Lepkék

Rövid túráink során szeretnénk bemutatni, hogy milyen egy védett, európai jelentőségű ún. Natura 2000 terület, milyen hagyományos gazdálkodási formákkal, tájhasználattal, területkezeléssel lehet megőrizni ezeket a lepkékben csodálatosan gazdag élőhelyeket. A látogatók a színpompás lepkefajok mellett megismerkedhetnek a természetvédelemben dolgozó szakemberek munkájával, és azzal hogy milyen módszerekkel dolgoznak rovarász kutatók. Ha a jövőben Ön is szívesen tenne valamit e ritka lepkéink védelme, élőhelyeik megőrzése érdekében, vagy egyszerűen csak szeret gyönyörködni a színpompás pillangókban - akkor Önt is várják az MME Lepke-védelmi munkacsoportja által vezetett kirándulások.

A kirándulások kis - és nagy csoportok, családok számára egyaránt elérhetőek. A túrák területenként választhatóak az egyéni érdeklődés, a tavaszi vagy nyári hónapok kínálta lehetőségek és a megfigyelni kívánt lepkefajok szerint. Arra is van lehetőség, hogy a túrákat kombináljuk, így a különböző élőhelyek lepkefajait is megismerheti egyetlen nap alatt.

A jelentkezőkkel egyeztetett időpontokban és helyszíneken a túrák májustól júliusig indulnak, többnyire hétvégeken, de igény szerint akár hétköznap is. Igyekszünk a vendégek igényeihez alkalmazkodni, de javasoljuk kiemelt ajánlatunk időpontjait figyelembe venni. A túrák lebonyolítása a vendégek autójával vagy tömegközlekedéssel és gyalog lehetséges, az útviszonyoknak és a túra jellegének megfelelően. Kérjük, tájékozódjon a részletes túra-leírásokban, hogy érdeklődésének és lehetőségének megfelelő programot ki tudja választani.

Kiemelt ajánlatunk 2013-ben (természetesen más időpontokban is indulhatnak túrák, előzetes egyeztetéssel)

-  Erdőssztyepp, lösztölgyesek, löszgyepek védett nappali lepkefajai: május vége

-  Szurdokerdők - karsztbokorerdők nappali lepke ritkaságai: június eleje 

-  Félszáraz dombvidéki gyepek, sziklagyepek nappali lepkéi: június közepe

 

-  Hegyi rétek, hegyi bükkösök rejtett lepkevilága: július eleje

Öko-túra helyszínek

-  Bükk-alja

-  Déli-Bükk

-  Északi-Bükk dombvidéke és Upponyi-hegység

-  Bükk-fennsík

 

Bükk-alja

A Bükkalja változatos és igen fajgazdag lepke-élőhelyeket kínál a tavasz-végi időszakban. E tájon számos lepke ritkaság lelhető fel. Ezeket a természetközeli élőhelyeket és ritka lepkefajokat mutatja be a túra programja.

Kiemelt ajánlatunk 2013-ben:

Erdőssztyepp élőhelyek, lösztölgyesek, löszgyepek védett nappali lepkefajai: május vége

A Magyar Alföld egykori zonális erdőtársulásának a tatárjuharos lösztölgyest tartjuk. Ez az egykoron jellemző erdőtársulás szinte teljes eltűnt az ember tájátalakító tevékenysége folytán. Az erdőket leirtották, szántókká, legelőkké alakították át. A legértékesebb megmaradt állományokkal a hegylábperemeken találkozhatunk. A mozaikos erdő - gyep komplexumokhoz kötődve, az erdőkben illetve azok tisztásain, nyiladékain még tömegesen repül a kis-apollo lepke (Parnassius mnemosyne). A völgyekben található kisebb gyertyános-tölgyes illetve kőrises állományok napsütötte szegélyein pedig tucatszám figyelhetők meg a díszes tarkalepke (Euphydrias maturna) példányai. Az erdő peremén lévő utak, ösvények mentén gyakran találkozhatunk a gyönyörű farkasalmalepkével (Zerynthia polyxena). Az erdőterületekhez csatlakozó értékes löszgyep fragmentumokban számos boglárka-lepke faj fordul elő, közülük is kiemelkedő értéket képviselnek a tűzlepkék: pl. az ibolyás tűzlepke (Lycaena alciphron).

A Bükkalja természetközeli erdőssztyepp maradványokban gazdag táj. A domboldalak löszgyepjei, árvalányhajas erdőssztyepprétjei számos kontinentális elterjedésű növény ill. állatfaj értékes ill. sérülékeny populációit tartják fenn. A lepkefajok közül rendszeresen megfigyelhető itt a védett kis tűzlepke (Lycaena thersamon). A területeken a törpemandulás sztyeppcserjés kisebb fragmentált állományai is fennmaradtak. Az ilyen virággazdag élőhelyeken nagy számban táplálkoznak a kardos- és fecskefarkú pillangók (Iphiclides podalirius és Papilio machaon). A völgytalpakon mezofil kaszálórétek találhatók, itt nagy egyedszámban repül a nagy tűzlepke (Lycaena dispar). E gyepek természetességi állapota kedvező a megfelelő kezelés (kaszálás, legeltetés) következtében.

 Találkozás: telefonon egyeztetett helyen és időpontban.

 Részvételi díj:

•    6 órás túra 20’000 Ft/1-12 fő részére
•    10 órás túra 30’000 Ft/1-12 fő részére

A részvételi díj tartalmazza a vezetett túra árát; Az ár nem tartalmazza a szállás, az étkezés, a személyes szükségletek és a biztosítás költségeit.

Létszám:

Minimum 1 fő, maximum 12 fő. Egyes speciális esetekben ennél több is lehet, ilyen esetben több túravezetőt biztosítunk.
A kirándulás a vendégek autójával szervezhető.

Általános információk:

Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal fényképezőgépet. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő, de képesnek kell lenni akár nagyobb távolságok megtételére is. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.
Megjegyzés:
A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.

Természetvédelmi kérdések:

A Bükkalja a  Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Egyes területei részét képezik a Natura 2000 ökológiai hálózatnak.

A terület sérülékenysége magas. A domboldalak a legeltetés felhagyása miatt erősen cserjésednek, a lösztölgyesekben pedig az agresszív akác térhódítása a jelentős. Az üde völgytalpak természetességi állapota kedvezőbb a megfelelő kezelés (kaszálás, legeltetés) következtében.

Minősítő fajok:

 kis-apollo lepke (Parnassius mnemosyne)

díszes tarkalepke (Euphydrias maturna)

farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

ibolyás tűzlepke (Lycaena alciphron)

kis tűzlepke (Lycaena thersamon)

kardos pillangó (Iphiclides podalirius)

fecskefarkú pillangó (Papilio machaon)

        

 Déli-Bükk

A Déli-Bükk változatos és igen fajgazdag lepke-élőhelyeket kínál a nyár-eleji időszakban. E tájon számos lepke ritkaság lelhető fel. Ezeket a természetközeli élőhelyeket és ritka lepkefajokat mutatja be a túra programja.

Kiemelt ajánlatunk 2013-ben:

Szurdokerdők - karsztbokorerdők nappali lepke ritkaságai: június eleje

A Hór-völgy környéke a Bükk-hegység növény- és állattanilag egyik legváltozatosabb területe. A fajgazdagság okai a változatos alapkőzetnek, a déli peremhelyzetnek és a változatos geomorfológiának köszönhetők. A Déli-Bükk legmélyebb és egyik legmeredekebb oldalú völgye változatos sziklai- és szurdokerdő társulásoknak ad otthont. Számos montán elterjedésű flóra- és faunaelem lelőhelye. A lepkefauna különösen gazdag. A patakvölgyben a napsütötte szakaszokon tömegesen szívogatnak a talajon egymás társaságában a ritka védett lepkefajok, így a kis-fehérsávoslepke (Neptis sappho), kis lonclepke (Limenitis camilla), kis színjátszólepke (Apatura ilia), nappali pávaszem (Inachis io), nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) és c-betűs lepke (Polygonia c-album). A délies kitettségű mészkőterületeken a sziklagyepek a pannon sztyepprétek szép állományai díszlenek, melyek legtöbbször nyílt tölgyesekkel, bokorerdőkkel, sztyeppcserjésekkel érintkeznek. Igen magas az ezen élőhelyhez kötött védett növény- és állatfajok száma! A lepkék közül megfigyelhetőek itt a ritka nagy-fehérsávoslepke (Neptis rivularis) példányai. A zonális erdőtársulások közül nagy kiterjedést érnek el a cseres-tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek illetve a magasabb régiókban, völgytalpakon a szubmontán bükkösök, melyek erdészeti gazdálkodás alatt állnak. Az erdők nyíladékaiban még megtalálható a kipusztulás szélén lévő nyugati mustárlepke (Leptidea morsei) és a hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae). Agyagpala térszíneken kisebb foltokban mészkerülő erdőket is találunk, ahol az acidofil növényzet képviselői uralkodnak. Máshol sajátos dolomitvegetáció díszlik. Értékes erdőtársulása a magyar aszatos tölgyerdő, amelyre jellemző az orchideafajokban való gazdagság, illetve a teljes záródású igen fajgazdag aljnövényzet. Ilyen élőhelyekhez kötődik a lokális magyar tarkalepke (Melitaea telona kovacsi). A völgyeket kísérő higrofil növényzetet részben az égerligetek képviselik, ugyanakkor fajgazdag magassásos, zsombéksásos mocsárrétek tenyésznek, kisebb szőrfűgyepekkel kiegészülve.

Találkozás: telefonon egyeztetett helyen és időpontban.

 Részvételi díj:

•    6 órás túra 20’000 Ft/1-12 fő részére
•    10 órás túra 30’000 Ft/1-12 fő részére

A részvételi díj tartalmazza a vezetett túra árát; Az ár nem tartalmazza a szállás, az étkezés, a személyes szükségletek és a biztosítás költségeit.

Létszám:

Minimum 1 fő, maximum 12 fő. Egyes speciális esetekben ennél több is lehet, ilyen esetben több túravezetőt biztosítunk. A kirándulás a vendégek autójával szervezhető.

Általános információk:

Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal fényképezőgépet. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő, de képesnek kell lenni akár nagyobb távolságok megtételére is. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.
Megjegyzés:
A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.

 Természetvédelmi kérdések:

 A Déli-Bükk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Egyes területei részét képezik a Natura 2000 ökológiai hálózatnak.

Az erdőgazdálkodási tevékenység illetve a természetvédelmi célkitűzések megvalósulása közötti ellentét veszélye sajnos fennáll. Az erdőgazdálkodási szempontból kevésbé jelentős hegyi rétek  és véderdők megfelelő kezelése mellett célszerű fokozatosan bevezetni a természetkímélőbb erdőgazdálkodási metódusokat. A terület telepített fenyveseit fokozatosan le kellene cserélni őshonos fafajú erdőkre. Külön problémát jelent helyenként a túltartott vadállomány (a Déli-Bükkben elsősorban a betelepített tájidegen muflon), mely nemcsak a védett növények állományaiban tesz kárt, de komoly erdőfelújítási problémákat is okoz. A turizmus, idegenforgalom számára látogatható területek egyértelműen ki lettek jelölve, a turistaút létrehozásával illetve a tanösvényhálózat fejlesztésével, karbantartásával.

Minősítő fajok:

nagy-fehérsávoslepke (Neptis rivularis)

kis-fehérsávoslepke (Neptis sappho)

nyugati mustárlepke (Leptidea morsei)

hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae)

magyar tarkalepke (Melitaea telona kovacsi)

kis lonclepke (Limenitis camilla)

kis színjátszólepke (Apatura ilia)

nappali pávaszem (Inachis io)

nagy rókalepke (Nymphalis polychloros)

c-betűs lepke (Polygonia c-album)

        

 

Északi-Bükk dombvidéke és Upponyi-hegység

Az Északi-Bükk dombvidéke és az Upponyi-hegység változatos és igen fajgazdag lepke-élőhelyeket kínál a nyár-eleji időszakban. E tájon számos lepke ritkaság lelhető fel. Ezeket a természetközeli élőhelyeket és ritka lepkefajokat mutatja be a túra programja.

Kiemelt ajánlatunk 2013-ben:

Félszáraz dombvidéki gyepek, sziklagyepek veszélyeztetett nappali lepkéi: június közepe

Az Északi-Bükk dombvidéke rendkívül tagolt felszínű táj. A tagolt felszín és a hozzá alkalmazkodó hagyományos tájhasználat az élőhelyek rendkívüli változatosságát alakították ki. A terület dombvidéki fajgazdag félszáraz gyepek és borókás legelők mellett hagyományos művelésű gyümölcsösökből (szilvásokból) áll, amelyek alatt üde és félszáraz, fajgazdag gyepek alakultak ki. Lepkefaunájuk igen változatos, különösen a ritka boglárkalepkéket kell itt megemlíteni, így az ozirisz-törpeboglárkát (Cupido osiris), barnabundás boglárkát (Polyommatus admetus) és nagypettyes hangyaboglárkát (Maculinea arion). A gyümölcsösöket legelők, kaszálók és erdőfoltok tagolják. A völgyi részen forráslápok, lápi magaskórósok alakultak ki. Itt a védett nagy tűzlepke (Lycaena dispar) fordul elő nagyobb számban. A veszélyeztetett fajok előfordulási aránya magas, a terület fajgazdagsága kiemelkedő. A hagyományos gazdálkodási módok (kaszálás, legeltetés, gyümölcstermesztés) eltűnésével a területen lévő, a tájhasználat kialakította fajgazdag élőhelyek megszűnhetnek.

Az Upponyi-hegység kiemelkedő értéke az a mészkőszurdok (Upponyi-szoros), amely rendkívül fajgazdag edafikus társulásoknak ad otthont. A szurdok lepkefaunája szintén kiemelkedő. Rendszeresen nagyobb példányszámban megfigyelhető itt számos lepkeritkaság, mint a nagy-fehérsávoslepke (Neptis rivularis), gyászlepke (Nymphalis antiopa) és kis lonclepke (Limenitis camilla). A terület középhegységi fajgazdag tölgyesek, sziklaerdők, mészkő sziklagyepek, sztyeprétek mozaikos együttese.

Találkozás: telefonon egyeztetett helyen és időpontban.

Részvételi díj:

•    6 órás túra 20’000 Ft/1-12 fő részére
•    10 órás túra 30’000 Ft/1-12 fő részére

A részvételi díj tartalmazza a vezetett túra árát; Az ár nem tartalmazza a szállás, az étkezés, a személyes szükségletek és a biztosítás költségeit.

Létszám:

Minimum 1 fő, maximum 12 fő. Egyes speciális esetekben ennél több is lehet, ilyen esetben több túravezetőt biztosítunk.
A kirándulás a vendégek autójával szervezhető.

Általános információk:

Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal fényképezőgépet. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő, de képesnek kell lenni akár nagyobb távolságok megtételére is. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.
Megjegyzés:
A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.

Természetvédelmi kérdések:

Az Északi-Bükk dombvidéke és az Upponyi-hegység a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Egyes területei részét képezik a Natura 2000 ökológiai hálózatnak.

A dombsági terület erősen sérülékeny. A hagyományos gazdálkodási, művelési módok - amelyek kialakították és év századokon keresztül fönntartották az élőhelyek sokszínűségét - eltűnésével az élőhelyek átalakulnak, homogenizálódnak. Az élőhelyek változatosságnak eltűnésével az itt élő veszélyeztetett fajközösségek is fölszámolódhatnak. Upponyban az erdőgazdálkodás okozta diverzitáscsökkenés, a sziklagyepek időnkénti legeltetése lehetnek a veszélyeztető tényezők.

Minősítő fajok:

ozirisz-törpeboglárka (Cupido osiris)

barnabundás boglárka (Polyommatus admetus)

nagypettyes hangyaboglárka (Maculinea arion)

nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

nagy-fehérsávoslepke (Neptis rivularis)

gyászlepke (Nymphalis antiopa)

kis lonclepke (Limenitis camilla)

         

Bükk-fennsík:

 A Bükk-fennsík változatos és igen fajgazdag lepke-élőhelyeket kínál a nyár-eleji időszakban. E tájon számos lepke ritkaság lelhető fel. Ezeket a természetközeli élőhelyeket és ritka lepkefajokat mutatja be a túra programja.

Kiemelt ajánlatunk 2013-ben:

Hegyi rétek, hegyi bükkösök rejtett lepkevilága: július eleje

A Bükk-hegység központi része Magyarország legmagasabb és legnagyobb kiterjedésű összefüggő karsztos fennsíkja, 850 m tszf. átlagmagasságával. Növényzetileg a montán (hegyi) bükkösök övezetébe tartozik. Lucfenyvesei nem őshonosak, telepített állományok. A fennsík nagy kiterjedésű rétjei az ember munkája nyomán alakultak ki. A Bükk-plató felszínét tarkító tölcsér alakú víznyelő-töbröket eredetileg jórészt erdők borították. A töbrök sziklás peremein, meredek falú oldalain és az aljukon lévő fagyzugokban viszont még megtalálhatók eredeti gyeptársulások és magaskórósok. E helyeken a maitól eltérő éghajlatú időszakok növény-, és állatfajai maradhattak fenn, egészen a jelenkorig. A sziklás töbrök peremein ezek a gyepek hársas - kőrises sziklaerdőkkel és mogyorócserjésekkl váltakoznak, mozaikos erdőssztyepp-jellegű társulásokat alkotva, melyek rovarvilága feltűnően gazdag. Az erdők letermelésével a megváltozott klímaviszonyok következtében a töbrök alján lehetetlenné vált az erdők felújulása, állandósultak az alhavasi – jellegű szőrfűgyepek és magaskórósok. Különleges élőhelyet és virágokban gazdag táplálkozó területet teremtve a ritka lepkefajoknak, így a gólyaorr szerecsenboglárkának (Aricia eumedon) vagy a lápi gyöngyházlepkének (Brenthis ino). A töbrök közti hátakon és a lankásabb töböroldalakon pedig az irtásrétek rendszeres kaszálása, esetleg legeltetése akadályozta meg az újbóli beerdősülést. Így jöttek létre, és maradhattak fenn egészen napjainkig a Bükk – fennsík híres rétjei, melyek közül a legnevezetesebb a már régóta védett Nagymező. A fennsík legfajgazdagabb élőhelyei az erdőirtás hatására létrejött, és kaszálással ill. legeltetéssel fentartott hegyi rétek. A bükki rétek igazi ékszerei a különféle lepkefajok. Különösen feltűnőek az élénk, ragyogó színezetű boglárkalepkék. Egyik legértékesebb fajuk a havasi tűzlepke (Lycaena hippothoe). Tárnics-fajokon, majd hangyabolyokban szimbiózisban él a védett szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon) hernyója. Az imágók alacsonyan repülve vagy különféle virágokon szívogatva figyelhetők meg, a ritka bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes) és a  pemetefű busalepke (Carcharodus floccifera) egyedeivel együtt. Számos gyöngyházlepke faj is előfordul ezeken az élőhelyeken, pl. az árvácska gyöngyházlepke (Clossiana euphrosyne) és a fakó gyöngyházlepke (Clossiana selene). Az erdei élőhelyeken - árnyas utak mentén, erdőszegélyeken - is számos nagy testű, látványos nappali lepke faj figyelhető meg, így a nagy színjátszólepke (Apatura iris), a gyászlepke (Nymphalis antiopa), a nagy rókalepke (Nymphalis polychloros) vagy kis szerencsével a ritka vörös rókalepke (Nymphalis xanthomelas). A szurdokerdők és sziklaerdők pedig a kipusztulás szélén lévő hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae) és magyar fehérlepke (Pieris manni) utolsó példányait rejtik.

Találkozás: telefonon egyeztetett helyen és időpontban.

Részvételi díj:

•    6 órás túra 20’000 Ft/1-12 fő részére
•    10 órás túra 30’000 Ft/1-12 fő részére

A részvételi díj tartalmazza a vezetett túra árát; Az ár nem tartalmazza a szállás, az étkezés, a személyes szükségletek és a biztosítás költségeit.

Létszám:

Minimum 1 fő, maximum 12 fő. Egyes speciális esetekben ennél több is lehet, ilyen esetben több túravezetőt biztosítunk.
A kirándulás a vendégek autójával szervezhető.

Általános információk:

Ajánlott a réteges, minden időjárási viszonynak megfelelő öltözködés, bakancs vagy túracipő, esetleg gumicsizma. Ivóvízről, ennivalóról és minden további személyes szükségletről mindenki maga gondoskodik. Ha tudnak, hozzanak magukkal fényképezőgépet. A túra alatt a gyalog megtett távolság nem kimerítő, de képesnek kell lenni akár nagyobb távolságok megtételére is. Ha szükséges, meg tudjuk szervezni az igény szerinti szállást és ellátást a vendégek számára.
Megjegyzés:
A túrák kombinálhatóak más területek meglátogatásával. Ez lehetséges egy napon belül, vagy akár több napon keresztül is. Ekkor egyedi árat állapítunk meg.

Természetvédelmi kérdések:

Bükk-fennsík a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik. Részét képezi a Natura 2000 ökológiai hálózatnak.

Az erdőgazdálkodási tevékenység illetve a természetvédelmi célkitűzések megvalósulása közötti ellentét veszélye sajnos fennáll. Az erdőgazdálkodási szempontból kevésbé jelentős hegyi rétek  és véderdők megfelelő kezelése mellett célszerű fokozatosan bevezetni a természetkímélőbb erdőgazdálkodási metódusokat. A terület telepített fenyveseit fokozatosan le kellene cserélni őshonos fafajú erdőkre. Külön problémát jelent helyenként a túltartott vadállomány, mely nemcsak a védett növények állományaiban tesz kárt, de komoly erdőfelújítási problémákat is okoz. A turizmus, idegenforgalom számára látogatható területek egyértelműen ki lettek jelölve, turistautak létrehozásával.

Minősítő fajok:

szürkés hangyaboglárka (Maculinea alcon)

bükki szerecsenboglárka (Aricia artaxerxes)

gólyaorr szerecsenboglárka (Aricia eumedon)

havasi tűzlepke (Lycaena hippothoe)

hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae)

magyar fehérlepke (Pieris manni)

vörös rókalepke (Nymphalis xanthomelas)

lápi gyöngyházlepkének (Brenthis ino)

árvácska gyöngyházlepke (Clossiana euphrosyne)

fakó gyöngyházlepke (Clossiana selene)

pemetefű busalepke (Carcharodus floccifera)

nagy színjátszólepke (Apatura iris)

gyászlepke (Nymphalis antiopa)

nagy rókalepke (Nymphalis polychloros)

Lepkeetető kiegészítése filc virággal

Ha van kedvünk egy kis ezermesterkedéshez, a lepkeetető hatékonyságát növelhetjük, ha az adagoló csőre virág utánzatot készítünk filc anyagból. ...

 

... Első lépésben egy megfelelő méretű poharat sablonnak használva rajzoljuk fel a szirmok körvonalát, ...

 

... majd ollóval vágjuk ki. ...

 

... Ezt követően más színű anyagból vágjunk ki virág tölcsérét imitáló, ...

 

... valamint a szirmok mintázatát adó foltokat ...

 

... és csíkokat, ideiglenesen ragasszuk a kívánt helyre, majd a tartósság érdekében kézzel vagy géppel varrjuk is fel. ...

 

... Ha megvan a virág, óvatosan távolítsuk el a gumi dugót a lepkeetető tartályából, majd húzzuk ki belőle az üveg adagoló csövet. A dugóba illeszkedő végét helyezzük a virág közepére, rajzoljuk, ...

 

... majd vágjuk körbe, ...

 

... és húzzuk fel a csőre úgy, ...

 

... hogy a műanyag etetővég a virág közepére kerüljön. ...

 

... Végül tegyük vissza az üveg etető cső tartály felőli végére a gumi dugót.

 

Amint ezzel megvagyunk már csak fel kell töltenünk az üveg tartályt mézzel vagy nagyon tömény cukros vízzel, és máris kiakaszthatjuk lepkeetetőnket. Az édes folyadék, még a sűrű méz is, cseppek formájában megjelenik a cső végén, így az édes illat szét tud terjedni a levegőben, magához csalogatva a nektárevő rovarokat.

 

Felhívjuk a kísérletező madárbarát kertészek figyelmét arra, hogy az eddigi próbálkozásokkor a lepkék nem fogadták el a kolibri etetőket!

Amennyiben Ön sikerrel járt, kérjük, ossza meg velünk tapasztalatait! Kapcsolat.

  

 

 

 

     

    

 

 

Orbán Zoltán

Napjaink kertészeti kultúrája, a bárhol könnyedén beszerezhető fás- és lágyszárú növények száz és száz faja nagyon megkönnyíti lakó- és munkahelyünk virágosítását. Az így kialakítható szín és illatkavalkád nemcsak nekünk, embereknek jelent gyönyörűséget, de számos rovarfajt, köztük a közkedvelt lepkéket is segít a közelünkbe csalogatni.

Meghagyó kaszálás

Minden szempontból az az egyik legjobb megoldás, ha kihasználjuk az adott élőhely virágos lágyszárúkínálatát és fűnyíráskor szigetszerűen meghagyunk ezekből kaszálatlan foltokat.   

A százszorszép a lakott területek gyepeinek egyik leggyakoribb, és szinte
egész évben, enyhe fagyokban is ...

... virgázó lágyszárúja, ami a lakótelepek föves területein is jól érzi magát.

A lepke- és méhlegelőbarát fűnyírás az emberi szem számára sem zavaró,
hiszen szépen virágzó növényfoltokkat hagy meg.

A lepkebarát kertgondozás ideális helyszínei a bokrok közötti, ember nem
járta területek, ahol a lágyszárúak (a képen árvacsalán) virágozhatnak
és magot tudnak érlelni (Fotók: Orbán Zoltán).

Fák és cserjék

A nem évelő, ezért évről évre újratelepítendő lágyszárúakkal szemben a fák és cserjék évtizedekig árnyékolnak, virágoznak és gyümölcseikkel szolgálnak minket. Éppen ezért a kertekbe, közterekre érdemes ilyen szempontból is hasznot hajtó fajokat és fajtákat is ültetni.

A terebélyes méretet is elérő gyümölcsfák (cseresznye) a tavasz és a
koranyár legfontosabb rovarlegelői.

A kisebb fa méretet is elérő fekete bodza ...

... virágai nem csak a rovaroknak jelent élelemforrást, de a kedvelt házi
bodzaszörp alapanyagai is, ...

... őszre beérő bogyói pedig a vonuló énekesmadrak egyik legfontosabb
tápláléka.

Az aranycserje az egyik legkorábbi virágzó díszbokor.

Bár a közönséges gyöngyvessző virágai aprók, ...

... rengeteg van belőlük.

A magnólia (vagy liliomfa) az egyik leglátványosabb ...

... kora tavaszi virágzó fásszárú.

Nyári orogna ...

... virágán ...

... táplálkozó bogáncslepke.

Az orgona fa vagy sövény formájú is lehet
(Fotók: Orbán Zoltán).
 

A virágágyás

 

Sziklakert

 

Balkonládával a magasban is

 

A kúszónövények díszitenek, takarnak és táplálnak

 

Az egynyári hajnlalka a nyár második felére képes akár 6–8 méter magasra
is felkúszni és virágtengere egészen az első fagyokig kitart.

A borostyán az ősszi virágínség idején kínál virágtengert, bogyói pedig a tél
végére érnek be (Videók: Orbán Zoltán).

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (részletek >>).

 

Orbán Zoltán

 

A veszélyeztetett nappali lepke és szitakötőfajok és élőhelyeik feltárása és védelmének elősegítése; A társadalom természetvédelmi szemléletformálása a nappali lepkék és szitakötők segítségével; Az állami természetvédelmi munka segítése a nappali lepkék, szitakötők és élőhelyeik védelme tekintetében.

Eredmények:

1. 2003. évben elindítottunk egy országos felmérési programot, a KvVM Természetvédelmi Hivatal Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer: "Nedves élőhelyek veszélyeztetett nappali lepkéinek monitorozásá"-hoz csatlakozva.
2. A szakosztály közreműködésével létrejött a Bükk-vidék Természetvédelmi Közalapítvány, amely a Bükk-vidék természeti- és kulturális örökségének védelmét, a hagyományos tájhasználat fenntartását kívánja elősegíteni.
3. Részt vettünk abban az európai programban, amely Európában a legjelentősebb nappali lepke élőhelyek regisztrációját, majd védelmét szervezi meg (Prime Butterfly Areas).
4. Számos kisebb kutatási, védelmi programokat szervezünk
    
   • Heves-Borsodi dombság ÉTT előkészítésében való közreműködés;
   • Közreműködés a Natura 2000-es területek kijelölésében;
   • Veszélyeztetett nappali lepke fajok faunisztikai kutatása;
   • Natura 2000-es lepkefajok faunisztikai jellegű kutatása;
   • Kezelési tervek készítése veszélyeztetett fajok élőhelyeinek kezelésére;
   • A Tiszatáj Természetvédelmi Közalapítvány tulajdonában lévő 130 ha Ózd környéki gyepek természetvédelmi kezelését látjuk el;
   • Folyamatban van a nedves élőhelyek nappali lepkéit és védelmi lehetőségeiket bemutató 20 perces természetfilm készítése.

Tervek:

1. Az elindított országos és lokális programok folytatása;
2. Országos adatbázis létrehozása a hazai nappali lepkék előfordulásáról;
3. A nappali lepkék hazai elterjedését és élőhelyeiket bemutató, természetvédelmi célú könyv előkészítése;
4. "Kárpát-medence nappali lepkéi" című könyv 2. kötetének megjelentetése;

Felhívás

Minden lepkekedvelő és a lepkék védelme érdekében tenni kívánó érdeklődőhöz az alábbi felhívással fordulunk:

2006 évben két könnyen felismerhető, Natura 2000-es, védett nappali lepkefaj hazai elterjedésének viszonyait vizsgáljuk. Ez a két faj az erős emberi hatás alatt álló élőhelyeken is előforduló farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) és nedves élőhelyekhez kötődő nagy tűzlepke (Lycaena dispar). Mindkét fajról adatokat gyűjtünk annak céljából, hogy pontos elterjedési térképekkel rendelkezzünk a hazai populációk előfordulásáról, amely a védelmi munkák, beavatkozások tervezését és végrehajtását segíti elő.

A program végén elkészítjük a hazai elterjedési térképét a két fajnak és a lepkés honlapon is bemutatjuk. Az alább letölthető adatlapon lehet az adatokat beküldeni és részletes információt kérni a programról az alábbi címen:

Ilonczai Zoltán 3301 Eger, Pf. 116.;
Mobil: 30/349-5698
E-mail: maculinea@freemail.hu

Adatlap lepke-faunisztikai adatok közléséhez
 

Kedves (lepkebarát) Tagtársak!

Újra itt a várva-várt napsütéses, virágillatú, madárdalos; szívet-lelket melengető tavasz! Megérezték ezt azok a lepkék is, melyek faodvakban, pincékben, padlásokon egész télen át dermedten várták a kikeletet. A melegebb idő beköszöntével most már erdőszéleken, réteken, kertekben láthatjuk többek között a nappali pávaszemet, c-betűs lepkét, gyászlepkét, rókalepkéket.

A Madártávlat 2005/3. számában olvashattunk a "SZÖGLENC" programról (ezeket az imágó alakban áttelelő nappali lepkéket régen "szöglenceknek" hívták, innen ered a program neve). A program célja, hogy a segítségetekkel jobban megismerjük őket, dokumentáljuk elterjedésüket, egyedsűrűségüket, viselkedésüket. Ezáltal sikeresebben óvhatjuk és segíthetjük őket, hogy az ember által egyre intenzívebben használt tájban megtalálhassák életterüket.

Arra kérjük a Kedves Tagtársakat, ha az év bármely szakában valahol látjátok a programban szereplő lepkék valamelyikét, küldjetek be egy számítógéppel kitöltött adatlapot az alábbi e-mail címre: balint@zoo.zoo.nhmus.hu (Dr. Bálint Zsolt)

Segítő közreműködéseteket előre is köszönjük!

Üdvözlettel:
Korompai Tamás (MME Nappali Lepke és Szitakötő Védelmi Szakosztály)

Szöglenc határozó segédlet
Szöglenc adatlap

 

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!