A meszes homoki erdőssztyepp-komplex ökoszisztéma szolgáltatásainak helyreállítása a Peszéri-erdőben
mainpaycheckfield
A Bács-Kiskun megye északi határán, Kunpeszér község külterületén fekvő Peszéri-erdő hazánk egyik legszebb homoki erdőssztyepp élőhelykomplexe, melynek helyreállítását és megóvását a Földművelésügyi Minisztérium és az Európai Bizottság is támogatja a LIFE-NATURE programon keresztül. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által koordinált, 2017 végén indult projektben Egyesületünk partnerként vesz részt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságával együtt.
A Peszéri-erdő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként (HUKN20002) az Európai Unió által 1992-ben létrehozott Natura 2000 hálózat részét képezi. A „Szalag-erdő” elnevezésű, 156 hektáros része, 1988 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Más részei ex lege törvényi védelem alatt álló lápok (láprétek, láperdők). Az 1628,5 ha-os Peszéri-erdő Natura 2000 terület neve egy kicsit félrevezető, hiszen nem csak változatos erdőállományok, hanem homoki gyepek, mocsár- és láprétek is megtalálhatók itt.
A Peszéri-erdőnek nemcsak a jelene, hanem a múltja is érdekes. Erdőállományainak jelentős része a középkorban uradalmi, úgynevezett „tilos-erdő” volt, ahol tiltva volt a fakitermelés, így az alföldi viszonyok között szokásos erdőkiélés (ami a rövid vágásfordulóval végzett sarjaztatást jelentette leggyakrabban) nem érvényesült. Ehhez az ősi erdőhöz számos, az Alföldről, illetve Magyarországról napjainkra kipusztult faj kötődött: itt fészkelt utoljára a fakó keselyű Magyarország jelenlegi területén, itt volt a magyar sakktáblalepke utolsó ismert hazai élőhelye, illetve a Duna-Tisza közén itt maradt fent az osztrák sárkányfű utolsó állománya. A második világháború után intenzifikálódó erdőgazdálkodás jelentős mértékben átformálta a Peszéri-erdő képét, erdőállományainak jelentős része ültetvényekké lett átalakítva, nagyrészt tájidegen fafajok, fekete fenyő, erdei fenyő és akác ültetésével. Napjainkban a Peszéri-erdőben nagyjából 80 hektáron találkozhatunk az euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek mozaikjaival, melyek unikális természeti értéket képviselnek.
Ezeknek az állományoknak a megújulását, hosszútávú fennmaradását veszélyeztetik idegenhonos, invazív növények, mint például a mirigyes bálványfa, ami már az erdőgazdálkodók számára is probélmákat okoz agresszív terjedésével. A LIFE-projekt keretében a Peszéri-erdőt kezelő két szervezet, valamint Egyesületünk fogott össze ennek a rendkívül komplex problémának a kezelésére. A 2017-2022 között zajló OAKEYLIFE projekt (LIFE16 NAT/HU/000599) teljes költségvetése: 2.685.487 €.
A program célkitűzései:
- a NATURA 2000 fenntartási célok teljesítését fenyegető, legjelentősebb helyi veszélyeztető tényezők felszámolása, elsősorban az inváziós fásszárú (bálványfa, nyugati ostorfa, kései meggy, zöld juhar) és lágyszárú fajok (selyemkóró, kanadai és magas aranyvessző) visszaszorításával;
- aktív helyreállítási munkák elvégzésével a kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok (szubkontinentális peripannon cserjések, pannon homoki gyepek, euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek és pannon homoki borókás-nyárasok) kiterjedésének növelése és azok természetvédelmi helyzetének javítása;
- a biotópok fejlesztésével a közösségi jelentőségű, kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű állatfajok (díszes tarkalepke, szarvas álganéjtúró) számára alkalmas élőhelyek kiterjedésének növelése;
- a helyreállított élőhelyekre célzottan visszatelepítendő, közösségi jelentőségű növényfajok (homoki nőszirom, mocsári kardvirág) állományainak növelése;
- a legfontosabb ellátó, szabályozó, fenntartó és kulturális ökoszisztéma szolgáltatások helyreállítása;
- a régióban megvalósítandó komplex, oktatási-szemléletformálási tevékenységekkel a társadalmi felelősségvállalás és környezettudatos magatartás növelése;
- a különböző típusú, helyben elvégzett beavatkozások alapján, gyakorlatban tesztelt ajánlások megfogalmazása a hasonló problémákkal szembesülő területkezelők/gazdálkodók részére.
Egyesületünk a projekt biotikai monitorozását végzi. Ennek részeként részletes alapállapot-felmérésre kerül sor, majd a beavatkozásokat követően megismételjük a felméréseket, elemzendő a tapasztalat változásokat. A monitorozás az invazív fás- és lágyszárú növények elterjedésének feltérképezésén kívül a közösségi jelentőségű élőhelyek kiterjedésének felmérését is célozza, különös tekintettel a kocsányos tölgy előfordulására, valamint a mocsári kardvirág és a homoki nőszirom állományok felmérésével egészül még ki a növényzeti monitorozás.
A közösségi jelentőségű gerinctelen állatfajok közül a magyar futrinka, szarvas álganéjtúró, skarlátbogár, díszes tarkalepke és a harántfogú törpecsiga előfordulásának térképezését, valamint a megtalált állományok felmérését tervezzük.
A terület madártani monitorozása az erdei pacsirta, fekete harkály, kis őrgébics és tövisszúró gébics fészkelő állományainak feltérképezését célozza.
A program honlapján további információk találhatók: http://oakeylife.hu.
