Év kétéltűje - év hüllője program

mainpaycheckfield

A hazai herpetofauna megismertetését célzó programunkat 2012-ben kezdtük. Azóta éventve váltakozva egy-egy hüllő- vagy kétéltűfajunkra irányítjuk a figyelmet azzal, hogy Év fajaként megnevezzük. A kommunikációs kampányokat cikkekkel, szórólappal, márkázott termékekkel és előadásokhoz gyártott, ingyenes segédanyaggal folytatjuk.

Alpesi gőte
2023 - Év kétéltűje, az alpesi gőte

„Tócsalakó hegyisárkány” - 2023-ban az alpesi gőte az év kétéltűje

Tovább
2022 - Év hüllője- a homoki gyík

„Tarka homokfutó” – 2022-ben a homoki gyík az év hüllője

Tovább
2021 - Év kétéltűje- a zöld varangy

Keresd a zöldet! – 2021-ben az "Év kétéltűje" a zöld varangy

Tovább

 

Börzsöny térképezése

mainpaycheckfield

Úgy tűnik, idén ősszel több önkéntesünk érdeklődése is a Börzsöny felé fordult, melynek következtében a hazai kétéltűek és hüllők előfordulását rögzítő portálunkon (www.herpterkep.mme.hu ) egyre-másra jelennek meg a hegységben felvett új adatok. Szakosztályunk vezetősége jövő évi célterületének jelölte ki a Börzsöny-hegységet, és az elkövetkező két évben szeretnénk legalább olyan alapossággal feltárni ezt a hatalmas erdőséget, mint két évvel ezelőtt a Pilist. A hegység herpetofaunájának érdekessége a pannongyík és a foltos szalamandra, nagy kérdése pedig a sárgahasú unka előfordulása. Nagy területen lehet számítani gyepi békára is, és több tóból jelezték már a mocsári teknős jelenlétét. Mellettük még 13-14 béka-, gőte-, gyík- és siklófajra számíthatnak az ide látogatók. A korábbi évekhez hasonlóan ezúton várjuk önkéntesek jelentkezését a programra, hogy két év múlva sűrűn telepontozott térképpel zárhassuk le a munkát.

Bevezetésképpen szeptember 12-16 között az Ipoly Unió Egyesület által szervezett angol önkéntesek segítségével pontosítottuk több kistó, dagonya, pocsolya és forrás koordinátáit, melyeket az Ipoly Erdő Zrt. illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park bocsátott rendelkezésünkre. A hosszú szárazság nem tett jót az erdei vizeknek, a felmért mintegy 90 víztest 15-20%-a teljesen ki volt száradva, és a többiben is jelentős vízszint csökkenést figyeltünk meg. Ennek ellenére meglepően élénk kétéltű- és hüllőaktivitást tapasztaltunk, több helyen találtunk gyepi és erdei békát a legnagyobb rekkenő hőségben is. Már e rövid terepmunka után is elmondható, hogy a Pilishez képes sokkal több tóban fordul elő vöröshasú unka, kecskebéka (még 300 m tengerszint felett is), és a vízisiklók egyedsűrűsége is érezhetően nagyobb itt. Mondani sem kell, hogy szalamandralárvák szinte mindegyik forrásban élnek, bár kifejlett állatot csak egyet találtunk.

Jövő tavasszal minél több önkéntes bevonásával szeretnénk folytatni a tavak felmérését, regisztrációját és természetesen a bennük petét rakó kétéltűfajok feljegyzését. A nem kevés tapasztalatot igénylő terepismeret átadásában reményeink szerint támaszkodhatunk a nemzeti park őreire és az erdészekre is. További információ: Vági Balázs, Kovács Tibor.

2012. év hüllője: a lábatlangyík

mainpaycheckfield

Szakosztályunk 2012-ben a lábatlan gyíkot választotta az év hüllőjének. Az idén elindított kezdeményezés célja a hazai herpetofauna térképezésének elősegítése. Ezután minden évben kijelölünk egy kétéltű- vagy hüllőfajt, mely felmérését ilyen módon is elő szeretnénk segíteni.

A lábatlan gyík (Anguis fragilis), vagy nevezik törékeny gyíknak és kuszmának is, egyike kevésbé ismert hazai hüllőinknek. Bár elsősorban hazánk domb- és hegyvidéki erdeiben fordul elő, de az Alföld fás területeiről is vannak észlelések. A széles elterjedés ellenére - életmódjából fakadóan - viszonylag ritkán kerül szem elé, ezért kezdeményezésünkkel szeretnénk jobban rá irányítani a figyelmet is.

A lábatlan gyík alfajait az elmúlt évek genetikai vizsgálatai alapján faji rangra emelték, így hazánkban jelenleg két lábatlangyík-faj él. A Dunántúlon a közönséges lábatlangyík (Anguis fragilis) és a Dunától keletre a kékpettyes lábatlangyík (Anguis colchica). A két faj olyan morfológiai bélyegek alapján különíthető el, mint például a test közepén lévő pikkelyek száma, a fejtetőn található pikkelyek elhelyezkedése, a fülnyílás mérete, vagy a hímek hátán található kék pettyek megléte/hiánya. Mivel a két faj a Duna mentén nagy valószínűséggel hibridizálódik egymással, ezek az amúgy is nehezen megállapítható bélyegek nem mindig nyújtanak megbízható módszert a fajszintű határozáshoz. A Magyar Természettudományi Múzeumban jelenleg is folyik a terepen gyűjtött szövetminták genetikai vizsgálata, amely hamarosan választ ad a két faj pontos elterjedésére és a hibridizáció kérdésére.

Más okai is vannak, hogy a lábatlan gyíkot szeretnénk a széles nagyközönség figyelmébe ajánlani. A városok növekedésével egyre gyakrabban áll elő az a helyzet, hogy a beépített lakóterület közvetlenül szomszédossá válik valamely erdővel. A lábatlan gyík főképp erdőszegélyeken él, és az efféle zónákban előszeretettel sütkérezik, emiatt gyakran téved a forgalmasabb utakra is. Budapest egyes kerületeiben a gázolások jelentős mértékűek lehetnek, amit csak figyelemfelhívással és óvatos vezetéssel lehet elkerülni.

A lábatlan gyíkot a gyakorlatlan szem könnyen téveszti össze a kígyókkal. Sajnos a kígyók iránti ellenszenvet sok esetben ezek a teljesen ártalmatlan hüllők szenvedik meg, mikor a tájékozatlan emberek agyonverik őket. Kampányunkkal szeretnénk az ilyen eseteket is megelőzni.

Szakosztályunk „év hüllője” programjában minél több előfordulási adatot szeretne gyűjteni az immáron két fajról, melyeket a Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés honlapjára tudnak majd feltölteni. Ezen kívül széles körben szeretnénk megismertetni a kuszmákat, életmódjukat és a hozzájuk kapcsolódó természetvédelmi problémákat, mely célt ismeretterjesztő előadások, szórólapok, plakátok, illetve szervezett túrák formájában szeretnénk elérni. A program további részleteiről a honlapunkon időben tájékoztatást adunk, illetve Vörös Judit szolgálhat további információval: khvsz@mme.hu.

Feliratkozás a következőre: