Június 20-án Várpalota-Inotán kezdtük az idei programot (ebben a fészekben még nem voltak elég nagyok a fiókák), így átruccantunk Fejér megyébe a Sárrétre, onnan tovább ismét Veszprém megyei helyszínekre. Mindenhol sok érdeklődő várta a gyűrűzést, többen követték a gyűrűzésre a kollégákat. Vágyakozva néztük Széplaki Imre gyűrűző kollégánkat, aki a kosarasautóval felutazhatott a fészekhez, mert erre sajnos a nézelődőknek nincs lehetősége ilyenkor. Örömmel üdvözölték a helyiek Szelle Ernő kollégát is, és jó volt látni-hallani, hogy beszámoltak a fészek lakóival kapcsolatos megfigyelésekről - mint a jó szomszédok.

Az érdeklődőknek lehetősége volt a gyűrűzött fiókák megsimogatására is, és igyekeztünk minden kérdésre válaszolni, valamint szórólapokat, egyéb nyomtatott "kincseket" osztottunk szét.
Jó látni, milyen sok óvoda számon tartja ezt az eseményt, és lelkesen jönnek gólyagyűrűzésre. Biztos, hogy életre szóló élményt kapnak a gyerekek, és közelebbinek érzik majd a természetet, talán jobban fogják óvni is.
Június 28-án, Devecserben az ajkai tűzoltók létrás kocsijával tudtuk csak megközelíteni a kazánkéményt (kb. 30 m magasra ment a létra), ez a közönségnek igazi látványosság volt, Széplaki Imre kollégának pedig kaland, mert még nyújtózkodnia is kellett, hogy elérje a fészekben a fiókákat.

Összesen 41 fészket ellenőriztünk, 3 elpusztult fiókát találtunk, és ha sikerül, a még túl fiatal további 12 fiókát is meggyűrűzzük egy későbbi alkalommal.