Fecskék

A NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány) szervezésében indult gyűjtésen a parti fecske és a gyurgyalag számára lakóhelyül szolgáló elerodálódott partfalak függőlegessé tételére, a falak környékének rendbehozatalára gyűjtöttünk. A gyűjtés sikeres volt, és a beérkezett pénzekből mielőtt madaraink hazaérkeznének, megkezdjük a munkálatokat.

Ezúton számolunk be, miként alakul a partifecskék számára indított „otthonteremtési” program, valamint miként lehet az önkéntes munkában részt venni.

Partifecske a partfalon (Fotó: Reviczky Zsolt)

Előzetes kalkulációink és szakmai munkatársainkkal történt konzultáció alapján az összegyűlt pénzösszegből Tápió vidékén, 4 helyszínen végzünk partfal felújítási munkálatokat:

1.      Bénye:
30 méter hosszan, a partfal magassága 7-8 méter. A fal előtt kb. 100 négyzetméteres területet kell megtisztítani a madarak berepülését akadályozó fáktól, bokroktól. Markolóval nem lehet kiigazítani a falat, csak kézzel, mert magas és a leomlott földtől nem tud a gép közel állni. A leomlott föld egy részét viszont munkagéppel kell eltakarítani.

2.      Sülysáp:
3-4 partfal is kialakítható. Az első 15 méter hosszú 5-6méter magas.A második 15 méter hosszú, 3 méter magas. Ezeket géppel fel lehet újítani. A harmadik és a negyedik falon csak kézzel lehet a munkát elvégezni, mert a markoló nem tudja megközelíteni. A partfalak magassága 2-4 méter, hosszúságuk kb. 10 méter.

3.      Tápiógyörgye:
15 méter hosszúságú, 1,5-2 méter magas fal kialakítására alkalmas helyszín, ahová mind a munkagép, mind az emberi segítség elkel. A bokroktól, fáktól és zavaró növényzettől kell megtisztítani a területet.

4.      Kóka:
100 méter hosszúságú, kb. 2 méter magas gépi közreműködésre és kézi erőre is igényt tartó terület. A fal előtti részeken el kell igazítani a madarak berepülését zavaró növényzetet.

Az összegyűlt pénzt a fent leírt helyek élőhellyé alakítására fordítanánk, ami előreláthatólag ekképp fog összeállni:

• megközelítőleg 12 gépi munkaóra (markológép) – kb. 38%
• néhány további eszköz beszerzésére (ásólapát, kovácsolt ásó, kovácsolt kapa, metszőolló, védőkesztyű, sitteszsák) – kb. 25%
• kézi munkagépek üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag és eszközszállítás (láncfűrész, bozótvágó) – kb. 10%
• védőital a munkában segédkezők részére – kb. 3%
• egyéb járulékos és a szervezésből, terepfelmérésből adódó költségek – kb. 25%

Önkéntesek egy már korábban lezajlott partfal felíjítás után (Fotó: MME archívum)
 

A munkavégzések időpontjai:

1. Bénye – 2014. április 2. szombat- 9-13-ig.
2. Sülysáp – 2014. április 12. szombat- 9- 14-ig.
3. Tápiógyörgye – 2014. április 19. szombat- 9- 12-ig.
4. Kóka – 2014. április 26. szombat- 9- 13-ig.

Megközelítési lehetőségek:

1. Bénye
   4-es főúton Monor felől, 31-es úton Sülysáp-Úri-Gomba–Bénye.
   Gyülekező: 9:00-kor Bénye- Önkormányzat előtt
    
2. Sülysáp
   31-es úton
   Gyülekező: 8:30-kor a sülysápi vasútállomásnál
    
3. Tápiógyörgye
   311-es úton
   Gyülekező: 8:30-kor Szent István tér 1. - Önkormányzat előtt
    
4. Kóka
   31-es úton, Sülysáp és Tápiószecső felől.
   Gyülekező: 8:00-kor a Kossuth Lajos utcában, a Művelődési Ház parkolójában

A munkálatok megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartunk. Megjelenés az időjárásnak és a tereprendezéshez megfelelő ruházatban javasolt.

Jelentkezni és érdeklődni a Tápiói Helyi Csoportunknál, Kertész László programvezetőnél lehet emailben a laszlokertesz1@t-online.hu címen, vagy hétvégén, telefonon a 30/352-2038-as mobil számon.

 

 

Engedélyköteles!

A telepfelújítás engedélyköteles tevékenység! Mivel a fecskék védettek, fészkeik eltávolítására a megyei kormányhivatal (2015 tavaszától a zöldhatóságok beolvadtak megyei kormányhivatalokba) a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság bevonásával, csak a költési időszakon kívül, október−március között ad engedélyt, melynek megszerzése a kérelem benyújtásától néhány hét átfutási időt igényel. Ezt az engedélyeztetési kötelezettséget az építkezések, falújítások és falszigetelések tervezésekor is vegyük figyelembe!

Az MME munkatársai által 2011. március 11-én Nagyhalász-
Homoktanyán végzett telepfelújítás hatósági engedélye
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Miért van rá szükség?

Különösen a zsúfolt, egymásra épülő fészkekből álló telepeknél kell számolnunk azzal, hogy az alábbi okok miatt évtizedenként legalább egy, de akár több alkalommal is le kell szednünk és a madarakkal újjá kell építtetnünk a fészkeket.
 

Tetemekkel feltöltődés

A táplálékspecialista, repülő rovarokra vadászó fecskék számára a vonulási és költési időszakban bekövetkező, elhúzódó, hideg, esős-szeles időjárás óriási problémát jelent, mert ilyenkor a zsákmányállataik nem repülnek, a madarak pedig éhezni kezdenek, néhány nap elmúltával pedig éhen pusztulnak. 

Ha ez a kedvezőtlen időjárási helyzet a költési időszakban következik be, az a madarak elhullása mellett járulékos károkat is okoz. A tehetetlen, éhező és fázó madarak a fiókák mellé húzódnak, ahol az elpusztulók tetemei teljesen feltöltik és fészkelésre alkalmatlanná teszik a fészkeket.

A fecskegyilkos május-augusztusi hűvös időjárást követően
lépten-nyomon láthatóak a fészkekből kilógó ...

... fecsketetemek.

A telepfelújításkor válik láthatóvá, hogy általában nem is
egy-két madár, de egész fészekaljak, ...

... akár hat-nyolc elhullott fecske teteme tölti ki a fészkek belsejét.

Ezért amikor ilyen kép fogad bennünket, tudnunk kell, hogy a madarak
teteme azért lóg ki, mert a fészek belseje továbbiakkal van tele.

Három fészek majdnem harminc molnárfecske tetemmel. Ez a kép is jól szemlélteti,
hogy egy-egy nyári időjárási krízist követően, fészekfelújítás nélkül, a tömegesen
éhen pusztult madarak tetemei teljes telepeket tesznek költésre
alkalmatlanná (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Mivel a gyenge csőrű molnárfecskék nem képesek a megszáradó, merev testeket a szűk bejárati nyílások keresztül eltávolítani, az évtizedenként egy-két alkalommal óhatatlanul bekövetkező nyári hidegfrontok egész telepeket tesznek a következő években is költésre alkalmatlanná.

 

Fészkek sérülése

A sárhéjszerkezet nagyon kemény és erős, de üvegszerűen rideg, a hőmérséklet és a páratartalom folyamatos változásának következtében a fészek egy idő után elöregszik, megrepedezik, saját vagy a fiókák és az etetni érkező madarak súlya alatt részben vagy egészben leszakad (arról, hogy ilyenkor mit lehet tenni, itt olvashat >>).

A sérült fészkeket a madarak ...

... megpróbálják helyreállítani, ...

... ennek hatékonysága azonban csak időleges, általában csak az adott
költési időszakra jelenthet megoldást.

Az elöregedés a korlátozott helykínálatú telepek ...

... esetében a legfeltűnőbb és egy évtized alatt akár a kolónia
elnéptelenedéséhez is vezethet (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Az ilyen rongálódott fészkeket mi egyáltalán nem, és a madarak is csak korlátozott mértékben tudják renoválni, ezért a fecskék hosszútávú megtartása csak úgy lehetséges, ha ezeket a költési időszakon kívül leszedjük. A telelőterületekről visszatérő madarak a felszabadult helyeken új sárfészkeket építenek, melyek akár egy évtizeden keresztül is biztonságos költőhelyül szolgálhatnak.

 

Madárgyilkos zsinórók

Az elöregedő, sérült oldalú fészkekbe beköltöznek a verebek, melyek a szokásos száraz növényekből és madártollakból álló fészeképítőanyaggal műanyag zsinegeket is a fészekbe hordanak. Ezek közül messze a legveszélyesebb és egyben a leggyakoribb az úton-útfélen széthagyott madárgyilkos "bálamadzag". Ha ennek rengeteg elemi szálából csak egy is a madárra tekeredik, akkor szinte biztos a pusztulás (vagy a végtag amputálódása, ami végül is ugyan azt jelenti), mert ez az ipari kötözőanyag eltéphetetlenül erős.

Ezek a zsinórral szennyezett fészkek akkor válnak
a fecskék számára veszélyessé, ...

... amikor tatarozás után ismét használatba veszik (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ezért a rongálódott, a verebek számára vonzó molnárfecske fészkeket érdemes időben, még az albérlők és a veszélyessé váló fészekanyaguk megjelenése előtt eltávolítani.

A nem lebomló műanyag zsinórok apró darabkái sajnos a talajba is bekerülnek, ahonnan a sarat gyűjtő madarak óhatatlanul beépítik a fészekbe, melynek falából ezek a szálak gyakran madárgyilkos hurkot képezve ki is lógnak.

A ki-be járó szülők ...

 ... vagy a felnövekvő, egyre aktívabbá váló fiókák előbb-utóbb beleakadnak
ezekbe a fészekanyagból kilógó zsinórhurkokba, ...

... ahonnan igen gyakran nem is tudnak kiszabadulni, ...

 ... és napokig tartó szenvedés után elpusztulnak (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Ha az ilyen fészkek egyébként épek és ez megoldható, akkor leszedés helyett elegendő a madárcsapdaként szolgáló zsinórhurkokat és kilógó -szálakat a tövüknél elvágni.

 

Hogyan csináljuk?

A költőpárok megtartása, a telep stabilitása érdekében a felújítást néhány évenkénti váltással, szakaszosan érdemes elvégezni. Így elérhető, hogy a fészkek legalább fele-kétharmada biztonságos állapotú, frissen vagy néhány éve épült legyen. A munkához megfelelő eszköz a kőműveskanál, védőfelszerelésként pedig mindig viseljünk porálarcot, illetve munkavédelmi kesztyűt. A felújított szakaszokon érdemes meghagyni a falhoz stabilan rögzült fészekalapokat, sárcsomókat, mert ezeken majd meg tudnak kapaszkodni az újjáépítésen dolgozó fecskék. A felújítási munkákban segít eligazodni az alábbi, Nagyhalász-Homoktanyán készült felvétel.

A videó-összeállításban látható madarak zöme a katasztrofális 2010. május-júniusi
időjárás következtében pusztult el (Videó: Orbán Zoltán).

 

A füsti fecskéknél könnyebb

A nyitott fészket építő fecskénk lazább kolóniáira kevésbé jellemzőek az elöregedéssel járó problémák. Mivel ezek nem épülnek össze, a sérült fészkek leszedése egyszerűbb feladat, csakúgy, mint a kedvezőtlen nyári időjárás következtében elpusztult tetemek eltávolítása.

A nyitott füsti fecske fészkek takarítása, például az éhezés következtében
elhullott fiókák (a képen) és öreg madarak tetemeinek eltávolítása a
fészek leszedése nélkül is elvégezhető (Fotó: Karcza Zsolt).

 

Újjáépítés segítése

A telepfelújítás követően még fontosabb, hogy ha a tavasz és a nyár száraz, akkor gondoskodjunk megfelelő sárgyűjtőhelyekről is, ahonnan a madarak fészekanyaghoz tudnak jutni a fészkek újjáépítéséhez és tatarozásához.

A pocsolyák partja ideális fészekanyaggyűjtőhelye a fecskéknek
(Fotó: Orbán Zoltán).

 

Fecskevédelmi eszközök beszerzése

Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>

Védjük együtt a fecskéket!

Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

1. Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
2. Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
   LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
   A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
   A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.
3. Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
4. Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!

Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!

Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)

 

Orbán Zoltán