Augusztus közepén egy 1998-ban jelölt cseh gyűrűs fekete gólyát figyeltek meg Kenderes határában a Telekhalmi-halastavakon (Monoki Ákos és Kiss Ádám).

A madarat fióka korában gyűrűzték (Frantisek Pojer) és azóta csak egy alkalommal került szem elé, 2013-ban Csehországban. Jelenleg ez a legidősebb gyűrűs fekete gólya a hazai madárgyűrűzési adatbankban és az EURING (European Union for Bird Ringing) adatbank korrekord listáján is átveszi a vezetést (www.euring.org/data-and-codes/longevity-list).

A hazai madárgyűrűzési adatbázisban a másik „matuzsálem korú” fekete gólyát (Tóbiást) 1999-ben gyűrűzték itthon (Kalocsa Béla) és 2013 óta egy bekamerázott fészekben költ: http://gemenczrt.hu/media/feketegolya-feszek/

A fekete gólya hosszútávú vonuló. A fölszálló meleg légáramlatokat kihasználva, termikelve vonul. Az európai állomány két fő vonulási útvonalat használ: a keleti, Törökországon és Izraelen át vezető, valamint a nyugati, a Pireneusokon és Gibraltáron át vezető útvonalat. A magyarországi állomány legnagyobb része fészkelőterületét augusztus közepe és szeptember vége között hagyja el. A tavaszi vonulás februártól áprilisig tart. A vonulásról rendelkezésünkre álló információt legnagyobbrészt színes gyűrűs leolvasásokból és műholdas követés eredményeiből ismerjük.

További információ a fekete gólyáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cicnig

Július közepén egy palesztin gyűrűs cserregő nádiposzátát fogtak vissza a Fehér-tavi Ornitológiai Táborban (FOT). A madarat 2015. március végén gyűrűzték Ciszjordániában (Jericho Ringing Station). Ez az első palesztin gyűrűs madár a magyar madárgyűrűzési adatbankban. 

A cserregő nádiposzáták hosszú távú vonulók, a telet a Szaharától délre eső Száhel övezetben töltik. A Földközi-tengert a földszorosok irányába kerülik, a Kárpát-medencei fészkelő állomány döntően a boszporuszi irányt használja. A magyarországi cserregő nádiposzáták szeptemberben vonulnak el, október közepén már csak ritkán lehet látni a hazai nádasokban. Az első példányok április elején érkeznek vissza a költőhelyekre. 

Ezt a madarat a tavaszi vonulása során gyűrűzték meg a Jordán völgyében. A madárnak a visszafogás idején kotlófoltja volt (kotlás idején kialakuló hasi tollhiány), így ez egy Fehér-tavi (vagy közvetlen környéki) költő példány volt.

További információ a cserregő nádiposzátáról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-acrsci