>>részletek

Gólyavédelem
A fehér gólya legkedvesebb madaraink egyike - állítja szinte minden európai nép, de a statisztikák másról beszélnek. A XX. század elején még 15-20 ezer pár költött a mai Magyarország területén, ma csupán ötezer pár neveli hazánkban a fiókáit. A nagyfokú állománycsökkenés ellenére is a gólyák által második legsűrűbben lakott ország vagyunk Európában. A faj azért veszélyeztetett hazánkban, mert megfogyatkoztak a táplálkozóterületei. Beszántották a réteket, lecsapolták a mocsarakat. Egyesületünk védelmi programot indított a gólyák megmentésére, melynek során biztonságos fészkelőhelyeket készítünk és igyekszünk táplálkozóterületeiket megőrizni. A program megfelelő támogatással az egyik legismertebb, legnépszerűbb gyakorlati természetvédelmi tevékenység lehetne Magyarországon.

Ragadozómadár-védelem
Az emberek képzeletét az idők során mindig foglalkoztatták a madarak. Különösen nagy szerepet kaptak a különböző kultúrákban a tekintélyt parancsoló, nemes megjelenésű ragadozó madarak - az erő, a küzdelem képviselői. A ragadozómadár-védelmi program az MME 1975-ben indított, kiemelt jelentőségű tevékenysége, amely elsősorban a kerecsensólyom és a világszerte veszélyeztetett parlagi sas védelmét célozza, de az egyesület munkaterveinek, védelmi programjainak megfelelően a szakosztály kiemelkedő figyelmet fordít az uhu, a kék vércse, a rétisas és a fekete gólya védelmére is. A különösen veszélyeztetett ragadozó madarak védelme nagy társadalmi érdeklődésre és támogatásre tart számot.

Túzokvédelem
A túzok a füves pusztákon és az azok környékén található mezőgazdasági területeken él. Napjainkban elmondhatjuk, hogy a Kárpát-medencében e nagy testű madár állományának megóvása jelentős mértékben a természetvédők tevékenységének köszönhető. A védelem rengeteg anyagi áldozattal jár, azonban az MME kötelességének tekinti az 1989-ben indult, kiemelt jelentőségű program folytatását. A célunk a magyarországi, alig több mint 1000 példányú állomány védelme és lehetőség szerinti szaporítása. Ennek érdekében olyan módszereket dolgozunk ki, melyek alkalmazásával a faj védelme és a mezőgazdasági tevékenység összhangba hozható.

Fontos Madárélőhelyek védelme
A Fontos Madárélőhelyek (IBA) kijelölése a világ madárvédő szervezeteinek közös kísérlete arra, hogy egységes alapelvek szerint meghatározzanak egy olyan ökológiai hálózatot, ami - ha megfelelő védelemben részesül - biztosíthatja a Föld madárfajainak fennmaradását. Hazánkban egyesületünk tagjai és szakemberei 43 fontos madárélőhelyet jelöltek ki, melyek együttes területe 1,46 millió hektár. A fontos madárélőhelyek védelme csak a helyi közösség tagjaival együttműködve oldható meg megnyugtatóan. Ennek érdekében felvilágosító és szemléletformáló kampányokat tervezünk.

Madarász suli
A szemléletformálás egyesületünk kiemelkedő jelentőségű tevékenysége. Madarász suli programunk keretein belül több mint 4000 hazai iskolának juttatjuk el faliújságunkat. Több ezer fiatallal és számos pedagógussal foglalkozunk minden évben az ország egész területén. Olyan programot dolgoztunk ki, amely lehetővé teszi, hogy minél több gyerek bekapcsolódjon a munkánkba. A természetvédelem, a természet megismerése a ház körül, az iskolaudvaron, a falu, város környéki réten, erdőben kezdődik. Programunkkal azt szeretnénk elősegíteni, hogy a gyerekek és a pedagógusok felfigyeljenek a körülöttük található élővilág szépségére és változatosságára, ezáltal kifejlődjön érzékenységük a globális problémák iránt is.

Madármegfigyelő Nap
A madárvédő szervezetek minden évben megrendezik Európában a Madármegfigyelő Napot. Az akció célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a madár- és természetvédelem fontosságára. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a Nemzetközi Madármegfigyelő Napot aktivistái és helyi csoportjai segítségével rendezi az ország minden megyéjében és Budapesten.Évek óta ez a legnagyobb országos természetvédelmi esemény hazánkban, több ezer ember részvételével. A helyszíneken - azok adottságaitól függően - a résztvevők előadásokat hallhatnak a természetvédelemről, madárvédelemről, betekintést nyerhetnek a természetvédők munkájába, madármegfigyelő túrán vehetnek részt. Az esemény egyben verseny is az európai országok között: hol vesznek részt a legtöbben, hol látják a legtöbb madarat. hazánk minden évben az élmezőnyben végzett.

Projektkereső
A fenti lehetőségek mellett figyelmébe ajánljuk, hogy a projektkereső segítségével megismerkedhet tevékenységünk minden elemével, kiválaszthat egy-egy projektet, akár regionális szempontok alapján is.

Amennyiben bővebben érdekli Önt tevékenységünk, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Pozitív célok
Biztos lehet abban, hogy az egyesület tevékenységének támogatásával olyan célokat támogat, amelyeket a társadalom is kedvezően fogad és elismer.

Ügyhöz kötött marketing
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület eredményes partnerkapcsolatot kínál azoknak a vállalatoknak és szervezeteknek, akik felismerik a szponzorálás egy különleges formájában, az ügyhöz kötött marketingben rejlő lehetőséget.

Eredményes kapcsolat
Természetvédelmi szempontból hatékony és eredményes munkát végzünk a támogatás segítségével, ugyanakkor egyedi megállapodásunk alapján szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az Önök cége is eredményesnek tekinthesse ezt a kapcsolatot.

Adójóváírás
Mivel az MME kiemelten közhasznú szervezet a támogatás kapcsán kedvezményeket érvényesíthet az adóbevallás során.

Megjelenési lehetőségek
Madártávlat c. kiadványunkban, a programhoz kapcsolódó szórólapokon, plakátokon, matricákon, honlapunkon, rendezvényeken, eseményeken, kiállításokon megjelenési lehetőséget biztosítunk. A támogatás mértékétől függően további lehetőségek is szóba kerülhetnek.

Kérjük, ne feledje, amennyiben fontos Önnek természeti értékeink védelme, és támogatja egyesületünk tevékenységét, akkor ez az Ön kezében is egy lehetőség. Természetesen mi sem feledkezünk meg az Ön cégének, mint támogatónak megemlítésétől, ugyanakkor az együttműködést Ön is felhasználhatja arra, hogy a társadalom figyelmét felhívja cégének környezettudatos magatartására, elkötelezettségére.

Amennyiben bővebben érdekli Önt tevékenységünk, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

  Köszönjük!

Cora Íz és Hagyomány Üzletág
Az élelmiszer áruház lánc 2009-óta támogatja egyesületünk Fehérgólya-védelmi programját.

Alcoa

Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.
 

Syngenta
A Syngenta elkötelezett a fenntartható mezőgazdálkodási módszerek fejlesztésében, ennek része a mezőgazdasági területen élő madarak védelme is. Ennek okán a CSR stratégiája részeként támogatja az MME tevékenységét: szerepet vállal az Év Madara programban és madárvédelmi  felhívásokat küld a mezőgazdálkodóknak országszerte.

Ilcsi Szépítő Füvek
Az Ilcsi Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft. professzionális, natúr, problémamegoldó kozmetikumokat gyárt, hogy így segítse az emberek bőrproblémáiból származó testi és lelki gondjainak és gátlásainak természetes módon való kezelését. Hiszünk abban, hogy a természetben minden bőrproblémára létezik megoldás. Az Ilcsi professzionális natúr kozmetikumok ezért minden esetben friss gyógynövényekből, gyümölcsökből, zöldségekből és gyógyvízből készülnek, így nem kivonatokkal, hanem élő hatóanyagokkal dolgoznak a bőrön. Az Ilcsi kozmetikumok széles választékát azoknak ajánljuk, akik a természetes, mellékhatásoktól mentes bőrápoló megoldásokat részesítik előnyben. Tiszteljük az élet minden formáját, ezért a termékeink kifejlesztése során nem végzünk állatkísérleteket, és nem használunk állati eredetű anyagot.

Siegler Ügyvédi Iroda Weil, Gotshal & Manges
A Siegler Ügyvédi Iroda Weil, Gotshal & Manges a Pro Bono programja keretében 2007 eleje óta ellenszolgáltatás nélkül segíti jogi tanácsokkal a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tevékenységét elsősorban szervezeti, egyesületi jogi, polgári jogi és munkaügyi kérdésekben.

Támogatóink:

PORT.hu
A PORT.hu Magyarország legnagyobb szabadidős programokat kínáló internetes portálja. A kínálatban a kulturális események mellett a sport rendezvények is megjelennek. Különösen nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a látogatóink figyelmét felhívjuk a természetben, a szabad és friss levegőn űzhető tevékenységekre. Ahhoz, hogy környezetünk még hosszú ideig alkalmas legyen szabadidőnk hasznos eltöltésére, óvnunk-védenünk kell természeti értékeit. A környezet- és természetvédelem mindannyiunk szívügye, s a fenntartható fejlődés érdekében feladata.

Startlap
A Startlap az internet legjavát kínálja rendszerezett, ellenőrzött formában. Célja, hogy az internetezőket a lehető legegyszerűbb módon eljuttassa a legjobb és leghasznosabb hazai és külföldi oldalakra. Lap.hu rendszer, tematikus linkgyűjteményeket tartalmaz, melyek közt 52 db madarakkal foglalkozó tematikus linkgyűjteményt szerkesztek. Számos madarakkal foglalkozó lap.hu szerkesztőjeként fontosnak tartom madár- és természetvédelem, az MME támogatását, melyet az általam szerkesztett tematikus linkgyűjteményen elhelyezett reklámbannerekkel is igyekeztem realizálni.

Remélem, hogy ellátogatva akár a www.madaraszat.lap.hu, www.madartan.lap.hu, www.madarfoto.lap.hu, www.madarbaratkert.lap.hu vagy az általam szerkesztett madaras linkgyűjtemének bármelyikére, az MME tagjai és szimpatizánsai is hasznos segítséget kapnak a világhálón fellelhető, a madarakhoz kapcsolódó információk böngészésehez. Terepmadarász múltamnak köszönhetően a madarakhoz való kötődésem megmaradt, leginkább a különféle csicsörkefajok /Serinus/ állnak közel a szívemhez, mely fajokhoz kapcsolódóan specifikus weboldalt állítottam össze: http://www.csicsorkeclub.diszmadarinfo.hu/ Üdvözlettel: Hegedűs Zsolt

Gedeon András - Szemléletformálás
Az anyagi támogatás ösztönözte és segítette a régóta tervezett előrelépést az egyesület szemléletformáló programjai terén, egy országos program kiadványát készítettük el a támogató jóvoltából.

Vámőr Kft. - Szemléletformálás
A kft. rendszeres támogatása segített abban, hogy biztosabb lábakon álljon a madarász suli programunk és színvonalas kiadványokat jelentessünk meg.

Amennyiben bővebben érdekli Önt tevékenységünk, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk!

A Jókai-kert munkaidőben szabadon látogatható közpark!
A kert a mai formáját 1979-ben nyerte el, amikor az öreg fák megóvása, s a valamikori erdős jelleg visszaállítása volt a rendezés legfőbb célja. A kovácsolt vas kapun áthaladva jobbra ívelő lejtős úton indulunk el a főépület felé, amely Jókai Mór egykori villája helyén áll. Bal kéz felől, a kerítés mentén bokorsor, a másik oldalon juharfák, cseresznye és kőris mellett elhaladva érjük el azt a kis magaslatot, amelyen az író kedves oroszlános kőasztala, padja áll.

Egy percre leülve, nézzünk körül! Előttünk a Jókainak oly kedves hársak, valamint tiszafák és vadgesztenye árnyékában Róna József Anakreon szobra emlékeztet az íróra. Hátunk mögött a város, s bár a telket ívesen körülölelő Költő utca hatalmasra nőtt fái már nem nyújtják azt a kilátást, mint egykor, a Gellérthegy egy hasadékon át még idelátszik.

Ha tovább haladunk, elérjük a főépületet. A második világháborúban erősen megrongálódott, s végül lebontott Jókai villa helyén kétszintes ház épült, amely most a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központja. Földszintjén egy kis emlékszobában látható némely személyes tárgya, kerti szerszáma és felnagyított fényképe az írónak, továbbá itt működik a Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár is. Az épület előtt hársfa és vadgesztenyék s még Jókai ültetése az a gyönyörű hegyi juhar is, amely az épület előtti kerti terasz közepén áll.

A főépület ma a Dunai-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központja.

A főépület mellett elhaladva, jobb kéz felől találjuk az egykori majoros házat, oly sok szüret színhelyét, szinte eredeti állapotában. Meredek pincelejárója lépcsőiben mély bevésések mutatják a hajdani, a hordók mozgatását megkönnyítő sínek helyét.

A majoros ház.

Mögötte a terület még őrzi az egykori teraszozás nyomait, a három "lonkáét", amelyet a föld megfogására alakíttatott ki a gondos gazda. A szélvédő telepítésből néhány hársfa, bükk és juharfa áll még, s vesz körül egy, még porladóban is fenséges, kidőlt, magas kőris törzset, tövében már új fák sarjaival: dióval, eperfával, cseresznyével. A legfelső szinten egy pavilonban madártani előadásokat rendezhetnek az érdeklődő iskolák, óvodák részére. 

A kert felső sétaútja mentén található a Kő tanösvény, mely hazánk földtani múltjába segít betekinteni az ország minden részéről ideszállított és tájékoztató feliratokkal ellátott kőtömbök segítségével.

A Kő tanösvény egy szakasza (Fotók: Bajor Zoltán).

A kert fáira kihelyezett mesterséges madárodúkban számos madárfaj fészkel, télen a kert több pontján is etetjük a madarakat, ezért a látogatókat egész évben számos madárfaj és az itt élő mókusok megfigyelési élménye várja a kertben.

Mókus nyári gallyfészke a Jókai-kertben.

A mókusok télen ...

... rendszeres, ...

... néhány méterről megfigyelhető vendégei ...

... a Jókai-kert nagy dúcetetőjének (Fotók: Orbán Zoltán).

A Svábhegy
A római kortól a XX. század elejéig Buda és a Budai-hegyvidék életében jelentős szerepet játszott a szőlőművelés és a borkészítés. A letelepedett római légiók, valamint a velük és utánuk érkezett római polgárok szívesen foglalkoztak a szőlő termesztésével. A római limes, a birodalom megerősített határvonala, majdnem pontosan megfelel a szőlő határának, úgy is fogalmazhatunk: a legionárius addig ment, míg a szőlő kísérte. A magyarországi művelés két gyökérből táplálkozik: a dunántúli római eredetű, míg a Mátra vidéki- hegyaljai a kaukázusival mutat rokon vonásokat. A magyar nyelv bolgár-török eredetű szőlő, seprő, szűr és bor szavai is innen erednek.

Szőlőt tehát már a rómaiak is neveltek Pannóniában, de nagyobb szőlőtelepítés és -művelés csak a XII. században kezdődött. "A budai és Buda környéki szőlőművesek nemcsak sokan voltak, de társadalmi súlyuk is volt. Így 1457 tragikus budai tavaszán Hunyadi Lászlót azért a vár udvarán (és nem Buda piacán) végezték ki, mert a magyar szőlőmunkások lázadásától tartottak" - írja Zolnay László. A budai szőlőművelés a török időkben érte el fénykorát. Evlia Cselebi 1660-1664-es magyarországi utazásaiból idézve: "A budai vámfelügyelő elbeszélése szerint Gül-baba dombjától, a Közép-hegyektől és Muhabad dombjaitól egész a Gürz-Eliász hegyig és Kile ovaszi dombjaiig menve, onnan pedig egész Ó-Budáig széltében és hosszában három órányi helyen 7000 szőllőkert van." (Muhabad dombjaiként a mai Szabadság-hegyet, Kile ovasziként Kelenföldet írja le az egykori utazó, Gürz-Eliász hegye pedig a Gellért-hegy). A felszabadító háborúk és ostromok tönkretették a város szőlőkultúráját, amelyet aztán a szerb és a német lakosság telepítései élesztenek újjá. Az idő múlásával az egyre-másra szaporodó présházak a szüreti mulatságok kedvelt színhelyei lesznek, különösen a XVIII. században. Gvadányi József versrészlete is ezeket az időket idézi. A XIX. század elején már egyre gyakoribbá válik, hogy nem a szőlőben, hanem nagyobb vendéglőkben tartják a szüreti mulatságokat. Juhhúsos kását, báránytokányt, káposztás bélest és más szüreti ételeket kaptak a vendégek.

A Jókai-kert az író korában
Ennek a dombvidéknek egy 2 és 1 holdnyi darabját vásárolta meg Jókai Mór 1853-ban az Egy magyar nábob honoráriumából. A telken csak egy rozzant ház állt, egyébként elhagyott kőbánya volt, kökénnyel, galagonyával, földi bodzával benőve. Erre a területre az író Édenkertet álmodott. Legelőször is fákkal ültette be a ház előtti fennsíkot észak és nyugat felől. Hársak, juhar, vadgesztenye, szilfa, dió voltak első ültetései, megszelídítve az addig pusztító északi szelet. Ezzel egyidejűleg fogott hozzá a kőbánya betemetéséhez és a három terasz kialakításához. A szél után tehát a lezúduló esővíz pusztításaitól is megvédte a termőtalajt. Mivel víz csak szűkösen állt rendelkezésre - az egyedüli forrásvíz a "Mátyás kútja" volt, ahonnan hordókban fuvarozták a vizet, Jókai ciszterna építését határozta el. De ásatott vízfogó gödröket a kerítések mentén is, s az egyik teraszon rendszeresen összegyűlt vizet téglából készült földalatti csatornán vezettette a fák gyökereihez. Gyümölcsfákat és szőlőt telepített, konyhakertet létesített s teheneket tartott, amelyek tejét boldogan vitték haza ismerőseik. Külön említést érdemel az író szőlőskertje. Mikor már megismerte minden részét a telek talajának, mikor fáradságos munkával betelepítette azt szőlővel, a filoxéra kétharmadát elpusztította. Ekkor újra telepített és megkezdte harcát a kártevők ellen. Sok évtizedes tapasztalataiból, a filoxéra, a levél- és pajzstetvek, a peronoszpóra elleni küzdelmeiről, s a sok fáradságos munka melletti örömökről felejthetetlen sorokat ír Kertészgazdászati jegyzetek című, 1896-ban megjelent könyvében. De kertje fel-felbukkan elbeszéléseiben is, mint például Az orrgyilkos című novellájában.

"A budai hegyeken levő szőlőimet egy közeli faluban lakó munkások művelik: magyar emberek. Maguknak is van otthon egy kis gazdaságuk, hanem úgy osztják fel a munkát, hogy mikor a férfiak ide feljönnek szőlőt metszeni, kapálni, azalatt az asszonyok végzik a mezei munkát, mikor meg az asszonynép kerül ide kötözni, válogatni, akkor a férfiak dolgoznak otthon. A takarodás ideje alatt pedig szünetel a szőlőmunka, azalatt mindketten otthon vannak aratni, kévét kötni. Szüretre megint itt van férfi, asszony, bevégezni a szőlőmunkát."

Jókai nemcsak szőlejét, gyümölcsfáit ápolta féltő szeretettel, hanem a kertjében fészkelő madarakat is számon tartotta. S nem csak gazdasági hasznuk miatt, amit minden jó szemű gazdaember méltányol. 1875-ben egy kifosztott fülemüle fészek miatt még majorosát is elbocsátotta - erről bátyjának lánya emlékezik meg emlékirataiban.

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

 Köszönjük!

Minden megyében működik egy aktív madártani csoport, sok helyen irodát, természetvédelmi és szemléletformáló központot üzemeltetünk.

Központi szervezésű programjaink az ország minden területét érintik.

Az egyesület arra törekszik, hogy legalább megyénként, esetleg jelentősebb tájegységenként egy-egy aktív csoportot működtessen.

Az a cél, hogy az egyesületi háttér, szakmai tapasztalat és tanácsadói segítség felhasználásával a csoportok képviseljék és ellássák megyei szinten is a természetvédelemmel kapcsolatos tennivalókat.

Szakosztályok, bizottságok
A szakosztályok és a bizottságok egy-egy szűkebb szakmai területen az egész országra kiterjedő munkát végeznek és koordinálnak.