A találkozó témája a elektromos vezetékek okozta madárpusztulások megelőzése és madármérgezés volt, célja pedig a nemzeti és nemzetközi kezdeményezések megismertetése és összefogása.

Az immár hetedik alkalommal megrendezett konferencia évről-évre alkalmat teremt arra, hogy a hazai és külföldi szakemberek megosszák egymással tapasztalataikat, valamint bemutassák azokat a nemzetközi gyakorlatokat, amelyekben több ország szakemberei működnek együtt a természetvédelmi problémák megoldásában.

Az eseményt V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára nyitotta meg. Elmondta, hogy Magyarországon az elektromos hálózatok és madárvédelem vonatkozásában példaértékű az érdekeltek, vagyis az állami és civil szervezetek, valamint az állam és az érintett cégek közötti együttműködés. Ennek az alapját a 2008-ban, e szervezetek által aláírt – nemzetközi szinten is egyedülálló – „Akadálymentes Égbolt” együttműködési megállapodás teremtette meg. Tovább erősítette hazánk vezető szerepét a témában a 2011-ben, e konferenciasorozat keretében elfogadott „Budapest Határozat”, amely felhívta az uniós és nemzeti intézményeket az áramütéssel és ütközésekkel kapcsolatos problémák hatékonyabb és gyorsabb kezelésére. Magyarország a gyakorlatban is sokat tett ezen a téren a madarak védelméért: az elmúlt években számos projekt keretében végzett szigeteléseket, cserélte földkábelre a veszélyes vezetéksorokat, vagy oldotta meg más módon a problémát. A Budapest Határozat ugyanakkor napjainkra sem veszítette el aktualitását, ezért fontos ez a konferencia, amely elősegíti az egységes fellépést a probléma megoldásáért - nemzetközi szinten.     

A konferencia első napjának témája az elektromos vezetékek okozta madárpusztulások, valamint a lehetséges megoldások bemutatása volt. A középfeszültségű oszlopok jelentős része a világ számos országában életveszélyes a madarakra nézve, mivel a kereszttartóra beülve és a vezetéket érintve könnyen áramütést szenvednek. A nagyfeszültségű vezetékek pedig az ütközések miatt jelentenek kockázatot. Utóbbiak ugyanakkor kiváló fészkelési lehetőséget is kínálhatnak egyes madárfajok számára, amennyiben mesterséges fészkek kerülnek rá.      

A konferencia második napján a nemzetközi szinten is komoly természetvédelmi kihívást jelentő madármérgezésekről esett szó. A konferenciának ez a része a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (ME) által koordinált Helicon LIFE+ program (www.imperialeagle.hu) záróeseménye, valamint – az ugyancsak az MME által vezetett – PannonEagle LIFE+ program nyitóeseménye is volt egyben.

A madárvédelem hatékonyságának támogatása érdekében évek óta számos, köztük nemzetközi programokban is részt veszünk – mondta el Kovács Gábor, a MAVIR ZRt. átviteli vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, hogy a társaság műfészek programjában nagyfeszültségű távvezeték oszlopokon mesterséges költőhelyeket biztosít a védett és fokozottan védett ragadozó madaraknak. Tevékenységének másik fontos eleme a madáreltérítő szerelvények kihelyezése, amelyek felhívják a madarak figyelmét a távvezetékekre, megmentve őket a sérülésektől, pusztulástól. A korábbi években több mint háromezer eltérítőt helyezett fel azokra a távvezetékekre, amelyek a túzok- és egyéb madárvédelmi területeken haladnak át.

Dr. Béres András, a Herman Ottó Intézet a főigazgató helyettese elmondta: a földművelésügyi tárca háttérintézményeként a különböző érdekcsoportok természetvédelmi együttműködésének elősegítésével, környezeti neveléssel, valamint gyakorlati tevékenységek megvalósításával kívánja előremozdítani a természetvédelem ügyét. Rávilágított arra, hogy a konferencia aktuális és egyre égetőbb problémákat, feladatokat tárgyal, hiszen annak ellenére, hogy hosszú évek óta téma mind a vezetékek okozta pusztulások, mind a madármérgezések ügye, még messze vagyunk attól, hogy e problémák véglegesen megoldódjanak. Hangsúlyozta, hogy megfelelő és eredményes válaszokat csak az állami és civil szervezetek, valamint a cégek együttműködésében adhatunk.

Dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy ragadozók illegális mérgezése világszerte komoly pusztítást okoz a védett madarakban és emlősökben. A hazai természetvédelmi, rendőrségi és vadászati szervezetek közös fellépése a Helicon Life projekt keretében komoly sikereket hozott a mérgezések visszaszorításában és a leginkább veszélyeztetett parlagi sasok védelmében. Ahogy a madarak, úgy a mérgezések hatása sem ismer országhatárokat, ezért elengedhetetlen, hogy nemzetközi együttműködések keretében folytassuk a munkát, amelyre az elkövetkező öt évben az Európai Unió által támogatatott PannonEagle Life projekt kiváló lehetőséget nyújt.

A konferencia zárónapján az érdeklődők a jászberényi Sasközpontba látogattak el, ahol megtekintették a központban kezelt sérült ragadozómadarakat és a tanösvényt.

A konferencia három napján 16 ország közel 130 szakembere vett részt és 26 előadást hallgathattak meg a résztvevők a két kiemelt témakörben.

Az előadások itt tölthetők le >>