Kétéltűek és hüllők

A Samassa kulcsosházban szálltunk meg, ahonnan első túránk indult október 30-án. A kulcsosház melletti Samassa-forrásban egyből előkerült a foltos szalamandra több lárvája, ezután az innen észak felé haladó erdészeti úton és a mellette futó patakmederben túráztunk felfelé, ahol kétéltűekkel nem találkoztunk. Az útról letérve egy üdébb völgyeleten felfelé megkerestük a Toldi-kunyhót, amely a környéken túrázók kedvelt szálláshelye. A “gunyhót” feltételélezések szerint még az első világháború előtt építhették favágók, manapság a helyet ismerők éjszakai menedéke, amelyet idén újítottak fel.

A szalamandra lárvák még nem alakultak át a Samassa-forrásban (fotó: Mizsei Edvárd)

A Toldi-kunyhót elhagyva a Vöröskő-patak forrását kerestük egy gyönyörű vadregényes szurdokvölgyben. A Vörös-kői barlangforrás a kétéltűekhez hasonlóan nem mutatott aktivitást, emiatt nem is találtuk meg, hogy hol törhet a felszínre a víz a hóolvadást követően, de a keresgélés közben alkalmunk nyílt megfigyelni és fotózni egy fehérhátú fakopáncsot. A kidőlt fákkal telített szurdokvölgyben továbbhaladva elértük a Vörös-kői forrásbarlangot is, amelybe csak néhány métert merészkedtünk be, mivel járata egyre szűkült és hamar meredekké vált.

Kis patkósdenevér a Vörös-kői forrásbarlangban. (fotó: Mizsei Edvárd)

A szurdokvölgy alján egyre inkább megjelent a víz, de kétéltűekkel továbbra sem találkoztunk. Miután kiértünk a szurdokvölgyből, a Vörös-kő-patak mentén keresgéltünk tovább, majd a patakvölgyet és az utat elhagyva átvágtunk az erdőn, megfigyelve a különböző termőhelyek erdőtársulásait is, majd az erdőből leereszkedve egy másik patak mentén visszatértünk a szállásunkra. A több mint 6 kilométeres túra után közösen főztünk vacsorát szabadtűzön bográcsban. A vacsorát követően a túra első szakaszát éjszaka is lejártuk, de foltos szalamandrákat ekkor se találtunk.

Második nap átutaztunk a Garadna-völgy környékére, ahol a túraútvonalak előzetes bejárása és kijelölése során több szalamandrát is megfigyeltünk. A túránkat a Sebes-víz meredek völgyében kezdtük, ahol intenzív keresés ellenére sem sikerült megfigyelnünk szalamandrákat, pedig 4 nappal korábban még itt mozgolódtak.

Ez a túra előtti napokban megfigyelt foltos szalamandra is elbújt telelni, mire odaértek a herptúrázók. (fotó: Mizsei Edvárd)

A völgyben megnéztük az érdekes mészkiválásokat mutató Mésztufavízesést és a Sebes-víz forrásbarlangjait. A völgyből kiemelkedve elhaladtunk a Szivárvány-barlang mellett, amelyet a térképeink téves jelölése miatt nem láttunk, majd a Bolha-réten több víznyelő és zsombolyt útba ejtve elértük a Szirén-barlangot. A Szirén-balrangba nem merészkedtünk le, mert tilos, és egyébként is egy mély töbörben indul a bejárata. Jávorkút felé lucfenyvesekben haladva találtunk kapcsos korpafüvet, amely egy védett, ritka haraszt.

Kapcsos korpafű. (fotó: Bancsik Barnabás)

Mialatt Jávorkútról leereszkedtünk Ómassa felé, elgázolt vízisikló és gyepi béka maradványait találtuk meg, majd a Garadna-patak mentén gímpáfrányokkal borított sziklák mellett haladtunk, ahol egy eltaposott szalamandra tetemet találtunk mindössze. A tíz kilométeres túra végén a Sebes-vízhez visszaérve még egyszer megpróbáltunk szalamandrát találni, de nem jártunk sikerrel.

Eltaposott szalamandra maradványai (fotó: Bancsik Barnabás)

Harmadnap délelőtt Felsőtárkány közelében túráztunk levezetésképpen, ahol a Felsőtárkányi-tó mellett egy aknából előkerült egy fiatal vízisikló, a tóból pedig egy nyúldomolykó. A településről kiérve a Tárkányi-patak mentén elsétáltunk az Oldal-völgybe, ahol a bekerített halastavak melletti úton elgázolt barna varangy, pettyes gőte és foltos szalamandra maradványokat találtunk. Annak ellenére, hogy a három nap alatt összesen kb. 25 kilométert tettünk meg 6-11 fős csapatunkkal, sajnos ezen a "herp-túrán" csak foltos szalamandra lárvákat, illetve elütött példányokat észleltünk. Úgy tűnik a szinte csapadékmentes ősz nem kedvezett a szalamandrák aktivitásának. A klímaváltozás során egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, a hőmérséklet emelkedése mellett növekszik a csapadékmentes napok száma, amely csökkentheti a kétéltűek szaporodóhelyeinek számát és minőségét, a táplálékkínálatot és az aktivitásukhoz szükséges nedvességet, páratartalmat. A foltos szalamandra fenmaradásához a klímaváltozás hatásának mérséklése ugyanolyan fontos feladat és kihívás, mint a kórokozók fékentartása, vagy az erdők és vízfolyások védelme.

Írta: Mizsei Edvárd

Az eseményen 21 fő vett részt a legkülönbözőbb korosztályokból. A túra első felében a Szén-patak környékén kutattunk az Év kétéltűje után. Több elhagyott bányaüreget is felkerestünk, de az ilyenkor megszokottnál enyhébb, száraz időjárási viszonyok közepette nem sikerült szalamandrát találnunk. Láttunk viszont kis patkósdenevért az üregekben, a környéken pedig erdei és gyepi békát többet is fogtunk, így a két faj jellegzetességeinek bemutatására remek alkalmunk nyílott.

Gyepi békával is kesztyűs kézzel bántunk

Később a Bajdázói-tónál láttunk egy fiatal mocsári teknőst valamint egy megtermett sárgafülű ékszerteknőst is, utóbbi jelenléte a főként mocsári teknősök lakta tóban a legkevésbé sem kívánatos. A közelben egy elhagyott épületből az erdei sikló levedlett bőre is előkerült.

A nyíltabb bányaterületen ezután egy pompás kifejlett zöld gyíkkal és fali gyíkok sokaságával találkoztunk, így elmondhatjuk, hogy programunk során a helyi herpetofauna számos képviselőjével sikerült összefutnunk. Élményeink képanyaga a képre vagy ide kattintva tekinthető meg.

A Visegrádi-hegységben már 1956-óta lehet tudni a foltos szalamandra jelenlétéről (SZABÓ 1956), de ez a kétéltű a terület valóban ritka állatai közé tartozik – ellentétben a szomszédos Börzsönnyel, ahol népes populációja él (SZABÓ 1960). Az elmúlt nyolc évben mindössze három helyen sikerült bizonyítani időszakos, illetve stabil jelenlétét a hegységben: A Szentendre fölötti Lajos-forrás közelében található Vágási-tóban (Úri-tó) 2010-ben egy alkalommal találtak lárvákat, illetve egy kifejlett példányt is megfigyeltek ugyanitt. A dömösi Szőke-forrás-völgyének alsó szakaszán és néhány mellékvölgyében szintén megfigyeltek lárvákat és számos kifejlett példányt is – ezek között sajnos több elgázolt szalamandra is volt. Ez a faj legstabilabb előfordulási és szaporodási helye. Az utóbbi években a szentendrei Bükkös-patak Dömörkapu alatti szakaszán is megfigyeltek néhány élő, illetve elgázolt példányt. A megfigyelések egy része a MME Herptérkép adatbázisában, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park biotikai adatbázisában lettek rögzítve, de ezeken kívül számos megfigyelésről van még tudomásunk – pl. a Király-kúti nyereg térségéből – melyek hitelességét nem tudták ellenőrizni a szakemberek.

Legutóbb 2018. október 2-án reggel 7:26-kor a Dömös fölötti Téry-úton észleltem egy ivarérett példányt. A megfigyelés helyszíne 1,9 km-re található a faj legközelebbi ismert előfordulási helyétől és egyben ez a foltos szalamandra legmagasabban lévő észlelési helye a Visegrádi-hegységben (tengerszint fölött 376 méteren található). Ez a legtöbbször éjszakai életet élő kétéltű minden bizonnyal az aznap reggel hat óta szakadó eső miatt volt ennyire aktív, miután a hasonló időjárási körülmények között nappali mozgásuk intenzívebbé válik. Esős időszakban a foltos szalamandrák fokozott veszélynek vannak kitéve a sűrű erdei úthálózat miatt, ezért hasonló helyeken érdemes nyitott szemmel vezetni és figyelni ezekre az értékes kétéltűekre, amelyeknek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke példányonként 50 000 Ft. Ez különösen egy olyan területen indokolt, mint a Visegrádi-hegység, ahol a fajnak jelenlegi ismereteink szerint csupán kisméretű szigetpopulációi élnek. A megfigyelt szalamandra némi segítséggel épségben megúszta a történetet és nyugodtan folytatta útját a Szakó-hegy irányába.

A foltos szalamandrákat a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta, frissvízű források, lassú folyású patakok számának fogyatkozása is veszélyezteti. Reméljük, hogy a Visegrádi-hegységben korábban nem ismert szaporodóhelyek is előkerülnek majd a jövőben.  Miután a faj könnyen és biztosan határozható és a Visegrádi-hegységben a legforgalmasabb túraútvonalak térségében koncentrálódnak eddigi megfigyelései, kérjük, hogy aki találkozik egy-egy példányával, ossza meg a megfigyelését a MME Herptérkép oldalán is, ezzel is segítve a természetvédelmi szakembereket a hatékony fajvédelmi és élőhelyvédelmi intézkedések kidolgozásában!

Foltos szalamandra 2018. október 2-án a Visegrádi-hegységben található Téry-úton. (felvétel: Schwartz Vince)

IRODALOM:

SZABÓ I. (1956): Adatok a Szentendre-Visegrád-Esztergomi Dunazúghegység herpetofaunájához. Állattani Közlemények 45(3–4): 123–131.

SZABÓ I. (1960): Adatok a Börzsöny hegység herpetofaunájához. Vertebrata Hungarica 2(2): 199–216.

Szerző: Schwartz Vince

A vándorkiállítás 3 panelből áll és önállóan is felállítható, úgynevezett rollupokra nyomtattuk. Ezt a vándorkiállítást térítésmentesen bocsátjuk az oktatási intézmények rendelkezésére, igény esetén a foltos szalamandrát bemutató ismeretterjesztő előadással egybekötve.

Amennyiben bárki szeretné megrendelni a vándorkiállítást, akkor kollégáinkkal, a khvsz.vandorkiallitas@gmail.com e-mail-címen lehet a részleteket leegyeztetni.

A kiállítás menetrendjét az alábbi naptárban lehet megtekinteni:

A Vándorkiállítás eseményeiről készült képeket ide kattintva lehet megtekinteni.

A Foltos Szalamandra Vándorkiállításunk létrejöttét az Agrárminisztérium Zöld Forrás Pályázata támogatta anyagilag.