A hazánkban természetvédelmi oltalom alatt álló (védett vagy fokozottan védett) kétéltű- és hüllőfajokat a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. és 8. számú melléklete tartalmazza.

A hazai kétéltű- és hüllőfajok egyedeit a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében kizárólag közérdekből lehet tartani.

Ugyanez vonatkozik a fenti fajok gyűjtésére, illetve az egyedeik minden megjelenési formájára és származékaikra is.

Közérdeknek minősül a természetvédelmi érdek, valamint a természetvédelmi érdekekkel és célokkal összeegyeztethető oktatási, ismeretterjesztési, tudományos célú, illetőleg kultúrtörténeti hagyományápolásnak minősülő tevékenység, továbbá a közegészségügyi, környezetvédelmi vagy állategészségügyi veszélyhelyzet elhárítása.

Természetvédelmi érdeknek minősül a faj természetes állományának fennmaradása, szaporodása, illetőleg az adott állatfaj egyedének vagy állományának védelme, továbbá valamely védett vagy fokozottan védett faj egyedét, állományát veszélyeztető helyzet elhárítása, ideértve a védett vagy fokozottan védett fajok egyedei és élőhelyeik védelme érdekében szükséges intézkedéseket.

Származék: az elpusztult élőlény, az élettelen egyed azonosítható része, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat vagy körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 8. számú melléklete tartalmazza az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok listáját. A lista itt tekinthető meg: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0100013.kom

Ezen fajok egyedeire gyűjtési és tartási engedély csak korlátozott számú példányra, kutatási, oktatási célból, egyes fajok újranépesítése, újratelepítése vagy mesterséges szaporítása érdekében vagy egyéb közérdekből adható. Ebből következik, hogy „hobby-célra” ezek a fajok sem tarthatók jogszerűen. Fontos tudni, hogy ebbe a kategóriába tartozik számos, a terraristák által kedvelt állat, pl. márványos gőte (Triturus marmoratus), négycsíkos sikló (Elaphe quatuorlineata), leopárdsikló (Zamenis situlus), homoki vipera (Vipera ammodytes), homoki boa (Eryx jaculus) páncélos seltopuzik (Pseudopus apodus) stb.

A Washingtoni Egyezmény (CITES) hatálya alá tartozó fajok esetében külön tartási engedélyt nem kell kérni abban az esetben, ha az adott faj nem minősül sem a hazai jogszabályok szerint védettnek, sem veszélyesnek, sem invazív fajnak. Ugyanakkor az állat legális eredetét igazolni kell tudni. Ennek módja aszerint változik, hogy a faj a CITES Európai Uniós végrehajtási rendeletének melyik függelékébe és  mellékletébe tartozik.

A fajok különböző mellékletekbe sorolásának kérdésében jelenleg a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló BIZOTTSÁG (EU) 2019/2117 RENDELETE van hatályban: 
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:02019R2117-20191211&from=EN

Egy-egy adott fajjal kapcsolatosan érdemes az alábbi linken informálódni, hogy melyik függelékbe, illetve mellékletbe van besorolva: https://www.speciesplus.net/#/

A CITES hatálya alá tartózó, de nem bejelentésköteles gerinces hüllők és kétéltűek esetében elegendő az állat jogszerű megszerzését igazoló dokumentumot (adásvételi szerződést, számlát, blokkot) megőrizni. Ez tartásukhoz és szaporításukhoz is elegendő. Javasoljuk a kereskedelmük során az alábbi nyomtatvány használatát: „formanyomtatvány a "B" mellékletes fajok kereskedelméhez”, természetesen ez a „B” mellékletbe tartozó fajok esetében is használható: https://www.cites.hu/hu/dokumentumok/kategoriak/formanyomtatvany

 Az „A” mellékletbe tartozó gerinces állatfajok minden egyes példányára, valamint a „B” mellékletében szereplő emlős- madár- és szárazfölditeknős fajok élő példányaira (a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásainak egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt – un. kivont fajok kivételével) bejelentési kötelezettség vonatkozik.

A bejelentési kötelezettség alá eső fajok egyedeire az eredetet igazoló hatósági okiratot (tenyésztői bizonylat, származási igazolás, eredetigazolás vagy EU-bizonylat) kell kiállítani.

Az állat új tulajdonoshoz kerülésekor ezt az okiratot az új tulajdonos részére az állattal együtt át kell adni.

A 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése szerint a bejelentést - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a megszerzéstől, az ország területére történő behozataltól, az ország területéről történő kiviteltől, az elidegenítéstől, az elhullástól, a megsemmisüléstől, a szaporulat létrejöttétől, illetve a tartási hely megváltoztatásától, a megjelöléstől, újrajelöléstől számított 30 napon belül kell megtenni.

Az „A” mellékletbe tartozó fajok esetében kizárólag a sárga színű EU-bizonylat jogosít fel a példány eladására, eladásra való felkínálására, eladásra való szállítására, kereskedelmi célú bemutatására, kereskedelmi célú tartására, kereskedelmi célú megszerzésére, vételére, vételi ajánlat tételére vagy kereskedelmi célú felhasználására.

A bejelentési kötelezettség alá eső fajok egyedeit egyedi azonosítóval kell ellátni. Ez a hüllők esetében microchip lehet, míg a madarak esetében gyűrű vagy microchip. A teknősfajok fiatal egyedeit egészen a 10 cm-es haspáncélhossz eléréséig félévente fényképeztetni kell, a microchip-es jelölés helyett. A fotózást, és a bizonylat érvényesítését a lakhely szerint illetékes Kormányhivatal Természetvédelmi Osztálya végzi, ingyenesen. A bejelentéseket is ezekhez a hivatalokhoz kell megküldeni.

A CITES szabályozás áttekintéséhez ajánlható a nemrégiben megújult, jól áttekinthető honlap: https://cites.hu/hu

A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet számos hüllőfajt sorol fel, amelyek egykor vagy ma is népszerűségnek örvendnek hobbiállattartók között (mérgeskígyófajok, krokodilfélék, nagytestű varánuszok, óriáskígyók, aligátorteknős stb.). Ezek tartása csak a jogszabályban megjelölt feltételek és engedélyek biztosítása és birtokában megengedett.

A fajokat a rendelet 3 kategóriába sorolja veszélyességük alapján: különösen veszélyes, közepesen veszélyes és elővigyázatosságot igénylő fajok.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 21. § (1) bekezdése szerint a különösen veszélyes állatfaj egyedét - kivéve ha e törvény végrehajtására kiadott rendelet eltérően rendelkezik - kizárólag állatkertben szabad tartani. A különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására, szaporítására, elidegenítésére, másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezésére, országba történő behozatalára, országból történő kivitelére, illetve bemutatására a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt.

Fontos megemlíteni az invazív fajok egyedeivel kapcsolatos teendőket. Hüllőtartók körében ez elsősorban az ékszerteknőst érinti.

Magyarországon 2015. január 2-án lépett hatályba az az Európai Uniós jogszabály, amely az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szól.

Az uniós jegyzékben szereplő idegenhonos inváziós fajokhoz tartozó, kedvtelésből tartott állatokat nem kereskedelmi céllal tartó tulajdonosok számára engedélyezni kell, hogy ezeket az állatokat természetes életük végéig megtarthassák.

Ehhez szükséges azonban néhány feltételt teljesíteni.

- Feltétel, hogy az állatokat már az uniós jegyzékbe való felvételüket megelőzően is tartották tulajdonosaik. Ez a dátum a szóba jöhető fajok esetében 2016. augusztus 1. és hitelt érdemlően igazolni kell a korábbi megszerzést.

- Másik feltétel, hogy az állatokat zártan kell tartani, és minden megfelelő intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy ne szaporodhassanak és ne szabadulhassanak ki.

Ezen feltételek teljesülése esetén az érintett állattartóknak lehetősége van egy erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni állataikat a természetvédelmi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal felé. A hivatal a bejelentett állatokat nyilvántartásba veszi. A példányokat egyedi jelöléssel is el kell látni.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 24/F. §) értelmében az ország őshonos növény- illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatok kedvtelésből való tartása (és szaporítása, forgalomba hozatala is) tilos.

Ezen fajokat a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. számú melléklete rögzíti. Ezek között vannak az uniós jegyzékben szereplő idegenhonos inváziós fajok közül az amurgéb, a vörösfülű ékszerteknős 15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányai, az amerikai ökörbéka, a halcsontfarkú réce, az észak-amerikai mosómedve, a nyestkutya, a nutria, a szürkemókus, az amerikai rókamókus és a csinos tarkamókus. Ezen fajok egyedei tehát a hazai szabályozás értelmében nem tarthatók, még a fenti, az 1143/2014/EU rendelet 31. cikk (1) bekezdésének a)-b) pontjában rögzített feltételek fennállása esetén sem.

A hazai farkoskétéltűek kitridgomba-fertőzéstől való védelme érdekében a 41/2010. (II. 26.), a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló Kormányrendelet a 3. § (1a) pontja értelmében tilos a szalamandrafélék (Salamandridae) és a szögletesfogsorú-gőtefélék (Hynobiidae) bármely faja egyedének, valamint a koreai hasadékszalamandra (Karsenia koreana) egyedének tartása, tenyésztése, forgalmazása, illetve e célra újabb példány nem szerezhető be.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000041.kor

https://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/hirdetmenyek/kornyezetvedelmi-termeszetvedelmi-hatosagi-informacio

A fenti linken a teendők leírása és a bejelentőlap is elérhető.

Természetesen a tartók számára felmerülő kérdésekben a Kormányhivatal készséggel nyújt szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást.

A keresztes vipera mérge alapvetően a keringési rendszert támadja, akár kritikusan alacsony vérnyomást és szívritmuszavarokat előidézve (mind pitvari mind kamrai arythmiák), amely az egyik legveszélyesebb ún. szisztémás (a teljes szervezetre kiterjedő mérgezés) tünetegyüttese lehet a mérgezésnek. Marása után gyorsan kialakuló fájdalmas, feszes duzzanat jelenik meg bőrpírral vagy bőrpír nélkül.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy előfordulhat a jellegzetes, ún. kettős fognyomok hiánya, amelyet alapvetően a viperamarás biztos ismérveként tartanak számon. Ez a jellegzetes harapásnyom, akár már fél óra elteltével is eltűnhet a marás után a kialakult helyi ödéma miatt (az ödéma egyszerűen összenyomja a fogak ejtette apró szúrt csatornát), s nem egy esetben, mire a beteg orvoshoz kerül, már csak az ödéma látszik harapásnyom nélkül. Továbbá, az állat fogváltása okozhat 3 vagy akár 4 fognyomot is, mely szintén nem a köztudatban élő tipikus viperamarás fognyomaira emlékeztet, így szintén megtévesztő lehet.

Nagyobb méregmennyiség bejutása esetén az ödémás folyamat akár az egész végtagot is érintheti. A regionális nyirokcsomók olykor fájdalmasan megduzzadhatnak. Egyes állományok mérge bőr alatti bevérzéseket idéz elő a megmart végtagon, ami az ödémához hasonlóan akár a törzsre is kiterjedhet. A hazai állományok marására azonban nem jellemzőek a bőralatti bevérzések - ha kialakul, általában csak lokális - így ezek nem indikátorai a súlyos mérgezésnek.

Szisztémás mérgezéseknél szinte általánosan lép fel hányinger és szédülés. A hányás, alhasi görcsök, hasmenés és ájulás megjelenése már kórházi felvételt indokol. Némely hazai állomány (dél-dunántúli, és egyes felső-tiszaháti állományok) mérge hat a perifériás idegrendszerre is, így ezek marása után a mérgezés súlyosságát jelzi a megjelenő látászavarok (kettős látás, homályos látás), kancsalság, és/vagy a szemhéjak ernyedt csüngése, orvosi ellátás késlekedése vagy hiánya esetén pedig nehézlégzés, légszomj alakulhat ki. Egyes hazai állományok egyedei okozta marás után előfordulhat, hogy az alacsony vérnyomás helyett magas vérnyomás lép fel, szintén szívritmuszavarokkal, mely ugyancsak a közepes és súlyos mérgezések szív- és érrendszeri tünete.

A tévhittel ellentétben, a keresztes vipera által okozott mérgezésekre nem igen jellemzőek a vérzési zavarok, sok esetben a vérzési idő a normális határértékek között marad. Ha mégis kialakul, akkor is általában enyhék. A vérképben megjelenő eltérések közül azonban a mérgezés súlyosságára utalhat a magas fehérvérsejt-szám, a csökkent vörösvértest-szám és haemoglobinszint, emelkedett szérum kreatin-kináz- és transzaminázszint, valamint a vérlemezkék alacsony száma. A magyarországi állományok által okozott marásoknál fehérje- és/vagy vérvizelés nem várható még a súlyosabb eseteknél sem, ellentétben más, észak- és közép-európai állományokkal. Noha egyes hazai állományok mérge különösen erősnek számít, a fajra jellemzően ezek méregtermelése is meglehetősen alacsony más, például a Mediterránemuban vagy a Közel-Keleten előforduló viperákhoz képest.

Magyarországon a keresztes viperák által okozott marások összehasonlíthatatlanul ritkábbak, mint Európa egyéb területein. Hazai viszonylatban véve évente hozzávetőlegesen 3-4 eset fordul elő, bár olykor évek telnek el baleset nélkül, mely híven tükrözi az állományok alacsony egyedszámát is. Hasonlóan más mérgeskígyófajokhoz, a keresztes vipera sem szereti „pazarolni” mérgét, ezért marásainak jelentős hányada (kb. 10-20%) nem okoz sem lokális, sem szisztémás tüneteket (ún. „száraz” marások). Sokszor csak igen keveset juttat be egy marás alkalmával, amely csak helyi tünetek kialakulásához vezet (ún. riasztó marások). Napjainkban a halálos kimenetelű keresztes vipera marások száma a fejlett kórházi ellátásnak és a rendelkezésre álló ellenszérumoknak köszönhetően Európa szerte igen alacsony. Hazánkban e viperafaj az elmúlt 60 év alatt mindössze két alkalommal okozott halálos balesetet, s az utolsónál a dramatikus tünetek megjelenésében jelentős szerepet játszott a megmart egyén fehérjeallergiája, mely végül a tragédiához vezetett.

Mindettől függetlenül, keresztes vipera marása esetén az orvosi felügyelet feltétlenül indokolt, hiszen egy súlyosabb mérgezés kórházi ellátást igényel!

Írta: Malina Tamás

Ajánlott irodalom

Warrell D.A. 2005. Treatment of bites by adders and exotic venomous snakes. BMJ. 331: 1244–1247.

Karlson-Stiber C., Salmonson H., Persson H., 2006. A nationwide study of Vipera berus bites during one year-epidemiology and morbidity of 231 cases. Clin. Toxicol. 1: 25-30.

Malina T., Krecsák L., Warrell D.A. 2008. Neurotoxicity and hypertension following European adder (Vipera berus berus) bites in Hungary: case report and review. QJMed. 101: 801-806.

Malina T., Krecsák L., Jelić D., Maretić T., Tóth T., Šiško M., Pandak N. 2010. First clinical experiences about the neurotoxic envenomings inflicted by lowland populations of the Balkan adder, Vipera berus bosniensis. NeuroToxicology [in press, doi: 10.1016/j.neuro.2010.11.007]

A hagyományos, kiépített tanösvény felépítése

A hagyományos módon, stabilan kiépítve telepíthető tanösvény változat információs táblái időjárásálló nyomdatechnikával készült, védő fedőfóliával ellátott nyomatok, melyek speciális, kemény habosított műanyag lapokra vannak ragasztva. Ez a megoldás nemcsak vízállóvá teszi a táblákat, de a fakulásmentességet is biztosítja.

A tanösvény két nagyméretű (100x70 cm-es) táblája magát a Madárbarát kert programot, valamint a ház és kert környezetének leggyakoribb madárfajait, életmódjukat és védelmük eszközeit mutatja be. Az elsőt a tanösvény elejére érdemes elhelyezni, a fajhatározó tábla akár a tanösvény utolsó állomása is lehet.

 A tanösvény központi részét a 18 madár- és más fajvédelmi eszköz, valamint az ezekhez kapcsolódó A/4-es információs tábla alkotja, melyeket szabadon választott sorrendben lehet kihelyezni (a zárójelben lévő >> jelre kattintva az adott eszköz használatát részletesen bemutató honlap oldalunk érhető el):

1. "A" típusú odú (>>)
2. "B" típusú odú (>>)
3. "C" típusú odú (>>)
4. "D" típusú odú (>>)
5. Veréblakótelep (>>)
6. Macskabagolyodú (>>)
7. Kuvikodú (>>)
8. Mesterséges fecskefészkek (>>)
9. Fecskepelenka (>>)
10. Sarlósfecskeodú (>>)
11. Madáritató (>>)
12. Denevérodú (>>)
13. Süntanya (>>) 
14. Békamenedék (>>)
15. Darázsgarázs (>>)
16. Ablaketető (>>)
17. Etetőtálca (>>)
18. Dúcetető (>>)

A mobil tanösvény változat

Az oktatási segédanyagként és turizmusfejlesztési eszközként egyaránt alkalmazható Madárbarát mintakert tanösvény célja, hogy még jobban erősítsük a gyakorlati madárvédelem társadalmi szintű elterjesztését célzó Madárbarát kert program, a környezetpedagógiai Madarász suli program és a különböző turizmusfejlesztési területek közötti kapcsolódási lehetőségeket. Az ezt segítő innovatív munka folytatásaként készült el a tanösvény hordozható, még változatosabb pedagógiai módszertani alkalmazásokat lehetővé tevő verziója.

A tanösvény mobil változatának 19+2 állomástáblája még két kg-ot sem nyom,
és felcsavarva elfér egyhagyományos karton tároló hengerben
(Fotó: Orbán Zoltán).

A mobil változat a hagyományoshoz hasonlóan ellenálló és időjárásálló, tartalmilag azzal teljesen megegyező táblái a hordozhatóság érdekében rendkívül erős, ugyanakkor lágy és rugalmas, felcsavarható műanyag molinó anyagra (ebből készül a kamionok ponyvája is) készültek. Ezek sarkaiban egy-egy fém ringli (lyukas szegecs) van, melyek segítségével ideiglenesen vagy hosszabb időre, szeggel, csavarral, dróttal vagy zsineggel is kihelyezhetőek.

A megszokott természetismereti tanösvények sajátossága nem csak az, hogy statikusak, rögzítettek, hanem az is, hogy mindez valahol a terepen történik.

Ezzel szemben a Madárbarát kert programra épülő tanösvény
tematikája lehetővé teszi a lakott területen: iskolaudvarban,
parkban, utcai fasorban való alkalmazást.

Pedagógiai és ökoturisztikai alkalmazási lehetőségek

A Madárbarát mintakert tanösvény azért egyedülálló Magyarországon, mert a honlapunkon minden állomáshoz kapcsolódnak olyan, részletesen kidolgozott tematikus oldalak is, melyek az alábbi alkalmazási lehetőségeket kínálják:

• a  kihelyezés megtervezésekor nem csak az állomásnevek, de ezek teljes szakmai tartalma is az építők rendelkezésére áll;
• az intézmény a saját honlapjának tanösvény tájékoztatójához az MME web oldalának kapcsolódó oldal linkjeit is beszúrhatja, ami a látogatására készülő pedagógusok számára lehetővé teszi és megkönnyíti a felkészülést;
• e-learning lehetősége a tanösvénylátogatást megelőzően és/vagy követően, nem csak a pedagógusok, de az önállóan vagy csoportmunkában tevékenykedő diákok számára is.

A tanösvény további egyedülálló tulajdonsága, hogy a bemutatott odúk, etetők stb. nem makettek, hanem teljes értékű természetvédelmi eszközök, amiket az állatok el is foglalhatnak (gyakran bele is költöznek), így téve interaktívvá, szó szerint élővé a látványt. Ez a hatás fokozható is, ha:

• Amennyiben így járunk el, a Madárbarát mintakert tanösvényre a szokásos tanösvényi alkalmazások mellet a következő programok is szervezhetők:

  A mobil verzió bővebb pedagógiai alkalmazási lehetőségei
  A hagyományos tanösvények sajátossága, hogy ezekhez „oda kell menni”, az állomások elhelyezkedése nagyobb munka nélkül nem változtatható, rossz idő esetén (eső, sáros, járhatatlan helyszín) pedig akár ki is kell hagyni a programból. A rögzített Madárbarát mintakert tanösvény mellett azért érdemes egy mobil verziót is beszerezni, mert amellett, hogy ez mindent „tud”, amit a keménytáblás változat, az alábbi tanulásszervezési megoldásokat is támogatja:

  
  Vásárlás és szállítás

  A Madárbarát mintakert tanösvényeket (a hagyományos és mobil változatot, valamint a külön is megvásárolható tanösvénytáblákat)  az MME Természetbarátok boltja forgalmazza, az árról, a fizetés és a vásárlás feltételeiről itt tájékozódhat >>

  Vetíthető Madárbarát kert előadás-sorozat

  Az ötrészes, projektorral vetíthető, pdf. formátumú előadás-sorozat (részletek >>) ideális iskolai, szakköri, oktatóközponti, erdei iskolai foglalkozásokhoz és jól kapcsolható a Madárbarát mintakert tanösvény tematikájához is. Az előadások innen is letölthetőek:

  • a tanösvényi itatóban egész évben folyamatosan biztosítjuk a víz utánpótlását;
  • a tanösvény odúit a kihelyezési paramétereknek megfelelően tesszük ki, illetve a tanösvényhez kapcsolódva egy kis odútelepet is létesítünk;
  • a darázsgarázst virágágyásba tesszük vagy virágokat is telepítünk mellé;
  • az etetőket télen feltöltjük maggal és egyéb eleséggel.

1. rész - Természetes élőhelyek és madárodúk (letöltés >>)
2. rész - Itató és porfürdő (letöltés >>)
3. rész - Fecskevédelmi eszközök és módszerek (letöltés >>)
4. rész - Téli madáretetés (letöltés >>)
5. rész - Más fajok védelme (letöltés >>)

• Négy dia a letölthető Madárbarát kert előadás-sorozatból.

   

   

  

  
  Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
  kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
  figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...

   

   

  

  
  ... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
  a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek

   

   Orbán Zoltán

   

   

  • • odúellenőrzések: fészek-, tojás- és fiókanézés; fiókagyűrűzés, odútakarítások március-szeptember között;
    • egész éves madármegfigyelés az itatónál, az odúknál és az etetőknél;
    • bemutató madárgyűrűzés a téli etetőn.
    • tanulmányi kirándulás, Madarak és Fák Napja terepi rendezvény, tanulmányi vetélkedő és verseny stb. esetén magunkkal tudjuk vinni, de akár tantermi körülmények között is használható;
    • az „állomástáblák” (pontosabban állomás molinók) változatos rögzítőelemekkel (szeg, csavar, HILTI szalag stb.) szinte bárhova ki- és felhelyezhetőek, majd gyorsan leszedhetőek; lágy rögzítőanyagot (drót, spárga) használva az sem gond, ha élő fákon: erdőben, iskolaudvarban, kertben, parkban, utcai fasorban, gyümölcsösben akarjuk használni, mert ez a megoldás nem okoz kárt a fákban;
    • ehetőséget kínál „párosítsd össze”, „kakukktojás” és „rendezz be egy madárbarát tanösvényt” típusú: egyéni, csoportmunkai, projekt-, vetélkedő- és versenyfeladatokra is, például:
      • egy gyerek vagy csapat az eszközöket helyezi ki, egy másik pedig ezekhez párosítja a megfelelő állomástáblát (vagy fordítva), végül egy harmadik ellenőrizheti egyik, másik vagy mindkét munka helyességét;
      • feladatnak adható ki szándékosan rosszul kihelyezett eszköz(ök), és/vagy nem megfelelően párosított tábla, táblák felismerése;
      • a mobil jellegnek köszönhetően egy tanuló vagy tanulói csoport önállóan „rendezhet be” egy komplett madárbarát kertet és tanösvényt, amit nem csak a pedagógus, de más diák, diákok is ellenőrizhetnek, értékelhetnek.
    1.  

Lehet-e élni madarak közelsége nélkül? Természetesen lehet, de sokan úgy gondoljuk, hogy velük együtt jobb. Szerencsére sok madárfaj követ bennünket még a nagyvárosok központjába is, egy kiskert pedig valóságos városi vadonná alakítható.

Bárhol alkalmazható egyszerű módszerek
A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprogramja.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátain közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és kiskert tulajdonosokat a kártevők távoltartásában segítik a madarak.

Elismerő cím és tábla
Az odaítélés feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik. További részletek >> 

Regisztráció
A Madárbarát kert programba bekapcsolódni az elektronikus regisztrációs űrlap kitöltésével, a kétféle regisztrációs csomag valamelyikének akár bankkártyás fizetésű megvásárlásával lehet.
 

     5.000 Ft-os regisztrációs csomag tartalma

• Madárbarát kert kalendárium, mely segít eligazodni az évszakonkénti madárbarát kerti munkákban.
• Madárhang CD.
• Tűzzománc kitűző.
• Madaras fa tolltartó.
• Év madara könyvjelző, kártyanaptár, matrica.
• Jelentőlap, amit legalább egy évnyi madárvédelmi munkát követően kérünk visszaküldeni (elvesztés esetén elektronikusan is letölthető >>).

    7.500 Ft-os regisztrációs csomag tartalma

• Madárbarát kert kalendárium, mely segít eligazodni az évszakonkénti madárbarát kerti munkákban.
• B típusú madárodú.
• Madárhang CD.
• Tűzzománc kitűző.
• Madaras fa tolltartó.
• Év madara könyvjelző, kártyanaptár, matrica.
• Jelentőlap, amit legalább egy évnyi madárvédelmi munkát követően kérünk visszaküldeni (elvesztés esetén elektronikusan is letölthető >>).

A regisztrációs csomagok ára tartalmazza a postaköltséget, a jelentőlap visszaküldése után odaítélhető Madárbarát kert táblát és ennek postaköltségét is.

     Regisztráció >>

A programba belépni természetesen a félfogadási időben (hétfő-csütörtök 9-15 h, péntek 9-13 h) az MME központi irodájában is lehet.

További információkat kérhet a programkoordinátortól a madarbaratkert@mme.hu email címen!

Madárbarát kerti eszközök és szakkönyvek is vásárolhatók az MME boltjában.
 

A kék cinege a Madárbarát kert program egyik jelkép madara is lehetne, mert télen és nyáron egyaránt gyönyörködtet bennünket (Fotók és szöveg: MME archívum / Orbán Zoltán).

 Kapcsolódó oldal

• Letölthető Madárbarát kert előadás (9Mb) >> 

     Köszönjük!