A faj jellemzően erdőssztyeppeken, öreg ártéri ligetekben, fehérnyár csoportokkal tarkított homok pusztákon, illetve erdőfoltokban bővelkedő lápréteken és kaszálókon fordult elő, de ezek hiányában, napjainkban leginkább a mozaikos gyepekkel, extenzív szántókkal, facsoportokkal, öreg magányos fákkal tarkított élőhelyen találja meg az életfeltételei.
Hazánkban állománya 1500-1600 párra tehető, az intenzív fajvédelmi tevékenységnek köszönhetően állomány stabil, kissé növekvő trendeket mutat.

A szalakótáról további információkat a Magyarország Madarai oldalon olvashat.

Aktuális szalakótavédelmi munkáink

Az MME által koordinált szalakótavédelmi munka fő irányvonala az önkéntesekre alapozott mesterséges fészkelőhely-telepítés: a szalakóta másodlagos odúköltő madárfaj, így a megfelelő táplálkozó területre kihelyezett D-típusú odúval eredményesen telepíthető a madárfaj.

A fő szalakótavédelmi tevékenység a következő feladatokat foglalja magában:

• Költőhelyek létrehozása mesterséges fészekodúkkal
• A vonulás és telelés során a fajt érintő fenyegettségek felderítése műholdas jeladók és színes gyűrűk használatának segítségével.
• A mortalitás csökkentése (középfeszültségű vezetékek okozta áramütések felmérése, konfliktus térkép frissítése, áramszolgáltató vállalatokkal történő együttműködés madárbarát megoldású középfeszültségű tartóoszlopokról)
• Gazdálkodók bevonása a gyakorlati természetvédelmi munkába a „Szalakótás Gazda” -program keretei között
• Szalakótabarát gazdálkodási módszerek használatának népszerűsítése Natura2000 területeken
• Potenciális költőhelyek (fasorok, facsoportok) felmérése
• Általános szemléletformálás

A hazai szalakótavédelem alapját a 2014-2020 között zajló  „A szalakótavédelem a Kárpát-medencében” elnevezésű LIFE- projekt (LIFE13/NAT/HU/000081) segíti. (www.rollerproject.eu)

Elért eredmények

 

Szalakótavédelmi tevékenység a kezdetektől napjainkig

Az 1980-as évek végére a hazai szalakótaállomány összeomlott, a faj nagyrészt eltűnt a Dunántúlról, állománya a Duna-Tisza-közére korlátozódott mindössze néhány száz páros populációval. A hazai gyakorlati szalakótavédelmi munka az MME 37. sz. helyi csoportjához köthető, ahol dr. Molnár Gyula szakmai irányításával 1988-ban kezdődött az a munka, amely a Csongrád megyei Szatymaz-Balástya- Kistelek települések között húzódó gyepekre kihelyezett D-típusú odúk kihelyezésével kezdődött. 1991-ben az MME Bükki Helyi csoportja kezdte el az odúkihelyezéseket, hasonlóan eredményesen. A Jászságban Urbán Sándor irányításával folyt az odútelepítés. Jelentős szakmai elismerés volt, hogy 2008-ban a BirdLife International az MME-t bízta meg az „International Species Action Plan for the European Roller” című projekt kivitelezésével. Az MME a Bükki Helyi Csoport koordinációjában valósította ezt meg, 19 ország részvételével Besenyőtelken. Ugyanebben az évben zárult „A globálisan veszélyeztetett szalakóta védelme Magyarországon és Romániában” című projekt is, melynek kapcsán első ízben történt a fajjal kapcsolatos országos, egzakt adatokra alapozott felmérése. Az összegyűlt tapasztalatok alapján az MME, a Vajdasági Madártani Egyesület/ amely 2011-ben átalakult országos tevékenységű szervezetként Szerbiai Madártani Egyesületté (SZME) 2009-ben elhatározta, hogy két magyarországi nemzeti parkunkkal összefogva (Kiskunsági-és Kőrös-Maros Nemzeti Park) pályázik a határon átnyúló IPA programba.

A két szervezet „A Natura 2000-es jelölőfajok állategészségügyi monitorozása és védelmi intézkedések”(CONSN2KBIRDS  HU-SRB/0901/122/120), címmel készítette el a közös pályázatot, amely az első komoly fajvédelmi program, amely a szalakóta védelmét jelenti a Kárpát-medencére nézve.

2012-ben a szalakóta az MME javaslatára felkerült az Európa Unió prioritás fajainak listájára, amely lehetővé tette, hogy 75 %-os támogatású LIFE pályázat készülhessen a faj védelme érdekében.

Ez 2013-ban elkészült és 2014-2020 között „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” (LIFE13/NAT/HU/000081) című projekt szolgálja a faj védelmét.

A szalakóta hazai természetvédelmi helyzete

Hazánkban a szalakóta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 500 000 Ft. Megtalálható a magyar Vörös Könyvben is az aktuálisan veszélyeztetett fajok között. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista szerint a magyarországi állománya alapján a veszélyeztetett fajok közé tartozik.

Veszélyeztető tényezők hazai szinten:

• fészkelőhelyek eltűnése
• táplálkozóhelyek csökkenése
• áramütés
• gázolás

A szalakóta globális természetvédelmi helyzete és a fő veszélyeztető tényezők

A Természetvédelmi Világszövegség (IUCN) globális Vörös Listáján 2015-ben a szalakótát a mérsékelten fenyegetett (Near-Threatened) kategóriából a nem fenyegetett (Least Concern) fajok közé sorolták át, köszönhetően a több országban, köztük hazánkban is folytatott védelmi tevékenységnek, azonban északabbi populációi továbbra is csökkennek.  Európai Uniós szintű védelmi státuszát az 1979. április 2-án elfogadott, a vadon élő madarak védelméről szóló irányelv (Madárvédelmi Irányelv) határozza meg, ahol az I. mellékletben került felsorolásra azon madárfajok között, amelyek fennmaradása, szaporodása csak az élőhelyüket érintő speciális intézkedésekkel biztosítható. Ennek értelmében a szalakóta Natura 2000 jelölőfaj.

Az 1979-ben létrehozott Bonni Egyezmény egy, a vándorló fajok összehangolt, nemzetközi védelmét szolgáló keretmegállapodás, amelyhez hazánk 1983-ban csatlakozott. Az egyezmény függelékek segítségével működik, a szalakóta a II. függelék mellett 2014-ben magyar javaslatra felkerült az I. függelékre is. Az itt felsorolt fajok jogi védelmét minden tagországnak biztosítania kell, ezen fajok kipusztulásának megakadályozása érdekében a fontos élőhelyeket meg kell őrizni, ahol pedig megoldható, ezen élőhelyeket helyre kell állítani.

Fő veszélyeztető tényezők:

• fészkelőhelyek eltűnése
• táplálkozó területek leromlása, megszűnése
• illegális vadászat
• közvetett mérgezés
• szélerőművekkel történő ütközés
• áramütés
• a védelemhez szükséges megfelelő ismeretek hiánya

Fajvédelmi projektjeink

http://husrb.mme.hu/hu/content/ipa-projekt
http://rollerproject.eu/hu/content/projekt-inform%C3%A1ci%C3%B3k

Hogyan segítheti Ön az MME szalakótavédelmi munkáját?

A szalakóta, mint másodlagos odúköltő faj, viszonylag könnyen telepíthető olyan helyeken, ahol táplálkozásra alkalmas gyepek megtalálhatóak. Az odútelepítésre vonatkozó praktikus információk összegyűjtve az alábbi linken találhatóak:

http://rollerproject.eu/sites/default/files/allando_tartalmak/Letoltesek/a_szalakota_vedelme.pdf

A szalakóta védelemében jelentős szerepe van a földtulajdonosoknak, akik egyfelől a táplálkozóhely, másfelől a fészkelésre alkalmas fák megőrzésében különösen fontos partnerek. Az élőhelyen tevékenykedő erdészek, vadászok, mezőőrök valamennyien hozzájárulhatnak a szalakótavédelemhez azzal, hogy segítenek a fészkelésre alkalmas facsoportok fenntartásában, újak telepítésében. Kisebb kiterjedésű élőhelyeit célszerű lenne az önkormányzatok által helyi jelentőségű védett területté nyilvánítani. Hullámtéren, egykori ártereken gazdálkodók - különösen az erdőgazdálkodók - nagyban segíthetik a szalakótaállomány fennmaradását azzal, hogy az erdőtörvény előírásai szerint fehér és fekete nyárral, fehér és törékeny fűzzel végzik el az erdőfelújítást, és a megmaradt réteket nem fásítják be, azokat kaszálóként vagy legelőként kezelik. A hullámtéri füzesek botolása is nagyban segítené megtelepedését, és egyúttal tűzifát biztosítana a munkában részt vevők számára. Különösen nagy a felelőssége az élőhelyén illetékes hatóságok képviselőinek, akik engedélyezési gyakorlatuk során határozataikba beépíthetik a szalakóta fennmaradásához szükséges feltételeket. Ebből a szempontból a mezőgazdasági, vízügyi, erdészeti és vadászati hatóság együttműködése különösen fontos.

Partnereink:

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Dalerd Délalföldi Erdészeti Zrt.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Földművelésügyi Minisztérium

Milvus Csoport (RO)

Szatmárnémeti Környezetvédelmi Ügynökség (RO)

Bővebben a fajról:

http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-corgar