2023.09.26
Lepkevédelmi Szakosztály

Év lepkéje 2024 - közönségszavazás

év lepke

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2024 Év lepkéje kapcsán. A 2024-ben másodszor induló Év lepkéje program keretében ismét három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a kis színjátszólepkére (Apatura ilia), egy éjszakai lepkére, a közönséges medvelepkére (Arctia caja), valamint egy nappal aktív molylepkére, a gyakori ablakosmolyra (Thyris fenestrella). 

Amikor kiválasztottuk ezt a három fajt, akkor elsősorban fogyatkozásukat, valamint látványosságukat vettük figyelembe, ugyanis mindhárom faj igen tetszetős. A 2024-es programok tematikájában a szavazás győztese kerül a középpontba.

A szavazás 2023. 10. 15-ig tart.

Év lepkéje 2024

Kis színjátszólepke (Apatura ilia)
Kis színjátszólepke
45%
1511 vote(s)
Közönséges medvelepke (Arctia caja)
Közönséges medvelepke
47%
1556 vote(s)
Gyakori ablakosmoly (Thyris fenestrella)
Gyakori ablakosmoly (Thyris fenestrella)
8%
260 vote(s)
Összes szavazat: 3327

A három jelölt:


Kis színjátszólepke (Apatura ilia)
Ahogy nevük is mutatja, a színjátszólepkék hímjeinek szárnyfelszíne kékes-lilásan irizál. Ez egy fizikai szín, tehát annak árnyalatai és erőssége a fény beesési szögétől és a betekintési szögtől függ. Ezért bizonyos esetekben úgy tűnhet, hogy nem is irizál a szárnyuk.

Hím (balra, fotó: Gór Ádám) és nőstény (jobbra, fotó: Káldi József) kis színjátszólepke

Hazánkban három színjátszólepke faj él, közülük a legelterjedtebb a kis színjátszólepke. Két rokon faja ritkább; a rá kevésbé hasonlító nagy színjátszólepke (Apatura iris) főként nedvesebb és magasabban fekvő területeinken repül, valamint a nagyon hasonló magyar színjátszólepke (Apatura metis) a Duna déli szakaszának környékén, illetve a Dráva mentén él. A kis színjátszólepke felismerését tovább nehezíti, hogy hazánkban két alakja is ismert. A sötétebb barna törzsalak, amely ritkább, főként nedvesebb, magasabban fekvő vidékeinken fordul elő, valamint a világosabb, sárgás forma (f. clytie), amellyel gyakran találkozhatunk.
 

Hím színjátszólepkék. Kis színjátszólepke sötét formája (bal felül, fotó: Gór Ádám), világos formája (jobb felül, fotó: Káldi József), nagy színjátszólepke (bal alul, fotó: Gór Ádám) és magyar színjátszólepke (jobb alul, fotó: Hudák Tamás)


A kis színjátszólepke országszerte elterjedt, de elsősorban vizes élőhelyek közelében lehet vele találkozni, akár lakott területeken is. Állománya stabil, de a vizes élőhelyek felszámolása, teljes beépítése, vízparti fások kivágása, valamint az erdők sűrűsödése veszélyeztető tényezők lehetnek, főként helyi viszonylatokban. Nem kényes faj, kertbe ültetett tápnövényein is kifejlődik. 

 

Hím kis színjátszólepke fonákja. Fotó: Gór Ádám

Többnyire két generációja fejlődik ki májustól júliusig és júliustól szeptemberig, de a magasabban fekvő területeken általában egynemzedékes. Repülése melegebb években már május közepén megkezdődhet, de rendszerint május-június határán kezd nagyobb számban megjelenni. Utolsó példányaival még szeptember vége felé is találkozhatunk. Mivel a második nemzedéke csak részleges, azaz nem minden évben és területen fejlődik ki áttelelhet bábként, valamint fiatal hernyóként is.

Territoriális faj, a hímek területet tartanak fenn, amelyet a betolakodó hímektől védenek. Sok lepkével ellentétben táplálkozás céljából nem virágokat látogat, hanem állati hullatékot, dögöket, rothadó gyümölcsöket, valamint fák kicsurgó nedveit szívogatja, de pocsolyák környékén is előszeretettel táplálkozik, olykor tömegesen is. Ideje nagy részét a lombkoronaszintben tölti, ahonnan a nőstények sokkal ritkábban ereszkednek le a talajszintre, mint a hímek. Repülése jellegzetesen csapongó, ugyanakkor vitorlázó is, a fűz- és nyárfák lombjai körül repkedő példányokat már messziről észre lehet venni.

Kicsurgó fanedvet csoportosan szívogató kis színjátszólepkék. Fotó: Gór Ádám

A nőstény a petéket egyesével rakja, azok zöldek és világoszöld színnel bordázottak. A hernyó nagyon jellegzetes. Lehet zöld, sárgászöld vagy barna, sárga pontokkal és oldalvonalakkal. Fejét dupla „szarvacska” díszíti, amitől egészen földönkívülinek tűnik. Színezete igencsak jól elrejti a tápnövények levelein, finom sárgás mintázata a levélerezetet hivatott utánozni. Tápnövényei fűz- és nyár-fajok. Bábja szintén nagyon jellegzetes, zöld, egészen levélszerű.

A kis színjátszólepke fejlődési stádiumai. Bal felül: a bordázott mintázatú pete (fotó: Balogh Diána). Jobb felül: a hernyó fején lévő „szarvacskák” könnyen felismehetővé teszik (fotó: Kárpáti Marcell). Bal alul: a hernyó mintázata rendkívül jól elrejti (fotó: Kárpáti Marcell). Jobb alul: a falevélre emlékeztető báb (fotó: Kárpáti Marcell)

Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft és a Vörös Könyvben szereplő faj. Magyarországon állományai stabilak, de hogy ez a jövőben is így maradjon kulcsfontosságú a vizes és vízparti élőhelyek fenntartása. 

A kis színjátszólepke közösségi megfigyelései 10x10 km-es UTM hálón 2000 és 2023 között. Forrás: Lepketérkép, izeltlabuak.hu

Közönséges medvelepke (Arctia caja)

Neve arra utal, hogy közönséges. De akkor miért lehet ritkán látni? Sok lepke évtizedekkel ezelőtt kapta magyar nevét, amelyek több szempontból is elavultak mára. Erre egy jó példa a közönséges medvelepke, amely egykor sokfelé előfordult, mára azonban drasztikusan megritkult. Megjelenése nagyon jellegzetes. Elülső szárnyai sötét krémbarna alapszínűek, amit márványszerű fehéres-sárgás mintázat szakít meg helyenként. Ez rendkívül jól elrejti a megfelelő környezetben. Hátulsó szárnyai vöröses narancssárgák hatalmas kék foltokkal.
 

A kifejlett lepke csukott szárnyakkal a rejtő színezetére hagyatkozik. Fotó: Káldi József

Látványos, riasztó színezete és mintázata nem véletlenül alakult ki. Nagy mérete és esetlen repülése miatt könnyű prédát jelentene madarak számára, azonban van egy trükk a tarsolyában. Hernyó korában sok olyan növényt elfogyaszt, amelyek mérgező anyagokat tartalmaznak. Az ezekben található kémiai anyagokat képes lebontani, majd átalakítani gerincesek számára kellemetlen ízű vagy akár mérgező anyagokká. Riasztó színezetű hátulsó szárnyait veszély esetén villantja ki, amelyek mérgezőségére hívják fel a figyelmet. Azonban a kifejlett lepkének nem ez az egyetlen védelme. Feje mögött látható egy mélyvörös szőrpamacs, amelyet szintén veszély esetén villant ki, de ezzel párhuzamosan innen képes kis mennyiségű irritációt kiváltó folyadékot a támadójára spriccelni. Aggodalomra semmi ok, ránk nézve veszélytelen, érzékeny bőrű embereknél minimális irritációt válthat ki. Ezzel azonban nem ér véget a fegyverarzenál. Egyre több lepkéről derül ki, hogy képes hangot kiadni. Ez a medvelepke is képes erre. Mivel éjszaka repül a denevérek egy ínyenc falatnak tekinthetik. Viszont arra nem számítanak, hogy ez a lepke képes cincogó hangot kiadni, ami egyrészt megzavarja a denevérek tájékozódását, valamint ha mégis elkapják, akkor a rossz ízével társítják, így a denevérek előbb-utóbb kénytelenek megtanulni, hogy ez a lepke nem kerül terítékre.

Hátulsó szárnyait kivillantva a riasztó színezet tűnik elő. Fotó: Káldi József

Éjszaka aktív lepke, a fényforrások erősen vonzzák. Repülési ideje viszonylag rövid, július és augusztus között lehet vele találkozni. A nőstény a fényes, gömb alakú petéket csoportosan teszi le, a hernyók kikelés után rögtön táplálkoznak, majd fiatal állapotban telelnek az avarszintben és tavasszal folytatják a táplálkozást. Tápnövényeit tekintve nem válogatós, a legtöbb lágyszárú növényt elfogyasztja, de bizonyos fásszárú növényeket sem vet meg. A hat centiméter hosszúságot is elérő hernyóját sokan „papmacska” néven ismerik. Igen jellegzetes, testét világos szemölcsök borítják, amiken a hátán fekete, a hasi oldalán vörös, sűrűn álló és hosszú szőrök díszlenek. Ennek a szőrzetnek több funkciója is van. Egyrészt védelmet nyújt, mivel irritációt okozhat bőrfelületre jutva, azonban embernél csak érzékenyebb bőr esetén válthat ki minimális reakciót. Másrészt bábozódáskor egy laza szövedéket készít maga köré, amibe szőreit szövi bele. Leginkább bábozódás előtt futhatunk össze a hernyóval, mivel ilyenkor nagyobb távokat is megtesz (pl. járdára, úttestre is kimászik) mielőtt megtalálja a megfelelő helyet.

A közönséges medvelepke szőrös hernyója sokak számára „papmacska” néven ismert. Fotó: Pribéli Levente

Ritkulása ellenére nem védett. Egykor sokfelé előfordult, akár lakott területeken is, azonban az utóbbi évtizedekben az építkezések intenzív térhódítása és a parlagok felszámolása állománynagyságában jelentős csökkenést okozott és visszaszorult a természetes élőhelyekre. Csökkenését tovább fokozza, hogy sok fürkészlégy parazitálja és valószínűleg ezek felszaporodása drasztikusan hathatott elterjedésére. Akár a kifejlett lepkével, akár szőrös hernyójával találkozunk, csodáljuk meg ezt a ritkuló kincset. 

A közönséges medvelepke közösségi megfigyelései 10x10 km-es UTM hálón 2000 és 2023 között. Forrás: Lepketérkép, izeltlabuak.hu

Gyakori ablakosmoly (Thyris fenestrella)

Idén egy különleges molylepkét választottunk jelöltként. Moly létére igen nagy (15–20 mm) és tetszetős, megjelenésében igencsak távol áll a lakásból ismert élelmiszer-, valamint ruhamolyoktól. A legtöbb mollyal ellentétben nappal aktív, példányaival fényes nappal futhatunk össze. Viszonylag nagy mérete ellenére azért nem árt résen lenni, mert rejtő színezete és jó röpképessége, gyorsasága meg tudja nehezíteni megfigyelését. Tudományos nevéhez hűen szárnyain valamelyest áttetsző foltok, azaz ablakocskák láthatók, ugyanis a nevében lévő „fenestrella” kifejezés „kis ablakot” jelent. További érdekessége, hogy családjának ő az egyetlen képviselője, ami nem trópusi vagy szubtrópusi területeken él.
 

A gyakori ablakosmoly egy igazán különleges megjelenésű lepke. Fotó: Gór Ádám

Hazánkban általánosan elterjedt, bár a síkvidékeken ritka. Elterjedésének felmérését nehezíti életmódja, ugyanis nehéz észrevenni, valamint mivel nappal aktív, fénycsapdázással nem lehet észlelni. A kifejlett lepke aktív viráglátogató, különösen kedveli a bodzavirágot. Májustól augusztusig két nemzedéke repül. A hernyó nem tartozik a leglátványosabbak közé; alapszíne halvány sárgásbarna, testét fekete szemölcsök díszítik, feje szintén fekete. Tápnövényei főként iszalag-fajok, de elfogyasztja a közönséges bojtorján és a fekete bodza leveleit is. A hernyó menedéket készít magának úgy, hogy a tápnövény leveleit tölcsérszerűen összepödri szövedék segítségével. Később ebben a menedékben alakul vörösesbarna bábbá és ebben az állapotában telel át.

Élőhelyei napsütötte lejtők, erdőszegélyek, cserjések, viszont tápnövényeihez erősen kötődik, így ezen élőhelyek megszűnése főként helyi államonyánainak csökkenését okozhatja. Az előbbi fajhoz hasonlóan nem védett, viszont élőhelyeihez és tápnövényeihez való kötődése miatt könnyen veszélyeztetetté válhat. Ha az előbb említett élőhelyek valamelyikén kirándulunk, akkor legyünk résen és figyeljük a virágokat, hátha megpillantjuk ezt a különleges molylepkét.

A gyakori ablakosmoly közösségi megfigyelései 10x10 km-es UTM hálón 2000 és 2023 között. Forrás: Lepketérkép, izeltlabuak.hu

Amennyiben bármilyen lepkét találtok kirándulásaitok során vagy akár a kertben, a következő oldalakra tudjátok feltölteni dátum, helyszín és egy fotó megadásával, ahol a szakemberek pár napon belül meghatározzák: Lepketérkép és  https://www.izeltlabuak.hu/. Megfigyeléseitekkel hozzájárultok a hazai lepkék megismeréséhez és védelméhez.