Növények

A szerencsés időpontválasztást jutalmazó verőfényes napsütésben az erdei oktatóközpontnál kezdődött a túra, ahol bemutatkozott a három nyertes szervezet, majd a tanösvénytáblák mentén a program szakmai vezetői meséltek az eddig elért eredményekről.

Elsőként Sulyok Ferenc, a projekt-vezető KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta ki a projekt címében megtalálható kocsányos tölgy kulcsszerepét a projektterületen. A vezérigazgató elmondta, hogy a program indulása óta közel kétezer fiatalnak volt lehetősége részt venni környezetismereti rendezvényeken Kunpeszéren, és az általuk fenntartott kecskeméti Arborétumban, és a Vackor Vár Erdei Iskolában. Sulyok Ferenc kiemelte azt is, hogy első alkalommal működik együtt ekkora volumenű erdei élőhely-rekonstrukciós programban állami erdőgazdaság, nemzeti park igazgatóság és civil természetvédő szervezet.

Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója az Oktatóház házigazdájaként elmondta, hogy a felújított bemutatóközpont bázisként szolgálhat a Peszéri-erdőben végzett, természetvédelmi célú önkéntes munkákhoz is. Örömteli, hogy már az idei évben több mint 200 önkéntes járult hozzá munkájával ahhoz, hogy az inváziós növényfajokat kiszorítsuk az erdőből és így biztosítsuk a természeti értékek fennmaradását.

Halmos Gergő, egyesületünk igazgatója, beszédében alapvetően a programban általunk végzett monitoring tevékenység fontosságát és hasznát emelte ki, mely a későbbi összehasonlítások alapját képezik és így a hatásvizsgálatokhoz elengedhetetlenek. Az eddig elvégzett mintegy 400 terepnapnyi felmérés során, több mint 20.000 felmérési egységben gyűjtött 250.000 adatrekordnak köszönhetően már most is nagyon pontos képet kaptunk a Peszéri-erdőben előforduló nem őshonos, inváziós karakterű fásszárú növényfajok elterjedési és mennyiségi viszonyairól és hamarosan befejezzük a terület növényzeti élőhelytérképének megrajzolásához szükséges felméréseket is.

Az Oktatóház a kiindulópontja a 4 km hosszú, szabadon látogatható újonnan kialakított tanösvénynek, amely a Peszéri-erdő jellegzetes állomány-típusait, fajait és természeti értékeit foglalja össze négy informatív táblán. Az első táblánál az ötéves program alapvető céljait foglalta össze beszédében Andrési Dániel, az OAKEYLIFE projektmenedzsere. Az invazív, idegenhonos fafajokat bemutató táblánál, Erdélyi Arnold, munkatársunk azt emelte ki beszédében, hogy még senki nem mért fel alföldi erdőt ilyen részletességgel. A projekt monitorozási koordinátora, Halpern Bálint azt emelte ki a védett fajok tábla melletti beszédében, hogy az élőhelyek változatosságának megőrzése a kulcsa a Peszéri-erdő és környékét jellemző fajszintű sokféleség megőrzésének és a projekt már így is jelentős eredményeket ért el ezeknek a természeti értékeknek a leltárba vételével, de ezek az adatok képezik az alapját a jövőbeli trendek megismerésének is.

Megszakítva a tanösvény menti túrát, egy közeli erdőrészletben Madácsi Sándor, a terület erdészeti igazgatója fafajcserés átalakításról és erdőfelújításról számolt be egy korábban bálványfával erősen fertőzött területen, ahova őshonos, kocsányos tölgyerdőt telepítettek. Az utolsó, az erdősszyteppeket bemutató táblánál Dr. Vadász Csaba, a KNPI természetvédelmi őrkerület-vezetője kiemelte a program egyik fontos célját, azonosítani, számszerűsíteni és felszámolni a kiemelt jelentőségű élőhelyeket fenyegető tényezőket, s ezzel javítani természetvédelmi helyzetüket. Szerinte a megoldást többek között a termőhelynek megfelelő, fajgazdag erdők létesítése jelentheti, amelyek reményeik szerint biztosítani fogják a pusztai tölgyesek fennmaradását is.

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az OAKEYLIFE projekt a homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét igyekszik megvalósítani az Európai Uniós LIFE pályázat nyerteseként. A 2017-ben útjára indított ötéves program az Európai Unió és az Agrárminisztérium társfinanszírozásában, három szervezet (KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) együttműködésében valósul meg.

A projekt honlapján részletes beszámoló és további képek is találhatók az eseményről.