Területleírás
Mosonmagyaróvártól északra és nyugatra kétterületi egységet foglal magába az oszták-magyar, illetve aszlovák-magyar határ közelében. Az északi rész magasártér, közepestalajvízállással, réti-mezőségi talajjal; a nyugati rész mély talajvizűlöszös síkság csernozjom talajokkal, amelyekre azonban a sekélytermőréteg miatt szélsőséges vízgazdálkodás jellemző. Egykor belterjes mezőgazdasági művelés alatt álló mezőgazdasági terület.

Madártani jelentőség
A mezei madárfajok fontos élőhelye,ahol tudatos élőhely fejlesztéssel sikerült a világszerte veszélyezettet túzok és a fogoly állományát többszörösére növelni.

Természetvédelmi kijelölések
Hivatalosan nem álltermészetvédelmi oltalom alatt. A Lajta- és a Moson-projekt aLajta-Hansági Rt, a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási Tanszéke, a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a WWF Ausztria összefogásában valósul meg.

Természetvédelmi kérdések
Jelenleg nem veszélyeztetett. A kárpótlás és a földprivatizáció miatt, illetve - az EU csatlakozástkövetően - azonban számítani lehet a mezőgazdaság intenzitásának növekedésére, a fasorok károsodására, és a Bősi-vízlépcső megépítésemiatt a talajvízszint csökkenésére. Az 1992-ben indult Lajta-programkeretében vegyszermentes táblaszegélyeket alakítanak ki, és különfélemódon növelik a szegélyhatásokat a fogoly védelme érdekében. A Moson-projekt 1993-ban indult meg 1232 ha-on. A túzok (Otis tarda)megmentése érdekében túzokkímélő vetésszerkezetet vezettek be, illetve egyes területrészeken a felhagyták a szántóföldi művelést.

Minősítő fajok:
fogoly (Perdix perdix)
túzok (Otis tarda)

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (54%), gyepek (30%), erdők és facsoportok (11%), vízi élőhelyek (5%).

Földhasználat: természetvédelem és kutatás (70%), erdőgazdálkodás (60%), mezőgazdaság (35%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A), lecsapolás (A), természeti események (B), erdősítés (C), a növényzet égetése (C).

Védettség: nincs.
Területleírás
Rossz lefolyású ártér lápos réti talajjal,illetve tőzeges síkláppal Kapuvár és Csorna között. Egykor Magyarországlegnagyobb lápterülete volt, és a Fertő-tóval összefüggő vízrendszertalkotott. Mára nagyrészt kultúrtájjá alakult a vízrendezés és az aztkövető emberi beavatkozások hatására. Nemesnyár és éger ültetvények,kevés természetes égeres láperdő, puhafás ligeterdő váltakozik magassásrétekkel, kiszáradó láprétekkel és mocsárrétekkel és szántókkal. Azegykori lápterület gazdag vízivilágát ma már csak néhány kisebbkiterjedésű vizes élőhely idézi (Kónyi-tó, Barbacsi-tó, Fehér-tó)idézi. Elsősorban erdőgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés és rét-legelőgazdálkodás, valamint tőzegbányászat folyik a területen.

Madártani jelentőség
A Hanság részben még őrzi az egykorilápterület változatos madárvilágát, bár a haris (Crex crex), a túzok(Otis tarda) és a nagy póling (Numneius arquata) állománya szinteteljesen felmorzsolódott. Jelenleg nemzetközi szintű kijelölését csak az itt fészkelő gémek teszik lehetővé.

Természetvédelmi kijelölések
7086 hektár a Fertő-Hanság NP része.

Természetvédelmi kérdések
Jelenleg a legfontosabbveszélyeztető tényezők közé tartozik a gyepek művelésének felhagyása, avízelvezetés, az erdősítés, az égetés, és túlszaporodott vaddisznóállomány. A védett természeti területek védettségi szintjénekhelyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény alapján a terület egyrésze természetvédelmi kezelésbe kerül, ami lehetőséget ad a füves ésvizes élőhelyek rekonstrukciójára. A védett terület bővítése (kb. 3500hektárral) folyamatban van. Az MME Kisalföldi HCs évente szervez madárgyűrűző tábort a területen.

Minősítő fajok:
bakcsó (Nycticorax nycticorax)
nagy kócsag (Egretta alba)
fehér gólya (Ciconia ciconia)

Élőhelyek: vízi élőhelyek (65%), mesterséges élőhelyek (30%), gyepek (5%).

Földhasználat: természetvédelem és kutatás (100%), vadászat (98%), halászat és akvakultúra (65%), vízgazdálkodás (65%), mezőgazdaság (15%).

Veszélyeztető tényezők: gátak, csatornák, duzzasztók építése (A), lecsapolás (A ), halászat és akvakultúra (B ), a madarak zavarása (B), természeti események (B ), üdülés, turizmus (B ), a mezőgazdaságiművelés felhagyása (C ), a mezőgazdasági termelés intenzitásánaknövekedése (C ), kotrás és csatornázás (C ), iparosítás, városiasodás (C ), infrastruktúra fejlesztése (C ).

Védettség: teljes.
Területleírás
A Fertő-tó magyar részét foglalja magába.Nagyrészt zárt nádas, benne kisebb nyílt vizekkel (ún. -tavakkal-). Akörnyező területeken természetes és mesterséges eredetű szikes gyepek,szántók. A területen nádgazdálkodás, rét-legelőgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés és turizmus folyik.

Madártani jelentőség
Eddig több mint 250 madárfajt figyeltek meg a tavon, ami elsősorban a vízimadarak számára fontos fészkelő- és vonulóhely.

Természetvédelmi kijelölések
12 542 hektár a Fertő-Hanság NPrésze. Ebből 8 432 hektár szerepel a Nemzetközi Jelentőségű VizesTerületek Jegyzékében. A területen a 8/1993. (I. 30.) FM rendelet értelmében tilos a vízivad vadászata.

Természetvédelmi kérdések
A legfontosabb veszélyeztetőtényezők közé tartozik a tó gyors feltöltődése, a gyakran költési időkezdetén túl is elhúzódó nádaratás, a nádégetés és a környező rétekművelésének csökkenése. A mexikópusztai vizes élőhely-rekonstrukcióhatására jelentősen javultak a gulipánok (Recurvirostra avosetta) és asirályfélék fészkelési lehetőségei. Az élőhely-rekonstrukció területeegyben fontos éjszakázóhely is vonulási időben. Az ökoturizmusfejlesztéséhez a Phare program biztosít támogatást. Folyik a területrészletes ökológiai alapállapot-felmérése. Az MME Soproni HCs szervezésében évente partimadár-gyűrűzés is folyik a területen.

Minősítő fajok:
törpegém (Ixobrychus minutus)
nagy kócsag (Egretta alba)
kanalas gém (Platalea leucorodia)
vetési lúd (Anser fabalis)
nagy lilik (Anser albifrons)
nyári lúd (Anser anser)
nyári lúd (Anser anser)
kendermagos réce (Anas strepera)
csörgő réce (Anas crecca)
üstökös réce (Netta rufina)
kis vízicsibe (Porzana parva)

Élőhelyek: vízi élőhelyek (50%), mesterséges élőhelyek (45%).

Földhasználat: vízgazdálkodás (60%), természetvédelem és kutatás(50%), mezőgazdaság (20%), erdőgazdálkodás (10%), halászat és akvakultúra (7%), nem hasznosított (5%).

Veszélyeztető tényezők: egyéb (A), természeti események (B), amezőgazdasági művelés felhagyása (C), kotrás és csatornázás, (C), erdősítés (C), halászat és akvakultúra (C).

Védettség: teljes.
Területleírás
A Kisbalaton a Balatontól délnyugatra a Zalafolyó torkolatánál található. Valaha a tó egyik öble volt, de a XVII.században a folyó által szállított hordalék úgy feltöltötte, hogyfokozatosan elmocsarasodott. A Zala szabályozása után a terület nagyrészét lecsapolták, és a mocsárvilág a későbbi KisbalatoniMadárrezervátum területére szorult vissza. A terület jellegét az elmúltévszázadok beavatkozásai mellett alapvetően a Kisbalatoni VízvédelmiRendszer beruházás keretében megvalósult beavatkozások határozzák meg.Ennek megfelelően az I. Tározó egy - szántóföldek és degradált rétekhelyén - mesterségesen kialakított, nyílt vizű tó, míg a II. Tározómagába foglalja a korábbi Kisbalatoni Madárrezervátum -ősmocsarát- és akörnyező elárasztott területeket. A terület nagy részén vízgazdálkodásiés vízépítési munkák folynak. Jelentős még a nádvágás és a halászat is. A vizes területek körül elsősorban szántóföldi növénytermesztés folyik.

Madártani jelentőség
A területen több, mint 110 madárfajfészkelését mutatták ki 1949 óta. Hazánk egyik legfontosabb gém- éskárókatona fészkelőhelye. Az I. tározó kialakítása után megnőtt a jelentősége a vízimadarak vonulásában is.

Természetvédelmi kijelölések
14 745 hektár aBalaton-felvidéki NP része, szerepel a Nemzetközi Jelentőségű VizesTerületek Jegyzékén. A területen a 8/1993. (I. 30.) FM rendelet értelmében tilos a vízivad vadászata.

Természetvédelmi kérdések
A legfontosabb veszélyt a régiKisbalatont is magába foglaló II. Tározó feltöltése jelenti. A II.Tározón 1993 óta minden évben előfordul halpusztulás, és kisebb-nagyobbmértékben a botulizmus is felüti a fejét. A tavaszi árvizeket nemsikerül megfelelően kezelni, így azok gyakran veszélyeztetik a kanalasgém (Platalea leucorodia) és más vízi madarak költésének sikerét. Amegváltozott vízjárás kedvezőtlenül befolyásolja a területfenntartásában jelentős nádaratás feltételeit is. A vízszint növekedésehatására pusztulnak a fák, ami a fán fészkelő gémfélék (bakcsó, kiskócsag, üstökös gém) állományát veszélyezteti. Az építési munkák aterület jelentős bolygatásával, a gyomok betelepülésével járnak. Atermészetvédelmi célú biológiai monitoring program jól dokumentálja afeltöltés hatására bekövetkező kedvezőtlen változásokat. Az elárasztottterületeken nagyon jelentős a zsombéksásos és a nádas pusztulása. Az I.Tározó tapasztalatai alapján előre jelezhető a természeti értékekpusztulása, élőhelyük beszűkülése. A környező területeken elsősorban agyepterületek művelésének felhagyása jelent problémát, mert így megszűnik a haris fészkelőhelye.

Minősítő fajok:
törpegém (Ixobrychus minutus)
bakcsó (Nycticorax nycticorax)
üstökös gém (Ardeola ralloides)
nagy kócsag (Egretta alba)
vörös gém (Ardea purpurea)
kanalas gém (Platalea leucorodia)
vetési lúd (Anser fabalis)
nagy lilik (Anser albifrons)
nyári lúd (Anser anser)
nyári lúd (Anser anser)
cigányréce (Aythya nyroca)
pettyes vízicsibe (Porzana porzana)
is vízicsibe (Porzana parva)
szárcsa (Fulica atra)
fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)

Élőhelyek: vízi élőhelyek (100%).

Földhasználat: halászat és akvakultúra (100%), turizmus és üdülés (100%), vízgazdálkodás (100%), település, üzem, szállítás (20%).

Veszélyeztető tényezők: iparosítás, városiasodás (A), a madarak zavarása (B), üdülés, turizmus (B), a növényzet égetése (C), nedves területek feltöltése (C).

Védettség: nincs.
Területleírás
Közép-Európa egyik legnagyobb tava, 77 km hosszú, 1-14 m között változó vízmélységű. Nagyrészt nyíltvíz, a partközelében néhány helyen még megmaradtak a nádasok. A tó 196 km hosszúságú partvonalának nagy részét azonban kövezett partvédő művek,illetve a parcellázott területek foglalják el. A tó környéke sűrűn beépített. A tömegturizmus egyik legfontosabb célterülete Magyarországon. Emellett a halászat és a hajóforgalom is jelentős.

Madártani jelentőség
Kizárólag a telelő vadludak és bukórécék számára jelentős élőhely.

Természetvédelmi kijelölések
Szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek Jegyzékén, de csak az október 1. és április30. közötti időszakban. A területen a 8/1993. (I. 30.) FM rendelet értelmében tilos a vízivad vadászata.

Természetvédelmi kérdések
A Balaton nem áll hivatalos természetvédelmi oltalom alatt. Ennek ellenére - mint az országkiemelkedő természeti értéke - azonban mindig is a figyelemközéppontjában állt. A tó hosszú távú kutatóprogramját az MTA Tihanyi Limnológiai Kutató Intézete vezeti. A Balatont legnagyobb mértékben a vízgyűjtő terület nem fenntartható fejlesztése veszélyezteti. A tavat mára szinte teljesen körbevették a beépített területek és a nagyforgalmú utak. A nagyfokú beépítettség miatt a tó természetes vízjárása korlátozott, vízszintjét a déli települések és a vasútvonal érdekében mesterségesen alacsonyan tartják. A vízszint szabályozása és a beépítés következtében a Balaton elveszítette ökológiai kapcsolatait a vízöntisztulásában fontos szerepet játszó területekkel, romlottak a halállomány szaporodásának feltételei. A strandok, horgászállások létesítése, feltöltés és - egészen a közelmúltig - a kikotort iszaplerakása miatt a nádasok is pusztulnak. A Balaton az ország környezetvédelmi és területfejlesztési politikájában kiemelt szerepet játszik. A kormányzati program legfontosabb célkitűzése a balatoni turizmus alapját képező vízminőség megőrzése, illetve javítása. Ennek érdekében folyik a tóparti és a vízgyűjtő más településein is acsatornázás és a szennyvíz elvezetése, a szennyvíztisztítás fejlesztése, a Keszthelyi-öbölben a fenékiszap kotrása, a Zala általszállított tápanyag kiszűrése a Kis-Balatoni Vízvédelmi Rendszerkeretében. Az elsősorban mezőgazdasági eredetű nem pontszerű szennyezések csökkentése érdekében azonban még nem sok intézkedést tettek.

Minősítő fajok:
vetési lúd (Anser fabalis)
nyári lúd (Anser anser)
tőkés réce (Anas platyrhynchos)
barátréce (Aythya ferina)
kerceréce (Bucephala clangula)

Élőhelyek: gyepek (50%), mesterséges élőhelyek (16%), vízi élőhelyek (14%), erdők és facsoportok (10%), bokrosok (10%).

Földhasználat: mezőgazdaság (50%), vadászat (35%), turizmus és üdülés (10%), halászat és akvakultúra (5%).

Veszélyeztető tényezők: a madarak zavarása (A), lecsapolás (A),halászat és akvakultúra (B), gátak, csatornák, duzzasztók építése (B), infrastruktúra fejlesztése (B), üdülés, turizmus (C), ismeretlen (C).

Védettség: részleges.
Területleírás
A nemzetközi jelentőségű madárélőhely aBalatontól délre Balatonkeresztúr és Boglárlelle között terül el.Magába foglalja a Fehérvíz-láp, a Nagy-berek és az Ordai-berekterületét és ennek részeként az Irmapusztai-halastavat is. Rosszlefolyású lápos, mocsaras terület réti talajjal és öntésföldekkel. Mamár gyakorlatilag nincs élő kapcsolatban a Balatonnal. A gyengetermőképességű területet sűrűn behálózzák a lecsapoló csatornák. Aterület nagy részén gyenge minőségű szántók, manapság inkább már csakparlagterületek találhatók. A mélyebb fekvésű, nehezen vízmentesíthetőrészeken nemesnyár, és helyenként fűz, illetve éger ültetvények, vagymocsaras területek és nedves rétek találhatók. A területen szántóföldinövénytermesztés, szarvasmarha legeltetés, erdőgazdálkodás, vadászat és tógazdasági halászat folyik.

Madártani jelentőség
Eddig több mint 200 madárfajt regisztráltak a területen. Mind a fészkelő, mind a vonuló vízimadarak számára fontos.

Természetvédelmi kijelölések
1 537 hektár a Nagybereki Fehér-víz TT része. Emellett az önkormányzatok is védetté nyilvánítottak kisebb területeket.

Természetvédelmi kérdések
A terület élővilágát nagymértékbenkárosította a lecsapolás, aminek hatására a nedves területekbeszűkültek. A megmaradt nedves rétek kaszálásának és legeltetésénekfelhagyása miatt erősen terjeszkedik a magas aranyvessző (Solidagogigantea). A természetes és féltermészetes élőhelyeket az égetés isveszélyezteti. A nyomvonalvezetés függvényében az M7 autópályamegépítése is veszélyeztetheti a területet. A terület természeti értékeinek feltárását a Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport végzi.

Minősítő fajok:
nagy kócsag (Egretta alba)
vetési lúd (Anser fabalis)
nyári lúd (Anser anser)
nyári lúd (Anser anser)
cigányréce (Aythya nyroca)