Az MME történetének fontosabb állomásai

mainpaycheckfield

1974. január 6-án 200 taggal megalakult a Magyar Madártani Egyesület (MME), amely az eltelt évtizedek alatt Közép-Kelet-Európa legnagyobb természetvédelmi társadalmi szervezetévé vált. Napjainkban 10.000 tag, több ezer önkéntes segíti az MME tevékenységét, amely az elmúlt kötel fél évszázadban jelentősen hozzájárult a hazai természetvédelem megerősödéséhez is.

történet

1974

Something in English. Megalakul az MME. Az első évben 17 helyi csoport alakult. Indulnak az MME táborok.
MME alakuló ülés képek

1976

Irodát nyitunk, elkészül részletes munkatervünk. Ez évtől az MME irányítja a madárgyűrűzést Magyarországon.
Megalakul a Ragadozómadár-védelmi Szakosztály

1977

Már 31 helyi csoport működik. Megjelenik a Madártani Tájékoztató. Éjjel-nappali fészekőrzést szervezünk a veszélyeztetett ragadozómadár-fészkek védelmére.

1978

Létrehozzuk a Madárvédelmi Alapot. Megnyitjuk az első madárvártát.

1979

A gyurgyalag védelmének évével elindul az Év madara programunk. Chernel István-emlékérmet alapítunk.
A lakosság megszólításával új alapokra helyezzük az MME tevékenységét. 

1980

A fehér gólya védelmének éve, ami országosan olyan nagy sikert arat, hogy a programot a következő évre is kiterjesztjük.

1981

A fehér gólya védelmének 2. éve.
Az ifjúság természetvédelmi szemléletének formálása kiemelt cél. Ennek érdekében indítjuk útjára a Madarász suli programot és hálózatfejlesztést.

1982

A fecskék védelmének éve. Megrendezzük az MME I. Tudományos Ülését Sopronban.

1983

A fecskék védelmének 2. éve. Megindítjuk a Legkedvesebb madaraink című kiadvány sorozatot.

1984

A cinegék védelmének éve. Petényi Salamon János-emlékérmet alapítunk. Megjelenik a Magyarország fészkelő madarai c. könyv.

1985

A gyöngybagoly védelmének éve. A Költő utcai irodába költözünk, már 16 alkalmazottal. Megalakul a Vízimadár-védelmi Szakosztály, elnök dr. Sterbetz István, elnökhelyettes dr. Faragó Sándor (Sopron) és dr. Kovács Gábor (Nagyiván), titkárok dr. Kárpáti László (Sopron) és Molnár László (Fülöpháza). A szakosztály irattára a Fülöpházi Madárvártán működik, a tagságot a vízi és pusztai fajokról, szinkronjelentésekről tájékoztató "Oxyura" kiadvány 1986-tól jelenik meg.

1986

A túzok védelmének éve. Ekkor alakulnak az első nemzetközi kapcsolatok. Megrendezzük a II. Tudományos Ülést Szegeden, felvesszük a kapcsolatot a WWF-fel.

1987

A fogoly védelmének éve. Az MME a házigazdája a madárvédelmi világszervezet európai konferenciájának (Visegrád). Ebben az évben indítjuk az első, nem madarakkal kapcsolatos programokat (füves puszták, ártéri erdők védelme).

1988

A kuvik védelmének éve. Somogy megyei Helyi Csoportunk Önállóvá válik. Megvásároljuk az első "magán" (egyesületi) rezervátumot (Boronka). Pro Natura díjat kap az egyesület.

1989

A búbosbanka védelmének éve. Elindítjuk a szabadtéri túzokvédelmi programot. Európa-díjat kapunk az Angol Királyi Madárvédelmi Társaságtól (RSPB).

1990

A búbosbanka védelmének 2. éve. Bejegyzik az egyesület új nevét (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), ami a második rendkívül fontos mérföldkő egyesületünk életében.

1991

A szalakóta védelmének éve. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) felveszi az egyesületet a tagjai közé. Az első év amikor az Országgyűléstől támogatást kapunk működésünkhöz. Megrendezzük a III. Tudományos Ülést Szombathelyen.

1992

A vörös vércse védelmének éve. Létrehozzuk a "Természet Szolgálatában Alapítvány"-t. A túzokvédelemre jelentős támogatást kapunk az Európai Közösségtől (PHARE-program). Elindítjuk a Monitoring Központot a Ritka és Telepesen Fészkelő madarak Monitoringja (RTM) programmal. A Madarász suli (1981) mintájára elindul a Madarász ovi program is.

1993

A barátposzáta védelmének éve. Újjáalakul a madárvédelmi világszervezet (BirdLife International), melyben Magyarországot továbbra is az MME képviseli. Halastavakat vásárolunk. 100 éves a Madártani Intézet.

1994

A fehér gólya védelmének éve. Útjára indul a Madártávlat magazin. Több mint 6000, rendszeresen tagdíjat fizető tagunkkal, 46 dolgozóval, 15 terepjáróval, 1 központi és 3 helyi irodával, saját tulajdonú ingatlanokkal szolgáljuk a madár- és természetvédelem ügyét. Kidolgozzuk természetvédelmi stratégiánkat. Elindítjuk a Rákosi vipera-védelmi programot. Az MME Feketególya-védelmi programja bekapcsolódik a faj színes gyűrűzési programjába.

1995

A fülemüle védelmének éve. Megrendezzük a IV. Tudományos Ülést Nyíregyházán.

1996

A vörösbegy védelmének éve.

1997

A harkályok védelmének éve.

1998

A harkályok védelmének 2. éve. Kiemelten közhasznúvá válik az egyesület. Elindítjuk a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) programot. Létrehozzuk az MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálatot.

1999

A fehér gólya védelmének éve, mely egyben a 25 éves évforduló jegyében telik el. Megrendezzük az V. Tudományos Ülést Budapesten.

2000

A kerecsensólyom védelmének éve. Elkészül és bemutatásra kerül egy 52 perces film az egyesületről, amely összefoglalja eddigi tevékenységünket, bemutatja céljainkat. A Tiszán februárban levonult cianid- és a később érkező nehézfém-szennyeződés után életre hívott, az élővilág állapotát monitorozó rendszer kiépítése indul meg, melynek munkáit a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága fogja össze. A munkába az MME is bekapcsolódik. A szándékos madárpusztítások (illegális vadászat, mérgezés, csempészet, védett madarak tartása) ellen irányul a szlovén, szlovák és cseh BirdLife partnerekkel közösen indított "Joining Europe Againist Bird Crime" elnevezésű program.

2001

A bíbic védelmének éve. Társadalmi támogatásunkat jól tükrözi az 1%-ból kapott 9 millió forint. Az olasz vadászok által okozott madárpusztítások kapcsán a társadalom szemében a madárvédelem jelentősége felértékelődik. Márciusban rendezzük meg a Bird Numbers 2001 nemzetközi madár-monitoring konferenciát.

2002

A sárgarigó védelmének éve. Közreműködünk a Különleges Madárvédelmi területek kijelölésében, 4 éves parlagisas-védelmi programot indítunk az EU LIFE programjának támogatásával. Egyesületünk szervezi Európában a Nemzetközi Madármegfigyelő Napokat. Natura 2000 vándorkiállítást szervezünk, elindítjuk a Madárbarát kert programot.

2003

A pacsirták védelmének éve. 10 éves a Madártávlat c. folyóiratunk. Nemzetközi ragadozómadár-védelmi konferenciát szervezünk.

2004

A rozsdafarkúak védelmének éve. Elindul a 4 éves túzokvédelmi és rákosivipera-védelmi LIFE programunk. Megrendezzük a VI. Tudományos Ülést Debrecenben. Megújul, színessé válik a Madártávlat magazin. A Bajai Ifjúsági Természetvédelmi Egyesülettel és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal közösen, a Gemenc Zrt. támogatásával, megrendezzük a IV. Feketególya-védelmi Világkonferenciát.

2005

A parlagi sas védelmének éve. A személyi jövedelemadó 1% felajánlásokból az MME 14,5 millió Ft-ot kap. Elindul a www.golya.mme.hu lakossági gólya oldal.

2006

A tövisszúró gébics védelmének éve. Elindulnak a 4 éves kékvércse-védelmi, a kerecsensólyom-védelmi, és Pannon gyepek élőhely kezelése Magyarországon LIFE programok. Az MME életének harmadik szervezeti mérföldköveként elkezdődik az egyesület működési struktúrájának átszervezése, a központi irodán belül megalakul a társadalmi kapcsolatok osztály, mely az egyesület kommunikációs, tagnyilvántartási, napi madárvédelmi, adományszervezési, környezeti nevelési, kiadvány és közösségi program szervezési tevékenységeit koordinálja. A személyi jövedelemadó 1% felajánlásokból az MME 13,5 millió Ft-ot kap.

2007

A mezei veréb védelmének éve. Az előző évben megkezdett szervezetfejlesztési munka keretében elkészül a dürgő túzok kakast megtartó, de megjelenésében frissített logó, elindul az arculat és az új honlap tervezése. Az előző évben megalakult társadalmi kapcsolatok osztály szervezi az 1% kampányt, melynek eredményeként 30%-al több, 17,5 millió Ft adó felajánlást kap az MME. Elindítjuk a jelvényadomány-gyűjtő kampányunkat.

2008

A kanalasgém védelmének éve. Az új szervezeti és működési szabályzat tervezésének részeként a központi irodán belül létrejön a természetvédelmi, valamint a gazdasági és szervezési osztály. Elkészül az MME egységes megjelenésű, a tevékenységeinket bemutató szórólap-sorozat első 16 eleme, amit országszerte terjesztünk helyi csoportjainkon és partnereinken keresztül. Elkészül a Nomenklator - Magyarország madarainak névjegyzéke új kiadása, és két kiadásban is megjelenik az egyesület vidékfejlesztési koncepcióját bemutató Madárbarát településfejlesztés c. könyv. A magyar madárgyűrűzés centenáriuma, melynek keretében folyik a 100 év munkáját bemutató madárgyűrűzési atlasz megírása. A személyi jövedelemadó 1% felajánlások aránya ismét majd' 30%-al növekedett, és immáron 22,5 millió Ft-ot tesz ki. Megrendezzük a VII. Tudományos Ülést Baján.

2009

A kék vércse és a vetési varjú közös védelmének éve. A program folytatásaként elindul az 5 éves rákosi-vipera védelmi LIFE+ programunk, melynek első köre bekerül az 5 legjobb LIFE program közé Európában. Elkészül az MME új szervezeti és működési szabályzata, arculata, és a régi címen elindul az egyesület megújult honlapja. A személyi jövedelemadó 1% felajánlások aránya az előző évhez képest újabb 16%-al növekszik, és immáron 26 millió Ft-ot tesz ki. Az MME bolt felköltözik a központi irodába, és márciustól a csomagküldési szolgáltatás mellett heti két napos - kedd-szerdán - nyitva tartással fogadja a vásárlókat. December 31-ével lezárul a Kék vércse védelmi LIFE program. A Kossuth Kiadó gondozásában az év végén megjelenik a hazai madárgyűrűzés száz évét bemutató, centenáriumi Magyar madárvonulási atlasz.

2010

A fecskék védelmének éve, ennek keretében - a gólya mintájára - márciusban elindul a lakossági fecskefigyelő oldal. Első alkalommal működtetünk füsti fecske fészek webkamerát is, amit az interneten, a honlapunkon keresztül bárki elérhet, megnézhet. Hagyományteremtő céllal első alkalommal rendezzük meg a Dr. Szép Tibor által kitalált Tokaji partifecske hajózás programot. Június végén befejeződik a Pannon-gyep védelmi LIFE program. A személyi jövedelemadó 1% felajánlás meghaladja a 30 millió Ft-ot. Tavasszal elindul az MME Facebook oldala, október 20-án pedig az egyesület MMEBirdLifeHungary YouTube csatornája.

2011

Az év madara a széncinege. Áprilisban megrendezzük a nemzetközi "Elektromos szabadvezetékek és madárpusztulás Európában” konferenciát, valamint a BirdLife International európai és közép-ázsiai szervezeteinek találkozóját. Az Elnökség döntése alapján, három fajból (egerészölyv, fekete rigó, vörös vércse), a honlapon történő szavazással  a lakosság választhatja meg 2012. év madarát, ami így az egerészölyv lett. A május végi küldöttközgyűlésen új elnökséget választanak a küldöttek a 2011-ben lejáró mandátumú, 2006-ban választott elnökség helyett. Augusztusban első alkalommal rendezzük meg a két napos Balatoni hattyú road show lakossági bemutató gyűrűzési programot. Elindul az odú és a gyöngybagoly webkameránk is. Az év folyamán az Európai Unió elfogadja a parlagisas-védelmi program kapcsán benyújtott, 2012. január 1-én induló HELICON LIFE+ pályázatunkat. A hagyományosan november végén tartandó Tanácsadó Testületi Ülést az Elnökség 2012. január végére teszi át.  A téli szám megjelenését követően Ujhelyi Péter lemond a Madártávlat főszerkesztői posztjáról.

2012

Az év madara az egerészölyv. Január 1-én elindult az a parlagisas-védelmi LIFE+ program, melynek célja a ragadózómadár mérgezéses esetek visszaszorítása. A Madártávlat főszerkesztői posztját január 1-től Orbán Zoltán, az MME társadalmi kapcsolatok igazgatója veszi át Ujhelyi Pétertől. A 2011. november végéről erre az évre áttett Tanácsadó Testületi Ülésre január végén kerül sor. Május 4-én megalakul az MME Emlősvédelmi Szakosztálya. A Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály elindítja az "Év hüllője" / "Év kétéltűje" programot, melynek első akciójaként 2012. év hüllője a lábatlangyík lett. A 2012. április 15 - május 15. közötti internetes szavazáson a lakosság a gyurgyalagot választja 2013. év madarául. Az éves Küldöttközgyűlésre a Fővárosi Állat- és Növénykert helyett a TIT Stúdióban kerül sor május 19-én. Október 3-án köszöntjük a 10 éves jubileumát ünneplő Madárbarát kert program 5 000. regisztrált tagját.

2013

Az év madara a gyurgyalag volt. 2013 egészét áthatotta az illegális madárpusztítások elleni munka itthon és nemzetközi színtéren egyaránt. Sajnálatos egybeesés hívta fel a hazai problémára a figyelmet, amikor az általunk szervezett nemzetközi mérgezésellenes műhelytalálkozót követően újabb nagyszámú pusztulásra derült fény. Mérgezésellenes Akciótervet dolgoztunk ki és nemzetközi szinten is részt vettünk hasonló tervek elkészítésében a Bonni és Berni természetvédelmi egyezmények keretében. Külföldi példák alapján kiképeztünk egy méregkereső kutyát, Falcot, aki térségünkben először állhatott a természetvédelem szolgálatába. Az év végével zártuk az osztrák partnerekkel lebonyolított Európai Uniós támogatású LIFE programunkat a rákosi vipera védelme érdekében. Részt vettünk olyan fontos stratégiai dokumentumok kidolgozásában és véleményezésében, mint a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv és a Biodiverzitás Stratégia, továbbá Brüsszelben és Budapesten is felléptünk a természetkímélő mezőgazdaság érdekében.

2014

Az év madara a túzok volt. Különleges év volt ez szervezetünk életében. A Fővárosi Állat- és Növénykert Barlang termében 40 évvel ezelőtt 200-an gyűltek össze, hogy megalapítsák a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet, 2014-ben fennállásunknak 40. évfordulóját ünnepeltük.  Egyesületünk alapítása óta több mint 35 ezren lettek szervezetünk tagjai, sok tízezren támogatói és ma napi szinten kb. 70000 emberrel állunk kapcsolatban. Országszerte számos programot szerveztünk, ahol találkozhattunk és, ahol büszkék lehettünk a közösközösen eredményeinkre. Kezdve a születésnapi rendezvénnyel január 6.-án és befejezve a Tatai Vadlúd Sokadalom MME sokadalmával. Új kihívásaink is keletkeztek:  nemzetközi projektre sikerült Európai Uniós támogatást szereznünk, aminek keretében a szalakóta védelméért dolgozhatunk, valamint a Madáratlasz Programba is teljes erővel belevágtunk.

2015

Az év madara a búbosbanka volt. Lezárult egyesületünk életének egy szakasza, amely az elmúlt 5 éves elnökségi ciklust jelenti. Az 5 éves stratégiánkba összesen 30 fejezetben 266 tevékenységet fogalmaztunk meg magunknak erre az időszakra. A terv értékelése során azt állapítottuk meg, hogy a tevékenységek 61%-át sikeresen meg tudtuk valósítani vagy akár az elvárt eredményeket meg is haladtuk, 26% esetében elértünk valamilyen eredményt, de elmaradtunk a kitűzött célunktól és csupán 13% volt olyan tevékenység, aminek megvalósítása nem volt sikeres. Mezőgazdasági Munkacsoportunk számos a magyar föld sorsát befolyásoló kérdéssel szembesült. A hosszú távú veszélyekre hívtuk fel a figyelmet az Állj ki a magyar természetért! kampány, melyben több nagy természetvédelmi szervezettel együttműködve jeleztük aggodalmunkat a védett földterületek tervezett eladása kapcsán.

2016

Az év madara a haris volt. Egyesületünk májusban új Elnökséget választott, és új stratégiát tervezett, amelynek középpontjában az ember áll. Stratégiánk szerint többet kell tennünk az oktatás, ismeretterjesztés, önkéntes tevékenységek elősegítése terén. Az illegális madármérgezés elleni Helicon Life programunk sikeresen zárult. Két Svájci Alap által támogatott programjaink is sikeresen zárultak, hozzájárulva a Natura 2000 területekről alkotott ismereteink növeléséhez. Elkészült honlapunk Tudástár menüpontja ami magába foglalja a Magyarország madarai, Magyarország kétéltűi és hüllői, Natura 200 területek aloldalakat. Létrejött a gyerekhonlapunk a www.csipogo.hu. Elkészült két mobiltelefonos applikáció is „Madárhatározó” és "Hüllőhatározó" néven, ami segíti a felhasználókat a látott állatok beazonosításában.
 

Az egyesület megköszöni annak a több tízezer embernek, egykori és mai tagtársunknak a közreműködését, aki az elmúlt harminc évben támogatta a madárvédelmet hazánkban! Egyben kérünk minden természetszerető embert, hogy ismerkedjen meg céljainkkal, és vegye fontolóra ennek a nagy múlttal rendelkező, Magyarországon alapított társadalmi szervezet támogatását! Védjük együtt hazánk természeti értékeit, legyen Ön is tagunk!

 

Dokumentumok

mainpaycheckfield

Az alábbiakban megtalálja az MME azon alapdokumentumait, melyek segítségével képet alkothat és ellenőrizheti munkánk sokféleségét, tevékenységeink, működésünk, adomány és támogatás felhasználásunk hatékonyságát.

Alapdokumentumok:
Beszámolók közhasznúsági melléklettel:
Közhasznúsági jelentések:
Színes éves jelentések:
Kommunikációs szabályzat
Küldöttközgyűlés
Adatkezelési szabályzatok

 

A szervezet irataiba - kivétel ezek alól azok az iratok, amelyek a GDPR irányelvei, vagy egyéb okok miatt nem publikusak - bárki betekinthet előzetes egyeztetés után a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Költő utcai irodájában.

Az MME

mainpaycheckfield

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME politikától független társadalmi szervezet, amelynek fő célja a természet - ezen belül elsősorban a madarak - védelmének társadalmi támogatása.

Az egyesület céljai elérése érdekében elősegíti a természeti értékek és a természetvédelem célkitűzéseinek megismerését, népszerűsítését. Növeli a természetvédelem támogatóinak körét, aktívan részt vesz az ifjúság természetvédő szemléletének kialakításában, természetvédelmi kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre, szaktanácsadással segíti az állami és önkormányzati szervek, valamint a gazdálkodó és társadalmi szervezetek természetvédő tevékenységét, együttműködik más nemzeti és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel a Föld biológiai sokféleségének megőrzése érdekében.
Belépési adatlap

A legnagyobb
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kelet-Európa legnagyobb társadalmi természetvédelmi szervezete. Nem véletlen, hogy egy ilyen nagyságú természetvédelmi szervezet Magyarországon alakult ki, hiszen a madárvédelemnek, természetvédelemnek komoly gyökerei vannak hazánkban. Napjainkban 6800 tagdíjfizető tag segíti munkánkat, azonban minden eddig belépett tagot (28000 fő) nyilvántartunk.

Országos lefedettség
Az MME tagjai 32 területi szervezet és 5 szakosztály (ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi, hüllő- és kétéltűvédelmi, gyűrűző- és vonuláskutató, valamint lepke- és szitakötővédelmi) keretében tevékenykednek országszerte. Minden megyében működik egy aktív madártani csoport. Központi szervezésű programjaink is az ország minden területét érintik.

Társadalmi elismerés és támogatás
Egy Szonda Ipsos felmérés szerint a felnőtt lakosság 68%-a hallott már egyesületünkről, 86% támogatja a természetvédelem ügyét. A társadalom érdeklődését jól jelzik akcióink sikerei. Az európai szinten megrendezésre kerülő Madármegfigyelő Napon 2001-ben hazánk a helyszínek és a megfigyelt madarak számát tekintve az első, a résztvevők számát tekintve a második helyen végzett az európai országok között. Az 1%-os felajánlás tekintetében minden évben kiemelkedően a legmagasabb összeget kaptuk a környezet- és természetvédelmi szervezetek közül.

Népszerű programok
A gyerekek részére szervezett Madarász Suli, a védett madárfajok (túzok, fehér gólya, ragadozó madarak) védelmét célzó programjaink népszerűek. Számos önkéntes bevonásával valósulnak meg, felkeltik a sajtó és a társadalom érdeklődését. Sokan kapcsolódnak be a gyakorlati madárvédelmi tevékenységbe, számosan érdeklődnek pl. a kerti madárvédelmi teendők iránt. Az egyesületi tagság a legkülönbözőbb programokban vehet részt. Központi szervezésű programokról, eseményekről és más fontos akciókról az általunk kiadott természetvédelmi folyóiratból: a Madártávlatból értesülhetnek. A helyi programokról a helyi csoportok nyújtanak tájékoztatást.

Fiatal madarászok
Egyesületünk tagságának jelentős részét gyerekek, illetve családok alkotják.

Kiemelten közhasznú
Az MME kiemelten közhasznú szervezet, tehát támogatóink az adományok 150%-át érvényesíthetik az adóbevallás során.

Nemzetközi kapcsolatok
Az MME a BirdLife International magyarországi partnere. A BirdLife International - amelyet 1922-ben Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven alapította - a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi szervezet, több milliós tagsággal rendelkezik. Kiemelkedően jó kapcsolatot ápolunk a kelet- és közép-európai szervezetekkel, valamint a svájci, német és angol egyesületekkel.

Az MME működése
Az egyesület a működését politikamentesen, demokratikus alapokon szervezi. Ezt alátámasztja szervezeti felépítése és azon alapdokumentumok megalkotása (alapszabály, középtávú munkaterv, természetvédelmi célkitűzések, szervezeti és működési szabályzat), melyek garanciát nyújtanak a pozitív értékrendek mentén szerveződő munkánk hosszú távú ellátásához. A széleskörű természetvédelmi munka, a tagság nyilvántartása, tájékoztatása, a szemléletformálás területén végzett tevékenység csak jól szervezett, sokrétűen képzett, nagy gyakorlati érzékű munkatársakkal lehetséges. Egyesületünk önkéntesei, tisztségviselői, fizetett alkalmazottjai többször bizonyították már, hogy képesek a nemzetközi követelményeknek is megfelelő, hatékony természetvédelmi feladatok elvégzésére.

Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely jogosult minden, az egyesületet érintő kérdésben dönteni.

Az egyesület legmagasabb szintű választott testülete az Elnökség, mely a közgyűlések közötti időszakban az egyesület elvi irányításáért felelős. Irányító tevékenységét a titkárságon keresztül fejti ki.

Az egyesület arra törekszik, hogy legalább megyénként, esetleg jelentősebb tájegységenként egy-egy aktív csoportot működtessen. Az a cél, hogy az egyesületi háttér, szakmai tapasztalat és tanácsadói segítség felhasználásával a csoportok képviseljék és ellássák megyei szinten is a természetvédelemmel kapcsolatos tennivalókat.

A szakosztályok és a bizottságok egy-egy szűkebb szakmai területen egy egész országra kiterjedő munkát végeznek és koordinálnak.

Az MME titkársága főfoglalkozású dolgozókból áll. Irányítását ügyvezető igazgató végzi. A titkárság feladatai: 

  • Az egyesület alaptevékenységének (tagság, csoportok, szakosztályok) és képviseletének biztosítása.
  • Egyesületi munka és a védelmi tevékenység gazdasági hátterének biztosítása.
  • Az egyesületi programok (védelmi programok, monitoring, szemléletformálás) hátterének biztosítása.
  • A helyi csoportok és a szakosztályok munkájának segítése, koordinálása.
  • Az MME stratégiájának megvalósítása.

Eredményeinket nagymértékben annak köszönhetjük, hogy széles társadalmi háttérrel rendelkezünk. Kérjük, támogassa Ön is a Madárvédelmet, legyen egyesületünk tagja!

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

    
     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

 

     Egyéni és céges adományozás >>

 

Köszönjük!

Linkgyűjtemény

mainpaycheckfield

MME-hez tartozó területi szervezetek, egységek honlapjai

Magyar nyelvű madaras honlapok

Idegen nyelvű madaras honlapok

Nemzeti Parkok

További javasolt honlapok

Támogassa tevékenységünket!

mainpaycheckfield

Az 1974-ben alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelenleg hazánk legnagyobb természetvédő szervezete. Az egyesület politikától független, kiemelten közhasznú társadalmi szervezet, amelynek fő célja a természet - ezen belül elsősorban a madarak - védelme.

Az MME 1992-től a világ egyik legnagyobb és legtekintélyesebb nemzetközi természetvédő szervezetének, a BirdLife International-nak a tagja. A 92 országban működő BirdLife International közel 4500 munkatárssal és 2,5 millió önkéntessel dolgozik világszerte.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tevékenységét és hatását a hazai természetvédelemben jól jelzi, hogy több mint száz projektet valósít meg minden évben, ezen belül foglalkozik világszerte veszélyeztetett madárfajok védelmével (túzok, parlagi sas, haris), az Európában veszélyeztetett fajok védelmével (fehér gólya, kerecsensólyom stb.), szemléletformálással és fontos madárélőhelyek védelmével. Az egyesület egyik legnépszerűbb programja a Madárbarát Kert akció.

A hatékony és sikeres természetvédelmi munka csak komoly társadalmi támogatással valósítható meg. Az egyesületbe napjainkig több mint 28 ezren jelentkeztek, az önkéntes tagok száma pedig eléri a több ezret.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület abban segít, hogy Ön is segíthessen!

Támogassa a madárvédelmet Magyarországon!

Kérjük, ismerkedjen meg eddigi támogatóinkkal, támogatásra ajánlott programjainkkal!

Bővebb információ:
Orbán Zoltán
Társadalmi Kapcsolatok igazgató
1/391-1768
E-mail: orban.zoltan@mme.hu

Magányos méhek, rovarok megtelepítése

mainpaycheckfield

A "magános méhek" egy gyűjtőnév. Ide azok a méhek tartoznak, amelyek államalapítás nélkül, egyedül nevelik fel utódaikat, bár a házi és a poszméhekkel - no és a darazsakkal - rokonságban állnak.

ajnos, mint a legtöbb élőlény, a magános méhek száma is hirtelen lecsökkent az elmúlt 1-2 évtized során. Nyugat-Európában a magános méhek és a poszméhek védelme manapság igen elterjedt, mondhatni hétköznapi tevékenység. A magános méhek évenként csak egy generációt nevelnek, és báb alakban telelnek át. Az ide tartozó rovarok fészkelőhelyei igen eltérőek. Különböző lyukakat, repedéseket, nyílásokat, csigaházakat, üreges növényi szárakat használnak fel erre a célra. Mesterséges fészkelőhelyek telepítésével az ide tartozó fajok számát lényegesen gyarapíthatjuk.

A magános méhek egy részét vályogfal építésével telepíthetjük meg. Kb. 30 cm magas, felcsapódó esővíz ellen védő téglaboltozatra kb. 20-25 cm vastag, 120 cm magas falat kell építeni. A fal fölé esővédő tetőt kell építeni. A vályogfal megkötése után abba lyukakat kell fúrni. A lyukak átmérője 3-10 mm, hossza 3-10 cm között váltakozzon.

A magános méhek egy másik része faanyagba rakja a fészkét. Ezeket a fajokat 10-15 cm vastag keményfa korongokkal vagy fahasábokkal tudjuk telepíteni. A fát nem szabad vegyszerrel kezelni, festeni. A fakorongokba vagy fahasábokba a vályogfalhoz hasonlóan, különböző méretű lyukakat kell fúrni.

Szintén elősegíthetjük a magános méhek megtelepedését üreges szárú növényekkel. Ehhez vagy eltávolítjuk a puhalevelű növényi szár belét (például szeder) vagy alkalmas üreges szárú növényeket keresünk, például bambusz, nád, keserűfűfajok. Az üreges szárakat kb. 15-20 cm hosszra kell vágni, majd kötegelni kell. Célszerű különböző átmérőjű szárakat összekötegelni, majd esőtől védett helyre, pl. eresz alá kiakasztani. Mindhárom megoldást úgy kell telepíteni, hogy az üregek nyílásai dél felé nézzenek.

Kerti tó

mainpaycheckfield

A kerti tó és a madáritató jelentősen növeli a kertünkben megfigyelhető élőlények számát és tartózkodási idejét. Nem véletlenül mondják, hogy a víz az élet forrása.

Ma már egyre elterjedtebbek a kerti tavak és saját munka befektetésével nem is olyan drága az előállításuk. Csupán arra kell figyelni, hogy megfelelő minőségű anyagokat használjunk, különben a tavunkból hamar elszökik a víz és csak gondunk lesz vele. Első lépésként ki kell választani a tó helyét a kertben. Lehetőleg a kialakítandó vízfelületre ne hulljon majd sok lomb, de a tó ne legyen állandóan napon sem.

Legideálisabb egy olyan félárnyékos hely, ahol körülbelül naponta öt órán keresztül süti a nap a vízfelületet. Minél nagyobb egy tó, annál jobb feltételeket biztosít az élőlények számára. A tó alakja tetszés szerinti lehet, azonban a kisebb tavaknál az ún. bab alakú medret szokták ajánlani. A madárbarát kertben a tó nyugodt, zavarásmentes helyen legyen.

Az alábbiakban ajánlott értékeket lehet olvasni, amelyek segítségével a tervezett tófelület nagyságához meghatározható a mélység:
3-5 m2 - 60-80 cm mély
5 - 15 m2 - 80-100 cm mély
15 m2 felett - 100 cm vagy több
Amennyiben a tóban halakat is kíván tartani, akkor a mélység legalább 1 m legyen.

A tó méretének, helyének meghatározása után el kell dönteni, hogy milyen anyagból kívánja a tómedret megépíteni. Ma hazánkban többféle megoldás létezik. Újabban előre gyártott vízzáró agyagtéglákból is készítenek tavat, régebbi módszer a betonozás, és egyre elterjedtebbek a fóliával bélelt medrek. Léteznek még előre gyártott műanyag medrek is. A beton hátránya, hogy a tó később nem változtatható, nem szüntethető meg, egy beton építménnyel terheljük a kertet. A fóliás tó viszonylag könnyen kialakítható házilag is. A továbbiakban a fóliás tavakról teszünk említést.

Tófóliából minden tóforma létrehozható. Ki kell ásni a medret úgy, hogy meghatározzuk a különböző vízmélységeket:
mocsaras zóna: 10 cm-ig (a kialakításánál figyelembe kell venni, hogy fokozatosan mélyülő részei is legyenek, hogy a madarak is le tudjanak a vízre szállni inni, fürödni)
sekélyvíz zóna 10-40 cm-ig
mélyvíz zóna: 40-150 cm

A gödröt ássuk néhány centiméterrel (15 - 20 cm) mélyebbre, mint a tervezett mélység és minden követ, gyökeret távolítsunk el. Célszerű ezt a gödröt homokkal feltölteni 10 -15 cm vastagságban, és jól ledöngölni. Homokos alap készítse helyett használhatunk geotextíliát is (ebben az esetben csak néhány centiméterrel kell mélyebbre ásni a tómedret). Az így elkészített alapra helyezzük a tófóliát. A geotextília és a tófólia méretének kiszámítása:
Fóliahossz: a tó hossza + 2x a tó mélysége + 2 x 50 cm
Fóliaszélesség: a tó szélessége + 2x a tó mélysége + 2 x 50 cm

A tó szélére úgynevezett kőfóliát lehet ragasztani, amely természetes hatást kelt. A tómedret borítsa be kaviccsal, kővel, alakítsa ki a tó szélét, figyeljen arra, hogy az inni vágyó, fürdő madarak számára is legyenek sekély vízfelületek.

A kész tavat töltse fel vízzel (amennyiben csapvízzel, vagy kútvízzel tölti fel, néhány vödör természetes tóvizet hozzon bele egy közeli tóból), ültesse be növényekkel. Geotextíliát, tófóliát, kőfóliát és minden egyéb, kerti tóhoz alkalmas terméket nagyobb kertészetekben, barkácsáruházakban vásárolhat. Több helyen lehet beszerezni tavakba telepíthető növényeket is.

Fészkelő madarak a kertben

mainpaycheckfield

Egy ismert mondást a madarakra alkalmazva nyugodtan mondhatnánk: mutasd a fészkedet, s megmondom, ki vagy! A madarak közül jó néhány valóságos fészeképítő művész, de a szerényebb fészek éppen úgy jellemző az adott fajra, mint a mestermű. Minden fajra jellemző, hová építi a fészkét, milyen formájú, milyenek a tojásai.

A költési idő a madarak életében egy viszonylag rövid időszak, de az ugyancsak rövid énekesmadár-élet szempontjából a legfontosabb élettevékenység. A legtöbb énekesmadár csak erre a rövid időszakra áll párba, de van azért jó néhány faj, pl. a fecskék és a cinegék, amelyek az előző évi társsal alapítanak családot.

A költésben és a fiókák nevelésében a hím és a tojó különböző mértékben vesz részt, de általában mindkét szülő "munkájára" szükség van ahhoz, hogy a költés sikeres legyen. A fészeképítést legtöbbször a hímek kezdik, amit azután a tojóval együtt fejeznek be. Esetenként a tojó egyedül építi a fészket, ezután naponként rak le egy tojást, ami pl. egy 16 tojásból álló kékcinege-fészekaljnál nem kis teljesítmény. Egy-egy tojás tömege kicsit több, mint 0,1 gramm, a madáré pedig 20 gramm körül mozog. Az odúlakó fajok - cinegék, örvös légykapó, csuszka stb. -, amíg nem teljes a fészekaljuk és táplálkozni lerepülnek róla, fészekanyaggal betakargatják a tojásaikat. Ez egyébként az egyik legkritikusabb időszak, s a madarak igen érzékenyek a zavarásra. Ha nincs kellő nyugalmuk, sokszor még el is hagyják a fészket; a tojások kihűlnek, az öreg madarak pedig máshol kezdenek új költéshez. Miután teljes a tojásszám - ami egyébként függ a táplálékbőségtől s az időjárási viszonyoktól is -, a tojó kotlani kezd. Egyes fajoknál a hím feladata a kotló számára a táplálék biztosítása, bár néha-néha az is lerepül a fészekről. A hím ilyenkor fokozottan őrzi a pár által birtokba vett területet, énekével állandóan jelzi, hogy a terület foglalt. A tojások általában 14 nap alatt kelnek ki. A fiókák további 14-15 nap alatt érik el a röpképességüket. Nevelésükben rendszerint mindkét szülő részt vesz. A hímek énekének intenzitása ilyenkor már csökken, s a másodköltés időszakában, ha van, még rövidebb időszakra korlátozódik.

Néhány ház körül, kertben, parkban fészkelő madárfaj:
Odúban fészkelnek
széncinege, barátcinege, fenyvescinege, kékcinege, csuszka, mezei veréb, seregély, házi rozsdafarkú

Maguk által ácsolt odúban fészkelnek
Nagy fakopáncs, közép fakopáncs, balkáni fakopáncs, kis fakopáncs

Bokorban fészkelnek
Énekes rigó, fekete rigó, zöldike, kenderike

Épületek repedéseiben, farakásokban, kőrakásokban fészkelnek:
házi rozsdafarkú, kerti rozsdafarkú, barázdabillegető

Eresz alatt fészkelnek
Molnárfecske

Nyitott épületekben, istállókban fészkel
Füstifecske

Fák koronájában fészkelnek
Tengelic, erdei pinty, sárgarigó, csicsörke, balkáni gerle

Madáretetés

mainpaycheckfield

Kevés ember tudja közömbösen szemlélni a fagyos, téli napokon eleséget kereső madarakat. A tél számunkra, emberek számára is nagy kihívás, és érezzük, hogy bizony a természetben milyen komoly erőpróba lehet. A madarakat etető ember amellett, hogy gyönyörködik szárnyas látogatói látványában és jóleső érzéssel figyeli táplálkozásukat, egy nagyszerű emberi tulajdonságról is számot ad: önzés nélkül segít.

Hogyan is kell etetni a madarakat? A fagyok beállta után (november vége, december eleje) kell elkezdeni az etetést, és amíg tart a hideg idő (február végéig), folyamatosan eleséget kell rakni a madáretetőbe. Enyhe időben kevesebbet adjunk. Szinte mindegy, hogy az etető milyen anyagból készül, legyen az műanyag flakon, régi gumicsizma, egy kis átalakítással máris madáretető varázsolható belőle. Mi mégis azt ajánljuk, hogy a madárbarát kertben lehetőleg természetes anyagból, fából készítsenek etetőt, olyat, amely nyáron is a kert díszei közé tartozik. Néhány madárvédő a fák természetes odvaiba, letört faágak helyén kialakult üregekbe rak táplálékot (Nem a madárodúba!). A mellékelt ábrákon és fotókon néhány etető látható.

Az etetéshez legjobb a napraforgó mag, ezt a legtöbb madár szívesen megeszi. Néhány madárfaj, pl. a sármányok és a pintyfélék inkább a földön keresik a táplálékukat, ezért hómentes helyre érdemes kiszórni számukra üzletekben kapható pinty eleséget, rostaalját, búzát stb. A feketerigó, a vörösbegy a konyhai hulladékot is szívesen átböngészi. Aki a ház körüli szerves hulladékot komposztálja, az előbb-utóbb felfedezi a komposztdomb környékén tanyázó feketerigót, vörösbegyet. A madarak részére ki lehet helyezni néhány szem félbe tört diót is. A fenyőrigók szívesen lakmároznak a gyümölcsfákon maradt almákból. A faágakra marhafaggyút is ki lehet akasztani. Igazi madárkalácsot is készíthetnek, melynek receptje a Madárkarácsony akció felhívása alatt olvasható.

Mivel ne etessen?
Ne adjon a madaraknak sózott szalonnát, sem kenyeret!

Madárkalács készítése
Olvasztott marhafaggyúba keverjen napraforgót, diót, mogyoródarabokat. A lényeg a marhafaggyú, mint kötőanyag, a magvak arányán lehet változtatni. Ha nincs más, a napraforgó mag is elég hozzá. A hidegben megszilárdult, megdermedt madárkalácsot akassza ki egy fa ágára (mielőtt megdermedne, lógasson bele egy madzagot).

Csuszka:

odvas fákban gazdag erdőrészeket szereti, de városokban is sokfele találkozhatunk vele kertekben, parkokban, temetőkben, ahol nagyobb, idősebb fákat talál fészkeléshez. Odúlakó madár.
Szinte kizárólag a fák törzsén vagy vastagabb ágain láthatjuk, amint harkály módjára kúszik a fákon, miközben lárvákat, rovarokat keresgél a fák repedéseiben. Az egyetlen madárfajunk, amely képes a fán fejjel lefelé is mozogni.
A madár felsőteste palaszürke, alsóteste narancsos-rozsdás színezetű, hosszú fekete szemsávval és hegyes, árszerű csőrrel.
Télen gyakran megjelenik az etetőn, ahol elsősorban napraforgómagot fogyaszt.

Szajkó (Garrulus glandarius):

A mindenki által közismert mátyásmadár, amely erdeink színpompás varjúféléje. Napjainkban minden parkosabb élőhelyen megjelenik a városban és sajnos sok énekesmadarunk költését tönkreteszi fészekrablásaival.
Összetéveszthetetlen más madárral, fekete-fehéren csíkozott fejtetejével, vastag fekete bajuszsávjával és túlnyomórészt rózsaszínes barna hátával és alsótestével. Evezőtollai feketék, szárnyán széles fehér tükörrel, a nagy szárnyfedők világoskékek, amely leginkább a repülő madáron tűnik fel. Farcsíkja hófehér, farka fekete.
Igen éber madár, az erdő egyik őre, veszélyhelyzetben, héja feltűnésekor vagy ember közeledtére hangos, recsegő vészkiáltásba kezd.
Télen gyakran megfordul a kertekben mogyorót, diót, makkot keresve, de az etetőn is megjelenik olajos magvakért.

Házi veréb (Passer domesticus):

Közismert városi madarunk, kizárólag urbanizált környezetben fordul elő. Minden életfeltételét megtalálja a városokban, falvakban, egyéb településeken.
A nemek könnyen megkülönböztethetőek, a hím fejteteje szürke és széles fekete torokfoltja van, amely az öregebb egyedeknél egészen a begyre is kiterjed. Alsóteste piszkosszürke, felsőteste sötétbarna, csíkos mintázattal. A tojó példányok sokkal egyszerűbb kinézetűek, hiányzik a szürke sapka és a fekete torok, de egy, határozott vastag, világos szemsávjuk van.
Igen agresszív madarak, sokszor a cinegéket is elzavarják az etetőről, ezért érdemes oldalról zárt és csak alulról nyitott dúcetetőket kihelyezni vagy lopótökből, műanyag palackból készített etetőket kiakasztani a cinegék számára.

Mezei veréb (Passer montanus):

Szintén nagyon gyakori madár, bár elsősorban vidéken, falvakban, tanyáknál, gazdasági épületek közelében telepszik meg, mindig emberi környezetben.
Nyugat-európai állománya fogyatkozóban van, ezért is helyezte az Európai Unió természetvédelmi oltalom alá és választotta az MME a 2007-es év madarának.
Rokonától, a házi verébtől tiszta csokoládébarna fejétől, barna arcfoltjától és kisebb méretétől lehet megkülönböztetni. A nemeket terepi megfigyeléssel nem lehet meghatározni.
Rendszeres vendége az etetőknek, nagyobb kertekben, parkokban, temetőkben vagy külvárosi, peremkerületi részekben sokfelé találkozhatunk vele.

Erdei pinty (Fringilla coelebs):

Egyik leggyakoribb pintyfélénk, középhegységi és dombvidéki erdeink jellegzetes madara, de mára a városok nagyobb kertjeiben, parkjaiban is fészkel.
Jellegzetes és igen hangos énekét áprilistól hallhatjuk. A hím igen színes madár, kékesszürke fejjel és rózsaszínes-borvörös beggyel, mellel és alsótesttel. A tojó sokkal egyszerűbb szürkés-barnás színű, de mindkét nemen jól látható a fekete szárnyakon lévő fehér vállfolt és szárnycsík.
Az etetőkön szívesen megjelenik, de leginkább a földön láthatjuk, amint az etetőből kiesett magokat szedegeti.

Fenyőpinty (Fringilla montifringilla):

A skandináv országok fészkelő pintyfaja, amely sokszor nagy csapatokban lepi el Közép-Európát a hidegebb teleken.
A hím és a tojó egyaránt színpompás madár, kékesfekete fejükkel, narancsos mellükkel és fehér alsótestükkel. Persze téli tollruhájuk , amikor hozzánk érkeznek, sokkal halványabb színekben őrzi meg a nyári tollazat szépségét, de narancssárga mellük és vállfoltjuk ekkor is megmarad. Röptében feltűnő fehér farcsíkjuk van.
Elsősorban a bükkfák termését fogyasztja nagy mennyiségben, de télen gyakorta megjelenik az etetőn, ahol pintyeleséget és olajos magvakat fogyaszt.

Zöldike (Carduelis chloris):

Igen, gyakori egész évben látható madarunk. A városokban is sokfelé fészkel, de mindig örökzöldek (fenyőfélék, tuják, tiszafa) közelében telepszik meg, amelyek jó búvóhelyet és fészkelési lehetőséget kínálnak számukra.
Az egész madár színe mohazöld, némi szürke arcfolttal és karevezőkkel, a szárnyon széles sárga szárnycsík látható, amit a kézevezők sárga szegélye alkot. A tojó példányok barnásabb zöldek, nem olyan élénk színűek, mint hímek.
Télen nagy, akár más pintyfajokkal alkotott vegyes csapatokban láthatók a szántókon, tarlókon gabona -és gyommagvakat keresve.
Az etetőkön gyakori vendég, olajos magvakat, főleg napraforgómagot eszik.

Tengelic (Carduelis carduelis):

Stiglic néven is ismert, tarka kis pintyféle, amely gyakran fészkel parkokban és kertekben, főleg lombhullató, ritkábban örökzöld fákon. A zöldikéhez hasonlóan szintén állandó madarunk.
Fekete-fehér-piros arcáról, világosbarna hátáról és fekete szárnyain keresztül húzódó széles sárga szárnycsíkjáról könnyen felismerhető. A nemek nagyon hasonló színezetűek, nem lehet őket meghatározni.
A többi pintyfajhoz hasonlóan nagy csapatokba verődnek télen, és ugarokon, parlagokon keresgélnek gyommagvak után.
Az etetőn rendszeresen megjelenik olajos magvakért, pintyeleségért.

Csíz (Carduelis spinus):

Az északi országok és a szubalpin régió jellemző pintyfaja, leginkább lucosokban fészkel. Magyarországon az Északi-középhegységben, a Kőszegi -és a Soproni - hegységben fészkel elszórtan.
Télen nagy csapatokban jelenik meg hazánkban, főleg az égeresekben és nyírfákon, ugyanis ezek a fáknak a termései a legjelentősebb táplálékforrásai.
A madarak zöldessárga színűek, sávozott háttal és testoldallal, a hímek fejteteje és torka fekete. A tojók fakóbb színűek a hímeknél, a fekete fejtető és a torok fekete színe hiányzik. A tengelichez hasonlóan fekete szárnyukon széles sárga szárnycsík látható.
Etetőn ritkán jelennek meg, de ha nem találnak a szabadban természetes táplálékot, akkor szívesen fogyasztanak pintyeleséget vagy olajos magvakat.

Süvültő (Pyrrhula pyrrhula):

Egyik legszebb, a pintyfélékhez tartozó énekesmadarunk, amely tőlünk északabbra fekvő országok és a szubalpin régió fészkelő madara. A csízhez hasonlóan főleg tűlevelű vagy ritkábban elegyes erdőkben telepszik meg. Magyarországon elszórtan fészkel, lucosokban az Északi-középhegységben (Zemplén, Bükk) és a Kőszegi -, Soproni - hegységben.
A nemek egyértelműen meghatározhatók, a hím egész alsóteste és arca rózsás-pirosas, palaszürke háttal és fekete sapkával, a tojó alsóteste viszont szürkésbarna színű és szintén fekete sapkája van. Mindkét nem szárnyai feketék, fehér szárnyfolttal és széles fehér farcsíkjuk van, amit röptében lehet leginkább jól látni.
Az etetőn ritkán mutatkozik, inkább parkok, kertek ostorfáinak, juharfáinak és japánakácainak termését fogyasztja.

Meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes):

Középhegységeink és dombvidékeink gyakori fészkelője, főleg lombhullató erdőkben és gyümölcsösökben költ. Ősszel és a tél folyamán kisebb csapatokba verődik és ilyenkor a városok kertjeiben és parkjaiban is rendszeresen megjelenik.
Igen nagy termetű madár, vastag, robosztus csőréről, (ami a meggy , cseresznye és egyéb magok feltörésére szolgál), rózsaszínes tollazatáról, sötétbarna hátáról és fekete-fehér szárnyairól könnyen felismerhetjük. Röptében jól látható a széles fehér szárnycsíkja. A nemeket terepi megfigyeléssel igen nehéz elkülöníteni, a tojó halványabb színében és a szárnyán található némi eltérésben különbözik a hím példányoktól.
Télen elsősorban bogyókat, terméseket eszik, de az etetőn is szívesen megjelenik napraforgómagért.

Madáritató

mainpaycheckfield

A kert nagy madárgyülekező helye, vonzereje lehet a jól elkészített itató. Főleg a meleg, száraz nyári hónapokban van nagy jelentősége, de a madarak egész évben szívesen használják. Különösen szeretnek benne fürödni a rigók, a vörösbegyek, a kék cinegék. Itatóról lévén szó, ha nincs állandó átfolyása a medencének, nem szabad megfeledkezni a vízcseréről. A másik lényeges szempont, hogy védett, de mégis jól megfigyelhető helyen legyen.

Fontos, hogy a fürdő madarak is belássák a terepet, de egy biztonságos bokor se legyen messze, mert ázott tollal nem repülnek olyan jól. E bokor hiányában a macskák szomorú pusztítást végeznének. Az itató megformálásába sok fantáziát lehet belevinni, s minél természethűbb, annál szebb, a madaraknak is kedvezőbb lesz. Erre a célra a patakkövek, a sóderágy, az esetleg betelepített vízi növények nagyon megfelelőek. Lényeges, hogy az itató lassan mélyüljön. A közepére, ahol már a madárnak túl mély lenne, tegyünk egy lapos követ, ahol megállhatnak, leszállhatnak. A madarak fürdési igényét olyankor is tapasztalhatjuk, amikor szórófejjel locsolunk. Ilyenkor a rigók, vörösbegyek át-átszaladnak a vízpermet alatt. Utána borzasra rázzák magukat, majd a felfrissült tollazatot eligazgatják.

Itatásra az esővíz is megfelel, csak ne a vízgyűjtő hordót, kádat tekintsük itatónak. Az ilyen nagy, mély vízfelület sokszor becsapja a madarakat, s rászállva vesztüket okozhatja. A ragadozóval, macskával való konfliktust elkerülhetjük, s az itató használatát biztonságosabbá tehetjük, ha asztali medencét készítünk. Jól beleilleszthető a kerti képbe egy kb. 1,5 m magas, 100x60 cm-es terepasztal. Az asztal szegélyvályújába alacsony, vagy lefutó növényeket ültessünk, így még esztétikusabb hatást kelt. Aki megfigyelte már a madarakat, tudja, hogy a tollazatuk tisztántartása állandó, létfontosságú tevékenységük. Ennek ismeretében megérthetjük, hogy egy jó fürdőhely milyen fontos eleme a kerti madárvédelemnek.