Ezeket összegyűjtve és területileg összesítve tudjuk eljuttatni az eljáró megyei hasóságokhoz, a nemzetipark-igazgatóságokhoz és az érintett áramszolgáltatóhoz.

A madár áramütési és vezetéknek ütközési eseteket bejelentő elektronikus űrlap itt érhető el: https://goo.gl/forms/6XAOTzJCXP8pA1yt2   (okostelefonon is kitölthető és beküldhető)!

Miért és mennyi ilyen eset van?

Az elektromos szabadvezetékeknek történő ütközés, illetve a villanyoszlopok fejszerkezetének nem megfelelő kialakítása miatti áramütés régóta ismert, és világviszonylatban is az egyik legjelentősebb veszélyeztető tényező a madárfajok védelmében.

Magyarországon a madarakat a veréb mérettől a gólyákig és a túzokig fenyegető kis- és középfeszültségű, valamint a vasúti elektromos szabadvezeték-hálózat közel százezer km hosszúságú és több mint egymillió oszlopot számlál!

Az áramütött madarak valós számát a rendkívüli hosszúságú hálózat rendszeres ellenőrizhetetlensége mellett azért is nehéz pontosan megbecsülni, mert a balesetet szenvedett állatok maradványai már órák-napok alatt eltűnnek az oszlopok alól. Az MME sok évtizedes munkája és tapasztalatai alapján, ezeket a körülményeket figyelembe véve, három becslési értéket állapít meg a madárpusztulások kapcsán. E szerint:

• a minimum 30 000,
• a középértéken 170 000,
• a maximum akár 500 000 elpusztult madárról lehet szó évente.

A legvalószínűbb szám 200-300 000 példány között lehet, melynek közvetlen természetvédelmi kár értéke több milliárd forint. A természetvédelmi kár mellett természetesen minden esetben számolni kell a közvetlen gazdasági kárral is, hiszen az elpusztult madarak által el nem fogyasztott mezőgazdasági kártevők okozta terményveszteség, illetve az ellenük történő vegyszeres védekezés költsége is elérheti a százmillió forintos nagyságrendet.

Akit részletesebben érdekel a téma, a honlapunkot >> itt talál << további adatokat, információkat, illetve figyelmébe ajánljuk a következő fejezetben bemutatott, letölthető kiadványt is.

Már eddig is rengeteg ellenintézkedés történt

A probléma mérséklésén évtizedek óta dolgoznak együtt az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály, az állami természetvédelem és az áramszolgáltató vállalatok szakemberei. Ennek az együttműködésnek köszönhetően közel százezer oszlop madárbaráttá átalakítása történt meg részben vagy egészben. Ugyanakkor a hálózat jelentős része ma is folyamatos veszélyt jelent a madarakra, sőt, a korábban alkalmazott módszerekről is kiderült, hogy sokszor csak ideiglenes megoldást jelentettek.

Adatok a hatóságnak

Az MME a lakossági bejelentő űrlapon beküldött adatokat rendszeres összesítésben juttatja el a hatósági feladatot ellátó megyei kormányhivatalokhoz (ezzel párhuzamosan pedig tájékoztató jelleggel az érintett nemzetipark-igazgatóságokhoz és áramszolgáltatókhoz is) azzal a kéréssel, hogy az információk alapján tegyenek lépéseket a bizonyítottan madarak elhullását okozó, különösen veszélyes vezetékszakaszok madárbarát átalakíttatására.

Az űrlap éppen azért tartalmaz a megszokotthoz képest részletesebb tájékoztató információkat (például a fotók elkészítése kapcsán), hogy a beérkező adatok biztosan alkalmasak legyenek a hatósági eljárás elindításához és eredményes lefolytatásához.

Lakossági tesztelés a gyakorlatban

Amennyiben az elektornikus űrlap kitöltése kapcsán hibát, hiányosságot tapasztal vagy kérdése lenne, kérjük, Solt Szabolcs MME kollégát keresse a solt.szabolcs@mme.hu e-mail címen.

Teendők természetvédelmi károkozás esetén van ennek megelőzése érdekében

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Mindenkinek köszönjük az űrlap kitöltésével nyújtott segítségét!

Solt Szabolcs – Orbán Zoltán