Madárgyűrűzési adatbank

mainpaycheckfield

A Madárgyűrűzési Központ gyűjti és egységes adatbankban tárolja a magyarországi madárgyűrűzés kezdete óta fennmaradt és időközben folyamatosan felhalmozott madárgyűrűzési és megkerülési adatokat. Az 1980-as évek közepén kezdődött az archív adatok digitalizálása. 2014-ben indult el a T-Systems Magyarország és az MME közös munkájából született új, Tringa (T-Ring Application) elnevezésű, a mai igényeknek és rendszerkörnyezetnek megfelelő online madárgyűrűzési adatbank kezelő alkalmazás. Ezzel az új szoftverrel a gyűrűzők és a rendszeres megfigyelők közvetlenül, online módon kezelhetik a madárgyűrűzési adataikat.

A jelenleg 6,5 millió adatrekordot tartalmazó hazai madárgyűrűzési adatbank, amely a kezdetektől fennmaradt és az 1950-es évektől valamennyi madárgyűrűzési és megkerülési adatot magában foglalja, a jelenlegi éves összesítések alapján előreláthatóan évente 250 ezer gyűrűzési, 30 ezer visszafogási és több ezer megfigyelési és kézrekerülési adattal gyarapszik. 


Tringa (T-Ring Application), Madárgyűrűzési Adatkezelő Rendszer

Madárgyűrűzők száma Magyarországon: 423 (2018. január 1. állapot), ebből aktív egyéni gyűrűző: 261


Évente meggyűrűzött madarak száma Magyarországon (1908-2017)

A Tringa felhasználói útmutatója itt érhető el.


Fém és színes madárgyűrűk (Fotó: Lukács Katalin Odett)

A madárgyűrűzési adatbank története

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeinek archívuma a II. Világháborúban megsemmisült. Az 1908 és az 1940-es évek közötti adatokból csak azok maradtak fenn, amelyeket az Aquila éves madárgyűrűzési jelentéseiben publikáltak.  Az legkorábbi fennmaradt, ma is őrzött eredeti madárgyűrűzési dokumentum az 1950-es években használt madárgyűrűzési törzskönyv. A megkerüléseket az 1960-as és 70-es években egy vonalas kötött füzetbe vezették, később pedig írógéppel kitöltött, előre nyomtatott ún. megkerülési kártyákon archiválták. Ezeket már madárfaj és gyűrűszám szerint sorba lehetett rendezni.


Madártani Intézet Gyűrűzési Törzskönyve

Az első számítógépes programot (Proring) és hozzá a hazai kódrendszert (HURING) 1987-ben dolgozták ki (Szép Tibor, Büki József), amely Közép-, Kelet-Európában akkor egyedülálló volt. Ez egy IBM XT számítógépen írt dbase program és adatbázis volt, amelybe rögzítésre kerültek a megkerülések, valamint a hozzájuk tartozó gyűrűzési adatok. A mentéseket floppy disc-eken tárolták. Az 1990-es évek közepétől kezdték fejleszteni (Varga Lajos, Simon László) a 2014. február 19-ig működött „Ringing office” elnevezésű számítógépes alkalmazást, ami már Windows operációs rendszerben futott, és egy Paradox adatbázist kezelt. Ezzel a szoftverrel már valamennyi madárgyűrűzési adat rögzítésre került, visszamenőleg is. Ebben a munkában a Központ alkalmazottai mellett polgári szolgálatos segítők, megbízott külső munkatársak és önkéntes segítők tucatjai vettek részt. A teljes, naprakész adatbank 2006-ra készült el. A 2000-es évek elejétől az aktív madárgyűrűzők egyre nagyobb arányban küldték be számítógépes adatbázis formátumban (elsősorban excel táblázatban) az éves adatokat a Központba. 2007-től ez a forma – 500 példány éves gyűrűzés felett – kötelező lett. Az adatok ellenőrzés és adatelőkészítés után kerültek importálásra a központi adatbázisba. 


Madárgyűrűzési adatbankba került adatrekordok száma

Az online alkalmazásra (Tringa) való átállás 2014. február 15-én kezdődött, ezen a napon történt az adatbank migrálás a rági, offline rendszerről az új felületre. A zárt tesztüzem február 20-án kezdődött. 2014. június 11-től használhatták a felhasználók (gyűrűzők és megfigyelők) a rendszert. Továbbfejlesztések 2016. júliusban és 2017. augusztusban történtek. 2014-től napjainkig (2018. március) összesen 1,4 millió gyűrűzési és megkerülési adatrekord került a Tringa rendszerbe.