A WWF Magyarország 2002 tavaszán indított programot a mocsári teknős (Emys orbicularis) védelme érdekében. A munka idén a Magyar Madártani Egyesülettel közösen folytatódik. A két szervezet szakemberei frissítették és átdolgozták a korábbi években elkészült teknős adatlapot, amely kiemelt hangsúlyt fektet a veszélyeztető tényezőkre. Az elmúlt években a WWF-nek már körülbelül 200 lelkes, amatőr természetvédő küldött ilyen módon információkat a mocsári teknősök hazai előfordulási helyeiről.

A WWF Magyarország és a Magyar Madártani Egyesület számít a természetjárók segítségére az országos szintű állomány és élőhely-felmérésben.

A mocsári teknős

Hazánk egyetlen őshonos teknősfaja. Magyarországon elsősorban síkvidéken fordul elő, lassú folyású vizekben, holtágakban, csatornákban vagy tavakban találkozhatunk vele. Kedveli az iszapos, vízi növényzettel benőtt vizeket.

Áprilisban bújik elő a telelésből, május a párzási időszak. Nappal a vízparton vagy a vízből kiemelkedő ágakon napozik, éjszaka jár vadászni. Rovarokkal, csigákkal, férgekkel, kétéltűekkel és halakkal táplálkozik. Félénk állat, a legkisebb neszre a vízbe ugrik. Védekezésül a fejét, a lábait és a farkát is be tudja húzni a páncéljába. Október végén, november elején kezd telelni, legtöbbször az iszapba ássa magát.

A fiatal állatok természetes ellensége a róka, a vaddisznó és a borz, amelyek a teknős tojását is előszeretettel fogyasztják. A nagyobb, kifejlett egyedeket esetenként a rétisas ejti zsákmányul. Ez a páncélba öltözött hüllő ma még jelentős számban él Magyarországon, de számtalan veszély leselkedik rá: a közúti forgalom, a vizes élőhelyek csökkenése és a hobbiállattartók serege.

Adatlapok igényelhetőek az MME Monitoring Központtól is (Postai cím: 4401 Nyíregyháza Pf. 286., E-mail: monitor@zeus.nyf.hu, Telefon: 42/443-544).