A veszélyeztetett parlagi sas és a kerecsensólyom populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében
2014 július 1-vel a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság koordinációja alatt elindult ’A veszélyeztetett parlagi sas és a kerecsensólyom populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében’ LIFE + projekt.
A 2018. december 31-ig tartó projekt megvalósításában további 12 partner – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, a Kaposvári Egyetem, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Milvus Csoport Egyesület, a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület, a MAVIR Zrt, a NIMFEA Természetvédelmi Egyesület és a Madárvilág Nonprofit Közhasznú Kft - vesz részt.
Az Európai Unió LIFE+ programjának 75%-os társfinanszírozásával megvalósuló projekt, a világszerte veszélyeztetett parlagi sas (Aquila heliaca) és kerecsensólyom (Falco cherrug) Európában kulcsszerepet betöltő állományainak megerősítését tűzte ki céljául. Mindkét faj az EU Madárvédelmi Irányelve és a LIFE+ Nature szempontjából kiemelten védendő fajnak számít, legjelentősebb európai populációiknak a Kárpát-medence ad otthont.
A korábbi védelmi törekvéseknek köszönhetően a parlagi sas és a kerecsensólyom populációinak megerősödése tapasztalható a Kárpát-medencében. Ugyanakkor a két faj fontos táplálékbázisát képező kisemlősök, mint a közönséges ürge (Spermophilus citellus), a mezei hörcsög (Cricetus cricetus) és a mezei nyúl (Lepus europaeus) állományai egyre csökkennek. Ahogy e fajoknak élőhelyet biztosító füves puszták, életében kulcsszerepet játszó délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) és csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) állományai is. Ez a tendencia veszélyezteti a két ragadozómadár-faj védelmére irányuló erőfeszítések eddigi eredményeit. Az ürge, a délvidéki földikutya, a csíkos szöcskeegér önmagukban is kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselnek, a hörcsög és a mezei nyúl egyedszáma pedig folyamatosan csökken. Mindezekre tekintettel, a projekt közvetlenül az említett kisemlősök populációinak megerősítésére törekszik, hogy ezzel is segítse ritka ragadozó madaraink hatékony védelmét.
További információ a projekt hivatalos honlapján >> itt
Hamvas rétihéja védelem
A hamvas rétihéja (Circus pygargus) hazánkban fokozottan védett, földön fészkelő ragadozó madár. A Bükki Helyi Csoport a Hamvasrétihéja - védelmi Munkacsoport tevékenységéhez újonnan 2015-ben csatlakozott. Közös célunk, hogy az állomány újra megerősödhessen, a faj alaposabb kutatásban részesüljön, valamint hogy gondoskodjunk a veszélyeztetett fészkek védelméről.
Ez az oldal az MME Bükki Helyi Csoportjának hamvas rétihéjás akcióit emeli ki.
A Hamvasrétihéja - védelmi Munkacsoport hivatalos weboldala: www.mme.hu/hamvasretiheja-vedelmi-munkacsoport
Közösségi oldala: www.facebook.com/Hamvasretihejavedelem/
Kérünk mindenkit, hogy továbbítsa a munkacsoport felé hamvas rétihéja megfigyelési adatait! Minden megfigyelés, fotó hasznos! Az adatokat kérjük a hamvasretiheja@mme.hu e-mail címre küldjétek, köszönjük!
Hamvas rétihéja fióka gabonában (Fotó: Szitta Tamás)
A "Hamvas rétihéja (Circus pygargus) állományadatok 2013-14-ből" Heliaca cikk itt olvasható:
A Bükki Helyi Csoport szerepe a hamvas rétihéják védelmében
2017
A Hamvasrétihéja-védelmi Munkacsoport szervezésében április 28–május 1. közt 23 fő részvételével zajlott a DINPI kiskunsági területén a második turjánvidéki hamvas rétihéja-felmérő tábor, melyhez ebben az évben csoportunk is csatlakozott. Az időjárás télies volt, de így is 14 helyen találtunk territóriumban mozgó hamvas rétihéjákat, ebből 12 már párban mozgott. Tavalyhoz képest több vonuló madarat számoltunk.
Az évek óta megfigyelhető külföldi színes gyűrűs madarakból Hencz Péter fotója alapján idén végre azonosításra került az első (lengyel) példány!
Idén a barna rétihéjákat is felmértük, 18 párt találtunk.
A felmérésben részt vettek: Belső Angéla, Csóka Annamária, Deák Gábor , Dobák András , Fatér Imre , Godó Laura , Golen Gerhárd,, Gulyás Kis Csaba , Győrffy Hunor, Hák Flóra, Hencz Péter, Juhász Benedek, Judák Tamás , K. Szabó Attila , Kovács Attila, Krusinszki Ferenc , Szabadi Kriszta Lilla, Tóth Katalin, Ölveczki Gyula, Turny Zoltán, Verő György, Vig Zsófia.
Fotók 2017 első felméréséről (2017.04.28-05.01.):
A kiskunsági tábor csapatának egy része (Fotó: Hencz Péter)
Öreg hím hamvas rétihéja (Fotó: Golen Gerhárd)
2016
2016 tavaszán a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felkérésére, az MME Hamvasrétihéja-védelmi Munkacsoport valamint a Parlagi Sas Alapítvány felmérő tábort szervezett a Felső-Kiskunságban. A munkacsoporttal való egyeztetésünk után a Bükki Helyi Csoport a kapacitását e területre helyezte.
Az 5 napos táborban kb. 20 felmérő vett részt. A felmérés eredményeként 3 eddig ismeretlen fészkelőhelyen 6 új revír került meg! A fészkelőhelyek védelme mostantól biztosított a nemzeti park részéről. A DINPI-vel és az MME-vel való egyeztetés után kiemelten rögzítettük prioritás fajok (kígyászölyv, fekete gólya, túzok, haris, barna kánya, törpesas, szalakóta) mozgását is, így a tábor e fajok megfigyelésében is eredményes volt.
Fotók a táborról (2016.04.27-05.01.):
Tatárszentgyörgy, utolsó délután a szálláson - a csapat másik része még terepen.. - (Fotó: Hencz Péter)
Fészekanyagot szállító hím (Fotó: Golen Gerhárd)
Hamvas rétihéja hímek Dabas térségében (Fotó: Golen Gerhárd)
Zöld gyík "ajándékba" (Fotó: Golen Gerhárd)
2016.06.10-12. Tábor a Borsodi-mezőségben
Június 11-12 között hamvas rétihéják és "nyaraló" kígyászölyvek után kutattunk a Borsodi-mezőségben kilenc elszánt önkéntessel. Sajnos az időjárás pont ezen a helyen tombolta ki magát egy heves esőzés formájában, így majdnem visszavonulót kellett fújni. Hamvas rétihéjákból a vártnál kevesebbet láttunk, mindössze egy költőpárt találtunk és egy gyanúsan viselkedő tojót. Kígyászölyvek is mutatkoztak a területen, minimum három különböző egyedet láttunk.
Fotók a táborról (2016.06.10-06.12.):
Ideális költőhely a parlagisas fészekőrző tábor területén (Fotó: Turny Zoltán)
Mozgékony megfigyelőpont (Fotó: Hák Flóra)
Kiülőfa kihelyezése (Fotó: Hák Flóra)
Jászság, 2016.06.10.
... Mindeközben június 10-én a Jászságban parlagi sas gyűrűzés közben egy szárnykrotáliás hamvas rétihéja tojót figyeltek meg Horváth Mártonék. Ez a negyedik szárnykrotáliás madár itthon, de sajnos eddig egyetlen példányt sem sikerült azonosítani (a jelrendszer elég összetett lehet). A fotók alapján reméljük, hogy kiderül a madár származása ha már ekkora műanyag lapot kénytelen viselni. 2007-2011 között 6000 (!) fiókát jelöltek így meg észak-európai országokban. Így szinte biztos, hogy ez a példány is ott lett jelölve.
Szárnykrotáliás tojó hamvas rétihéja a Jászságból (Fotó: Deák Gábor)
2015
Hamvas rétihéja-védelmi akció I. beszámoló
A Borsodi-Mezőségen 2015-ben az MME Hamvasrétihéja-védelmi Munkacsoport, a Bükki Helyi Csoport és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében május második hétvégéjén megtartottuk a hamvas rétihéja (Circus pygargus) fészekkereső akciók első találkozóját. A földön fészkelő faj védelmének alapja ugyanis a fészkek helyének megismerése a kaszálások, aratás előtt. A találkozó kiindulási pontja Igrici község volt, innen széledt szét a csapat a különböző kiülési pontokra.
Tavaly kiemelkedően magasnak bizonyult a hamvas rétihéja-revírek száma a területen (13), ami valószínűleg a pocokgradáció miatt fellépő táplálékbőségnek tudható be. A mostani megfigyeléseink alapján az előző évhez képest jelentősen csökkent a madarak száma, eddig körülbelül hat pár foglalt magának területet.
Az első összejövetel hatékonyan és jó hangulatban telt. A 12 fős társaság a területen más fokozottan védett ragadozómadarakkal is találkozott (parlagisas, rétisas, kerecsensólyom, kékvércse, kígyászölyv). A további találkozók alkalmával a kaszálások előtt vissza fogjuk ellenőrizni a revíreket, megkezdjük a fészkek aktív védelmét, a védőzónák kialakítását.
Fotók az első találkozóról (2015.05.09-10.):
A csapat (Fotó: Godó Laura)
Hamvas rétihéja hím (Fotó: Godó Laura)
Reggeli tervezés (Fotó: Hák Flóra)
Adategyeztetés (Fotó: Hák Flóra)
Fotók a második találkozóról (2015. június 5-7.)
A második találkozó csapata (Fotó: Godó Laura)
A hátsó ülés utasa (Fotó: Godó Laura)
Kiülés (Fotó: Godó Laura)
Adategyeztetés I. (Fotó: Godó Laura)
Adategyeztetés II. (Fotó: Godó Laura)
Terepi ebek: Maszat és Feteke (Fotó: Godó Laura)
A nap vége (Fotó: Godó Laura)
A tavalyihoz képest idén nagyon alacsony a költőpárok száma, sajnos sok revírből eltűntek a madarak, ott is ahol idén májusban kialakult párok voltak. Ezért is nagyon fontos, hogy értesüljünk a faj megfigyelési adatairól!
Minden önkéntes, adatközlő és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság segítségét köszönjük!
Hamvas rétihéja tojó 2015 nyaráról (Fotó: Szitta Tamás)
Hamvas rétihéjával kapcsolatos kérdések, segédlet igénylése (Hamvasrétihéja-védelmi Munkacsoport): hamvasretiheja@mme.hu
A fajról az MME oldalán: www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-cirpyg
Hák Flóra, Turny Zoltán