madárgyűrűzés

A madarat több alkalommal is megfigyelték május 10. és 22. között Köröstarcsa határában (Bede Ádám, Csapó Bence, Rózsa Nikolett). Ezt a példányt 2017-ben gyűrűzték fiókaként Ferrara közelében (gyűrűző: Stefano Volponi). 

Olasz gyűrűs Batla Köröstarcsa határában (Fotó: Rózsa Nikolett)

Ez a második olasz gyűrűs batla megkerülési adat a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. 2014-ben a Hortobágyon figyeltek meg (Tar János) egy 2009-ben, szintén a Pó-síkságon gyűrűzött példányt. A két olaszországi batla adaton kívül hét, Spanyolországban gyűrűzött példány került meg Magyarországon a korábbi években.

Magyarországon megfigyelt külföldi gyűrűs batlák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiben viszonylag sok batlát jelöltek a Kárpát-medencében, amelyek közül számos megkerülést regisztráltak a Magyar Ornitológiai Központ munkatársai. 1951 után mindössze 23 példányt jelöltek itthon, ezek közül tízet színes gyűrűvel az utóbbi évtizedben. 
A fokozottan védett batla ma már ritka, de rendszeres fészkelő Magyarországon, állományát 20 pár alatti. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. 
További információ a batláról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-plefal

 

A madarat több alkalommal is megfigyelték május 10. és 22. között Köröstarcsa határában (Bede Ádám, Csapó Bence, Rózsa Nikolett). Ezt a példányt 2017-ben gyűrűzték fiókaként Ferrara közelében (gyűrűző: Stefano Volponi). 

Olasz gyűrűs Batla Köröstarcsa határában (Fotó: Rózsa Nikolett)

Ez a második olasz gyűrűs batla megkerülési adat a Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban. 2014-ben a Hortobágyon figyeltek meg (Tar János) egy 2009-ben, szintén a Pó-síkságon gyűrűzött példányt. A két olaszországi batla adaton kívül hét, Spanyolországban gyűrűzött példány került meg Magyarországon a korábbi években.

Magyarországon megfigyelt külföldi gyűrűs batlák megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évtizedeiben viszonylag sok batlát jelöltek a Kárpát-medencében, amelyek közül számos megkerülést regisztráltak a Magyar Ornitológiai Központ munkatársai. 1951 után mindössze 23 példányt jelöltek itthon, ezek közül tízet színes gyűrűvel az utóbbi évtizedben. 
A fokozottan védett batla ma már ritka, de rendszeres fészkelő Magyarországon, állományát 20 pár alatti. Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. 
További információ a batláról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-plefal

 

A madarat május elején figyelték meg és fényképezték le (René Schaack) a Balti-tenger egy szárazföldbe mélyen benyúló öblében (Reesholm/Schlei).
Ezt a példányt 2019 nyarán gyűrűzték, egyedi kóddal ellátott zöld gyűrűvel a Mekszikópusztai Madárvártán (gyűrűző: Nagy Levente). Korábban, 1997-ben már egy magyar gyűrűs kis lilét visszafogtak Észak-Németországban, de ez első megfogás nélkül azonosított hazai jelölésű példány itt.

Magyar gyűrűs kis lile megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2015 óta jelölik a kis liléket színes, teleszkóp segítségével is leolvasható, a legtöbbet a Fertőújlak közelében elterülő Borsodi dűlőben, a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei. Az elmúlt 5 évben 342 példány kapott ilyen jelölést, amelyek közül 64 madarat figyeltek meg a későbbiekben.

Magyar gyűrűs távolsági kis lile megkerülések a hazai Madárgyűrűzési Adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A kis lile Magyarországon a síkvidéki területek rendszeres fészkelő madara. A telet Afrikában tölti. A Kárpát-medencén átvonuló példányok elsősorban Észek-Európából érkeznek.
További információ a kis liléről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-chadub

Korábban már több magyar gyűrűs havasi partfutót fogtak vissza Odessza környékén és a Krím-félszigeten (1996 és 2004 között nyolcat), de most először figyeltek meg itt színes jelölésű, Magyarországon gyűrűzött példányokat. 
A két, egyedi kódos, narancssárga gyűrűs madarat május elején azonosították Odesszától nem messze (Pavel Panchenko). A madarakat a Mekszikópusztai Madárvártán gyűrűzték, az egyiket 2017., a másikat 2019. őszén (Dr. Hadarics Tibor, Koleszár Balázs). 

A két havasi partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon 2017 óta jelölik a havasi partfutókat színes, teleszkóp segítségével is leolvasható gyűrűkkel a vonulási időszakban, a legtöbbet a Fertőújlak közelében elterülő Borsodi dűlőben, a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei.

Az egyik most megfigyelt havasi partfutó a gyűrűzés után, elengedés előtt (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)

A havasi partfutó Magyarországon rendszeres vonuló madárfaj. Hozzánk ősszel elsősorban a Baltikum felől érkeznek és DNy Európába, elsősorban a Földközi-tenger nyugati partvidékére, valamint az Atlanti partvidékre vonulnak tovább. Tavasszal, a fészkelőhelyekre vonuló madarak Észak, Északkeleti irányban szelik át a kontinenst.
További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

 

A fémgyűrűs madár Karcag határában került lencsevégre május 7-én (Kiss Ádám). Ezt a székicsért tavaly szeptemberben gyűrűzték a Fekete-tenger partján (Chituc-turzás, gyűrűző: Fülöp Attila).

Román gyűrűs székicsér megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ez az első külföldi vonatkozású székicsér megkerülési adat a hazai madárgyűrűzési adatbankban. Itthon eddig 57 székicsért gyűrűztek, 2019-től színes jelölést is alkalmaznak a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai, de távolsági megkerülése eddig nem volt itthon a madárfajnak. 

A székicsér fokozottan védett ritka fészkelő madarunk. Szikeseken, kiszáradt medrekben, mezőgazdasági területeken költ. Hosszútávú vonuló madárfaj, a telet Afrikában tölti.

További információ a székicsérről a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-glapra

Az egyedi kóddal ellátott, zöld színű zászlós gyűrűt viselő madarat május elején figyelték meg és fényképezték le (Raymond Galea, Birdlife Málta) Málta egyik tengeröblében (Ghadira). Ezt a példányt 2019. augusztus végén gyűrűzték a Fertőújlak melletti Borsodi-dűlőben, a Mekszikópusztai Madárvárta program keretében (gyűrűző: Pitó Andor).

A Máltán megyfigyelt magyar gyűrűs Temminck-partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon ebből a madárfajból viszonylag keveset jelöltek, 1975-től ezidáig mindösszesen 338 példányt. A Temminck-partfutó színes jelölése itthon 2019-ben indult, és a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei tavaly kilenc madáron már ilyen jelölést alkalmaztak. Közülük ez az első megfigyelt és azonosított példány. 

A Máltán megfigyelt madár gyűrűzéskori képe (Fotó: Pitó Andor)

Korábban, a csak fémgyűrűvel jelölt Temminck-partfutók közül kettő került meg külföldön, egyik Németországban (2008.), a másik Olaszországban (2013.). Itthon eddig egy, Lengyelországban gyűrűzött példányt fogtak vissza (1993.).

Az eddig külföldön megkerült, magyar gyűrűs Temminck-partfutók megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A Temminck-partfutó Magyarországon rendszeres átvonuló madárfaj, magányosan, vagy kisebb csapatokban csatlakozik más partfutókhoz. Skandinávia, Skócia és Ázsia tundráin fészkel. Hosszútávú vonuló, a telet Afrikában tölti.

További információ a Temminck-partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-caltem

 

Az egyedi kóddal ellátott narancssárga gyűrűs havasi partfutót április végén figyelték meg és fényképezték le (Gerard Westerhuis) a Watt-tenger partvidékén.

A Hollandiában megfigyelt havasi partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A madarat 2019. októberében gyűrűzték a Mekszikópusztai Madárvárta programjában, a Fertőújlak melletti Borsodi-dűlőben (gyűrűző: Koleszár Balázs).

A Hollandiában megfigyelt példány gyűrűzéskori fényképe (Fotó: Dr. Hadarics Tibor)

Magyarországon 2017 óta jelölik a havasi partfutókat színes, teleszkóp segítségével is leolvasható gyűrűkkel a vonulási időszakban, a legtöbbet a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei. Az eddig meggyűrűzött közel ezer madárból 55 került meg külföldön, közülük 37 a Kárpát-medencén kívül. Egy példányt figyeltek meg Algériában, idén februárban. Egy olyan madárról érkezett megfigyelési adat két évvel ezelőtt, Ciprusról, amelyik vonulási iránya eltért a hazánkon átvonuló havasi partfutókra jellemző iránytól.

A Magyarországon színes gyűrűvel megjelölt havasi partfutók megkerülései (Madárgyűrűzési Központ)

A havasi partfutó Magyarországon rendszeres vonuló madárfaj. Hozzánk ősszel elsősorban a Baltikum felől érkeznek és DNy Európába, elsősorban a Földközi-tenger nyugati partvidékére, valamint az Atlanti partvidékre vonulnak tovább.
További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

 

A repülőtéren landolt gólya nem tudott újból a levegőbe emelkedni, csak rövid felszállási kisérleteket tett. A helyiek megfogták és egy állatvédő szervezetnek (Society for the Prevention of Cruelty to Animals) adták át. 

A gólya befogása (Fotó: Rae Henderson)

A madarat fióka korában gyűrűzték 2017-ben, Pákozdon (Kossuth utca, gyűrűző: Fenyvesi László). 

A Fokvárosnál megtalált gólya megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A hazai madárgyűrűzés kezdeti évétől, 1908-tól napjainkig, összesen 131 magyar gyűrűs fehér gólya került meg Afrikában, ebből 57 a Dél-afrikai Köztársaságban. A legtöbb megkerülési adat az ország keleti részéről érkezett, ez az első olyan példány, amelyik Fokváros közelében került kézre. 

Afrikai gólyamegkerülések (Madárgyűrűzési Központ)

A fehér gólya az egyik legismertebb hazai fészkelő madár, a költő példányok hamarosan visszaérkeznek afrikai telelőterületeikről és megkezdik a fészkelést. A fiókák kikelése, majd kirepülése után, a nyár második felében a táplálkozó helyeken gyülekeznek az újabb út előtt.

A madár azonosítógyűrűje (Fotó: Rae Henderson)

További információ a fehér gólyákról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-ciccic

Fajtársaihoz hasonlóan ezt a példányt is zöld színű zászlós jelölőgyűrűvel látták el, aminek mindkét oldalán egy három karakteres kód van, amit távcsővel, teleszkóppal lehet leolvasni. A madarat szeptember 18-án gyűrűzték a Fertő-tó melletti Mekszikópusztai Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Koleszár Balázs) és néhány nappal később, szeptember 23-án fényképezték le Ciprus keleti partvidékén (megfigyelő: Huseyin Yorganci). Ez az első, Magyarországon jelölt és a szigetországban megkerült havasi partfutó.

Havasi partfutó a gyűrűzést követően (Fotó: Koleszár Balázs)

Magyarországon eddig közel 3500 havasi partfutót gyűrűztek meg, elsősorban az őszi vonulási időszakban. 2017-től erre a madárfajra is tesznek színes jelölést a hazai madárgyűrűzők, aminek köszönhetően megnövekedett a távolsági megfigyelések száma. Itthon jelölt színes gyűrűs példányokat figyeltek meg Ausztriában, Franciaországban, Lengyelországban, Olaszországban és most először a Földközi-tenger keleti részén, Cipruson.

Havasi partfutó megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

A havasi partfutó Eurázsia és Amerika északi partvidékein, tundráin fészkel (holarktikus, cirkumpoláris elterjedésű madárfaj). A Kárpát-medencében a tavaszi és őszi vonulási időszakban fordul elő. A Magyarországon megpihenő, átvonuló állományok elsősorban délnyugati irányba mozognak, a telet Délnyugat-Európa és Nyugat Afrika partvidékein töltik. Ez a megfigyelt példány ettől a vonulási iránytól eltérően, délkeletre mozgott.

További információ a havasi partfutóról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-calalp

 

A madarat a sárga, távcsővel is leolvasható, egyedi kódos gyűrűje alapján azonosították, az Ems folyó torkolatánál (megfigyelő: Caroline Walta). Ez az első hazai gyűrűzésű gulipán megkerülés Hollandiában, egyben a legészakibb adata a fajnak a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

Ezt a tojó példányt 45 nappal korábban, június elején jelölték a Fertő-tó melletti Mekszikópusztai Madárgyűrűző Állomáson (gyűrűző: Pellinger Attila, Fertő-Hanság Nemzeti Park). A madár a Borsodi-dűlőben fészkelt, ahol később a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt - számos más talajon fészkelő társához hasonlóan - meghiúsult a költése. 

A gulipán megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Adatbank)

A gulipán Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és a kontinentális szikes, sós tavak mentén költ. Az atlanti, balti állomány Európa és Nyugat-Afrika Atlanti partvidékeire vonul. A Kelet-Európában költő madarak a fészkelést követően nagy területeken oszlanak szét, elsősorban a Mediterráneum irányába. Az igen változatos, széles földrajzi eloszlást mutatja ez a megkerülési adat is. 

További információ a gulipánról a Tudástár Magyarország madarai oldalon:
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-recavo