A madarat 2019. augusztus 17-én gyűrűzték a Botteni-öböl egy kis szigetén (Stora Fjäderägg). Ez az első olyan svéd gyűrűs fenyőpinty, ami megkerült Magyarországon. 

A megfigyelt svéd gyűrűs fenyőpinty megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Ezzel együtt összesen 17 külföldön jelölt és itthon megkerült fenyőpinty adatait őrizzük a hazai Madárgyűrűzési Adatbankban. Ezeket nagyrészt a környező országokban gyűrűzték, a legtávolabbiakat Oroszország Kalinyingrád régiójában. Itthon eddig 47 ezer fenyőpintyet gyűrűztek a késő őszi, téli és tavaszi hónapokban. Ezek közül 35 példány került meg külföldön, Európa 12 országában. A legtöbb hazai gyűrűs fenyőpinty (19 példány) Olaszországban került meg. A legtávolabbi adatok Észak- és Dél-Norvégiából, Oroszországból (Arhangelszki terület, 2 pld.), Grúziából és Spanyolországból érkeztek.

Külföldi vonatkozású febyőpinty megkerülések a hazai Madárgyűrűzési adatbankban (Madárgyűrűzési Központ)

A fenyőpinty Eurázsia tajgaövezetében fészkel. Magyarországon átvonuló és rendszeres téli vendég,  szeptembertől áprilisig láthatjuk csapatait tarlókon, etetőkön.

A megfigyelt svéd gyűrűs fenyőpinty (Fotó: Pénzes László)

További információ és megkerülési térképek a fenyőpintyről a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-frimon

Miért célszerű mesterséges odúkat készíteni?

A nyaktekercs az egyetlen a hazai harkályfajok közül, ami nem készít odút magának, hanem természetes vagy más harkályfajok által vésett odúkban költ. Vannak olyan élőhelyek, amik ugyan alkalmasak lennének a faj számára (új telepítésű szőlők, gyümölcsösök, fás legelők), de költőodúk hiányában a nyaktekercs nem tud megtelepedni. A mesterséges odúk kihelyezésével ezeket az élőhelyeket is alkalmassá tudjuk tenni a nyaktekercs számára.

Fotó: Klébert Antal

A nyaktekercs részére alkalmas odúk méretei:

Az eddigi tapasztalatok alapján a 20*20*35-40 cm-es méretű odúk váltak be, melyeknek 34-35 mm-es röpnyílása van. (Ezekbe az odúkba a seregély nem fér be, de a mezei veréb és a cinege fajok, mint fészek konkurensek igen.) Mivel a nyaktekercs fészekanyagot nem hord, így az odúba 2-3 marék faforgácsot célszerű rakni.

Fotó: Gerard Gorman

Milyen élőhelyekre rakjuk ki a mesterséges odúkat?

A nyaktekercs fő tápláléka a hangya. Így megtelepedésének két feltétele van, a hangyafajok és a költőüregek egyidejű jelenléte. Ezért a mesterséges odúkat olyan, a faj igényének megfelelő élőhelyek közelében célszerű kihelyezni, mint szőlőültetvények, gyümölcsösök, kertek, parkok, fás legelők, rétek, gyepes területek, fasorok, erdőszegélyek.

Fotó: Gerard Gorman
 

Fotó: Gerard Gorman

A mesterséges odú tájolása, kihelyezése:

A nyaktekercs a fészkelő üreg talajszinttől mért magasságára nem érzékeny, így a mesterséges odút célszerű 1.5 m magasan kihelyezni. Ennek előnye, hogy az létra nélkül kirakható, könnyen tisztítható ellenőrizhető.  Az odúk tájolásánál vegyük figyelembe az uralkodó szélirányt, így a röpnyílás többnyire K-DNy irányba nézzen!

Klébert Antal
koordinátor
Nyaktekercs Munkacsoport

A most megfigyelt madarat 2017. május 15-én gyűrűzték Kelet-Lengyelországban a Mazóviai vajdaságban. A jelölés helyén és idejében ez a nagy póling egy fészkelő példány volt. Bár a madáron egy GPS nyomkövető eszköz is van, a mostani megfigyelés és a madár azonosítása a színes gyűrű alapján történt. Ez a nagy póling rendszeresen szemé került Délnyugat-Spanyolországban, Huelva tartományban a vonulási időszakban. A mostani megfigyelése is a vonulási útvonalának egy pihenőhelyén történt, ebben az időszakban rendszeresen megfigyelhetőek átvonuló példányok a hazai vizes élőhelyeken.

A megfigyelt lengyel gyűrűs nagy póling megkerülési térképe (Madárgyűrűzési Központ)

Magyarországon ez az első külföldi gyűrűs nagy póling, ami megkerült. Kevés adatát tároljuk a fajnak a hazai Madárgyűrűzési Adtabankban, itthon mindössze száz példányt gyűrűztek. Ezek közül három madár került meg külföldön, egy-egy példány Algériában és Olaszországban, még az 1930-as években, valamint egy színes gyűrűs példányt a Fertő-tó ausztriai oldalán figyeltek meg 2021-ben, a gyűrűzési helyétől 11 km-re.

A megfigyelt lengyel gyűrűs nagy póling (Fotó: Halpern Bálint)

A nagy póling a legnagyobb partimadarunk. Jellegzetes hangját sokszor hallatja, népi neve szélkiáltó. Magyarországon csak kis számban fészkel, turjánvidékeken, vizenyős réteken, lápokon költ. Jelentős számban vonul át az Alföldön február és április, valamint augusztus és november között. A hazai állomány a telet Európa déli területein, Afrikában tölti.

További információ és megkerülési térképek a nagy pólingról a Tudástár Magyarország madarai oldalon: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-numarq